A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-12-23 / 50. szám
8, OLDAL A JÓ PÁSZTOR Karácsony Vasárnapján EVANGÉLIUM Szent Lukács 2, 33-40 És az ő atyja és anyja csodálkozának azon, amiket előle mondtak. És megáldá őket Simeon és monda Máriának, az anyjának: íme, tétetett ez sokak romlására és feltámadására Izraelben és jeléül, melynek ellene mondanak, neked magadnak is tőr fogja átjárni lelkedet, bogy nyilvánosságra jöjjenek sok szívből a gondolatok. És vala egy Anna nevű próféta asszony, Fanuel leánya, Aser törzséből, ki igen előrehaladott napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után s már nyolcvannégy éves özvegy volt és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgálván éjjel és nappal. Ez is ugyanazon órában odajővén, dicsérte az Urat és szóla felőle mindazoknak, kik várják vala Izrael megváltását És miután mindent elvégeztek az Ur törvénye szerint, viszszatérének Galileába, az ő városukba. Názáretbe. A gyermek pedig növekszik és erősödik vala, telve bölcsességgel és az Isten kegyelme vala rajta. SZENTBESZÉD Még fülünkbe cseng a karácsonyi ének, mely Istennek dicsőségét, a jóakaratu embereknek pedig békességet hirdet, még halljuk a betlehemi pásztordalt, mely az Ur Krisztus jászolához szólít bennünket, még erezzük bensőnkben az ajándékozásnak, a szeretetnek édes örömét, még szinte látjuk magunk előtt a kisded Jézust pólyába takarva és jászolba fektetve, s ime a mai evangélium azt mondja Krisztusról: “tétetett ez sokak romlásra s föltámadására Izraelben.” Hogyan, hát Krisztus nemcsak sokak föltámadására, hanem sokak romlására is van? Nincs itt valami bántó ellenmondás, valami erkölcsi lehetetlenség? Sajnos, egyáltalán nincs mindez, amit az evangélium mond, bármily különösen és szinte hihetetlenül is hangzik, keserű valóság, komor igazság. Krisztus Urunk, bár szeretetből jött a földre és üdvözíteni akart és akar ma is mindenkit, nemcsak kegyes Megváltónk, hanem egyben szigorú biránk is. Mert ne gondoljuk, hogy Krisztus csak azért született, hogy mi egyszer egy évben örvendezzünk: hogy az Ur Jézus csak azért tanított, hogy mi a tanaiban györyörködjünk; ne gondoljuk, hogy Krisztus csak azért szenvedett és halt meg, hogy mi sopánkodjunk; ha! iem Krisztus azért született a földnek, hogy mi megszülessünk lélekben az égnek, hogy tanítását elfogadjuk és kövessük; azért szenvedett és halt meg, hogy mi is tudjunk Érette szenvedni s ha kell, meg is halni. Ha a, Karácsony nekem csak nagy ünnepem és semmi , lás, ha Krisztus tanítása én előttem csak gyönyörű ’ an, nem pedig parancs, akkor — bármennyire komoyan hangzik — a romlásomra van. Gondoljunk a föld javaira! Isten azokat kétség' elenül az emberek javára adta és rendelte — és mégis :.nily sokaknak vannak a romlására. Mennyi embert tesz jobbá és nemesebbé a pénz s mennyi embert tesz gonosszá! A természetnek erőit és törvényeit mennyi ember használja ki a maga javára, de másrészt mennyi ember fordítja azokat maga ellen, — a maga kárára! Mennyi rosszat tehetek önmagámnak vagy másnak ugyanazzal! Tőlem függ, egyedül tőlem, hogy mit jelent reám nézve Krisztus, hogy íidvözitőm avagy kárhoztató birám lesz-e? Ajándék. — Az indiai kormány, az amerikai gyermekek számára ajándékképpen egy riikapéldányu fehér tigrist küldött. A tigrist, mielőtt elhelyezték a washingtoni állatkertben, megmutatták Eisenhower elnöknek is. AHÜ PÁSZTOR BIBLIAI JELENETEK Capelle abbé 1870-ig kap- < Ián volt Párásban a Szent Pál \ és Lajosról nevezett plébánián. Ekkor egy kis plébániát ; kapott a város közelében, hol i áldásosán működött élete végéig-Mielőtt pappá lett, katonai , szolgálatot teljesített. Tiszt : volt, hősiesen küzdött a hazáért, de a katonai pályát később otthagyta és papnak ment. Halálán volt. Már az utolsó szentségeket is felvette és nyugodtan várta az utolsó pillanatot. Egyszerre belép a szobába egy ember és a haldoklóhoz közeledve, igy szól: — Plébános ur, az a bizonyos N., akit nagyon jól ismer, súlyos beteg, biztos, hogy meghal. Nagyon is ag-! gódunk miatta. Papot nem [ akar magához engedni . . . j A plébánosunk volt nála, de | a beteg hátat fordított, neki, hallani sem akart róla. — Bizony ez nagy baj, — sóhajtott fel Capelle fájdalmasan. Ah, csak ha én nem volnék halálos beteg, engem, tudom, nem utasítana vissza olyan szerencsétlenül. — Persze, hogy nem. Ő a plébános urat nagyon szereti. De, fájdalom . . . Elhallgattak. Capelle gondol egyet. Összeszedi utolsó erejét, felemelkedik, összeteszi a kezeit és felsóhajt: Istenem, adj még egy kis erőt. Kisvártatva övéihez fordul és kérőleg, sőt inkább parancsolólag mondja: “Öltöztessetek fel engem . . .” Senki sem mozdul. Mintha megkövesedtek volna. Azt gondolták, hogy félrebeszél s már a végét járja. — Öltöztessetek fel! — ismétli erősebb hangon, ellentmondást nem tűrve. Még most sem akarták kívánságát teljesíteni, de midőn meggyőződtek arról, hogy komoly a szándéka, senki sem mert vele ellenkezni. Engedelmeskedtek neki és felöltöztették jó melegen. — És most vigyetek a beteghez . . . —- Istenem, hisz az utón meghal, — mondják mindnyájan. De ő azzal nem törődik, mindenről megfeledkezik, csakhogy megmentsen egy lelket. Miután elhozatta a templomból a szükséges dolgokat, kiadta a parancsot: Most előre, még pedig gyorsan , . . Felemelik félhalott testét s mint egy kis gyermeket, úgy viszik. Egy szóval, egyetlen egy sóhajjal se árulta el fájdalmát azon a nehéz utón. Szerencsésen a házhoz érnek. Bemennek. — Barátom, — szól a pap jóakarólag gyönge, megtört hangon, — mi nemsokára mind a ketten Isten itélőszéke elé kerülünk. Együtt megyünk-e oda? Eljöttem, hogy lelkén segítsek, hogy utolsó órájában szent vallásunk vigaszában részesítsem . . . A beteg nagyot néz. Lehetséges ez? Nem hisz a szemeinek. — Barátom, — folytatja a plébános, — az idő már nagyon rövid ... Csak bízza rám magát. Engem talán csak nem utasít el, avagy igen? . . . A beteg a hősi szeretet által legyőzetve, sírásra fakadt: Óh igen, igen, a plébános urnái én meggyónok. Boldog mosolyra nyílnak az ajkai a papnak. Az adott jelre mindnyájan kivonulnak a szobából, magára marad a két haldokló. Rövid idő múlva a pap megfeszíti utolsó erejét, felemeli UJ U. S. BÍBOROS VATIKÁN VÁROS — János pápa négy uj bíborost nevezett ki ’ Az egyik amerikai: Joseph E, Ritter st. louisi érsek. BUMM! BUMM! BERLIN — Egy keletnémet j kommunista vezér bizalmasan elmondta egy nyugati látogatónak, hogy Kruscsev a U-. N. közgyűlésén rendezett dörömbölési premiér után a nemrég Moszkvában lezajlott kommunista világkonferencián is lehúzta egyik cipőjét és dühösen csapkodta azzal az asztalt. Akkor volt ez, amikor Liu Shao-csi kínai kommunista vezér a leninizmus elárulását vetette a szemére Kruscsevnek. HELSINKI — Kekkonen finn miniszterelnök legutóbbi moszkvai látogatása alatt, a Kremlinben rendezett banketen, lehúzta a cipőjét és tréfás kedvében dörömbölt a terített asztalon. Kruscsev, aki nem értette a finom iróniát, düledezett a röhögéstől. INDIAI BÁBEL A nemrég lefolytatott népszámlálás adatai szerint Indiának 408 millió lakosa van. Ezek a milliók 176 különböző nyelvet beszélnek, ráadfsul még 544 helyi tájszólást. A hi- S vatalos államnyelv a hindi, | amely az ősi szanszkrit nyelvből származik; 140 millió ember beszéli. A szanszkrit nyelvet ma mindössze 555 ember beszéli Indiában. A hivatalos hindi nyelven kívül van még 13 hivatalosan elismert nyelv s ezek egyike az angol nyelv, melyet három és fél millió indiai folyékonyan beszél. De sok millió, beszél egy kevert angolt, amit bazár angolnak is neveznek; ez elegendő ahhoz, hogy a boltokban az angolnyelvü vevővel megértessék magukat és állni tudják az alkut. És igen sok angol szó úgy meghonosodott a 300 éves angol gyarmati uralom alatt, hogy “közkinccsé” vált; például a monkey wrench 179 nyelven monkey wrench. kezét az elveszett, de megtalált juh feje fölé és feloldozza a bűnei alól. — Fogd meg a kezem s vezesd, — mondja a minisztráns fiúnak, aki ott volt vele. A betegnek úgy látszott, hogy egy uj életre támad fel, mikor a pap hideg kezével érzékeit olajjal kente. Mikor a dolgát elvégezte, a beteghez hajolva kissé, megelégedetten felsóhajt: — A boldog viszontlátásra, kedves barátom. — De most vigyetek haza. Útközben fejét a mellére hajtotta, szemei megmerevedtek. Csak az ajkai mutattak egy kis élet jelt, mozogtak, mi- i dőn e szavakat mondotta: — Most bocsásd el, Uram, | a Te szolgádat békességben... Bevitték a szobába és az ágyba fektették. Egy ófa múlva azután meghalt a hü pásztor. Borúlátó kapitány GENF, Svájc. — A civilizált j világ talán olyan helyzetbe ! kerül egyszer, hogy az emberiség kénytelen lesz a tenger színe alá menekülni. Myles kapitány tengeralattjáróorvos specialista, a következőket jósolja: l.i A búvárok nemsokára viz alatti kunyhókban élhetnek, egy egész hétig is. 2. Tiz év múlva az emberek a tenger alatt tölthetik szabadságukat. 3. Valamikor tengeralatti farmokat fognak létesíteni, és a farmerek tenger alatti kunyhókban fognak lakni. 4. Az atom-világháború ■ egyszer talán arra kénysze• riti az embereket, hogy ten• geralatti városokat épitse■ nek, hogy megmeneküljenek , a sugárzástól. Az angyal és a pásztorok ELŐLEG Kennedy még nem elnök, de elnöki kiadásai már vannak. Személyzete hetenkint 9300 dollár fizetést kap. A demokrata pártszervezetek adják össze a szükséges pénzt. Karácsony Vasárnapján EVANGÉLIUM Szent Máté 2, 7—15. Ekkor Herodes titkon hivatván a bölcseket, szor! galmatosan megtudakold tőlük a csillag megjelenésének idejét. És elküldvén őket Betlehembe, mondá nekik: Elmenvén, szorgalmatosán kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki. Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ime a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amig odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más utón térének vissza hazá jókba. Mikor pedig azok visszatérnek vala, ime megjelenők az Urnák angyala Józsefnek álomban, és mondá: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, amig én mondom néked ; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. Ő pedig fölkelvén, véve a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék. És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Ur mondott a próféta által, aki igy szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. SZENTBESZÉD A karácsonyi szentünnepek isteni Megváltónkat szent gyermekségében állítják elénk. Valami csodálatos báj, elragadó kedvesség árad elénk az isteni Gyermekből. Ennek az oka hitünk mélységes igazságaiban rejlik, amelyekben az Üdvözítő szent gyermeksége . iránt tanúsított áhitatunk alapszik. ! A kis Jézus tisztelete a megtestesülés titkában és ' az isteni, valamint az emberi természetnek az isteni személyben való egyesülésben áll. Jézus Isten s ember. így tehát az üdvözítő szent gyermeksége tulaj- i donképen az ő istenemben életéhez tartozik, mert | Krisztus Urunk épugy isten gyermekségében, mint szenvedésében és megdicsőülésében. Innen van az, ; hogy Jézus szent gyermekségének egyes tényei époly ! megbecsülésre, tiszteletre és követésre méltók, mint ■ későbbi életének mozzanatai. Jézus szent gyermeksé■ gét ép olyan alapon tisztelhetjük, mint szenvedéseit, ■ mint az Oltárszentségben való jelenlétét, mert az Üd■ vözitő fogantatástól kezdve mindig Isten-ember. Az isteni üdvözitő kicsinységében époly vonzó , hatással van reánk, mint szenvedésével. Minél na’ gyobb gyöngeséget, lealacsonyitást, önmegtagadást vesz magára az Üdvözitő életének valamelyik titká. ban, irántunk való szeretetből, épen azért annál job. ban meg kell becsülnünk, magasztalnunk és gyöngéd szeretettel körülvennünk. Ezért oly szeretetreméltó i az Üdvözitő szent gyermekségében, ahol “minél kisebb lett érettünk, annál kedvesebb nekünk!” í A kisded Jézus tisztelete tehát kedves és szivreható ájtatosság. Alig van más titok szent hitünk igaz- 1 ságai között, amely oly szelíden, megható módon szól- na szivünkhöz, mint ez. Minél világosabban és érezhetőbben áll előttünk s valamely ájtatosságnak a tárgya, annál biztosabban hat értelmünkre, képzelő tehetségünkre, szivünkre és akaratunkra. Emberileg mily megható, mikor Isten szolgáival, Ábrahámmai, Mózessel társalog! De végtelenül többet ad nekünk Isten a Gyermek Jézusban. i- Bizalom, szeretet, odaadás töltse be szivünket a t kis Jézus iránt és legyünk határtalanul jók, odaadok, kedvesek az ő képviselőivel s felebarátainkkal szemi. ben. Szövetségi vád két elnök ellen A szövetségi grand jury vád alá helyezte John J. Felice-t, a Teamsters Union Local 293 elnökét és ügyvezető igazgatóját, valamint George S. Cartert a Pilsener Bi’ewing Co. volt elnökét, azon a cimen, hogy adtak és kaptak pénzt és ezzel megsértették a Taft- Hartley törvényt. Társvádlott az ügyben a sörgyár és a City Products Co., amely teljes tulajdonosa az előbbinek. A vád szerint 1956 április 17-én a Brewing Co. és Carter, aki most a Leisy Brewing Co. elnöke, 4500 dollárt adtak Felice-nek és ő elfogadta azt. A TÉKOZLÓ FIÚ MEGTÉRÉSE.
