A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-05-06 / 18. szám
4. OLDAL A .TÁ PÁSZTOR ÓHAZAI HÍRADÓ NAGY DOLOG EZ, KÉREM! BUDAPEST. — A Népszava panasz és elintézés rovatában jelent meg a következő ügytörténet, egy komoly állami ügy története: Szeitl Jánosné olvasónk arról irt, hogy a Budapesti Bőrdíszmű Kisipari Termelőszövetkezet 32 számú üzletében vásárolt egy pár fekete cipőt. A megvétel óta négyszer ve,tte fel és minden esetben azt tapasztalta, hogy a cipő kérge tönkreteszi harisnyáját. Amikor visszavitte a cipőt az üzletbe, közölték vele, hogy a belső kidolgozásnál ném tapasztaltak hibát. Azt javasolták, hordja másik harisnyával, Hiába próbálkozott, az eredmény ugyanaz volt, Azt kérte tőlünk, járjunk el ügyében. Kérése nyomán felkerestük a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályát, ahol kivizsgálták Szeitl Jánosné panaszát. Megállapodtak abban, hogy a cipőt visszaküldik a gyártó szövetkezetnek megjavítás céljából, és ha a hibát kijavítani nem tudják, olvasónk részére egy uj cipőt adnak. * Eddig a pesti ügytörténet s ahhoz csak az a megjegyzésünk van, hogy jóleső érzéssel olvastuk a feltételesen happy endet. Hisszük, hogy a történet végül is 100-percentes happy endhez fog valamikor elérni és Szeitl Jánosné, hála a magas Belkereskedelmi Minisztérium és a közérdekű sajtó elismerésreméltó intézkedésének, egy pár olyan cipőhöz fog jutni, amelyben járni is lehet. HIÁNYCIKKEKBEN nincs hiány BUDAPEST. — A pesti humor uj szóval gazdagította a magyar nyelv szótárát: hiánycikknek nevezik azt az árucikket, ami nem kapható az üzletekben. Ámbár újabban a pesti üzletekben bővebben van áru, mint azelőtt, hiánycikkekben még most sincsen hiány. Amint az kiderül a Népszava riportjából: - Nagyobb fakanalat kérek. — Nincs. — Galuskadeszkát vagy husdeszkát szeretnék. — Nincs. • És még vagy tiz “nincs”, ezúttal a Thököly úti Vas- és Edényboltban. — Hiába rendeltem nagyob méretű fakanalat, úgynevezett .magyar nyuj tótfát, galuskaszagatót, husdeszkát, gyúródeszkát, szitát, egyetlen darabot sem kaptam — mondja a boltvezető. Vasalódeszkának, ujjafának hosszú idő óta még a színét sem láttuk. — A háziasszonyok nélkülözhetetlen munkaeszközét, a fakanalat Mátrakeresztes községben készítik, háziiparszerüen — mondják a Belkereskedelmi Minisztériumban. — Az utóbbi időben a Nógrád megyei tanács nem engedélyezte a fakanalak forgalomba hozatalát, azzal, hogy “ezek faragása nem szerepel a háziipari cikkek listáján.” A gyúródeszka készítéséhez a Könnyűipari, Minisztérium tudna kapacitást biztosítani, de nem rendelkezik megfelelő fenyőfürészáruval. A Belkereskedelmi Minisztérium most lépéseket tett, hogy a gyúródeszkához és egyéb háztartási faáruk legyártásához szükséges anyagot az Országos Tervhivatal utján biztosítsák. Szabó Lajos soproni olvasónk írja: “1959 decemberétől 1960 február közepéig hetente két alkalommal kerestem fel a soproni Vas- éá Háztartási Edényboltot. Szeneslapátot kerestem, eredménytelenül. Február első felében az egyik boltban közölték, hogy már rendeltek szeneslapátot, és a szállítmány valószínűleg két napon belül megérkezik. Azóta lassan már három hét telt el, mégsem kapható a keresett cikk.” Szeretnénk, ha a soproni boltba még idejében megérkezne a szeneslapát, mert lassan tavaszodik, és akkor már nem lesz szükség rá. Önkényesen, embertelenül bánnak Magyarországon a dolgozó emberrel A PESTI NÉPSZAVA MEGDÖBBENTŐ RIPORTJA “Önkényesen kilépett” — ezt jegyezte be a Goldberger Téxtilmiivek kelenföldi telepének igazgatósága Rajna Ferencné munkakönyvébe 1968 október 26-án. Az azóta eltelt másfél év sem volt elég ahhoz, hogy a bejegyzést és következményeit Rajna Ferencné elfelejtse. Hogyan kezdődött. Rajna Ferencné beszélni kezd: — 1968 szeptember 22-től egy hónap fizetésnélküli szabadságot kértem a vállalattól. Hatéves gyermekünket felhoztam vidékről, mert mi akattük tovább nevelni. Gondoskodnom kellett valakiről, aki vigyáz a gyerekre, amíg mi dolgozunk. Találtam egy megfelelő nőt és a hónap leteltével, október 22-én telefonáltam a gyárba hogy másnap'felveszem a munkát. — És aznap este kezdődött a kálváriám. A szomszéd néni bejelentette, hogy csak két hét múlva vállalhatja a gyereket. Másnap a vállalatnál fühöz-fához s z a 1 a dgáltam, hogy meghosszabbítsák a fizetésnélküli szabadságomat, de nem találtam az illetékeseket. Ezután háromszor-négyszey js bent jártam az üzemben, de sikertelenül. Október 28-án azután a fizetésnélküli szabadság helyett munkakönyvemet kaptam meg, “önkényesen kilépett” bejegyzéssel. A bejegyzést megfellebbezte a vállalati egyeztető bizottságnál. Jogosnak mondták ki az igazgató döntését. Fellebbezett a Területi Egyeztető Bizottsághoz. — Közben szaladgáltam állás után. A szakmában nem sikerült elhelyezkedni— részben azért, mert a munkaikönyvemben ilyen bejegyzés volt. Másutt is próbálkoztam, de hiába . . . A Területi Egyeztető Bizottság a munkaviszony viszszaállitására és munkakönyvéből az “önkényesen kilépett” bejegyzés törlésére kötelezte a vállalatot. Rajna Ferencné 1959 január 13 óta ismét a Goldberbergyár dolgozója. A gyár vezetői azonban nem voltak hajlandóak az 958 november 10-től a visszavételig eltelt időre járó bért megfizetni. Rajnáné a biróssághoz fordult. Az összeget megítélték és azt kifizette a vállalat. Rajnáné 1959 szeptemberében ki akarta venni kétheti fizetéses szabadságát. A vállalat ezt megtagadta, hivatkozva az 1958 évi “igazolatlan mulasztásra.” vagyis ar-AZ AGY TITKAIT KÉMLELI HÚSZAK SZEGEDI PROFESSZOR Ma már a kisgyerek is tudja, hogy az ember fejével gondolkozik. De az ókorban olyan lángelmék is, mint Aristoteles és Platon, azt hitték, hogy gondolataik a szivükben születtek, az agy velő pedig arra szolgál, hogy lehűtse a vért. Elterjedt nézet volt az síi, hogy a rekeszizom a gondolat székhelye és az agy — mivel üreges összeköttetésben áll az orral, annak váladékát termeli . . . Hippokrates és Galenus "hirdette először, hogy az öntudat és a lelki folyamatok székhelye az agy. A tudomány eleinte lassan, majd rohamos ütemben ezen az utón haladt tovább. Tudományos alapon ma senki sem vonhatja kétségbe,hogy a lelkiszellemi működések szerve az agyvelő, a legfinomabb és legbonyolultabb szerkezetű élő anyag. A modern életforma veszélyei A világstatisztika szerint növekszik az ideg- és elmebetegek száma — ami önmagában elég ok arra, hogy a tudósok különös figyelmet szenteljenek ennek a problémának. Az Egyesült Nemzetek egészségügyi szervezete néhány évvel ezelőtt feladatául tűzte ki, hogy felveszi a küzdelmet a veszéllyel, amely csodálatos lehetőségeket ígérő korunkban súlyos károsodással fenyegeti az emberiséget, a jövő nemzedékeket. Mi az oka e vészes jelenségnek? A modern élet tempója mindenütt olyan terhekkel nehezedik az idegekre, amelyekhez még nem alkalmazkodott a szervezet. De különösen ártalmas a modern életforma hajszoltsága, az ott uralkodó létbizonytalanság. Az Egyesült Nemzetek világméretű akciója arra irányul, hogy nemzetközi együtt működéssel megvizsgálja az elmebajok és lelki betegségek okait, valamint megjelenési formáit. Kiterjed a vizsgálat arra is, hogyan lehetne nevelési és társadalmi módszerekkel megelőzni az idegrendszeri ártalmakat. A legérdekesebb terv: meghatározni azt a “pozitív életformát”, amely alkalmas az ilyen betegségek megelőzésére és gyógyítására. Agysejtek billiói Az űrhajózás küszöbén mind több ismeretet szerzünk ra, amit a bíróság igazoltnak ismert el. A kétheti fizetéses szabadság ügye ismét bíróság elé kerül. A szakszervezet véleménye szerint ezúttal is Rajnáné oldalán áll az igazság. Úgy látszik azonban, a gyár vezetőit a bíróság múltkori döntése nem győzte meg eljárásuk helytelenségéről. A gyár vezetői még egyre üldözik a munkásnőt, aki harcolni merészkedik az igazságért. a végtelen csillagvilágról. Tudjuk, hogy csak a mi tejútrendszerünkben égitestek billiói keringenek, száguldanak pontos törvények szerint — és a tej utak száma is sok millió. Nos, az alig 3 font súlyú agy velő 18 billió idegsejtet tartalmaz, s ezeknek fizikai, kémiai és elektromos kölcsönhatása soha nem szünetel, amig él a szervezet. Az agyvelő súlyával is érdemes időzni egy pillanatra. Régebben azt hitték: az értelmi képességek az agy velő súlyától függnek. Erről szó sincs. Türgenyev agya többet nyomott 4 fontnál, Anatole France-é pedig alig haladta meg a 2 fontot. Döntőnek látszott az agy és a testsúly aránya, ám itt is zavarbaejtő tényekkel kerülünk szembe. Az ember agy vele je az egész testsúly 2 ép fél százaléka, az emberszabású majmoké háromnegyed százalék. Eddig rendben van — az arány megfelel a valóságos értelmi képességnek. De mit szóljunk az egérhez? E kis rágcsáló agya testsúlyának több mint 3 százaléka, vagyis az egérnek okosabbnak kellene lennie az embernél. Az agy súlya tehát nem sokat mond. A mérések egyetlen biztos eredményt szolgáltatták: az agynak a testsúlyhoz viszonyított nagysága nőknél és férfiaknál egyforma. Túlterheljük agyunkat Tehát az aránylag nem nagy térfogatú emberi koponyában egy kisebb tejútrendszerrel felérő mennyiségű agysejt működik. A lehetséges kapcsolások száma már csak billiókkal és trilliókkal fejezhető ki — csoda-e, ha túlterhelés esetén bekövetkezik az üzemzavar? A csillagok világában ez nem történhet meg. A természet önmagát szabályozza, de az ember sajnos képes arra, hogy élvezeti cikkekkel (alkohollal, nikotinnal, koffeinnel), helytelen életmóddal, mértéktelen munkával több terhet rójjon idegsejtjeire, mint amennyit azok elbírnak. Világszerte folyik a lázas kutatómunka, előrehaladott stádiumban van egyes lelki és idegbetegségek műtéttel történő gyógyítása. Érdekes eredményeket ígér az agyhullámok vizsgálata; sokan arra gondolnak, hogy a görbékből, melyeket az agyban termelődő elektromos áram rajzol, kiolvasható lesz az ember jelleme, sőt az is, hogy két ember összeillik-e, mint élettárs . . . A betegségek okait és gyógyítási lehetőségeit kereső tudományágak a biológiai alaptudományokra: az ana*tómiára, az élettanra és az életvegytanra (biokémiára) épülnek. Ez utóbbi a legfiatalabb ág, s ennek is legfrissebb hajtása az agybiokémia. A szegedi Ideg- és Elmekortani Klinika és Agykutató Intézet ennek a rendkívül fontos kutatásnak a szolgálatában áll. Vezetőjét, dr. Műszák István professzort már fiatalon az életvegytan, különösen az idegvegytan problémái érdekelték. A szegedi Biokémiai Intézetben tanult, majd a stockholmi Nobel Intézetben dolgozott. Olivecrona, a világhírű agysebész asszisztenseként. Huszák professzor nevéhez fűződik a szegedi Agykutató Intézet megszervezése s egy fiatal tudósgárda felnevelése — oly kutatási eredmények mellett, amelyeket világszerte számontartanak. Dr Huszák István az utóbbi években tiz nemzetközi kongresszuson szerzett elismerést a magyar orvostudománynak. Huszák professzor és munkatársai az agy anyagcserefolyamatait vizsgálják. Mert az agyvelő működésének alapja — valamennyi szervhez és egész szervezetünkhöz hasonlóan—az anyagcsere. (Anyagcsere az élet fenntartásához szükséges anyagok felvétele, átalakítása, elbontása és az igy keletkezett bomlástermékek kiürítése.) A normális anyagcsere-folyamatok megismerésén alapul annak vizsgálata: milyen összefüggések észlelhetők a rendellenes jelenségek és az idegvegytani tényezők között. A leggyakoribb idegrendszeri betegségek állnak a szegedi kutatómunka középpontjában.! Ezeknek okait és a kórfolyamatok kémiai összetevőit keresik — hiszen az orvostudomány sohasem öncélú, hanem segíteni akar a szenvedőkön. Huszák profeszszor és munkatársai azon fáradoznak, hogy betegeik gyógyításával együtt a tudományt is előbbre vigyék. PERZSA BUNDA, EZÜST RÓKA (FECj Egy hazulról kapott levélből: “Egy perzsa bunda, legyen az bármilyen öreg is, mindig komoly értéket képvisel. Miután uj perzsa bundát nem lehet kapni, de még csak látni sem a kirakatokban, a használt, esetleg több mint 20 éves bundákat is nagyon jól el lehet adni. A Bizományi Áruház 12-15,000 forint' között árul régi, divatjátmult szabású perzsabundát, mig a ‘maszek’ szűcsök 20-30,000 forint közti áron kommendálnak egy jobb minőségű perzsát, kéz alatt. Csak ezüstrókában van némi választék, mert az valamikor, vagy 25 évvel ezelőtt nagy divat volt itt, s még mindig akadnak olyanok, akik mostanáig őrizgették naftalin között, s csak most adnak túl rajta. így ezüstrókát majdnem mindig talál az ember a Bizománybán, pár ezer forintért.” megtalálták Kinizsi Pál sírhelyét, A sümegi vár rekonstrukciója is folyik. Az öreg tornyot már helyreállították. A várpalotai Mátyás vár két tornya uj tetőt kap, a palota első része pedig uj födémet. A "bakonyi várakhoz vezető utak tájékoztatói táblákat kaptak. Összesen huszonnégy várat, rekonstruálnak a vidéken. SZÍRIÁBAN KÓRHÁZAT ÉPÍTENÉK A budapesti rádió jelentése szerint magyar szakemberek Szíriában három kórházat építenek. 30,000 telefonkészüléket szállítanak Indonéziába. Franco antiszociális diktatúrája ellen BUDAPEST. — A magyarországi katolikus egyház hetilapja, az Uj Ember jelenti : Spanyolország bíborosai és érsekei nyilatkozatot adtak ki, amelyben a szociális igazságosság érvényesítését követelik,, mangpztatya, hogy a munkásoknak joguk van a munkára, követelik a, javak igazságos szétosztását, a gazdasági stabilizációt, a munkanélküliség megszüntetését, a gazdákok luxusának és a profit hajszolásának megszüntetését. A fizetéseket és a béreket úgy kell megállapítani, hogy a dolgozók életszínvonala emelkedjék. OLAJ TÁVVEZETÉK MAGYARORSZÁGON BUDAPEST. (FEC). — A szovjet megszállás alatt tartott országok, olaj távvezeték építésére kötöttek szerződést. Az erre vonatkozó megállapodás Csehszlovákiát és Magyarországot érintő részét 1959 decemberében Írták alá Moszkvában. Az égisz nemzetközi olaj-távvezeték, mely az orosz olajat juttatja majd el Lengyelországba, Kelet- Németországba, Csehszlovákiába és Magyarországra, 3840 km hosszú lesz; a távvezeték a kujbisevi alajmezőkről kiindulva, Bjeloruszsziában Mozir városánál kétfelé ágazik. Az északi ág Lengyelországba és Kelet-Németországba, a déli ág pedig Csehszlovákiába és Magyarországra vezet. A csehszlovákiai távvezeték 1200 km. hosszúságban Pozsonyig vezet: ebből a fővezetékből ágazik le a magyarországi szakasz. CIPŐBÖRZE KECSKEMÉT. — A Délmagyarországi Nagykereskedelmi Vállalat a szakszervezetek megyei székhazában “cipőbörzét” rendezett. 13 cipőgyár több mint 400 modellt mutatott be. A szakemberek, a boltvezetők ezfek közül választották ki a lakosság igényeinek legmegfelelőbbeket. Ä Bakonyban eltűnt várat megtalálták VESZPRÉM. — A Veszprém megyei tanács idegenforgalmi hivatala, amely évek óta régészekkel kutattatja és a műemléki hatóságokkal közösen helyreállittatja a Bakony és Balaton-vidéki Ősi várakat, most ismét rátalált egy régi várra. A Gerence patak közelében, a Tönkölös-hegy egyik kiugró nyúlványán sűrű bozót takarta el Bakonyujvárat. Csak feljegyzésekből ismerték. Az idén már ezt is felkereshetik a kirándulók. Megkezdődött a tavalyelőtt helyreállított nagyvázsonyi Kinizsi vár árkának további feltárása és a nyugati falak leomlott részeinek helyreállítása is. Tavaly helyreállították a pálos kolostort, ahol A leprások megmentése érdekében világmozgalmat indított el a Máltai Lovagrend. Statisztikájuk szerint még 15 millió leprás él világszerte, s ezek közül csak másfélmillió részesül rendszeres orvosi kezelésben és ápolásban. A Máltai Lovagrend még 1929-ben a párisi Saint Louiskórházban leprapavilont alapított, újabban az afrikai Gabonban és Szenegálban szerveztek lepratélepeket. Gomez érsek, Spanyol-Guinaa apstoli vikárusa, 119 leprást bérmált meg, amikor a minap látogatást tett a milomesengi lepra telepen.' A telepen 1500 beteg él. A rendőrök, a tanítók és az ápolók is mind leprások. Jelenleg a szörnyű betegségtől. Pénz áll a házhoz New York város a napokban 546 dollár 66 centtel gazdagodott. Mr. Névtelen három csekket küldött a városi pénztárnak, egyenkint 182 dollár 22 centre voltak a csekkek kiállítva. Miért nem egy $546.66 csekket küldött Mr. Névtelen? Ez az ő titka. Illetőleg valakinek a titka, amit csak ő, Mr. Névtelen, tud. Ugyanis ő Írógéppel irt kisérőlevelében csak azt árulja el, hogy egy elhunyt személy utolsó akaratát teljesítette a csekkek elküldésével. Az a valaki úgy rendelte, hogy halála után jóvátétessék egy bűn, amit New York város ellen elkövetett. "Goodby, öreg cimbora". — Ezekkel a szavakkal búcsúzol! Prof. George Keller, aki évek során át tagja volt a Ringling-féle cirkusznak. Ä tanár ur visszatér katedrájához, a Columbia Teachers Coliégiumba, ahol művészetek előadója lesz. A világtalan szobrász, Katherine Cox, 9 éves kislány, a Jacksonvilleben levő Illinois állami vakok intézetének egy ápoltja, összehasonlitást tesz a szcbar és a model között. Lowell B. Mason, volt állami szenátor. 32 év óta minden évben látogatást lesz az intézetben, hogy zenei haladást igazoló növendékeket megjutalmazzon.
