A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-28 / 35. szám

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 35. SZÁM if The GOOD SHEPHERD ifi the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 augusztus 28 SEGÍTSÜK a rabnemzeteket A külügyminisztérium helyeslésével találkozott Kennedy és Aiken szenátorok javaslata, hogy a kong­resszus szabad kezet adjon Eisenhower elnöknek orosz gyarmati uralom és elnyomatás alatt álló orszá­gok gazdasági megsegítésére. A gondolat merész, de nem egészen uj. Hiszen Ame­rika már évek óta nagyszabású segítséget nyújtott és nyújt Tito jugoszláviai kommunista diktátornak és újabban több mint egy év óta, az ugyancsak kommu­nista kormányzat alatt álló Lengyelországnak is. Me­résznek csak azért kell mondani az elgondolást, mert a többi szovjetcsatlós országok kormányai meglehető­sen kihívó magatartást tanúsítanak Amerikával szem­ben. Persze a segítséget nem a kommunista kormá­nyok kapnák, hanem a népek, amelyek éppen a kom­munista gazdálkodás miatt szükséget szenvednek. A két szenátor hivatkozik a meglepően — és Moszk­vának kétségkívül kellemetlen — lelkes fogadtatásra, amelyben a közelmúltban az amerikai alelnök Varsó­ban részesült. Annak ellenére, hogy a sajtó az alelnök érkezését nem jelentette be, óriási tömegek fogadták az alelnököt és Amerika iránti barátságukat félelem nélkül demonstrálták. Hinni lehet, hogy az amerikai segítség, amelyet a lengyel nép két év óta kap, erősí­tette az Amerika-barátságot és gyengítette Moszkva befolyását a lengyel népre. Ugyanilyen eredményt várnak a szenátus elé terjesztett javaslat szerzői más szovjetizált országokban is. Visszaveszik a zsidózsákmányt BERLIN. — A nyugatnémetországi és nyugatberli­ni legfelsőbb kártérítési bíróság elrendelte, hogy a magyar, bolgár, lett és japán kormányok kötelesek ré­gi zsidó tulajdonosainak visszaadni azokat a berlini épületeket, amelyeket 1935 és 1939 közt, a hitleri érá­ban, a német náci kormánytól vásároltak. A német bí­róság nézete szerint Hitler kormánya nem volt ezek­nek az épületekének jogos tulajdonosa, tehát az eladá­sok jogtalanok voltak. A magyar kormány a berlini zsidózsákmányból 1937-ben vásárolt egy házat a berlini (jelenleg nyu­gat-berlini) Tiergarten negyedbeli, amely annakide­jén előkelő városnegyed volt: ott rendezték be a ma­gyar követséget. A házak Berlin ostroma alatt meg­rongálódtak és 1945 óta lakatlanok. SZOVJET KORRUPCIÓ A szovjet kormány hivatalos lapjában, az Izvesz­­tijában, a kormány ellenőrző bizottságának elnöke Georgi Enjutin nagyarányú korrupciót és hanyagsá­got leplez le, amit főleg a mezőgazdasági igazgatás körében észleltek. Állami pénzeket fordítottak minisz­tériumi főtisztviselők vidéki birtokuk javítására, a hozzá vezető utak kikövezésére. Visszaélések fordul­tak elő a moszkvai mezőgazdasági kiállításon is. Álta­lános a panasz, hogy sokhelyütt meghamisítják a hét­éves terv munkálatairól szóló kimutatásokat, a való teljesítménynél nagyobbat tüntetnek fel. Ezekre a leleplezésekre rádupláz a kommunista pártlap, a Pravda, azzal, hogy Georgi Enjutin ellen­őrző bizottsága maga felelős sok visszaélésért. Meg­említi a Pravda egyebek közt, hogy Sztálingrádban több mint egymillió rubelt költöttek hivatalnokok vi­déki birtokainak elegáns berendezésére. POLITIKAI HANGZAVAR A szeptemberi edinburghi zenei ünnepélyen a ter­vek szerint részt vett volna a Cseh Filharmonikus Ze­nekar, de ez a napokban lemondta részvételét azzal az indokolással, hogy nem hangversenyezhetnek ott, ahol fellép egy fasiszta: Martzy Johanna magyar he­­gedümüvésznő. Erről a magyar hegedümüvésznőről — aki 12 év óta Svájcban él — a cseh kommunisták azt állítják, hogy azért gyanús, mert összeköttetést tart fenn a há­ború után Svájcba menekült magyarokkal. Ez elég ok arra, hogy egy filharmonikus zenekar távolmaradjon egy nemzetközi zenei ünnepélytől. Mit szól ehhez a hegedümüvésznő? “Érthetetlen” — mondja. A californiai San Bernardino nemzeti erdőségben 10.000 aker terület áll lángok­ban, amelyet a tűzoltóknak még nem sikerült megfékezni. Az amerikai erdőhivatal megállapítása szerint a tüzet gyújtogatás okozta. Ä budapesti és ukrajnai hóhért várja Washington Csak pár árva szenátor lé­zengett a szenátus üléstermé­ben, amikor Dodd connecticu­­ti szenátor arról beszélt, hogy milyen érzésekkel várja Ame­rika népe Nikita Kruscsevet, Ukrajna hóhérát, Budapest lemészár lóját. Mégis, a sze­nátor dörgedelmes vádját meghallotta az ország népe, az egész világ: “Ez az ember azáltal emel­kedett vezető pozícióba a kommunista pártban, hogy hóhérmunkát végzett Ukraj­nában. Ő irányította a nagy ukrajnai “tisztogatást”, 1938- ban, amikor 400,000 férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az ő személyes utasítására egy év alatt. Egyedül Vinica városban 12,000 embert gyil­­koltatott le ez az ember. Az áldozatokat tömegsírokba te­mették és sorsuk ismeretlen maradt sokáig, mígnem évek­kel később véletlenül felfe­dezték ezeket a tömegsírokat. “Ez az az ember, aki 1956 őszén kiadta a parancsot az orosz vörös hadseregnek, hogy ágyukkal és tankokkal lőj enek Budapest népére, gyilkoljanak kegyetlenül. Ak­kor kiérdemelte a Budapest Lemészárlója elnevezést. “Ez az az ember, aki világ­szerte hadat üzen a hitnek és az egyháznak.” Dodd szenátor azt ajánlja, hogy Ukrajnaihóhérának, Bü­­dapest lemészárlójának Ame­rika szabad földjére lépése­kor mindenütt az országban konduljanak meg a vészha­rangok, emlékeztetve a kom­munista zsarnokság áldozatai­nak tragédiájára a vasfüg­göny mögött. főbb Hitieméi? A nagy amerikai lapok mos­tanában ezerszámra kapnak leveleket olvasóiktól Krus­­csev bejelentett látogatásáról. Csaknem mindenki ellenséges érzületről tesz tanúságot. Mintha összebeszéltek volna, ezrek és ezrek felvetik a kér­dést: Meghívtuk volna Hit­lert is? Jobb ő, mint Hitler volt? r j, % Válláról álmodik Kruscsev uj parasztfogás­sal próbálkozik, szeretne megint Yaltát játszani: szent ígéretet tenni, ocsmány szó­szegést elkövetni. Eisenhow­er elnöknek üzenetet küldött, hogy ő, aki Nagy Imre minisz­terelnöknek és Maiéter Pál tábornoknak szent Ígéretet tett, hogy nem lesz bántódá­­suk, aztán felakaszttatta őket, — ő, a gyalázatos szószegő, hajlandó a nyugat-nemet kor­mánynak átengedni Nyugat- Berlin igazgatását és szentül megfogadja, hogy garantálja a szabad közlekedést Nyugat- Berlinnel, ha Amerika, Ang­lia és Franciaország kivonják csapataikat Nyugat-Berlinből. A cél világos: Ha az ame­rikai és szövetséges csapato­kat kivonják Nyugat-Berlin­ből, a keletnémet kommunis­ták elkezdenek akadékoskod­ni, megakadályozzák a közle­kedést a város és Nyugat-Né­­metország közt éa — ekkor Kruscsev mossa a kezeit, azt mondja, hogy ez a keletnémet kormány belső ügye, ebbe ő nem avatkozhat be, mert neki elve az, hogy más országok belső ügyeibe nem avatkozik be, például a magyar nép sza­badságharcába sem avatko­zott be, csak éppen tankokkal és ágyukkal támadt Budapest népére. Ez a szovjet »ötét terve és ennek elejét venni csakis ad­dig lehet, ameddig amerikai és szövetséges katonák — ke­vésszámú katonák — vannak Nyugat-Berlinben. Mert ezek­nek megtámadása háborút jelentene és Kruscsev egyelő­re háború nélkül szeretné cél­jait elérni ott és mindenütt. Kruscsev yaltai álma nem fog valóra válni. Jobban ismerik , , , Mensikov, a vigyorgó wash­ingtoni szovjet nagykövet, felvetette az eszmét, hogy Kruscsev amerikai látogatása alkalmával találkozzék és be­szélgess az amerikai unió­vezérekkel, akik San Francis­cóban AFL-CIO konvencióig lesznek Kruscsev ottani tar­tózkodása idején. Ha erre sor kerül, máris tudjuk, mit fog Walter Reu­­ther, a vöröshaju unióvezér mondani Kruscsevnek, a vö­rös cárnak: Azt, hogy miná­­lunk Amerikában sokkal több szocializmus és munkás­jólét van, mint az álkommu­nista szovjetben. Kruscsev előfutárjai, Miko­­ján és Kozlov, itt főleg a ka­pitalista nagyurakkal paro­­láztak és amikor mégis össze­találkoztak unióvezérekkel, elcsodálkoztak, hogy ezek — munkásvezérek — sokkal ba­rátságtalanabbak a szovjettel szemben, mint a gyárosok, bankárok, milliomosok. Mi­ért? Megmondta Meany, az AFLjCIO elnöke: “Azért, mert mi jobban ismerjük ma­gukat.” Ä vörös pojácák RÓMA — Az olasz kor­mány azt ajánlja Eisenhow­er elnöknek, hogy amikor Kruscsevvel beszélget, hozza szóba az európai kommunis­ta pártok moszkvai központi irányításának kérdését. Az olasz és a többi nyugati kor­mányoknak nem tetszik, hogy az országaikban működő kom­munista pártok minden kér­désben az orosz szempontok szerint igazodnak, a szovjet elveit vallják és akcióit támo­gatják. Kruscsev lényegesen enyhíthetné a hidegháború feszültséget, ha nem használ­ná a szovjet politikának vak eszközeiül a nyugati kommu­nista pártokat. Mit szólna Kruscsev, ha Ei­senhower ezt szóba hozná? Csodálkozó grimaszt vágna és azt mondaná: “Mi? Én? Én nem szólok bele abba, amit az olasz és a többi európai kom­munista pártok csinálnak. Én nem avatkozom be más orszá­gok belügyeibe. Az olasz kormány rámutat arra, hogy az olasz kommu­nisták egy hajszálnyira sem térnek el a szovjet hideghábo­rús politikai vonalától, bármi Hírek a világ minden részéből MANILA, Fülöp Szigetek. — Augusztus 31-én osztják ki az 1959 évi Magsaysay-dijat oly államférfiu­­nak, aki az év folyamán legtöbbet tett nemzete javára. Hir szerint a dijat a Dalai Láma, a tibetiek isten-kirá­lya kapja meg, akit indiai száműzetéséből erre az al­kalomra meghívnak a Fülöp Szigetek fővárosába. Mag­saysay, akiről a dij el van nevezve, a köztársaság elnö­ke volt, légi katasztrófánál vesztette életét. KARLSRUHE, Nyugat-Németország. — Hans Proesch bankigazgatót és feleségét, akik 1955-ben a keletnémet szovjetzónából szöktek át nyugatra, mint politikai menekültek, letartóztatták. Kiderült, hogy az egész idő alatt a keletnémet kommunistáknak kémked­tek. HAVANA. — Az országos unió szervezet kötelező ígéretet tett, hogy hat hónapon át nem lesz Gubában sztrájk. így akarják a munkások támogatni Castro for­radalmi kormányzatát. PORT-AU-PRINCE, Haiti. — Ebben a néger szi­getköztársaságban kiújult a kormány harca az egyház ellen. Két papot letartóztattak és nem hozták nyilvá­nosságra az ellenük emelt vádakat. Ezért és azért, mert előzőleg a kormány nem lépett érintkezésbe az egyház­zal, Poirer érsek az egyház hivatalos lapjában kritizál­ta Duvalier köztársaság elnököt. Erre az érseket is le­tartóztatták. HAVANA. — Castro miniszterelnök, aki már az ellene a dominikai diktátor által szitott összeesküvés után megszüntette a diplomáciai kapcsolatot Domini­kával, most beszüntette a levél és telefon forgalmat is és felhívta a többi diktátor-ellenes délamerikai orszá­gok kormányait, hogy kövessék a példát és bojkottál­­ják hasonlóképpen Trujillo diktatúráját. BERLIN. — A berlini filharmonikus zenekar hangversenyén George Byrd north-carolinai néger kar­mester vezényelt. Ez volt az első r et hogy néger lé­pett fel Berlinben a zenekar élén. DARJEELING, India. — Tibetből az a hir jött, hogy ott újra fellángolt a szabadságharc. Az Indiába menekült Dalai Láma helyébe a kínai kommunisták ál­tal egyházfőnek proklamált Pancsen Láma a kommu­nisták ellen fordult, a kínai katonaság házi őrizet alá helyezte lhasszai palotájában, katonasággal vette körül a fővárost, akárcsak annakidején Budapestet. A Pan­csen Láma apját árulónak és lázadónak jelentették ki a kínai kommunisták. MEXICO CITY. — “Ilyen ravasz adócsalás még sohasem volt!” — kiáltott fel a pénzügyminiszter. A Royal textilgyár 1957 óta zárva volt, a gyár kapuja felett fekete-vörös zászló lengett ezzel a felírással: “Sztrájk miatt zárva.” És e két éven át bent szakadat­lanul folyt a munka. 250 munkás dolgozott zárt ajtók és zárt ablakok mögött. És a cég egy cent adót sem fi­zetett. PARIS. — A rendőrség kiadta a rendeletet, hogy idővel mindenki köteles szemétkannáit hangtalanitani. 1965-ig adnak időt erre, akkorra már csak hangtalani-/ tó talppal ellátott bádogkannákban tehetik ki az ut szélére a házmesterek a szemetet. 1965 után nem lesz többé hajnali kannacsörömpölés Párisban. konfliktus támad Berlinben vagy Laosban vagy Nigériá­ban vagy a Szuezi csatorna tá­jékán. Győzelem 'TV jegyében Minden jel arra mutat, hogy Kruscsev a győzelem je­gyében szándékozik bevonul­ni Washingtonba. Annakide­jén Yamamoto japán tenger­nagy fenyegetőzött, hogy ő mint győző fog bevonulni a Fehér Házba, most Kruscsev két olyan gesztussal jön, mintha már legyőzte volna Amerikát. Az egyik: A délke­letázsiai Laos királyság ellen felvonultatta a szomszéd kommunistákat és a győzelem már-már a kommunisták ke­zében van. A Nyugat intésére és kérésére, hogy hagyja nyugton Laost, Kruscsev megvető elutasító választ adott. A másik győzelmi gesz­tus: Kruscsev az angol, fran­cia és nyugatnémet kor­mányoknak diplomáciai jegy­zéket küldött, mely szerint a berlini ultimátumtól nem tá­git, az amerikai, angol ,s fran­cia katonaságnak takarodnia kell Nyugat-Berlinből. Megerősitik Kruscsev ha­talmi pozícióját amerikai ka­tonai szakértők egy a napok­ban megjelent könyvben, amely megállapítja, hogy a szovjet katonai ereje messze felülmúlja Amerika katonai erejét. Mint annakidején Hit­ler tette, Kruscsev, és előtté Sztálin, az orosz nép munká­jának nagy részét fegyverke­zésre fordította ugyanakkor, amikor a szabad országokban a fegyverkezés mellett nor­mális munka folyt, és a dol­gok úgy alakultak, hogy akár­csak annakidején Hitler, Kruscsev is katonai túlerővel rendelkezik. Most Amerikába jön a szov­jet Hitler és békejobbot nyújt úgy, ahogyan megnyert hábo­rú után a győző békét diktál. A várható kruscsevi békedik­tátumnak még az a további jelentősége is van, hogy —­­elodázva a végső leszámolást — a nyugati hatalmakat a fegyverkezés lelassítására csábit ja. AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA tJ MÉLYSÉGES CSEND ÉS MÉLYSÉGES MEGVETÉS LEGYÉN KRUSCSEV AMERIKAI KŐRÚTJÁNAK "KÍSÉRŐZENÉJE"

Next

/
Oldalképek
Tartalom