A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-31 / 31. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 31. SZÁM. The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America 2. Diadalutra készült Kruscsev a skandináv orszá gokba. Már készen voltak a kétvágányú, kétkulacso: beszédek, amelyeket azokban a szocialista kormányza alatt álló királyságokban elmondani tervezett: “Én í béke apostola vagyok . . . Én atombombákkal elpusz titom a ti népeiteket, ha nem engedelmeskedtek ne kém!” A svéd, norvég és dán sajtó Kruscsevnek olyan budapesti stilusu fogadtatást helyezett kilátásba, ami­lyent korábbi fenyegetőző beszédei után várhatott. Ez sok volt a jóból, Kruscsev lemondta a skandi­náviai látogatásokat. “Nem leszek azoknak vendége akik szembeköpnek”, — mondta. A VILÁGŰRBE KALANDOZUNK Már nem álom, nem képzelődés, hanem terv a vi­­lágüri repülés. Előbb-utóbb felszáll az ember a végte­len magasságba, kalandozni fog a Föld légkörén túl eső régiókban. A Redstone rakéta lesz a légüri utasok ko­csija. A Redstone a különféle amerikai rakéták közül leidig a legjobb, már csaknem tökéletesnek mondható, hiszen a múlt év végéig 37 kísérleti kilövés közül 34 sikeres volt. Redstone rakéták, — amelyeknek orrában nemcsak egeret, majmot és kutyát, a jövőben embeit lehet elhelyezni, hanem atombombát is — már nagy számban vannak európai szövetségeseink légiállomá­sain, készen arra, hogy orosz támadás esetében vissza­lőj jenek, pusztító bombákkal árasszák el Kruscsev bi­rodalmát. Éppen azért, mert a Redstone már a múlt évben kiállta a próbát, november óta abbahagyták a kísérleti kilövéseket. De most, egyes technikai részletek kifino­­mitása végett, újra kilőttek egyet 250 mérföld távol­ságba, az Atlanti óceánba. Újra teljes sikerrel ment végbe a kísérleti kiröppentés. A Redstone 63 láb hosszú, kényelmesen elhelyez­kedhet majd benne az első ember, aki kirepül a Föld vonzóerejének határán át a mindenségbe. Bagdadban kaionai parádéval ünnepelték a királyság letörésének első évfordulóját és Kassem miniszterelnök mosolyogva ünnepelteti magát a tömeggel, de az ország többi részében a kommunisták felforgatással fenyegetik az uj rendszert is. Az örvény szélén VESZEDELMES IÁTÉK A TŰZZEL MOSZKVÁBAN ES GENEBEN Amikor egész Amerika né­pe a televizió tükréből figyel­hette meg oly közelről, mint még soha azelőtt, Kruscsevet, az a benyomása támadhatott, hogy ez a diktátor nem is vad­ember, inkább kedélyes öreg­­ur. De a látszat csal. Az ame­rikai kiállításon készített TV felvétel után Kruscsev és Ni­xon alelnök hat óra hosszat tanácskoztak s arról, hogy mit beszéltek, egyelőre csak Ei­senhower elnök és környezete tud. De sejthetjük azt, ami Moszkvában történt, hogy ugyanakkor Genfben Gromij­­ko hallatta Kruscsev szavát. És ez a szó nem megnyugtató. Kruscsev szószólója nem is­meri el a nyugati hatalmak jogát (és kötelességét), hogy Nyugat-Berlin népének védel­met nyújtsanak a kommuniz­mus behatollása ellen; Gro­­mijko, vagyis Kruscsev, csak kiméleti időt hajlandó adni. Kiméleti idő — ez megint­­csak ultimátum, egyenes foly­tatása a hálaadásnapi eredeti Kruscsev ultimátumnak. Váj­jon elfogadható-e, legalábbis mint ideiglenes megoldás? Herter külügyminiszterünk és a francia külügyminiszter j azt mondja: nem, az angol Macmilan úgy véli, hogy en­nél továbbmenő engelményt a szovjettől nem váhatunk. íme, szakadék a nyugati szö­vetségesek táborában. kori. Ez a hisztérikus izgalom arra vall, hoey Kruscsevék nagyon jól tudják, mennyire gyűlölik őket a magyarok és a többi erőszakkal elnyomott népek. Az örvény szélén állunk. A szovjet nem enged a berlini xe.aesnen .a’üta frnx'- : pontja éppen vfím haj óhatat­lan: nem hagyijuk cseriben Nyugat-Berlin több mint két­­milliónyi népét, akik nem akarnak szovjetrabok lenni. Mi lesz, mi történik, ha szem­benálló felek nem engednek? A történelem folyamán ilyen helyzetben, amelyet ultimá­tum kiélezett ,háború elkerül­hetetlen. De Eisenhower el­nök úgy vélekedik, hogy Kruscsev ma nem akar hábo­rút; mégis elszáradhatja ma­gát és tulfesziti a hurt. Ettől azért kell aggódnunk, mert úgy tetszik, Kruscsev a kato­naságától olyan információt kapott, hogy el tud bánni a szövetségesek, például éppen a legerősebbek, az angolok ij edtükben semlegesek ma­radnak. Washingtonban azt hiszik, hogy a szovjet hajtha­tatlan magatartása igenis, an­nak ellenére, hogy habomtól nem várhatnak győzelmet, háborúra vezethet. Némely MULATSÁGBÓL GYILKOLT HANAU, Nyugat-Németország. — A német bíró­ság életfogytiglani fegyházra ítélte Wilhelm Unkel­­bachot, a czenstochaui gettó volt őrét, akit harminc­rendbeli gyilkossággal vádoltak. A tömeggyilkost a gettó egyik Izráelbe került volt foglyának nyomozása alapján fogták el. A bíróság hét­rendbeli gyilkosságot látott bebizonyitottnak és ezek mindegyikéért külön-külön életfogytiglani fegyházat szabott ki, megállapítva, hogy Unkelbach nem felsőbb parancsra, hanem kedvtelésből, a legnagyobb kegyet­lenséggel hajtotta végre a gyilkosságokat. Az államügyész leszögezte, hogy 1941—1943 kö­zött gyilkosságok és deportálások folytán 56 ezerről hétezerre csökkent a gettó lakóinak száma. WÜRZBURG, Németország. — Az itt állomásozó amerikai mérnöki osztag tisztjei és katonái műszaki felszerelésekkel és munkájukkal segítettek Kitzingen faluban gyermekjátszóteret építeni. Az evangélikus egyház háláját fejezte ki az amerikai katonáknak, akik egyébként sok más helyen is gyakorolják — pénzzel és munkával — a felebaráti szeretetet. Ez az, amire a szovjet tö­rekszik — megtörni a nyuga­tiak egységét. Sőt, Eisenhow­er elnök néhány nap előtt úgy nyilatkozott, hogy a szovjet taktikája éppen azt célozza, hogy először megbontják a nyugati szövetségesek egysé­gét, a nyugatot íhabozóvá, te­hetetlenné teszik, aztán Nyu­­gat-Berlint bekebelezik a ke­letnémet szovjetzónába és végleg meghiúsítják Német­ország egyesítését. A szovjet fél a német kato­nai hatalom újjászületésétől, de fél az óriási kinai ellenfél­től is, vélekedik Eisenhower elnök. Ezért Európában min­denáron meg akarja szilárdí­tani hatalmi pozícióját, a csat­lósországok gyarmati meg­szervezését. Ez a magyaráza­ta, mellesleg megjegyezve, annak is, hogy mint taposott kígyók felszisszentek a hirre, hogy Eisenhower elnök és a kongresszus Rabnemzetek He­tét proklamálták. Holott tilta­kozás a csatlósországok elnyo­matása ellen nem uj, elég gya­helyzetben a tények erőseb­bek, mint az emberek. Háború ma atomháborút je­lent. Ezért az elnök még min­dig a további alkudozást tart­ja előnyösebbnek. De ebben az alkudozásban van egy ha­tár, amelyen megállunk: Nyu­­gat-Berlint a nyugati szövet­ségesek csak akkor ürítik ki, amikor a város védelmére már nem lesz szükség, vagyis akkor, amikor Nyugat- és Ke­­let-Németország egyesül a nép akarata szerint, szabad választás utján. “Nyet!” — mondja erre a szovjet. Itt tar­tunk, itt állunk. A választóvo­nalon háború és béke közt. A z örvény szélén. Mig Moszkva kényurai dü­­höngenek a Rabnemzetek He­te proklamáció miatt és ál­szenteskedve azt hajtogatják, hogy a rabok nagyon szeretik a szovjet rabságot, Gettys­­burgban Eisenhower elnök megjelent a vasárnapi isten­tiszteleten a presbitériánus templomban és hallgatta Rév. MacAskill prédikációját, imá­ját a rabnépekért: “A kommunizmus pusztu­lásra van Ítélve. Pusztulása elkerülhetetlen, mert tagadja az emberiség isteni eredetét és Isten mindenhatóságát. Az Ítélet már elhangzott.” JOBBAN ELÜNK. TÖBBET KERESÜNK - EZT MONDJA A STATISZTIKA A munkaügyi minisztérium statistikai hivatala nemrégi­ben egy vonzó kiállítású könyvet jelentetett meg, amelyben azzal a kérdéssel foglalkozik részletesen, hogy miképen változtak meg az amerikai fogyasztók vásárlá­si szokásai és milyen mérték­ben javultak meg az ameri­kai munkások életkörülmé­nyei 1888 óta. A könyv kimu tatja, hogy az árak folytonos emelkedése ellenére a váro­si munkásság béreinek vá­sárlóereje ma két és negyed­szer nagyobb, mint volt a szá­zad elején, nem számítva az egyéb juttatásokat, mint biz­tosítás, nyugdíj, stb. Ennek következményekép a munkás ma viszonylag sok­kal kevesebbet költ élelmezés­re, lakásra és ruházkodásra. 1900-ban keresetének 80 szá­zaléka ment ezekre a szükség­letekre, ma ez nem igényel többet 57 százaiéinál. A ru­házkodás pedig már nem is Hírek a világ minden részéből BAGDAD, Irák. — Kassem miniszterelnök jelen­ti, hogy az észak-iráki kommunista lázadás összeomlott. A lázitókat szigorúan meg fogják büntetni. RANGOON, Burma. — Ez az uj ázsiai független köztársaság hat éven át oly szigorúan ragaszkodott a semlegesség politikájához, hogy nem fogadott el Ame­rikától semmiféle segítséget. Most mégis a kormány úgy határozott, hogy 37 millió dollárt kér az amerikai külföldi segély alapból. A burmai semlegességi politi­kának ez a jelentős módosítása áprilisban mutatkozott meg, amikor a kinai kommunisták rabláncra fűzték Ti­bet népét. Akkor indultak meg a tárgyalások a segély ügyében Burma és Amerika közt. MEXICO CITY. — A kormány elrendelte, hogy a rádión és televízión a hirdetések legfeljebb két percig tarthatnak. VARSÓ. — Vallásszabadság a kommunista Len­gyelországban: Josef Naumiak, a Krisztus Egyháza fe­lekezet vezető papja, a kormánytól utasítást kapott, hogy felekezete olvadjon bele a lengyel luteránus egy­házba. Minthogy ennek a parancsnak nem engedelmes­kedett, a papot börtönbe vetették. Később, a nép fel­háborodásának hatása alatt, a hathónapi börtönbünte­tést felfüggesztették. BELGRAD. — A jugoszláv kommunista sajtó, amelynek legjobb értesülései vannak a kommunista blokkban történő eseményekről, azt jelenti, hogy eb­ben az évben Kinában áradások két millió ember ha­lálát okozták és 200,000 ház pusztult el. . LYON, Franciaország. — Algériai összeesküvők bombavetéssel fel akarták robbantani a rendőrfőnök­ség épületét, a gázmüveket, a városi gazolintároló rak­tárt, a repülőteret, a vasúti állomást és a kikötő épüle­teit. A rendőrség- idejében lecsapolt dz összeesküvők'' főhadiszállására, — mely egy francia nő házában volt — és letartóztatta a merényletekre készülő 15 algériait. A főhadiszálláson rengeteg fegyvert találtak. GUATEMALA CITY. — Két bomba robbant éj­jel az amerikai követség épülete előtt és egy az érseki palota előtt. A bombákat a kommunisták dobták, akik sehogysem tudják elfelejteni és megbocsátani, hogy 1954-ben az amerikai kormány és a katolikus egyház keze benne volt a mozgalomban, amely elkergette he­lyéről Jacobo Arbenz Guzman kommunista-barát köz­­társasági elnököt. ATHÉN. — Manolis Glezos újságírót, aki kommu­nista kémeket csempészett be Görögországba, öt évi börtönre Ítélték. BONN, Nyugat-Németország. — Wolf Hess, a 2, számú náci Rudolf Hess fia, megtagadta a katonai szol­gálatot. Nem egyezteti össze lelkiismeretével, — mon­dotta, hogy szolgáljon oly országokat — a nyugati szö­vetségeseket —, amelyek a háború után az apját, mint háborús bűnöst, börtönbe vetették. Rudolf Hess még ma is a berlini-spandaui szövetséges börtön rabja, ame­rikai, angol, francia őrizet alatt. PARIS. — Haile Szelasszie, Abesszínia császára, akinek moszkvai látogatása alatt a szovjet 100 millió dolláros hitelt adott ipari és mezőgazdasági fejlesztési munkálatokra, Párisban meglátogatta De Gaulle elnö­köt és azt mondta neki, hogy nagyon nyugtalanítja őt a szovjet gazdasági térhódítása Afrikában. HAVANA. — Az ország minden részéből nagy tömegek özönlenek a fővárosba, a Castro-féle forrada­lom első évfordulójának ünneplésére. Az egyetemi la­kóházakban elhelyezett farmerek közt több tifusz ese­tet állapítottak meg, járvány kitörésétől félnek. BECS. — Heteken át egyre megismétlődött felhő­­szakadás és jégeső rengeteg kárt tett a vetésben egész Ausztriában és Nyugat-Magyarországon. Ausztriában három viz alá került falu lakosait katonai helikopte­rek vették fel és helyezték biztonságba. lag heti munkaidő 40 óra és a kereset 125 dollár körül mo­zog. VÍZBE fűlt az ÉLETMENTŐ MAGYAR ASSZONY GARY, Ind. — A Michigan tó partján gyerekek fürödtek, úszkáltak a part közelében. Egy 9 éves fiú a vállára vett egy 11 éves kislányt és mé­lyebb vízbe ment vele. Ott a leány leesett a fiú válláról, a fiú segítségért kiáltozott, a partról odauszott Szabó Já­­nosné 30 éves garyi asszony, hegy kimentse a vízből a kis­lányt. De ez nem sikerült, odaveszett a kislány és elme­rült a vízben az életmentésre sietett asszony is, aki kitűnő úszó hírében állt. Holtan kerültek elő mind­ketten a tó vizéből. Szabónét négy gyermeke siratja, vala­mint férje, szülei és öt testvé­re gyászolják. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, pentek, 1959 julius 31. VOL. 37. ÉVFOLYAM Hidegháborús vendeqszeretet l. Nixon alelnök moszkvai látogatásának előestéjén a Pravda dühös kirohanást intézett Amerika ellen az­ért, mert Eisenhower elnök éppen akkor, amikor az alelnököt Kruscsevhez küldte látogatóba, proklamá­­ciót bocsátott ki, amelyben az európai rabnemzetek felszabadulását az amerikai nemzeti politika egyik sarkkövének kiáltja ki és az egyházak lelkészeit és a hivőket felhívja arra, hogy a rabnemzetekért imádkoz­zanak. > A Pravda ezt felháborítónak mondja, merthiszen azok a kelet- és közép-európai országok a szovjet tu­lajdonát képezik és ennélfogva az elnöki proklamáció jogosulatlan beavatkozás az orosz gyarmatbirodalom belügyeibe. Arra persze Kruscsev Pravdája nem akar emlé­kezni, hogy mit fogadott meg Sztálin ünnepélyesen Yaltában: azt, hogy a Hitler hatalma alól felszabadí­tandó minden országban a szovjet lehetővé fogja tenni demokratikus kormányzat létrejöttét. Aminek alapfel­tétele a szabad szavazás. Amitől viszont a vörös cáriz­mus úgy irtózik, mint az ördög a szenteltvíztől, vagy a gyilkos a hazugságmérő géptől. tartozik a három fő szükség let közé, mivel az öltözködé; olcsóvá lett. Az átlag amerkiai csalác jövedelmének 7 százaléka költik el közlekedésre, csu pán kilencedrészét annak amit elődei költöttek erre Ezt az összeget túlnyomó részt a családi autó kifizeté­sére, karbantartására és ga­zolinra fordítják. Az autók élettartama az 1920-as évek idején csak hat és fél év volt, manapság pedig l3, ami azt jelenti, hogy az autóra köl­tött összegért több mint két­szeres értéket kapnak. Ez el­lensúlyozza az uj autó drá­gulásából folyó különbséget Az acélipari munkások helyzetével kapcsolatban a iönyv hangsúlyozza, hogy mig 1913-ban az acéliparban foglalkoztatott dolgozók 40 százaléka 72 órát dolgozott egy héten, vagy még annál is többet és átlag keresetük 12.- 50 dollár volt, addig ma az át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom