A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-31 / 31. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA

EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 31. SZÁM.

The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America

2.

Diadalutra készült Kruscsev a skandináv orszá gokba. Már készen voltak a kétvágányú, kétkulacso: beszédek, amelyeket azokban a szocialista kormányza alatt álló királyságokban elmondani tervezett: “Én í béke apostola vagyok . . . Én atombombákkal elpusz titom a ti népeiteket, ha nem engedelmeskedtek ne kém!”

A svéd, norvég és dán sajtó Kruscsevnek olyan budapesti stilusu fogadtatást helyezett kilátásba, amilyent korábbi fenyegetőző beszédei után várhatott.

Ez sok volt a jóból, Kruscsev lemondta a skandináviai látogatásokat. “Nem leszek azoknak vendége akik szembeköpnek”, — mondta.

A VILÁGŰRBE KALANDOZUNK

Már nem álom, nem képzelődés, hanem terv a világüri repülés. Előbb-utóbb felszáll az ember a végtelen magasságba, kalandozni fog a Föld légkörén túl eső régiókban. A Redstone rakéta lesz a légüri utasok kocsija.

A Redstone a különféle amerikai rakéták közül leidig a legjobb, már csaknem tökéletesnek mondható, hiszen a múlt év végéig 37 kísérleti kilövés közül 34 sikeres volt. Redstone rakéták, — amelyeknek orrában nemcsak egeret, majmot és kutyát, a jövőben embeit lehet elhelyezni, hanem atombombát is — már nagy számban vannak európai szövetségeseink légiállomásain, készen arra, hogy orosz támadás esetében visszalőj jenek, pusztító bombákkal árasszák el Kruscsev birodalmát.

Éppen azért, mert a Redstone már a múlt évben kiállta a próbát, november óta abbahagyták a kísérleti kilövéseket. De most, egyes technikai részletek kifinomitása végett, újra kilőttek egyet 250 mérföld távolságba, az Atlanti óceánba. Újra teljes sikerrel ment végbe a kísérleti kiröppentés.

A Redstone 63 láb hosszú, kényelmesen elhelyezkedhet majd benne az első ember, aki kirepül a Föld vonzóerejének határán át a mindenségbe.

Bagdadban kaionai parádéval ünnepelték a királyság letörésének első évfordulóját és Kassem miniszterelnök mosolyogva ünnepelteti magát a tömeggel, de az ország többi részében a kommunisták felforgatással fenyegetik az uj rendszert is.

Az örvény szélén

VESZEDELMES IÁTÉK A TŰZZEL MOSZKVÁBAN ES GENEBEN

Amikor egész Amerika népe a televizió tükréből figyelhette meg oly közelről, mint még soha azelőtt, Kruscsevet, az a benyomása támadhatott, hogy ez a diktátor nem is vadember, inkább kedélyes öregur. De a látszat csal. Az amerikai kiállításon készített TV felvétel után Kruscsev és Nixon alelnök hat óra hosszat tanácskoztak s arról, hogy mit beszéltek, egyelőre csak Eisenhower elnök és környezete tud. De sejthetjük azt, ami Moszkvában történt, hogy ugyanakkor Genfben Gromijko hallatta Kruscsev szavát. És ez a szó nem megnyugtató. Kruscsev szószólója nem ismeri el a nyugati hatalmak jogát (és kötelességét), hogy Nyugat-Berlin népének védelmet nyújtsanak a kommunizmus behatollása ellen; Gromijko, vagyis Kruscsev, csak kiméleti időt hajlandó adni.

Kiméleti idő — ez megintcsak ultimátum, egyenes folytatása a hálaadásnapi eredeti Kruscsev ultimátumnak. Vájjon elfogadható-e, legalábbis mint ideiglenes megoldás? Herter külügyminiszterünk és a francia külügyminiszter j azt mondja: nem, az angol Macmilan úgy véli, hogy ennél továbbmenő engelményt a szovjettől nem váhatunk. íme, szakadék a nyugati szövetségesek táborában.

kori. Ez a hisztérikus izgalom arra vall, hoey Kruscsevék nagyon jól tudják, mennyire gyűlölik őket a magyarok és a többi erőszakkal elnyomott népek.

Az örvény szélén állunk. A szovjet nem enged a berlini xe.aesnen .a’üta frnx'- :

pontja éppen vfím haj óhatatlan: nem hagyijuk cseriben

Nyugat-Berlin több mint kétmilliónyi népét, akik nem akarnak szovjetrabok lenni. Mi lesz, mi történik, ha szembenálló felek nem engednek? A történelem folyamán ilyen helyzetben, amelyet ultimátum kiélezett ,háború elkerülhetetlen. De Eisenhower elnök úgy vélekedik, hogy Kruscsev ma nem akar háborút; mégis elszáradhatja magát és tulfesziti a hurt. Ettől azért kell aggódnunk, mert úgy tetszik, Kruscsev a katonaságától olyan információt kapott, hogy el tud bánni a szövetségesek, például éppen a legerősebbek, az angolok ij edtükben semlegesek maradnak. Washingtonban azt hiszik, hogy a szovjet hajthatatlan magatartása igenis, annak ellenére, hogy habomtól nem várhatnak győzelmet, háborúra vezethet. Némely

MULATSÁGBÓL GYILKOLT

HANAU, Nyugat-Németország. — A német bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte Wilhelm Unkelbachot, a czenstochaui gettó volt őrét, akit harmincrendbeli gyilkossággal vádoltak.

A tömeggyilkost a gettó egyik Izráelbe került volt foglyának nyomozása alapján fogták el. A bíróság hétrendbeli gyilkosságot látott bebizonyitottnak és ezek mindegyikéért külön-külön életfogytiglani fegyházat szabott ki, megállapítva, hogy Unkelbach nem felsőbb parancsra, hanem kedvtelésből, a legnagyobb kegyetlenséggel hajtotta végre a gyilkosságokat.

Az államügyész leszögezte, hogy 1941—1943 között gyilkosságok és deportálások folytán 56 ezerről hétezerre csökkent a gettó lakóinak száma.

WÜRZBURG, Németország. — Az itt állomásozó amerikai mérnöki osztag tisztjei és katonái műszaki felszerelésekkel és munkájukkal segítettek Kitzingen faluban gyermekjátszóteret építeni. Az evangélikus egyház háláját fejezte ki az amerikai katonáknak, akik egyébként sok más helyen is gyakorolják — pénzzel és munkával — a felebaráti szeretetet.

Ez az, amire a szovjet törekszik — megtörni a nyugatiak egységét. Sőt, Eisenhower elnök néhány nap előtt úgy nyilatkozott, hogy a szovjet taktikája éppen azt célozza, hogy először megbontják a nyugati szövetségesek egységét, a nyugatot íhabozóvá, tehetetlenné teszik, aztán Nyugat-Berlint bekebelezik a keletnémet szovjetzónába és végleg meghiúsítják Németország egyesítését.

A szovjet fél a német katonai hatalom újjászületésétől, de fél az óriási kinai ellenféltől is, vélekedik Eisenhower elnök. Ezért Európában mindenáron meg akarja szilárdítani hatalmi pozícióját, a csatlósországok gyarmati megszervezését. Ez a magyarázata, mellesleg megjegyezve, annak is, hogy mint taposott kígyók felszisszentek a hirre, hogy Eisenhower elnök és a kongresszus Rabnemzetek Hetét proklamálták. Holott tiltakozás a csatlósországok elnyomatása ellen nem uj, elég gyahelyzetben a tények erősebbek, mint az emberek.

Háború ma atomháborút jelent. Ezért az elnök még mindig a további alkudozást tartja előnyösebbnek. De ebben az alkudozásban van egy határ, amelyen megállunk: Nyugat-Berlint a nyugati szövetségesek csak akkor ürítik ki, amikor a város védelmére már nem lesz szükség, vagyis akkor, amikor Nyugat- és Kelet-Németország egyesül a nép akarata szerint, szabad választás utján. “Nyet!” — mondja erre a szovjet. Itt tartunk, itt állunk. A választóvonalon háború és béke közt. A z örvény szélén.

Mig Moszkva kényurai dühöngenek a Rabnemzetek Hete proklamáció miatt és álszenteskedve azt hajtogatják, hogy a rabok nagyon szeretik a szovjet rabságot, Gettysburgban Eisenhower elnök megjelent a vasárnapi istentiszteleten a presbitériánus templomban és hallgatta Rév. MacAskill prédikációját, imáját a rabnépekért:

“A kommunizmus pusztulásra van Ítélve. Pusztulása elkerülhetetlen, mert tagadja az emberiség isteni eredetét és Isten mindenhatóságát. Az Ítélet már elhangzott.”

JOBBAN ELÜNK. TÖBBET KERESÜNK - EZT MONDJA A STATISZTIKA

A munkaügyi minisztérium statistikai hivatala nemrégiben egy vonzó kiállítású könyvet jelentetett meg, amelyben azzal a kérdéssel foglalkozik részletesen, hogy miképen változtak meg az amerikai fogyasztók vásárlási szokásai és milyen mértékben javultak meg az amerikai munkások életkörülményei 1888 óta. A könyv kimu tatja, hogy az árak folytonos emelkedése ellenére a városi munkásság béreinek vásárlóereje ma két és negyedszer nagyobb, mint volt a század elején, nem számítva az egyéb juttatásokat, mint biztosítás, nyugdíj, stb.

Ennek következményekép a munkás ma viszonylag sokkal kevesebbet költ élelmezésre, lakásra és ruházkodásra. 1900-ban keresetének 80 százaléka ment ezekre a szükségletekre, ma ez nem igényel többet 57 százaiéinál. A ruházkodás pedig már nem is

Hírek a világ minden részéből

BAGDAD, Irák. — Kassem miniszterelnök jelenti, hogy az észak-iráki kommunista lázadás összeomlott. A lázitókat szigorúan meg fogják büntetni.

RANGOON, Burma. — Ez az uj ázsiai független köztársaság hat éven át oly szigorúan ragaszkodott a semlegesség politikájához, hogy nem fogadott el Amerikától semmiféle segítséget. Most mégis a kormány úgy határozott, hogy 37 millió dollárt kér az amerikai külföldi segély alapból. A burmai semlegességi politikának ez a jelentős módosítása áprilisban mutatkozott meg, amikor a kinai kommunisták rabláncra fűzték Tibet népét. Akkor indultak meg a tárgyalások a segély ügyében Burma és Amerika közt.

MEXICO CITY. — A kormány elrendelte, hogy a rádión és televízión a hirdetések legfeljebb két percig tarthatnak.

VARSÓ. — Vallásszabadság a kommunista Lengyelországban: Josef Naumiak, a Krisztus Egyháza felekezet vezető papja, a kormánytól utasítást kapott, hogy felekezete olvadjon bele a lengyel luteránus egyházba. Minthogy ennek a parancsnak nem engedelmeskedett, a papot börtönbe vetették. Később, a nép felháborodásának hatása alatt, a hathónapi börtönbüntetést felfüggesztették.

BELGRAD. — A jugoszláv kommunista sajtó, amelynek legjobb értesülései vannak a kommunista blokkban történő eseményekről, azt jelenti, hogy ebben az évben Kinában áradások két millió ember halálát okozták és 200,000 ház pusztult el.

. LYON, Franciaország. — Algériai összeesküvők bombavetéssel fel akarták robbantani a rendőrfőnökség épületét, a gázmüveket, a városi gazolintároló raktárt, a repülőteret, a vasúti állomást és a kikötő épületeit. A rendőrség- idejében lecsapolt dz összeesküvők'' főhadiszállására, — mely egy francia nő házában volt — és letartóztatta a merényletekre készülő 15 algériait. A főhadiszálláson rengeteg fegyvert találtak.

GUATEMALA CITY. — Két bomba robbant éjjel az amerikai követség épülete előtt és egy az érseki palota előtt. A bombákat a kommunisták dobták, akik sehogysem tudják elfelejteni és megbocsátani, hogy 1954-ben az amerikai kormány és a katolikus egyház keze benne volt a mozgalomban, amely elkergette helyéről Jacobo Arbenz Guzman kommunista-barát köztársasági elnököt.

ATHÉN. — Manolis Glezos újságírót, aki kommunista kémeket csempészett be Görögországba, öt évi börtönre Ítélték.

BONN, Nyugat-Németország. — Wolf Hess, a 2, számú náci Rudolf Hess fia, megtagadta a katonai szolgálatot. Nem egyezteti össze lelkiismeretével, — mondotta, hogy szolgáljon oly országokat — a nyugati szövetségeseket —, amelyek a háború után az apját, mint háborús bűnöst, börtönbe vetették. Rudolf Hess még ma is a berlini-spandaui szövetséges börtön rabja, amerikai, angol, francia őrizet alatt.

PARIS. — Haile Szelasszie, Abesszínia császára, akinek moszkvai látogatása alatt a szovjet 100 millió dolláros hitelt adott ipari és mezőgazdasági fejlesztési munkálatokra, Párisban meglátogatta De Gaulle elnököt és azt mondta neki, hogy nagyon nyugtalanítja őt a szovjet gazdasági térhódítása Afrikában.

HAVANA. — Az ország minden részéből nagy tömegek özönlenek a fővárosba, a Castro-féle forradalom első évfordulójának ünneplésére. Az egyetemi lakóházakban elhelyezett farmerek közt több tifusz esetet állapítottak meg, járvány kitörésétől félnek.

BECS. — Heteken át egyre megismétlődött felhőszakadás és jégeső rengeteg kárt tett a vetésben egész Ausztriában és Nyugat-Magyarországon. Ausztriában három viz alá került falu lakosait katonai helikopterek vették fel és helyezték biztonságba.

lag heti munkaidő 40 óra és a kereset 125 dollár körül mozog.

VÍZBE fűlt az ÉLETMENTŐ MAGYAR ASSZONY

GARY, Ind. — A Michigan tó partján gyerekek fürödtek, úszkáltak a part közelében. Egy 9 éves fiú a vállára vett egy 11 éves kislányt és mélyebb vízbe ment vele. Ott a

leány leesett a fiú válláról, a fiú segítségért kiáltozott, a partról odauszott Szabó Jánosné 30 éves garyi asszony, hegy kimentse a vízből a kislányt. De ez nem sikerült, odaveszett a kislány és elmerült a vízben az életmentésre sietett asszony is, aki kitűnő úszó hírében állt.

Holtan kerültek elő mindketten a tó vizéből. Szabónét négy gyermeke siratja, valamint férje, szülei és öt testvére gyászolják.

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap.

Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, pentek, 1959 julius 31.

VOL. 37. ÉVFOLYAM

Hidegháborús vendeqszeretet

l.

Nixon alelnök moszkvai látogatásának előestéjén a Pravda dühös kirohanást intézett Amerika ellen azért, mert Eisenhower elnök éppen akkor, amikor az alelnököt Kruscsevhez küldte látogatóba, proklamációt bocsátott ki, amelyben az európai rabnemzetek felszabadulását az amerikai nemzeti politika egyik sarkkövének kiáltja ki és az egyházak lelkészeit és a hivőket felhívja arra, hogy a rabnemzetekért imádkozzanak.

>

A Pravda ezt felháborítónak mondja, merthiszen azok a kelet- és közép-európai országok a szovjet tulajdonát képezik és ennélfogva az elnöki proklamáció jogosulatlan beavatkozás az orosz gyarmatbirodalom belügyeibe.

Arra persze Kruscsev Pravdája nem akar emlékezni, hogy mit fogadott meg Sztálin ünnepélyesen Yaltában: azt, hogy a Hitler hatalma alól felszabadítandó minden országban a szovjet lehetővé fogja tenni demokratikus kormányzat létrejöttét. Aminek alapfeltétele a szabad szavazás. Amitől viszont a vörös cárizmus úgy irtózik, mint az ördög a szenteltvíztől, vagy a gyilkos a hazugságmérő géptől.

tartozik a három fő szükség let közé, mivel az öltözködé; olcsóvá lett.

Az átlag amerkiai csalác jövedelmének 7 százaléka költik el közlekedésre, csu pán kilencedrészét annak amit elődei költöttek erre Ezt az összeget túlnyomó részt a családi autó kifizetésére, karbantartására és gazolinra fordítják. Az autók élettartama az 1920-as évek idején csak hat és fél év volt, manapság pedig l3, ami azt jelenti, hogy az autóra költött összegért több mint kétszeres értéket kapnak. Ez ellensúlyozza az uj autó drágulásából folyó különbséget Az acélipari munkások helyzetével kapcsolatban a iönyv hangsúlyozza, hogy mig 1913-ban az acéliparban foglalkoztatott dolgozók 40 százaléka 72 órát dolgozott egy héten, vagy még annál is többet és átlag keresetük 12.- 50 dollár volt, addig ma az át-