A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-02 / 40. szám
a jó pásztor 3. OLDAL Sokan azt gondolják, hogy az emberiség az atomrobbantás' felfedezésével uj, minden eddigi emberi fejlődést elhomályositó korszakba lépett. Én azonban bizonyos vagyok abban, hogy az embert sokkal elhatározóbb, döntőbb korszak elé állitja a biológia (élettan), különösen pedig a világ népesedése. Az orvostudomány és egészségügy általános előrehaladása folytán az ember átlagos életkora, amely a római civilizáció fénykorában alig harminc év volt, a fejlett nyugati államokban ma körülbelül 70 év. A halandóság, kiváltképp a gyermekhalandóság, mindenütt csökkenőben van, s ennekfolytán a népesedés egészen fenyegető iramának vagyunk tanúi. A civilizáció hajnalkorában, mondjuk 5000 évvel ezelőtt, a világ népessége alig lehetett több 20 milliónál. Ma viszont, maga az évi szaporodás majdnem mégegyszer akkora. Az emberiség 1850-ben elérte az egybilliót, 1920-ban a kétbilliót. A mai népesség már 50 évnél rövidebb idő alatt megkettőződik. A magas technológiai színvonalú és sürü lakosságú országokban, amilyen Nagy-Britannia, máris óriási a versengés a földért, a lakás, ut, repülőtér, stb. építés mind többet elhódít tápláléktermesztésre szolgáló földből. Ne feledkezzünk meg arról, hogy London város területe 1900 és 1950 között megkettőződött. Mindeddig az emberi történelem nagyjából fejlődés volt, mind több ember jutott el magasabb fokú teljességhez, s az emberi teljesítmény felső határa mind magasabbra emelkedett. De éppen mint a haladás hive azt kell jósolnom, hogy a népesedés mai üteme véget vet ennek a fejlődő irányzatnak, sőt megfordítja az irányt: a világnépesség mind kevésbé fog jól táplálkozni, gyengébben fog fejlődni fizikailag és mind kevésbé juthat el teljességre. Mindeddig viz és talaj, ásványok és levegő, növények és állatok, baktériumok és emberek egymástól való függése egyensúlyban volt. A mai ellenőrizetlen, féktelen szaporodás azonban veszélyesnek nevezhető helyzetet terempt. Egykor erdőkkel borított Kínában és a Közép-Keleten — csupasszá váltak, éghajlatuk megváltozott tápláléktermesztésre alkalmas talajuk részben vagy egészen terméketlenné vált. A legutóbbi száz esztendőben az ember mindinkább tartaléktőkéjét kezdte el felélni — a szenet, olajat és egyéb ásványokat — s egy-két nemzedék alatt elpazarolja mindazt, aminek felhalmozódásához tízmillió évek voltak szükségesek. A tartalékok fejenkénti fogyasztása állandóan nőtt, bizonyos esetekben végzetes módon. A fém és ásványi üzemanyagok fogyasztása az Egyesült Államokban 1918-tól máig túlhaladja az egész emberiség fogyasztását teljes történelmében. Semmilyen más lénynél nem tapasztalható, sem a szaporodásnak, sem a fogyasztásnak ez a féktelen fokozódása. A népesség számának és a tartalékoknak a mérlege tehát megbillent, s ennek eredménye csak a népesség minőségének romlása lehet. Ez uj kérdéseket vet fel. Mi a bolygónkon való életadta lehetőségek legjobb felhasználása? Mi az embernek, a Föld uralkodó szerves lényének a célja? Általában azt szokták erre válaszolni, hogy az ember célja a lehetőségek megvalósítása. Akkor viszont feltétlenül van a népességnek egy száma és sűrűsége, amelyen alul az ember nem fejlesztheti ki tökéletesen a tudományokat és művészeteket, technikát, építészetet, közlekedést, amelyen felül viszont az élet kényelmetlenné, zsúfolttá válik számára, megfosztja szükséges táplálékától, szabad fejlődésétől és béklyóba veri. Világos tehát, hogy ma már tervet kell készítenünk a föld életforrásainak legjobb kiaknázására. Elsősorban jól átgondolt népesedés-politikára van szükségünk, amely megváltoztatja a jelenlegi veszélyes irányzatot. Van már erre vonatkozólag néhány reménysugár korszakunkban. Két hatalmas ország — India és Japán — népesedés-ellenőrző politikát vezetett be, s néhány más országban is megkezdték a születésszabályozást. A népesedés-ellenőrzést az Egyesült Nemzetek nagy többségének be kellene vezetni, vagy ha ez egyelőre lehetetlen, legalább a nemzetek egy csoportjának. Ha csak valamennyire szabályozni tudjuk a népesség mennyiségét, megkezdhetjük a népesség minőségének javítását. Ez méltó célt adna utódainknak néhány évezredre, mert az életegészség és erő, az értelem és élvezet teljesebb megvalósításának lehetőségei határtalanok. Az emberiségnek el kell döntenie, hogy mi az emberi lét végső célja. Fizikai élvezet ebben a világban? Üdvösség a másvilágon? Engedelmesség va-A Holland-America Line uj személyszállító hajója a Rottendam első utján 1314 utassal, köztük Beatrix holland trónörökösnővel megérkezett a new yorki kikötőbe, ahol ünnepélyesen fogadták. A mesterséges anya Érdekes kísérletek, amelyben egy g£p helyettesíti AZ ANYÄT A Wisconsin! egyetemen Dr. Harry F. Harlow, egy kiváló pszichológus épített egy különös gépet, amelyet “mesterséges anyának” nevez. Ez a gép majomcsecsemőket nevel fel, 'de megépíthető 'bármiféle állat részére. A gép körülbelül két láb magas, külseje puha habgumiból van és belülről villanylámpáikkal melegítik. Van egy gumiból készült emlője, amely tejet ad. A kát szem helyén meleg fény szivárgott ki. A gumi ajkak melegek és nedvesek voltak. Ez a gép — mondta Dr. Harlow — a tökéletes anyapótlék: meleg, puha, tü-1 relmes és 24 órán át szolgálatra készen áll.” A tudós egy egész majomgenerációt nevelt fel vele. A majmok fejlettek és elégedetnek látszanak. Péfolhaté az anya? Dr. Harlow szerint azt akarják kideríteni, hogy mi az anya igazi szerepe a természetben — szembehelyezve azzal a szereppel, melyet az emberi társadalom ad az anyának. Természetesen, ő maga siet leszögezni, hogy ez a gép tulajdonképen csak egy “dajka”, vagyis az anyát csak a szülés után helyettesíti, mert egyébként a kisded létrehozásában semmi szerepe. Az anya szerepe a természetben egészen .más, mint amilyet a legtöbb ember elképzel. Először is, legtöbben csak az emlősök világára gondolnak az nyával kapcsolatban. A kétéltűek, gerinctelenek, hidegvérünk és madarak világában az anya szerepe nem olyan fontos és nagyon gyakran a him helyettesíti, illetve végzi azt a munkát a gyermeknevelésben, amelyet repet szánta-e az anyának, lami egyénen felül álló erkölcsi törvénynek? Tudás? Gazdagság? Jómagam nem tudok más következményt levonni mint azt, hogy az ember főcélja folytatni azt a sokmillió éves fejlődést, amely az életnek mind nagyobb teljességére törekszik. Az ember ma az egyetlen tényező a világon, amelynek révén a fejlődés ebben az irányban haladhat. Égető kérdés ez. Gondoljunk csak arra, hogy már ma visszaél Földünk életforrásaival ez a több mint két és fél billió lakója. Ha nem teszünk valamit a népesedés mai irama ellen, még sokkal inkább visszaélnek majd velünk unokáink, hiszen az ő számuk bizonyára ötbillió lesz már. Ha semmit sem teszünk azért, hogy ükunokáink száma ne legyen tiz vagy több billió, megérdemeljük a következő nemzedék minden átkát, általában az anyának tulajdonítanak. \ megbízhatatlan természetrajz Dr. Harlow szerint a természetrajz eléggé megbízhatatlan képet nyújt az állatok világáról és nagyrészt felelős azért, hogy téveszméink vannak. A madaraktól például számos olyan Fajta van, ahol a him költi ki a tojást, nem a nőstény. De még az emlős állatok közül is sok esetben a him a megbízhatóbb szülő. A farkasoknál például a him gondoskcliiik a kölykök neveléséről és ő védelmezi őket. A galamboknál a nőstény sokkal megbízhatatlanabb hűség szempontjából mint a hím. “A baj az — mondja Dr. Harlow — hegy az ember kedvező tulajdonságokkal ruházza fel azokat az állatokat, amelyeket kedvel.” Dr. Harlow azért építette a mesterséges anyát, hogy bebizonyítsa, a kisdednek teljesen közömbös a szülő neme. Számára az anya nem más, mint egy nagy élőlény, ahol puhaságot, meleget és védelmet talál, no meg táplálékot. Érzelmi előítéleteik nem fűződnek hozzá. Sőt előfordul, hegy egy állat kölykét más állat neveli fel. Természet és civilizáció Mi a cél az ilyen szempontok kutatásával? Dr. Harlow nem az anyasághoz fűződő emberi érzelmeket akarja kigunyolni vagy feleslegessé tenni. Mint természettudós csak azt akarja kikutatni, hogy a természet is azt a szemint az emberi társadalom. A kutatás nem közömbös napjainkban, amikor például a kínai kommunisták meg akarják szüntenti a szülői intézményt és a gyermekeiket születésük után nyomban elvenni, hogy aztán egy állami intézetben neveljék. Dr. Harlow szerint az anya kiváltságos szerepe a civilizációval fejlődött. Biológiai értelemben a szülés után nincsen többé szükség anyánsőt vannak egyes állatfajták — például az ausztráliai sikida — a mezei nyulhoz hasonló emlős — ahol a nőstény a szülés után el is távozik hazulról öt nap múltán. Ötnapi szoptatás után a kölyök képes növényi táplálékon élni és háromhónapos koráig a him védelme alatt áll. PRÁGA. — A szovjet rendeletére a csehszlovák ipar abbahagyja aratógépek gyártását és ezentúl Magyarországból fogják importálni az aratógépeket. BONN. — A nyugatnémet kormány 200 millió márka (47 és fél millió dollár) hitelt nyújt a görög kormánynak 20 évi letörlesztésre, mezőgazdasági és iparfejlesztési célokra. 100 millió márka értékben a görögök vásárolni fognak német árukat és technikai segítséget. MOERS, Németország. — Johannes Siegel, volt náci rohamcsapat katona, öt hónapi börtönbüntetést kapott, mert kocsmai politizálás közben azt mondta, hogy Hitler nem elég zsidót irtott ki. HAVANNA. — Castro forradalmi kormánya még egyre nemesíti az erkölcsöket. A legújabb rendelet: Katonai és rendőri autókba nem szabad felvenni hölgy társutasokat. LONDON. — Tiz évi börtönt kapott London tolvaj társadalmának zseniális kulcsszállitója, Johnny, polgári nevén Leonard Minchiton. Ő a tolvaj kulcsokat nem vasból vagy rézből, hanem nylon kefe szálfákból készítette, amelyek rugalmasságuknál fogva bármely zárba behatolnak és felnyitják. A nylon tolvaj kulcs ára az alvilági piacon 25 font sterling volt. Amikor, három hónapi nyomozás után, a londoni rendőrség rátalált Johnny műhelyére, ott 700 kész nylon kulcsot és gyártási szerszámokat találtak. Végre megoldódott a rejtély, hogy miképpen hatolhattak be betörők lakásokba, amelyeknek ajtózárai sértetlenek voltak s nem mutatták felnyitás jeleit. PÁRIS — A francia rendőrség minden idők egyik legnagyobb sikkasztását leplezte le. Martin Allen, az American Express párisi irodájának főpénztárosa mintegy ötszázmillió francia frankot, azaz több mint egymillió dollárt vett ki jogtalanul az intézet pénztárából és használt fel saját céljaira. Allen a pénz legnagyobb részét barátja, Renato Grassi olasz szélhámos rendelkezésére bocsátotta. Grassi az olasz és francia játékbankok közismert figurája, aki százezer dolláros tétekben játszott. Minél fejlettebb civilizációban élünk, annál fontosabb a lelki kapcsolatok szerepe, amit csupán az anya adhat. Ellentétben a primitiv élőlényekkel, az 'embernek nemcsak táplálékra és hajlékra van szüksége, amit az apa nyújt. Az a lelki többlet, amit az anya nyújt, jelöli ki kiváltságos szerepét a mi társadalmunkban.” Miéri az anya? Nem minden korban volt az anyának előnyösebb szerepe a két szülő közül. Az óköri népek nem találtak semmi különösen tiszteletreméltót az anyaságban és mind a két szülőnek emocionális értéket tulajdonítottak. Élettani értelemben mind a két szülőnek egyforma szerepe van az utód produkálásában és a természet semmi jelét nem adja, hogy az anya fontosabb vagy kedveltebb. Dr. Harlow szerint az anya kiváltságcsahb szerepe valószínűleg a középkorral kezdődött, amely általában pie - desztálra emelte a nőt és azonkívül a földművelés, ipar üzés, katonáskodás állandó jellegű lett, megkövetelve az apa gyakori távollétét a háztól. Az anya lassan-lassan előtérbe került. Änyasag és civilizáció Bármennyire is úgy van, hogy a természet a gyermeknevelésben egyforma szerepet szánt a két szülőnek, Dr. Harlcw úgy találta, hogy a civilizált társadalmakban az any:a — és nem az apa ■— jelenti az emocionális biztonságérzetet a gyermek számára. És ha valaki a mesterséges anyára utal, ezt feleli: “Az emberi és állati gyermek nevelés között az a külömbség, hogy az ember gyermekének nemcsak táplálékra, melegre és védelemre van szüksége, mint az állatnak. Isten Hozta a Square-re örülünk, hogy jó barátainkat, a World Travel Center utazási irodát mint uj szomszédot a Pubic Square-en levő' épületünkben üdvözöhetjükl ^Soctehj NATIONAL BANK OF CLEVELAND UTAZÁS A FŐID KÖRÜL EGY PERC ALATT BABLÖGAZDÁLKODAST FOLYTAT AZ EMBEBISÍG Irta: JULIAN HUXLEY ISMERETEK KINCSESTÁRA MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION
