A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-29 / 22. szám

4. OLDAL Óhazai Híradó A MAGYAR FALVAK SZEGÉNYEINEK NEM LEHET SEGÍTSÉGET KÜLDENI Jönnek, egyre jönnek, még egyideig jönni tfognak segít­séget, ócska ruha csomagot kérő, könyörgő levelek a ma­gyarországi falvakból. Azután kiszáradnak a könnyek, el­fonnyadnak a remények, a rongyosak, a mezítlábasok tudomásul veszik, hogy a Ká­­dár-Münnich felsőbbség vám­fenyegetéssel egyszerűen le­tiltotta az amerikai segítsé­get, ezreknek és ezreknek fel kell tehát adni minden re­ménnyel, ahogyan ez meg van Írva a dantei pokol előcsarno­kának oromzatán. Hiába az amerikai magyar testvérsze­retet: tijos az alföldi és du­nántúli falvak névtelen szegé­nyeinek megsegítése. Ezen­túl csak azok a szerencséseb­bek kaphatnak Amerikából segítséget, akiknek itt jobb­­módú, barátai vannak. Kik a Kádár-Münnich kor­mány kegyetlen rendeletének áldozatai ? Mik a panaszaik és mik a kéréseik — immár tel­jesíthetetlen kérések? Mond­ják meg ők maguk, az ő ke­resetlen szavaikkal: T. Józsefné leveléből: Tisz­telettel kérjük önöket, hogy szíveskedjenek családom szá­mára csomagot küldeni. Van még négy gyerekem, a legna­­gyobbik lányom 15 éves és a második kislányom 6 éves és a legnagyobbik fiam 13 éves a második 9 éves. Két öre­get tartok, az apámat és az anyámat, ők bizony már do­­logteihetetlenek és mig a gye­rekek aprók, ők sem tudnak dolgozni és én is mindig bete­ges vagyok . . . S. Ferencné leveléből: . . . igy bizony a baj igen nagy de az árvát és az öreget is el kell valakinek tartani . . . S. Gusztávné leveléből: Drága testvéreim, megkér­ném magukat az áldott Isten­nek nevében, hogy egy kis ru­házattal segítsenek rajtunk mert mi elég ruhátlanok va­gyunk, mert betegségünk mi­att nem tudjuk családunkat sem téli, sem nyári ruhával ellátni ... A tizenhat gyer­mekből hat élő van, ebbe a legnagyobb 12 éves . . . T. Mancika, 12 éves leány leveléből: . . . ha tudnának mirajtunk is kis ruházattal segíteni, mert hát elég saj­nos, a mi körletünkben is ér­keztek Amerikából sok szép szeretetcsomagok és az lett mondva, igazságosan osszák szét, de ez bizony nem úgy történt, mert egyesek jól fel­öltöztek, sokak pedig nem és éppen igy jártunk mi, de nem baj, bízunk a ránk jövő jobb Cserbenhagyják Magyarországot (Folytatás az 1-ső oldalról) és kelet-európai rabnemzetek felszabadításának kérdé­sét, mert enélkül nem oldható meg sem a német prob­léma, sem az európai tartós és igazságos béke problé­mája; semmi körülmények közt ne tegyen oly enged­ményeket, amelyek összeegyeztethetetlenek a nagyha­talmak — köztük a szovjet — jogi és erkölcsi kötele­zettségeivel; sem kifejezetten, sem burkoltan ne ismer­je el ezeknek a nemzeteknek elnyomatását a szovjet ál­tal. Nem üres szavak Erre a táviratra Herter külügyminiszter igy vála­szolt: “Legyenek meggyőződve, hogy a genfi alkudo­zásnál én nagyon is tudatában leszek a táviratukban kifejezésre juttatott elveknek”. Ez szokványos, kitérő válasznak tetszik, de csak első tekintetre. A való helyzet az, hogy Amerika és a többi szabad nemzetek, amelyek Genfben a szovjettel tárgyalnak, ezeket az elveket — a középeurópai nem­zetek felszabaditásának elvét — nem tévesztik szem előtt, de nem is tehetnek semmit ez elvek valóra vál­tásáért. Egyszerűen azért nem, mert az erőviszonyok egyensúlya, erőtulsuly hiánya elhatározó döntést nem enged meg. Zsákutcában A legtöbb és a legjobb, amit Genfben el lehet érni: a jelenlegi képtelen, igazságtalan helyzet fenntartása, jelentéktelen módosításokkal. A szovjet nem mondhat le Kelet-Németországról, egyrészt azért, mert ez az iparilag legfejlettebb és (a Lengyelországhoz csatolt részekben) szénben és egyéb természeti kincsekben oly gazdag, hogy az ambiciózus hétéves terv keresztül­viteléhez ennek a keletnémet gyarmatnak megtartása feltétlenül szükséges; másrészt azért sem adhatja visz­­sza a kelet német országrésznek szabadságát egy egy­séges Németország keretén belül, mert ez kezdete len­ne az egész középeurópai orosz gyarmati birodalom szétesésének. A szovjet nagyon jól tudja, hogy az eu­rópai rabországokban a lakosságok túlnyomó többsége gyűlöli és csak az orosz vörös hadsereg tankjaitól és bombavetőitől való félelem állja útját újabb felkelé­seknek, szabadságharcoknak. Nyei és Nem! Mig egyfelől a szovjet nem mondhat le gyarma­tairól, a szabad világ nem adhatja áldását erre az ál­datlan helyzetre, sem kifejezetten, sem burkoltan. Nincs megoldás. Évezredeken át tarthatatlan hely­zetek megoldását háborúban keresték. Ma ezt számítá­son kivül kell hagyni, mert atomháború végét jelen­tené nemcsak a szovjet erőszakuralmának, hanem a szabad világnak is. De a történelem tanulsága szerint sohasem volt oly rabság, amely örökké tartott volna. Az idő olyan fejlődéshez vezethet, amely az ellentéteket letompitja, a zsarnoki hatalmat gyengiti, a népek — köztük nem utolsó sorban az orosz nép — rabságát feloldja. A Jó PÁSZTOR A Capital Airlines felrobbant repülőgépének 31 halálos áldozatát kiemelik a gép roncsai alól Baltimore, Md. közelében. jövőben és a reánk gondoló jó Hírek a pesti eszpresszókból szeretetükben . . . B. Istvánná leveléből: . . . a férjemnek fél karja nincs és a lába is nyomorék és én is beteges vagyok. Hat gyermel van ,négy leány és két fiú, a legidősebb 14 éves leány . . . B. Margitka öt éves kislány érdekében irta egy Írástudó ember ezt a levelet: Kedves drága Jótevő: Mély bizalom-1 mai fordulok jóságos szivé­hez, nem magamért és a csa ládomért, hanem egy árva kislányért. Én hetedmagam­­mal vagyok. A szomszédom meghalt négy éve, a feleségi itt maradt egy 1 éves kislány­nyal, most novemberben meg halt az édesanyja, a kis Mar gitka öt éves, nincs senkije el akarták vinni a lelencbe szegénynek a szive akart meghasadni, hogy ne vigyél el, igy itt maradt velünk, meri az én gyermekeimhez volt szokva. Én sokat lefekszem éhen, de az árvát nem ha­gyom éhezni, úgy gpndozom mint a magamét. Most na­gyon kérem, segítsen ezen i kis árván legalább egy kis ócs­ka ruhaneművel, hiszen olyan szépen imádkozik, hogy a Jé­zuska küldjön neki egy jó bá­csit, aki segít rajta. Ruha nél­kül van szegényke. Ha vala­ki megszánná, kérem egy kis babát is tegyen bele, hogy jobban felejtse édesanyját mert még mindig keresi . ., . özv. Y. Istvánná leveléből. Én egy nagyon szegény öreg asszony vagyok ,nincsen sen­kim, csak a jó Isten és a jólel­­kü emberek . . . Kedves ma­gyar testvérek, akik már rég­óta kint vagytok és a jó Isten segedelméből mindenetek van. gondoljatok ránk, óhazai ma­gyar testvérekre és kiváltké­pen miránk öregekre, akik már dolgozni nem birunk. Di­csértessék az Ur Jézus . . . MEGSZAVAZTÁK WASHINGTON. — A kép­viselőház 261-160 arányban megszavazta a több mint két­­-billiós házépítési törvényt, nem törődve Eisenhower el­nök ellenkezésével. A demo­kraták erőltették keresztül a törvényt. Ike eredetileg másfélbilliót kért erre a célra. ÖT PERC! PASSAIC — Az uj városi ccmimissionerek okos rendet léptettek életbe: senikiseim beszélhet öt percnél tovább! H. Siegendorf, a- biztonsági hivatal főnöke, mindjárt ügy amerikai, mini európai gyógyszereket olcsón, gyorsan és bizlosiíva küldünk: MAGYARORSZAGBA és a többi országokba. BALASSA JÓZSEF óhazai és amerikai okleveles gyógyszerészhez 1158 CLINTON A VE. (Irvington Center) IRVINGTON, N. J. Phone: ES 4-7622 BUDAPEST. — Az esz­presszókban egyebek közt az­zal is szórakoznak a kommu­nista újságírók, hogy hazug­ságversenyt rendeznek: Ki tud nagyobbat, ostobábbat füllenteni azokról a “bolondos amerikaiakról.” A legcifrább badarságokat azután a pesti lapokban lehet olvasni. Itt egy pár izetlen vicc, Ízelítőül: Chicagóban megkezdték vil­­lanyfütési férfiharisnyák áru­sítását. A harisnyák gyapjú­szövetét vékony fémhuzalhá­lózat fogja át, az áramot zseb­ben hordott elem szolgáltatja. Ily módon a láb még a legna­gyobb hidegben is melegen tartható. A feltaláló fűtött női harisnyákat is tervez. * Rádióaktiv labdákkal gol- * 2 MI VOLT A BÜNÜK? KAPOSVÁR. — A megyei bíróság most hozott Ítéletet az Északsomogyi Állami Er­dőgazdaság több dolgozójának sikkasztás, csalás, hűtlen ke­zelési ügyében. A biróság Pó­­pity Jenő volt igazgatót 3 évi, Kiss Lajos volt főmérnököt 2 évi, Simon György erdészeti szakelőadót 1 és félévi, Odor Imre erdészetvezetőt 1 évi és 2 hónapi börtönre Ítélte. ÁL-ORVOS DEBRECEN. — A városi rendőrkapitányság őrizetbe vette Zsadányi Jánost (álne­ve: dr. Zsolnai János nőgyó­gyász), aki az ország külön­böző részeiben magát orvos­nak adva ki, házasságszédel­géssel több nőt becsapott és megkárosított. “Orvosi” vizs­gálatokat végzett, majd a gyógyszerek beszerzése ci­­mén pénzt csalt ki. Mickey Rooney filmszínész­nek még nem nőtt be a fejelá­­gya, pedig már 38 éves. Most elvált negyedik feleségétől. 300,000 dollár költséggel. * Rhonda Fleming filmszi­­nésznő igazi neve szebb: Ma­rilyn Louis. vid szónoklatból: “Aki öt perc alatt neim tudja meg­­imondtani a mondanivalóját, az jobban teszi, ha hallgat.” ELŐLÉPTETÉSEK Edison, N. J.'ben két ma­­gyarszármazásu rendőrt elő­léptettek. William E. Pintért rendőrkapitánnyá név ezték ki. Pintér 38 éves és feleségé­vel és nyolc éves fiacskájával a Nixon Lane körzetben lakik. A New Juvenile Aid Bureau detektivje Madarász lett, aki 35 éves fé feleségével és két gyermekével 18 Líoyd Ave.-n lakik, Edisonban. foznak az Egyesült Államok­ban. Ezek a labdák 50 méter­rel messzebbre repülnek, mint az eddigiek és tartósabbak is. A ßzakemberek most jogtalan előnyszerzés címén ki akar­ják vonni ezeket a labdákat a forgalomból. * New Yorkban hotel nyilt átutazó állatok számára. A napi penzió: 3000 francia frank egy gorilla, 5000 frank egy ló részére. Egy tyuk na­ponta 150 frankból már kijön. A nem mérges kígyók 500 frankot, a mérges kígyók 1000 frankot fizetnek. * Ben Feingold orvostanár, aki az allergiás megbetegedé­sekkel foglalkozik, félmillió dolláros segélyt kapott az amerikai kormánytól boliha­­farm létesitésére, Az orvos feltevése szerint az allergiás megbetegedések okozói a. bol-1 haköpetben található mikro­organizmusok. * A legújabb rekorder az Egyesült Államokban a hús­evő harmatfü. Abban a ver­senyben lett nyertes, amelyet a legrövidebb idő alatt leg­több szúnyogot fogyasztó vi­rágok közt rendeztek. ÓH BORZALOM! A pesti Népszava “Egy da­rab középkor” cimü elmefut­tatásiban korholja Svájcot, amiért még mindig nem adja meg a nőknek a választójogot. A pesti elmefuttató úgy véli. ennek oka az, hogy a svájci törvényhozó testület attól tart, hogy a nők a háború el­len szavaznának. Elmélkedé­sét e szavakkal fejezi be: “íme, egy darab középkor a javából. Elgondolkozhatnak rajta, akik nálunk Svájcot mint a tiszta demokrácia ha­záját emlegetik.” Az öreg Freud, ha ma élne, igy szólna: íme, a diktatúra irógépkopog­­tató kulija igazi demokráciá­ról álmodik, még a svájci de­mokrácia sem elégiti ki tudat­alatti vágyálmait. A jövő zenéje Hamarosan eljön az idő, amikor New Yorkból egy pil­lanat alatt Los Angelesbe re­pülhetünk. Nem a telefon vagy a rádió szárnyán, hanem a Boeing-808 rakétahajtásos repülőgéppel. Boeing már be­jelentette a menetrendet, amelyből közöljük ezt a rész­letet: New York (indulás) d. e. 11.00. Los Angeles (érkezés) d. e. 11.00. Hogyan lehetséges, hogy az elindulás pillanatában már az ország másik végére érkezik az utas? Nagyon egyszerű, mondja a Boeing gyár igazgatója. Ami eltérés van a newyorki és a losangelesi idő, a keleti és a nyugati idő között, annyi ide alatt megteszi a nagy utat a Boeing 808. NEWARK, N. J. ÉS KÖRNYÉKE Irodavezető: PAPP ISTVÁN 403 Lawrie SI.. Perth Amboy. N. J. Telefon: VAlley 6-0717 mindjárt mintát adott a rö-Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Minden kárt le lehet vonni a jövedelmi adó bevallásnál? Házi berendezéseknél beállt károso­dásokat is? FELELET: Nem. Az országos adóbíróság úgy dön­tött, hogy a házban előforduló törések, szakadások, má­zolások stb. a mindennapi élet normális történései, nem mennek balesetszámba. Ha a háziasszony vagy ház­tartási alkalmazott eltör tányért, poharat, cserepeket, porcellánokat, vagy ha a macska a földre hengerit egy asztali lámpát és az összetörik, vagy ha kimoshatatlan folt esik asztalteritőn vagy ágyneműn — mindez hoz­zátartozik a rendes használathoz és nem vonható le a jövedelemből, mint baleseti veszteség. A HONTALANOK MILLIÓIT HARMINCEGY NEMZET SEGÍTI (Folytatás az 1-ső oldalról) airab kormányok a menekül­­tek nyomorúságát politikai célból, állandósítani akarják — fegyverképpen Izrael ellen. Arról, hogy ezek a menekül­tek élben ne pusztuljanak, aiz Egyesült Nemzetek Relief and Works Agency seigitőszerve gondoskodik és a költségek legnagyobb részét Amerika fedezi, Algériáiban évek óta folyik a lázadás a francia uralom ellen és algériai menekültek vannak nagy számiban a két határos arab országban, Tu­niszban és Marokkóiban — na­­gyclbbára nők és gyermekek. Ezek sátrakban, hegyoldalba vágott odúkban tengetik nyo­morúságos életüket. Élelmet, ruházati cikkeket kapnak Amerikából, Kanadától, Ang­liától, Svédországtól, Jugo­szláviától ■ és Egyiptom-Szi­­riától és —■ a szovjettől is, merthiszen az- algériai mene­külitek, a felkelek asszonyai és gyermekei, Franciaország ellenségei. Tibet A menekült-világ problé­máit uij tömegekké! toldotta meg a kínai kommunista me­rénylet a tibetiek ellen. Ed­dig több mint 12,000 tibeti menekült Indiába és még mindig érkeznek a hegyekből és őserdőikből menefcült-kara­­yánok. Nagy amerikai éllelmi­­szerszállitmányoik mindj árt a tibeti szabadságharc leverése után megérkeztek Indiáiba a menekültek ellátás iára. Az amerikai magyarság is meg­mozdult a tibeti szabadság­harc menekültjeinek megse­gítésére. Korea és Vietnam Millióikra megy a menekül­tek szánnia, akik Korea és Vietnam északi, kommunista uralom alá került részéből mentek át a szabad déli or­szágrészbe. Ezekről, éppen úgy, mint a keletnémet iszov­­jetzónia menekültjeiről, nem gondoskodik az ' 'Egyesült Nemzetek segítő szerve, mert ezek saját országukon belül változtatták lakhelyüket, az ő problémájuk tehát 'nem nem­zetközi jellegű. Ugyancsak milliónyi tömegek mentek át India' felosztása alkalmával Indiáiból Pakisztánba és» Pa­kisztánból Indiáiba. Ezeknek az. országoknak kormányai nem fordultak segítségért az Egyesült Nemzeteik' szerveze­téhez. * Bevándorlás U.S.-be A mentési akcióban a Me­nekültek Éve folyamán részt­vevő orsztágok kormányai és népei minidén bizonnyal tete­mes összegeket fognak ren­delkezésre (bocsátani,; hogy a rengeteg gylckerétveisztett .népségen, amennyire lehetsé­ges, segítsenek. De Amerika nemcsak pénzzel segíthet, hanem a bevándorlás meg­könnyítésével is és ez már is foglalkoztatja a kongxesz­­sziusít. A kongresszus mind­két házában előkészület alatt van a bevándorlási törvény reformja. A fő követelések, •melyeket elősosoriban a nagy városok és gazdag államok szenátorai és képviselői vet­tek fel törvényjavaslataikba, a következőik: A kvóitarendiszieir módosítá­sa az. 1950 évi népszámlálási adatok alapján, a mostani 1920 évi számadatok helyett. Az év végén megmaradó angol, német, francia, stb. kvóták felosztása oly népek közt, amelyeknek kis kvótá­juk van. És a legjelentőiseblb javas­lat: A kongresszus adjon az; elnöknelk felhatalmazást évente 60,000 menekült befo­gadására kvótákon felül. Mrs. Zaddio Bunker, 71 éves nagymama, korái meg­hazudtoló íiaialsággal repülőgépbe száll a Palm Springs, Cal.-i George Air Force bázison. Az idős nő 65 éves ko­rában leii pilóta, miután testi vizsgálaton esett át és sikeresen vizsgázott a repülőgép vezetésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom