A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-03 / 40. szám
MAGYAR HETILAPJA AMERIKA LEGNAGYOBB EGYES SZÁM ARA 15 CENT No. 40. SZÁM *■' The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Fiiggetlenseg, Newarki Hírlap. VOL. 36. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1958 október 3 t- ji_icJ[_it_múLjL 5H5ESb. DE GAULLE NAGY GYŐZELME Vasárnap Franciaország és a tengerentúli francia gyarmatok és tartományok népe szavazott az uj alkotmány felett, amelyet De Gaulle miniszterelnök terjesztett elő. Csak egy kérdésre kellett igennel vagy nemmel felelni: Akarják-e vagy nem akarják az uj alkotmányt? Az eredmény: négyszerannyi igen, mint nem. Az első jelentések szerint a lázadásban levő Algéria egyes városaiban ugyanilyen kedvező volt az eredmény. Amely afrikai tartományban a végleges szavazási eredmény a “nem”-szavazatok többségét hozná, az a tartomány automatikusan kiválik a francia állam közösségből és mint független ország, nem részesülne többé francia anyagi, gazdasági és szellemi támogatásban. Az uj alkotmány lényege az, hogy nagyobb hatalmat ad az elnöknek és lehetetlenné teszi az örökös kormányváltozásokat, amelyeket eddig a képviselőház szeszélyes magatartása okozott. TESTVÉR TESTVÉRT ÖL A long islandi Rocky Pointon hadgyakorlatokat tartottak Készen állnak bábomra? v Vagy csak propagandáznak? A QUEMOY KÉRDŐJEL ÁRNYÉKOT VET A VILÁG MINDEN RÉSZÉRE De Gaulle tábornok, miniszterelnök otthon és Afrikában választásra hivta fel a népeket, akarják-e vagy nem akarják az általa kidolgozott uj alkotmányt, mely sokban emlékeztet az amerikai alkotmányra, főként abban, hogy igazi hatalmat ad az elnök kezébe, ellentétben az eddigi alkotmánnyal, amely a köztársaság elnökét kirakatfigurává teszi. Algériában a lázadók radikálisabb csoportja a szó szoros értelmében késhegyig menő harcot folytatott a De Gaulle-féle alkotmány megszavazása ellen, mert semmiféle kapcsolatot nem akar Franciaországgal. A késhegyig menő ellenzéki agitációnak szörnyű bizonyságára akadtak a franciába njult héten, amikor három ejtőernyős ezred ostrom alá vett egy felkelőfészket sűrű erdővel boritott hegyvidéken. A felkelők, körülbelül 4000-en, ellenállás helyett elvonultak s amikor a franciák megszállták a táborhelyet, ott a felkelők táborából titkon visszamaradt arab orvos megmutatta nekik a helyet, ahol a felkelők 400 arab testvérüket szörnyű kinzások után lemészárolták és egy tömegsírban elföldelték. A legtöbb áldozat torka át volt vágva. A felkelők ezeket a bajtársaikat azzal gyanúsították, hogy a franciákkal való kibékülés hivei; ezért ölték meg őket halomra. Ez nem első esete volt a felkelők bosszújának mérsékeltebb elemek ellen. Júliusban 300 “árulóval” végeztek hasonlóképpen. KORRUPCIÓ VÁDJA ALATT A szövetségi vádzsüri vád alá helyezte Richard A. Mack-ot, a Federal Communications Commission volt tagját és T. A. Whiteside miamii ügyvédet korrupció cimén. A vád szerint az ügyvéd megvesztegette az FCC-tagot, aki ezért amellett szavazott a szövetségi közlekedési bizottságban, hogy a miamii 10-ik televízió hálózatot a National Airlines vállalat kapja meg. Ilyen AV működési engedély milliókat ér. A farmer a felhőket kémleli, a halász a szelek irányát figyeli, de egyik sem tehet egyebet, vár. Várja a rosszat vagy a jót. Az amerikai nép olvassa az újságban, hallgatja a rádióból és a televízióból a Quemoy és Peking, Washington és Moszkva felől jövő híreket és vár. Várja a roszszat vagy a jót. Inkább roszszat lehet várni. Az orosz és kínai háborús fenyegetés egyre diihödtebb. Akik hivatalosa*1 lehíVgatják a jet rádió adásait, megdöbbenéssel figyelnek fel ilyen szavakra: “Gyalázatos, gonosz, őrült, hazug—amerikaiak . . . Jogtalan támadás, kihívás, durván megsértik Kina 12 mérföldes felségterületét .. . Nincs más megoldás, mint: Amerika hetedik flottája takarodjék a kínai vizekről, Amerika adja oda a kommunista Kínának jogos tulajdonát, Formosa szigetét.” Varsóban alkudoznak Kina és Amerika nagykövetei. Miről? Miről lehet alkudozni, ha Kina maximális követelést támaszt és abból jottányit sem hajlandó engedni? Mit tud Amerika az alku során a kínai kommunistáknak ajánlani? Mindennél kevesebbel Mao és Kruscsev nem érik be. Csakugyan mindent akarnak, ami háborút jelentene? Ez a nagy kérdés, amelyre ma még senkisem tud felelni. Propaganda? Egyelőre más kérdést kell feltennünk: Vájjon nem forrpontra felfokozott propagandával állunk-e szemben? Kisebb-nagyobb hőfokú fenyegetésekre emlékezünk. Nem is kell visszamenni a berlini blokádig, a közelmúltban számos, inkább számtalan orosz fenyegetés hangzott el, Kruscsev még a kis Svájcot is pokolbombával fenyegette meg. Ezek a fenyegetések elpuffogtak, mint vaktöltéses puskapor. De a szuezi krízis idején Kruscsev fenyegetése, hogy atombombás rakétákat röpít Londonra és Párisra, bizony ijedelmett keltett, engedékenységre kényszeritette a Nasser egyiptomi diktátor likvidálását tervező nyugati hatalmakat. Ki tudja megmondani, hogy az a fenyege- . tés komoly volt, vagy csupán blöff? És emlékezünk a koreai konfliktus során elhangzott kínai kommunista fenyegetésre. Akkor MacArthur ; tábornok megnyugtatta Tru- . man elnököt, hogy ez csak blöff. De nem volt blöff, i kínai kommunisták millió, haddal rárontottak az ame rikai, szövetséges é koreai ál lásokra és kikényszeritettél a fegyverszünetel, Ameriki megalázását. Mindig ők kazdik Washingtonban figyelik ; szelek irányát, a felhők gyű lekezését és nem tudják, mi hoz a holnap. A ezdeménye zés a kommuna áh kezébe: v.pn . V i ? <: 1 m lami akciót, hoi/itt, hol ott, é Amerikának, mint a szabai világ vezető hatalmának, tűz oltószerepet kell játszania, i betörő behatol egy házba, ren dőrt hívnak, rendőr jön. H és amig nincs betörő a ház ban, nem hívna t rendőrt. E a recept, ezer in t kell élj ár n Amerikának és a szabad világnak. Mi nem akarunk hódítani, igy hát nem kezdünk akciót, a bajke/Verés a kommunisták privilégiuma. És a háború tudománya arra tanít, hogy aki kezd, az már a kezdés tényével első sikerét aratta. így van ez, és ezen nem tudunk változtatni, mert békét akarunk, nem hódítást. Kissé késő Mi csak egyet tehettün volna a mostani krízis meg előzésére, és ezt elmulasztót tűk. Már régen rá kellett vol na jönnünk arra, hogy a ki nai tengerpart mentén lev szigeteket nacionalisták nen tarthatják örökké, a kommu nisták parti ütegei bármiko elkezdhetik Quemoy és Mat su szigetek bombázását é tarthatatlanná tehetik az ot állomásozó nacionalista csa patok helyzetét. Egyedü Formosa szigetét a partmen ti szigetek birtoka nélkül i: meg lehet védeni kommunis ta támadással szemben. Mi ért nem ürítették ki a náció nalisták ezeket a szigetekei akkor, amikor csend volt és szégyenkezés nélkül elvonulhattak volna? Bátorítást kap tak bizonyos amerikai politikai és katonai személyiségektől és Dulles és Eisenhowei elfogadták ezeknek rossz tanácsát. Nem egy kis szigetről van szó Sokan itt és az egész szabad világban felteszik a sorsdöntő kérdést: Érdemes-e azokért a kis szigetekért magunkra venni világháború ve7 szclyét ? Eisenhower elnök nemrég a televízión át azt fejtegette, hogy nem ezekről a kis szigetekről van szó, hanem messzebbmenő kínai kommunista akció van készülőben egész Délkele£-ázsia még szabad országai ellen. Akkor kételkedtünk abban, hogy ez a nézet helytálló. De Moszkva és Peking urai meggyőztek bennünket arról, hogy csakugyan igy van. Moszkva és Poking, ultimájurnsro/üen követelik Formosát és ezzel tudtunkra adják, hogy csakugyan nem csupán a partmenti kis szigetekről van szó. Ha harc nélkül, vagy megfelelő politikai ellenérték nélkül úgy odadobjuk a háborúval fenyegetőző kínai és orosz kommunistáknak a kis szigeteket, könnyen megismétlődhet a húsz év előtti esett: A szabad világ odadobott Hitlernek a Rajnavidéket, aztán Ausztriát, aztán Csehszlovákiát és — az odadobott konccal nem sikerült megvásárolni a békét. Ma még nem látunk tisztán, de ha elvonulnak a sötét felhők, azok lesznek igazolva, akik úgy vélik, hogy igenis a határozott fellépés, minden lényeges engedmény megtagadása a helyes politika. Hová vezetne az, hogy a kommunisták hol itt, hol ott bajt kevernek és a szabad világ, hogy a világpusztulást jelentő háborút elkerülje, enged, újra és újra enged és a szovjet világ újra és újra nyer és, nyer, és a hurok a nyakunk körül egyre szorosabb lesz? U, 5, tekintélye Szembe kell nézni a tényekkel. Quemoy körül máris vereséget szenvedtünk, akárhogyan is dől el a mostani idegháboru. Ha sikerül is az alkudozást Varsóból átplántálni az Egyesült Nemzetek székházába, a kínai kom? munisták üres kézzel nem távozhatnak a konferenciáról. És amit magukkal visznek, az egy darab Amerika tekintélyéből a Távol-Keleten. Az ottani, ma még szabad vagy félig szabad országokban mindenképpen megrendül a bizalom Amerika segítő készségében és képességében. Ez elkerülhetetlen, mert a másik megoldás a háború lenne. Indonéziában, Cambodiában, [ Sziámbán, Maláj országban Hírek a világ minden részéből LYON, Franciaország. — Ismeretlen tettesek éjnek idején betörtek az amerikai könyvtárba, elloptak két Írógépet, több könyvet és felgyújtottak egy termet. BEIRUT, Libanon. — Rasid Karami, a felkelő vazér, az uj miniszterelnök igennel és nemmel felelt arra a kérdésre, hogy Libanon csatlakozni fog-e Nasser államszövetségéhez. Semmi kétség, csatlakozni fog. Ez azt jelenti, hogy az amerikai katonai beavatkozás nem javított a helyzeten, a felkelők győztek és Nasser újabb győzelmet könyvelhet el. Az amerikai csapatok hamarosan elhagyják az országot, ahol dolgukat nem végezték el. Jordánból hasonlóképpen iávozniok kell az angol csapatoknak. Vereség az egész vonalon. Csak vajsni csekély vigasz a szabad világnak, hogy az Egyesült Nemzetek megfigyelői otimaradnak. NICOSIA, Cyprus. — Mrs. Daphne Newbury, egy angol repülőtiszt felesége, a lakásba hivta a patkányirtó céget, mert a gyerekszobában, ahol négy gyermekük aludt, gyanús mozgolódásra lett figyelmes. Kiderült, hogy nem patkányok mozgolódtak ott, hanem egy időbomba tik-takja hangzott az ágyak felett levő ruhafiókból. KAIRÓ. — Nasser, az antikommunisia diktátor, meleg barátsággal fogadta Mukhitdinov orosz pártvezért, a kommunista párt vezetőség mohamedán tagját. COLCHESTER, Anglia. — Gyerekek a mezőn játszadozva egy régi bronz sasra bukkantak, eladták egy amerikai pilótának kevesebb mint féldollárért. Régészek azt hiszik, hogy ez a sas a római légió zászlórúd járói való és több mint 2000 éves — és vagyont ér. BRISBANE, Ausztrália. — Búvárok kiemeltek egy 72 év előtt elsülyedi hajóból skót whiskey üvegeket. A whiskey jó, Ízletes, de kóstolni veszélyes, mert a legtöbb üveg felrobbant, amikor kihúzták a dugót. BONN. — A nyugatnémet külügyminisztériumban nagyot néztek, amikor Andorra köztársaság elnö kétől, Francois Cayrattól, hivatalos értesítés jött, mely szerint Andorra véget vetett a hadiállapotnak, amely '1914 óta a két ország közt fennállott. A németek nem is tudták, hogy háborúban vannak a Pireneus hegységben, a francia-spanyol határon levő, 6000 lakosú köztársasággal. Annakidején a versaillesi béketárgyalásn elfelejtették meghívni a liliputi köztársaság képviselőjét. PEKING. — Kwaniung parija közelében halászok egy óriási osztrigái fogtak, amelyben 1716 gyöngy volt, köziük egy tucat borsónagyságu. A helyi kommunista pártbizottság kapta a kincsei. BEIRUT, Libanon. — Miután Chehab tábornok átvette Chamountól az elnökséget, a fővárosban kiújultak a zavargások. Egymást követték merényletek, robbantások, autók felgyujtása. Hat halottat, 20 sebesültet említenek az első jelentések. A felkelők egyike lett az uj miniszterelnök. TAIPEI, Formosa. — Csiang főhadiszállásáról jelentik, hogy a nacionalisták nagy légi csatát vívtak a kommunistákkal. 100 orosz MÍG támadott, 32 amerikai Sabrejet felvette a harcot s a nacionalisták lelőttek 11 MIG-et, maguk egyetlenegy gépet sem veszítettek — e jelentés szerint. QUEMOY. — A kommunista tüzérség elpusztította Quemoy sziget büszkeségét, a kaoliang szeszfőzdét. A kaoliang nagyon erős pálinka, az amerikaiak fehér istennyilának nevezik. BONN. —. A szovjet nagykövetség elköltözött Kölnbe és ott bérbevetí egy házat. már ma is erős a kommunista befolyás. Fél a Nyugat Kommunista győzelemként vagyunk kénytelenek elkönyvelni már ma azt is, hogy megrendült a szabad világ egységeJlrtózatos félelem vett erőt a nyugat-európai népeken. Angol és többi szövetségeseink nem támadnak bennünket hátba, kormányaik hihatalosan nem ítélik el Amerika szilárd ellenállását a kommunista követelésekkel szemben. De nem csinálnak titkot abból, hoy ha ez az amerikai politika végül is háborúra vezet, az ő részvételükre alig lehet számítani. Az | angol munkáspárti ellenzék követeli a kormánytól, hogy adja tudtára Amerika kormányának, hogy Anglia nem hajlandó háborúba menni Quemoyért. A fentiek szerint világos, hogy ha háború lesz, nem Quemoyért lesz háború. Aminthogy az első világháború nem Sarajevo miatt tört ki és a második világháború nem Danzig és a korridor miatt. Az aggodalmaskodás és félelem, amelynek szele nyugat és kelet felől Washington irányában fuj, nagy segitség Kruscsevnek és Maonak ebben a halálveszedelmes kockajátékban. Kommunista érdek szempontjából már csak ezért is érdemes volt megindítani a quemoyi akciót. Semmitsem veszthetnek és sokat nyerhetnek háború nélkül. Az persze más kérdés, hogy hogyan járnának, ha ránk és magukra szabadítanák az atomháború fúriáját. Hitlertől sokat tanultak, de még valamit tanulhatnának. SZÖKÉS A PARADICSOMBÓL A keletnémet szovjetzóna súlyos probléma megoldásával küzködik: hogyan lehetne megakadályozni az orvosok, tanárok, tudósok szökését a kommunista paradicsomból. A tömeges szökés orvoshiányt vont maga után. Ez év első nyolc hónapjában 813 orvos ment át Berlin nyugati zónájába, ahonnan repülőgépen vitték őket tovább Nyugat-Németországba. A 13,400 keletnémetországi orvos közül tehát nyolc hónap alatt 17 százalék eltávozott. Miért a tömeges szökés? Anyagi okok alig játszanak szerepet. A lelkeket nyomja a kommunista rendszer. Tulnagy a nyomás felülről. Maga a pártlap elismeri, hogy a bürokrácia oktalanul nehézségeket támaszt lépten-nyomon. Hogy segítsenek e bajon, újra megengedik az orvosok privát praxisát. (Ellentétben Csehszlovákiával, ahol január 1-től kezdve tilos lesz a privát orvosi gyakorlat.) Ugyancsak nehéz a tudományos kutatók helyzete. Az egyetemi diákokat kényszerítik, hogy két éven belül tanulják meg az orosz nyelvet, három éven át tanuljanak marxizmust és évente két hónapon át gyárban vagy mezőn dolgozzanak. Csak párttagok gyermekeit veszik fel az egyetemekre.
