A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-19 / 38. szám

Jő PÁSZTOR 3. OLDAL A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A FEJFÁJÁSRÓL Irta: DR. RÁKOS ANDRÁS Dübörögve lüktet az élet a nagyváros utcáin. Lassan kigyulladnak a neonfények, ezerfelé sugároz­zák reklámjaikat. A patikák előtt, de nem a kirakat­ban is nagy betűk, sápadt reklámarcok hirdetik, mi­lyen kint okoz a fejfájás. Az egyik oldalon még meg­gyötört az arc, a másikon már boldogan mosolyog a bámészkodóra, mert elmúlt a fejfájása, róla a hir­detett gyógyszertől. És az emberek szét fogadnak: maguk is betérnek, szívesen veszik, merthogy az bi­zonyosan használ. De gyakran csalódnak, illetve to­vább vándorolnak patikáról-patikára, mert nem kap­nak fájdalmukra enyhülést. Mi is az a fejfájás? Egé­szen pontosan nem tudjuk, de bizonyos, hogy ez is éppen úgy, mint a láz, a természet bölcs rendelése folytán jelzi, hogy valami baj van a szervezetben. A jól megolajozott kerekek közé talán egy porszem esett. Legvalószínűbb, hogy az agy millió és millió kis sejtje, amely kormányozza és jelzi a test kilengé­seit, nem kap elegendő vért, táplálékot, oxigént és ezzel a fájdalommal jelzi, hogy baj van. Keressük egy kicsit ennek a bajnak a közelebbi okait. Nagy általánosságban két csoportra oszthatnék fel a fejfájásokat. Az egyik az, amikor a legszorgal­masabb kutatások ellenére sem tudjuk a baj okát megtalálni. Ilyenkor is- meg kell azonban mindent próbálnunk, hogy lehetőleg megszüntessük, legalább is enyhítsük a panaszokat. Van, akinél a vidéki leve­gő, másnál a környezetváltozás hat jótékonyan. Egészséges, rendszeres táplálkozás, főleg friss gyü­mölcs, egyéb vitamindus tápszerek gyakran előnyö­sen befolyásolják a fejfájást. Mások igyekezzenek az idegölő momentumokat kikapcsolni, legalább is el­kerülni. Sokkal nagyobb a csoportja azonban azoknak az elváltozásoknak, amelyeket az orvosj tudomány a fejfájással kapcsolatba tud hozni. Itt vannak mind­járt a szív megbetegedései. Egyszerű és érthető a kapcsolat. Ha beteg a szív, nem tudja azt a munkát kifejteni, amit a szervezet elvárna tőle. A vért csak gyengébben préseli át az agyon, ezt az érzékeny sej­tek megérzik és azonnal reagálnak. Ezen a fejfájá­son azok a gyógyszerek segítenek, amelyek megköny­­nyitik a szív munkáját és rendbehozzák a keringést. Ugyancsak a vér keringését akadályozzák a be­­' teg vesék is. A vér átpréselése a beteg vesén egyre nehezebb, a vér víztartalma nő, mert hiszen a beteg vese nem tudja azt kiválasztani és igy mindinkább kifárad a szív. Egyik megbetegedése az ereknek,' hogy gyakran ismeretlen okból rövidebb-tartósabb ideig összehuzódnak. Ha ez az agyi erekkel törté­nik, akkor vérszegénység a következmény. Itt kell megemlékeznünk a migrénről is. Mi is ez tulajdonképpen? Ez is fejfájás, de rendszerint csak az agy egyik felére terjed ki. Hosszú évtizede­ken át vitatkoztak azon — és még ma is eldöntetlen probléma, — hogy itt elsődleges-e az érgörcs, vagy talán valamely okból az agyban meglassul a vér ke­ringése, a vérnedv átszivárog az erek falán és ez a külső folyadékszaporulat nyomná ott össze az ere­ket s ezzel még jobban sulyosbbitja a már amúgy is lassult keringés okozta csökkentett oxidációt. Majdnem minden, fejfájást előidéző megbete­gedést ezzel a vérszegénységgel lehet kapcsolatba hoznunk. A vitaminhiány, a különböző mérgek, akár fertőző betegségekből, akár a bélhuzam kóros elvál­tozásaiból keletkeztek is, mindig befolyásolják a szi­vet, a vérkeringést. Hiszen mindenki tapasztalhatta már, hogyha elrontotta a gyomrát, akkor a rosszul­­léthez egy kis fejfájás is csatlakozott, amely a baj szíinésével a fejfájás enyhüléséhez is vezetett. De ugyancsak fejfájást idézhetnek elő a belső­éi választású mirigyek összhangját megbontó beteg­ségek is. Ennek egyik megnyilvánulását látjuk a nők­nél a változás korában, amikor egyik legsúlyosabb és legtöbbet panaszolt kisérő kellemetlenség a fej­fájás. Két, talán más alapra támaszkodó megbetegedés­ről szeretnénk még megemlékezni. Az egyik: a há­la Istennek ritkán előforduló agydaganatok, amelyek a koponyaüregbe hatolnak, be. Ezek talán az agysej­tek összenyomásával idézik elő a fájdalmat. A másik, viszont a rossz látással hozható kapcsolatba, amin a helyesen megválasztott szemüveg pillanatok alatt se­gít. Idáig jutva, elgondolgozunk, hogyha ennyi min­den okoz fejfájást, akkor lehet-e mindezt gyógyíta­ni? Lehet? Az esetek 95 százalékában. És talán csak öt százalék az, amellyel az orvostudomány tanácsta­lanul áll szemben. Itt is megpróbálnak mindent, s főleg- az okot iparkodnak megkeresni. Mit csináljunk, ha fáj a fejünk? Forduljunk orvoshoz! Megnézi a szivünket, meg Elet — a halál után? TUDOMÁNYOS ELLENŐRZÉSSEL FOLYTATJÁK A DUKE EGYETEMEN A SPIRITISZTA SZEÁNSZOKAT Dr. J. B. Rhine, a Duke egyetem parapszichológiái la­boratóriumának igazgatói a ismertette 35 éves munkájá­nak eredményét. Ez az egyetem az egyetlen Amerikában, amely úgyneve­zett “természetfölötti kísérle­tekkel” és jelenségekkel fog­lalkozik. A múltban aféle hókusz-pó­­kusz volt a telepátia és a spi­­ritizmus, amely nyitva hagy­ta az ajtót a szélhámosok szá­mára. De az egyetem szigorú ellenőrzéssel kezeli a médiu­mokat. Ezek azok a nők és férfiak — főleg nők — akik állitólag fogékonyak “tulvilá­­gi” behatásokkal szemben és közvetíteni tudnak az elköl­tözött lelkek és az élők kö­zött. A közvetítés néha “éber ál­lapotban” vagy transzban tör­ténik. A médiumnak van egy “kedvenc” szelleme, aki hí­vására megjelenik és felel a hozzáintézett kérdésekre. Van-e élet a siron túl? Ez a nagy kérdés milliók ajkán és határozott választ még ma sem sikerült kapni rá. A tu­domány nem hajlandó elkö­telezni magát sem jobbra, sem balra. A telepatikus vizs­gálatokat azonban mindig a legnagyobb komolysággal, alapossággal folytatták le. A kutatás célja röviden an­nak megállapítása, . hogy az ember fizikai testének van-e egy “lelki” tartozéka, melyet másképen “szellemnek” is ne­veznek. Száz és száz ülésen történ­tek érdekes és megmagyaráz­hatatlan jelenségek, melyek a laikusok számára döntő bi­zonyítéknak tűnnek. A labo­ratóriumokban lefolyt kisér­­letck alatt mindenféle csalás kizárt dolog volt. Egy Eileen Garrett nevű hires angol médium “Uvani” nevű szelleme, aki perzsa ere­detűnek nevezte magát, ho­zott híreket a jelenlevőknek megboldogult hozzátartozóik­tól. Olyan bizalmas adatokat ismételt el, hogy kizártnak látszott; az érdekelteken, ki* vül bárki másnak tudomása lett volna azokról. A professzorok is kérdése­ket tettek fel és a médium habozás nélkül adta meg a helyes válaszokat. Mi következik ebből? Az egyetem “nyomozói” szerint lelhet, hogy a médium olvasta gondolataikat és tudat alatti emlékeiket is “megérezte.” így tehát maga a kérdező árulta el saját titkait néma gondolataival. Rhine professzor azt mond­ja, hogy az, egyetem mindent elkövetett a tények .megálla­pítására és hogy fellebfentsék a fátyolt a nagy titokról. De ami csalódást okozott szá­mukra az a tény, hogy a “szel­lemek” roppant érdektelen mondanivalóikkal rendelkez­nek. Ez persze még nem bi­zonyíték létezésük ellen, el­végre nincs kizárva, hogy az átlag ember lelke a tulvilági régiókban is “átlagos” ma­rad és szellemi formájában sem tud többet a világegye­tem titkairól, mint- fizikailag megtestesülve a földön. Azok, akik azt remélik, hogy a lát­hatatlan lélek majd rendkí­vüli dolgokra lesz képes, csa­lódnak. Szeánszok százain mindössze ismert adatokat is­mételtek, születési és halálo­zási dátumokat, és neveket. Az egyetlen különös dolog, amikre a tanárok felhívják a figyelmet, hogy ezek a szel­lemek néha figyelmeztetik a közelgő veszélyre hozzátarto­zóikat. Legalábbis ezt állít­ják a hozzátartozók. Lehet, hogy igy történt. De az is lehet, hogy minden élő em­berben van valami különös előérzete a veszélynek, csak­úgy, mint az állat is megérzi néha a veszélyt. Százával adták az egyetem­nek az affideviteket embe­rek, akiknek álmukban meg­jelent elhalt anyjuk, vagy ap­juk, vagy feleségük, vagy gyermekük és intette őket, hogy egy bizonyos napon ne üljenek autóba, vonatra, re­pülőgépre. Aki szót fogadott jól járt, mert a szóbanforgó jármüvekkel katasztrófa tör­tént. Hogyan történt ez, hogyan volt lehetséges megérezni a szerencsétlenséget órákkal előbb? Ez a titok még meg­fejtésre vár. TÜRELEM PÉNZT TEREM HONOLULU — A 27. gya­logezred egyik régen kiszol­gált katonája az ezredpa­­rancsnokságnál benyújtott egy számlát, kérte Manila- San Francisco közti utazása költségének megtérítését. Utánanéztek az iratokban és úgy találták, hogy ez az uta­zás csakugyan megtörtént, hivatalos ut volt, és a költsé­gét nem térítették meg. Utó­lag kiegyenlitették tehát a számlát. EBADTA KUTYÁI! DES MIOINES, Iowa. — A postások engedélyt kaptak arra, hogy az őket megharapó kutyákat azon nyomban agyonverjék. De a postaigaz­gató azt mondja, hogy a le­vélhordók nem élnek ezzel a jogukkal. méri a vérnyomást, megnézi a vizeletet, szolgálatá­ba állítja a tudomány egész bonyolult gépezetét és megállapítja a bajt. És ha megtalálta a betegséget, akkor már könnyű a gyógyszert meghatároznia. Nem mondjuk, hogy nem segítenek a különböző közismert gyógyszerek, talán egy csésze erős babkávé is. De ez nem végleges megoldás; különösen akkor nem az, ha csak átmenetileg gyógyít, vagy pláne, ha nem is szünteti meg a fájdalmakat. Ilyenkor forduljunk or­voshoz, UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT----------------------—.■-■■■ -------—— ■ r-riliW» NAIROBI, Kenya, Afrika — Aga Khan, aki nagyapja halála óta az izmailita mohamedán szekta egyházi és világi uralkodója és egyben Pakisztán ál­lam delegátusa az Egyesült Nemzetek szeíwezetében, itt résztvett a nagyapja platinajubileuma alkalmából megalapított kórház ünnepélyes megnyitásán és ki­jelentette, hogy legközelebbi terve: visszatérni a Har­vard egyetemre, befejezni keleti történelmi és köz­gazdaságtani tanulmányait. —o— BILBAO, Spanyolország — Ettore Bastianini olasz baritonista a Szevillai Borbély operában a Ca­­vatine szerepet énekelte, sok tapsot és kevés kifütyü­lést kapott. Haragjában visszautasította az arany érmet, amelyet a bilbaói operabarátok szövetsége fel­ajánlott neki. Ezért a tiszteletlenségért letartóztat­ták, majd 200 dollár pénzbírságra Ítélték és kienged­ték a dutyiból. NAIROBI, Kenya — Pony, az elzászi rendőrku­tya, bosszút állt egy benszülöttön, aki Rexet, a má­sik elzászi rendőrkutyát agyonszurta. Pony felku­tatta a benszülöttet és behurcolta a rendőrállomásra. Ez volt az 500-ik eset, hogy Pony sikerrel végrehaj­tott egy letartóztatást. MOTOMACSI, Japán — Teaházban mégegyszer eltöltött egy kellemes órát, aztán elindult a Mihara hegy felé, amely szerelmi bánatban szenvedő ifjak és leányzók kedvenc öngyilkossági helye. A tűzhányó­­hegy tüzes kráterjébe szoktak ugrani a boldogtalan szerelmesek. De ez az ifjú, aki búcsúlevelet hagyott a teaházban az asztalon, csak karcolási és törési se­bekről panaszkodott, amikor rátaláltak. Mert a sze­rencsétlen eltévesztette a “házszámot”, egy hideg, ki­égett kráterbe ugrott. HERTFORDSHIRE, Anglia — Az iskolaszék orvosi tanácsadója azt ajánlja az iskolásgyermekek­nek, hogy mezítláb menjenek az iskolába. Dr. James Dunlop szerint a cipő viselete természetellenes.. A gyermekek lábhibáit az orvos legkönnyebben akkor állapíthatja meg, ha azok mezitláb jönnek az isko­lába. —o—­MILANO — David Bertuzzin ócskavas kereske­dő 320,000 dollárért megvásárolt egy kimustrált olasz hadihajót egy nőtől, aki okmányokkal igazolta, hogy az a hajó az ő tulajdona. Még 400 dollárt fizetett az ócskás a hajónak Génuába vontatásáért. Génuában aztán kiderült, hogy — se pénz, se posztó. A hadi­hajó csak annak a nőnek fantáziájában létezett, aki nyomtalanul eltűnt a 320,400 dollárral. JOKOSZUKA, Japán — Jackie Delano Cooper amerikai tengerész beállított a rendőrállomásra és haragosan kérdezte, hogyan merték letartóztatni az ő feleségét? Azért tették, mert Kioko kisasszony pa­naszt emelt Mrs. Cooper ellen, amiért az ő neve alatt esküdött meg amerikai férjével. Hogyhogy? Kát úgy volt a dolog, hogy Jackie, az amerikai tengerész és Hanako Li, az amerikai haditengerészeti állomá­son a bárban dolgozó pincérnő megszerették egymást és nemsokára megesküdtek, először japán anya­könyvvezető előtt, aztán az amerikai konzulátuson. De Hanako Li nem Hanako Li néven esküdött hol­­tomiglant, hanem Kioko Macue néven. Miért? Azért, mert ő koreai lány és attól félt, hogy Jackie nem fog­ja szeretni, ha megtudja, hogy ő nem japán, hanem koreai. Hogy, hogy nem, Kioko Macue, egy fukusimai szabómester leánya, rájött arra, hogy Hanako Li kölcsönvette az ő nevét . . . Minden jó, ha jó a vége. Jackie megbocsátott koreai feleségének és másod­szor is meg fog vele esküdni. LONDON — Háromszáz év óta nem volt olyan riadalom Scotland Yardban, a londoni rendőrfőnök­ségen, mint a múlt héten. Megszólalt az automatikus beszélő riasztó: “Betolakodók vannak a Tower ék­szerházában.” A Tower az ősrégi londoni vár, ékszer­házában őrzik az angol királyi ékszereket, köztük az óriási Kohinoor gyémántot. Percek alatt ott volt Scotland Yard repülő osztaga, mindenfelől jöttek hangos szirénabugással rendőri cirkálóautók, a Tó­­wert rendőrkordon zárta el, bent az ékszer szekré­nyekre lebocsátották a 16 tonna súlyú acél ketrecetv És miután minden megtörtént az ékszerrablók sötét tervének meghiúsítására, Leslie Wieler brigadéros vigyorogva odaállt a fő rendőr elé és e szavakkal kö­szöntötte: “Nagyon jól sikerült, nagyon meg vagyok elégedve.” Mert hamis alarm volt. A brigadéros ki akarta próbálni a rendőrséget. — 300 évvel ezelőtt is jól sikerült, de akkor Blood kapitány rablóvezérnek sikerült néhány társával lefegyverezni az őrséget és elmenekülni sok értékkel. De utolérték a lóháton me­nekülő banditákat és valamennyi ékszer megkerült. Á kanadai Üntarioban ilyen gyönyörű helyeken halásznak az amerikai vakációzok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom