A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-19 / 38. szám
2-IK OLDAL A JO PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre _________________$6.00 fél évre -________________ .$3.50 SUBSCRIPTION One Year _________ Half Year_________ RATES: ________$6.00 ______$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. SZEMET SZEMÉRT A szovjet gazdasági háborút folytat a szabad világ ellen, avégből, hogy tönkretegye a szabad országck gazdasági életét, munkanélküliséget okozzon és siettesse a kommunista álom megvalósulását: a kapitalista országok gazdasági összeomlását, a kommunista táborba való behódolását. A szovjet gazdasági bad járatának stratégiája egyszerű: olcsóbban árulnak a világpiacon, veszteséggel nem törődnek, amit egyik piacon veszítenek, azt behozzák egy másik piacon, ahol ők az urak, diktálhatják a magasabb árakat. Ilyen gazdasági harcban a szabad gazdálkodás hátrányban van, hiszen privát vállalatok nemi árulhatják termékeiket önköltségi áron alul. Egy automobilt, melynek előállítási ára 2000 dollár, nem adhatnak el 1500 dollárért. A szovjet teheti, mi nem. tehetjük. Mi nem tehetjük? De bizony tehetjük mi is, mondta Timothy P. Sheenhan illinoisi képviselő és már- be is terjesztett egy törvényjavaslatot, aaie'y módját ejtené annak, hogy a szovjettel ezen a téren is felvegyük a versenyt. Érdekes, egészen újszerű ez a javaslat. így szól: Az Egyesült Államok kormánya alapítson meg egy külkeroskede’mi vállalkozást, amely szükség esetén önköltség i áron alul, veszteséggel dob a világpiacra mindennemű árukat. A veszteséget adópínzcküől pótolná a kormány. Ezer millió dollár alaptól 0 el kellene megalapitani ezt a kereskede’mi vállalatot. Ez a javaslat helyes irányt mutat. Csakugyan, a szovjettel, amely árulhat haszon nélkül, a szabad világ csak úgy versenyezhet, ha szintén áron alul, veszteséggel ad el nyersanyagokat, mezőgazdasági és ipari termékeket. És ezt privát vállalatok nem tehetik, ezt csak a kormány teheti. A ikormánynak, a nemzetnek nem adásvételből eredő profitra van szüksége, hanem a szovjet gazdasági offenzivájának viszszaverésére. Kruscsev nyíltan megmondta, hogy a szovjet gazdasági offenzivájának célja az, hogy a sírba vigyen bennünket, szabad országokat. Mi ettől nem félünk és biztosak vagyunk abban, hogy ez az álom éppenugy szertefoszlik, mint Hitler ezeréves kiró d almán ak álma. KOSMTII LAJOS Egy |hideg tavaszi estén különvonat indult el Turinból északra, Magyarország felé. A mozdony elején két, keresztbefektetett fekete lobogó lengett. Az első két kocsit fekete lepel borította, a fekete leplen nagy fehér kereszt, rajta ez a felírás: feretro (koporsó). Az első kocsiban volt Kossuth Lajos be-/ balzsamozott holtteste, a másodikban már régebben elhunyt feleségének és leányának földi maradványai. A következő személykocsikat a Kossuth-család és a fővárosi küldöttség tagjai foglalták el. A főváros hozatta haza a nemzet nagy halottját, hadd ölelje hamvait a drága hazai föld, amelyet annyira "veretett és amelynek javáért nagyobb áldozatot nem hozott többet nem tett senki, mint ő. A vonat útja magyar földön gyászpompás diadalmenet volt. Gyászfátyolos loboókkal mindenütt áhitatos, könnyes szemű tömegek várták. A halkszavu üdvözlőbeszédeket megszaggatta a fölcsukló zokogás: hazajött Kossuth apánk, aki nem jöhetett haza élve. gyújtogatta kint a reménység csillagait. Bámulatos az a munka, amelyet külföldön végzett rabigába hajtott nemzetért. Két világrészben a világ minden müveit nyelvén ostorozza a jogtalanságot, amelyet nemzetén elkövettek és hirdeti a magyarság jogait az önálló nemzeti élethez. Nem engedi, hogy a magyar ügy lekerüljön a világ érdeklődésének napirendjéről. Törökországból Amerikába megy, hogy letiprott nemzetének megszerezze a nagy amerikai köztársaság rokonszenvét,. Soha olyan lelkesedéssel nem fogadott még embert az amerikai nép, mint Kossuthot. Valóságos diadalmenetben vonult be a fellobogózott New Yorkba. Az amerikai szenátus diszülést tart tiszteletére és a szenátorok felállással fejezték ki tiszteletüket a magyar nemzet szabadságharcának nagy hérosza iránt. Azután felolvasó körútra indult Kossuth Ame\ rika városaiba és mindenütt tomboló lelkesedéssel fogad' iák. Valóságos Kossuthláz j fogta el Amerikát, a kreeske-Lelkének igazi nagysága, rendületlen hazaszeretete a | száműzetésben nyilatkozott meg teljes nagyságában. A bécsi kormány tehetetlen dühében Kossuthot és 38 menekülő társát a pesti Újépület előtt jelképesen felakaszttatta. Az után a Bach korszak sötét évei sulyosodtak a nemzetre. Csak Kossuth dók Kossuth arcképével diszitik portékáikat, mert igy minden kelendőbb. Az amerikai ak százezer dollár nemzeti ajándékot ajánlottak föl Kossuthnak. De ő nem fogadta el. Soha senkitől nem fogadott el a maga számára semmiféle adományt. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy ámig dolgozni tud, a maga munkájával keresi meg ke-AUSZTRÁLIA BEVÁNDORLÓKAT KERES Mig más országok igyekeznek csökkenteni a bevándorlóik számát, Ausztrália, amely a második világháború alatt ébredt rá, hogy milyen riasztóan kicsi az ország Oekszáma, bevándorlókat keres. Robert G. Menzxes minisztereinek mondotta egy töükmillió dolláros épület avatásaikor Sydneyben, hogy Ausztráliának friss erőkre, uj eszmékre van szüksége. Angliából várják az uj-ausztrálok zömét, de szívesen látják az európai hontalanokat is. Mérnökök, munkások, orvosok, tanítók, gépészek azok, elvikre elsősorban szükség van. A elán és a finn kormányok megengedték, hogy az ausztráliai kormány kivándorlásra hivó üzenetét rádió és a sajtó közvetítse. Az eredmény meglepő volt. Fiatalok százai siettek jelentkezni, hogy szerencsét próbáljanak az uj világrészben. A nemzetek szövetsége szintén segít Ausztrália felé irányítani a menekült táborok hontalanjait. Amióta nőtt az ország lélek-záma, határozott fellendülés észlelhető Ausztráliában, ismerte el a miniszterelnök. Mint követendő példát hozta fel Amerikát, melyet Szintén a bevándorlók tettek naggyá. Kanada szintén jól járt, amióta népességéirek száma megkétszereződött. Európa viszont ilymódon megszabadul népfeleslegétől. A Jó Pásztor Verses Krónikája FINTA SÁNDOR EMLÉKEZETÉRE Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ ŐSI GYÓGYSZEREK A modern orvostudomány, mint a londoni orvosfkongreoszuson készséggel beismerték, visszatért a régi, népies gyógyszerek tanulmányozásához. Ennek oka, hogy rájöttek, a gyakran elfelejtett gyégyfüvek és teák, gyökerek között számos olyan akad, amely megfelelő kivonatolással rendkívüli hatékony, sőt életmentő tulajdonságokkal rendelkezik. A nyerskoszt hlyeivel nem értenek egyet az angol, amerikai doktorok. A diétákat pedig határozottan ellenzik. Évekkel ezelőtt jöttek divatba a diétázások. Főleg azok, akik fogyó kúrát tartottak, ettek olyan ételeket, amelyek kevés kalóriát tartalmaztak. A fogyókúra hatása nemcsak sulyveszteségben nyil-A virág elhervad, a Nap nyugvóra száll, a földi létünk itt lenn felváltja a halál. Küzködünk, vergó'dünk, lelkünk elszáll végül, s földi éltünk lassan más világba révül. De Isten felmérte a nagy távolokat, s égbolt sötétjébe hintett csillagokat. Ily csillag volt ő is földi életében, s Isten égi tüze lángolt a lelkében. S tovább adta, amit Istenétől kapott: sok-sok nyers anyagnak lelket, formát adott, író, művész, költő volt ő egy személyben, s főpap volt a földön a művész-szentélyben. Egyre forognak az örök égi körök, Isten hol dalban szól, hol pedig mennydörög. De bármit szól szava, az egek harangja: földön a költőkben zeng tovább a hangja. Ibten az örök fény, szenvedők reménye, x földön művészekben él tovább a fénye, isten teremt, alkot, tár nem hallod neszét, s művésznek a földön ő fogja a kezét, így formálhat nagyot az agyag művésze, s remekeket alkot égi ihletése. Mint a sebzett kagyló megtermi a gyöngyöt, a szobrász égivé gyúrja a göröngyöt. A művész a földet éggel köti össze, hogy az ember lelkét tisztábbra fürössze. Az anyag is örök s lelkünk halhatatlan, s testünkből uj formát önt az égi katlan. Finta Sándor: tőlünk elmentél bár messze, hogy tested a lelked az égbe eressze. De azért hozzánk is örökké tartozol, s fáradt lelkeinkbe égi tüzet hozol. Sck-sok halhatatlant alkottál már itt lenn, s örökké fogsz élni földi müveidben. S most bizton megleled égi művész telked, s égben világit majd tovább művész lelked. vámult meg. A diétázó férfiak és nők gyakran megíbetegedtek, idegesek lettek, mert szervezetüktől 'megvontak olyan anyagokat, amelyekre a testnek múlhatatlanul szüksége van. Szakértők nem győzik hangoztatni, mennyire fontos a megszokott étrend. Határozott időben kell enni és a “kívánatos” húst, tésztát, gyümölcsöt bátran fogyasszuk el, mert a tény, hogy kívánjuk azt jelenti, hogy szervezetünknek arra szüksége van. Babonának nevezték még alig egy évtizede azt a népies szokást, hogy lázas, influenzás, vagy lelki válsággal küzdő betegek a szabadban töltöttek egykét éjszakát, néha télviz idején is. nverét. Komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Amerikából fogja megindítani a nagy harcot Magyarország fölszabadítására. Egy amerikai fegyvergyártól több ezer fegyvert rendelt és angolszövegü pénzt nyomatott, magyar dollárokat, amelyeken az uj magyar szabadságharc sikere után lesz majd valóságos pénzértéke. Több száz felolvasásáért kapott összeket is erre a célra szánta. Amerika azonban messze van Magyarországtól és Kossuth visszajött Európába, hogy közel legyen a politikai események tűzhelyéhez és megragadhassa az alkalmat, ha a kellő pillanat megérkezik. Londonban telepedett le. Évenkint felolvasókörutakat tartott, mindig fényes erkölcsi és anyagi eredménnyel. Első kőrútján két hónap alatt közel 5000 font sterling tiszteletdijat kapott. Szabadidejét gyermekei nevelésére fordítja, azonkívül politikai cikkeket ir tekintélyes angol lapokba. Szorgalmasan tanulmányozza a. katonai szakmunkákat is, úgyhogy igazi hadvezérré képezte ki magát, hogy a hadsereg vezérletét is ő vehesse át, ha a sors mégegyszer a nemzet élére állítja. Állandó összeköttetésben van Ausztria ellenségeivel, francia és olasz államférfiakkal. Megszervezi az emigráció diplomáciai működését, megalakítja a magyar nemzeti igazgatóságot, amelynek “a magyar haza fölszabadításának külföldön való előkészítése” volt a célja. Kossuth előbb a franciákba veti reményét, akik az olaszokkal szövetkezve háborút indítottak Ausztria ellen. Kossuth szövetséget köt III. Napóleonnal, Olaszországba 4 ezer főnyi magyar légiót szervez és megnyeri három dunai állam támogatását is. De az 1859-i francia-olaszosztrák háború íkorai befejezése keresztülhúzta számításait. Az olaszok azonban nem voltak megelégedve a győzelem eredményével és további harcra készültek Ausztria ellen. Kossuth a magyar fölkelés céljára Londonban 40 millió forint papírpénzt nyomatott és 1861 júniusában Olaszországba költözött, hogy maga álljon az ügyek élére. A tervek szerint az olaszországi magyar légióval Garibaldi légiói vonultak volna be Magyarországba, amely hat hadtestben 80 ezer gyalogost és 14 ezer lovast állít csatasorba. Ez a terv is meghiúsult. Az olaszok megkapták Velence tartományt és ezz;;1 a hadjárat véget ért. Kossuth most már Olaszországban maradt. Először Génuában telepedett le, itt halt meg leánya, Vilma 17 éves korában, majd háromévi szenvedés után felesége is. Ekkor Turin környékén, BaraCconeban egy villát vásárol. Elvonultságában is élénk figyelemmel kisérte a magyarországi eseményeket és mikor 1867-ben létrejött a kiegyezés a nemzet és a király között, Deák Ferenchez Írott mesteri levelében tiltakozott a nemzet jogainak feladása ellen. Baracconei villájában fogadta Cegléd város száztagú küldöttségét, amely hazahívta a nagy bujdosót. Kossuth nem ment. Ő, a függetlenségi eszme zászlóvivője, nem békülhetett ki a magyar királylyal, aki Ausztria császára is. Több kerület egyhangúlag választotta meg képviselővé, hogy legalább igy tüntessenek mellette. Ihász ezredes halála után eladta villáját és visszaköltözött Turinba. Amerikából magához hívta Lujza nevű hu-VERSENY A SELYEMHERNYÓVAL Siling-Hi kínai császárnő Krisztus előtt 2640-ben egyre azon törte a fejét, hogyan lehetne a selyemgubó rövid szálacskáit hosszabb szállá összekötözni. Próbálta ragasztani, fonni, de sehogysem sikerült. A végén aztán azt tette, amit minden valamirevaló kiváncsi tudós tett volna. Megfigyelte, hogyan dolgozik a hernyó, amikor gubót sző magának. Persze, rá kellett jönnie, hogy a hernyó nem rövid szálakból szövi a gubóját. A szálak csak azért rövidek, mert amikor a gubából kibúvik a lepke, előbb lyukat kell csinálnia a gubón s a szálak ekkor szakadnak meg. A császárné hát megölte a bábot, hogy lepke ne lehessen belőle s nagy türelemmel fogott hozzá a szál legombolyitásához. Nem hiába fáradozott, mert több száz láb hosszú, finom selyemszálat- sikerült a gubóról lehúzni. A kínaiak sokáig féltékenyen őrizték a selyem titkát. Mig egyszer csak két görög szerzetes Kínában jártakor elleste a selyemhernyótenyésztés tudományát s állítólag kifúrt botban elhozott egypár gubót. Justiniánus császár érdeklődött a dolog iránt s ösztönözte a szerzeteseket, hogy még egyszer tegyék meg a veszélyes utat. A két egyszerű gyalogjáró szerzetes aztán hozott selyemlepkepetét is, meg szederfamagot. így aztán hamar elterjedt a hernyótenyésztés. Elgondolható, hogy a selyem ezekben az időkben milyen drága volt. Az újabb időkben a nagy iparvállalatok azon törték a fejüket, hogyan támaszthatnának versenyt a selyemhernyónak. Bizonyosan az is hozzájárult ehhez, hogy a tenyésztett hernyók idővel sokféle betegséget kaptak s rakásra pusztultak és sokszor a tönk szélére juttatták tenyésztőjüket. A vegyészek nekiestek a selyemszál vizsgálatának, de semmire sem mentek vele. Azt hirdették, hogy a selyemhernyó szála — fehérje. A hernyó vegykonyhájának, a gyomrának a munkáját azonban nem sikerült utánozni. Kerestek hát valami olyant, ami ahhoz hasonló — legalább is tulajdonságaiban. Meg is találták ezt a növényi sejtfal anyagában, a cellulózéban. A következő feladat az volt, hogy miben lehet ezt feloldani és belőle szálat huzni. A cellulózé szénből, oxigénből és hidrogénből áll. Szénhidrátnak nevezik az ilyen vegyületet. Ha a cellulózét salétromsavval itatják át, éterben pompásan oldódik s ha ezt az oldatot valami finom lyukon átnyomják, az éterton elpárolog s már me^ is van a finom szál, amely a selyemszálhoz — legalább is tulajdonságaiban — hasonló. Csaknem mindenütt igy, gyártják a müselymet. Viszkózaselyem néven kerül forgalomba ez az olcsó selyem, amely jóság tekintetében kiállja a versenyt a többivel, sőt egy s más tekintetben még a hernyóselyemmel is, árban természetesen fölényesen veri. A selyemhernyó a versenyben alaposan lemaradt. 1913-ban még két és félszer annyi hernyóselymet készítettek, mint müselymet, 1935-ben azonban az 50 ezer tonna hernyóselyemmel szemben 420,000 tonna müselyem került ki a gyárakból. Persze árban ennek a fordítottja következett be. gát, Ruttkaynét, hogy háztartását vezesse. Most már az öregség csöndes évei következtek a nagy számüzöttre. Nyugalmat azonban nem hoztak ezek az évek sem. Anyagi gondok nehezedtek az aggastyán gyönge vállaira. Fiai felajánlották támogatásukat, de Kossuth még a fiaitól sem fogadott el támogatást. Egyességet kötött egy budapesti vállalattal és hozzáfogott emlékiratainak a kiadásához. Reszkető kézzel, elhomályosuló szemekkel is dolgoznia kellett, hogy kenyerét megkeresse. Egy törvény értelmében ugyanezen időben elvesztette magyar állampolgárságát is. A sir szélén álló száműzött most már hontalanná is lett. Keserűségét csak az enyhítette, hogy honfitársai sűrűn keresték föl. Kilencvenedik születésnapja nagy nemzeti ünnep volt, a községek, városok vetélkedve választották díszpolgárukká, főváros diszpolgársági oklevelét külön küldöttség vitte Turinba. Az évek egyre súlyosabban nehezedtek a nagy számüzöttre. Fáradt fejét 1894 március 20-án hajtotta örök nyugalomra. Nagy temetése volt, amilyen nem volt még senkinek Magyarországon. Gyászfátyolos lobogók alatt félmillió ember kisérte a temetőbe koporsóját, amely után 2500 koszorút vittek. MEGYERI UTOLSÓ SZAVAI Megyeri a hires komikus, halálos ágyán igy szólt 'barát} tarhoz, akik szomorúan álltak az ágya körül: — Vigasztalódjatok! Úgy sem fogtok annyi ideig sírni utánam, mint ameddig nevettetek rajtam. NEM A CSÁKY SZALMÁJA SZALMÁJA Gróf Csáky László országbíró végtelenül bőkezű volt, megengedte, hogy lévai ura dalmából kiki tetszés szerint hordhasson szénát és szalmát. Amikor a grófnak mindenét széthordták, nekiestek a szomszédos uradalmak kazlainak is, de az Esterházy tiszttartói elzavarták a ibuzgólkodókat: “Hé, nem, a Csáky szalmája ez!” A JÓ HÁZASSÁG ASSZONY: Én hoztam a vagyont a házhoz, én vettem a Ibutort, én vettem a szőlőt, a ruhát is én vettem neked. Mid volt neked, amikor elvettél feleségül? FÉRJ: Nyugalmam . . . ESKÜVŐ KINGSTON, Jamaica —George Francis örök hűséget esküdött Urselena Saundersnek. A fiatal férj 109 éves, a menyecske 60 évesnek mondja magát.
