A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-12 / 37. szám

3. OLDAL ERDÉLYORSZÁG MÚZEUMA Amikor Sepsziszentgyörgyről a csinos kis vá­rospark mellett a brassai utón wifelé haladunk, pár­száz lépésnyire a főtértől sötétkék léckerítések, ha­talmas villaszerű építményhez érünk, amelynek szí­nes csempéjü tetőzete és pompás székely tornya va­lami eredetiséget ígér. A hosszan elnyúló, galamb­­bugós, díszesen faragott székelykapun virágdiszes, kedves udvarkertbe jutunk. A Székely Nemzeti Múzeumban járunk. Gazdag anyagának legnagyobb részét egy lelkes székely nagyasszony: nagyajtai Cserey Jánosné Zathurecz­­ky Emilia imecsfalvi földbirtokosnő adomáiyozta, 100 évvel ezelőtt a nagyszerű kulturális célra. y Herepei János, a muzeum nagytudásu, kitűnő igazgatója ismerteti meg velünk a múzeumot. Az oszlopos előcsarnokban és a széles emeleti folyosókon székelyföldi várak, templomok és udvar­házak színes képei mosolyognak le a falakról. Az el­ső rész a régiségtár. Több teremben érdekes és nagy­­értékű ritkaságokat őriznek. Többek között a ma­gyarok bejövetelét ezerötszáz évvel megelőzött lovas szkítáknak Aldobolyon talált szép vaskardját, hun és avar vonatkozású emlékeket, és a háromszéki Eresztevényen kiásott honfoglaláskori kengyelt. jlSMERETEK KINCSESTÁRA BEM APÓ TÁBORI NYOMDÁJA ___ Itt van a hires Apo-r-féle kódex, amely a 15-ik századból való és a legrégibb magyar bibliafordítás­ként ismeretes. Itt van Bátrory Endre bíboros, er­délyi fejedelem miseruhája, Bem tábornok több ha­dikitüntetése, botja, tajtékpipája és tábori nyomdá­ja, Basa Tamás háromszéki főkirálybiró zabolai ud­varházának több bútordarabja. Bocskay István fe­jedelem órája, Kemény János fejedelem pohara, Gá­bor Áron sajátmüvü asztalkája, kredence és egyet­len megmaradt ágyúja. Száz és száz nevezetes tárgy van még a régiségtárban, mig a történelemelőtti gyűjtemény legértékesebb anyaga az, amelyet dr. László Ferenc ásatásai tártak fel Etsődön, vagyis a praemykenaei kultúra világhírű emlékei. A kora­­rézkori telep festett agyagedényeinek fejlett, Ízlé­ses formái nemcsak a tudóst, hanem a közönséges szemlélőt is kellemesen lepik meg. Az emeleten a néprajzi gyűjtemény gazdag­­anyaga tárul elénk. A szövés-fonás, fafaragás, himes­­tojás-irás, az agyagipar és a varrottasok szebbnél­­szebb tárgyai lepik meg itt a nézelődőt. SZÉKELY HÍMZÉSEK A néprajzi gyűjtemény legszebb darabjai a ki­varrott patyolat-vállkendők, a keresztszemesek, az irásutániak, a szálhuzásosak, a hurkolásosak és a tüllhimzések. A keresztszemes minták hasonlók az avarkori sírokban lelt fémmunkák mintáihoz; az irásutániak mintái változatosak, sokfélék, színgaz­dagságuk bámulatos. Tulipán, aranyvirág, naprafor­gó, makk, inda, rózsabogyó, madár díszíti őket, ezüst­tel és aranyos domfroruhimzéssel. KÉTFEJŰ BIVALYBORJU A harmadik rész a természetrajzi gyűjtemény. Itt megtaláljuk a Székelyföld erdeiben és hegyeiben élő mindenféle állat néhány példányát, a medvétől a kis cinkéig; de vannak itt érdekes ritkaságok is, me­lyekkel a természet ártatlan tréfákat igyekezett el­követni . . . Ilyen furcsaságok a kétfejű bivalybor­­ju, a négylábú tyuk, a háromlábú kacsa, a két há­­tulju kisbárány és még néhány hasonló csodabogár. Némelyikük holtan jött a világra,, de egyike-másika annak rendje és módja szerint élte le életét. KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR A Székely Nemzeti Muzeum további kincsei a 40,000 kötetes könyvtár és a 400,000 darabot tartal­mazó levéltár. És eredeti gyűjtemény a székely házieszközök és szerszámok nagy tömege is. Ezeknél a fafaragó mű­vészetben oly kiváló székely nép annyi ösztönös szép­séget termelt ki, annyi praktikus ötletet juttatott ki­fejezésre, annyi egyszerű eszközt használt fel díszí­tésére, hogy csak bámulattal adózhatunk egy arány­lag mostoha körülmények között élő nép sokoldalúsá­gának és nemes művészi hajlamainak. Nincs elég földjük? Kína kommunista kormá­nya, amely 600 millió lakosa számára éppen elegendő föld­del rendelkezik, még néhány mérföldnyi földsávot követel India északkeleti Uttar Pra­desh tartományának terüle­téből. Nehru indiai miniszter­­elnök nem tulajdonit nagy fontosságot a kínaiak köve­telésének, hiszen az a kis te­rület a Himalája alján az év­nek több mint felében óriási havazások miatt járhatatlan. JŐ PÁSZTOR Halál az országúton. Hat ember vesztette életét, amikor két autó egymásba ro hant Harrisonville, tölo. közelében. Gazdag özvegyek kezében az ország A NŐK TOVÁBB ÉS I0BBAN ÉLNEK. MINT A FÉRFIAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A washingtoni Population Reference Bureau statiszti­kai adatok birtokában azt jó­solja, hogy Amerika útban van a “matriarchátus” a nő­uralom felé. Az ország vagyo­nát már ma is özvegyek, dús­gazdag örökösnőik tartják a kezükben. A nemzet rész­vénytulajdonosainak 51 és fél százaléka — nő. Száz billió dollár értékű részvénnyel rendelkeznek ezek az asszo­nyok. A bankokban levő beté­tekből 65 billió van a nevü­kön. A kormánybondck fele, 33 billió, szintén nőké. Az amerikai-,w biztosító társasá­goknál 50 billióra vannak biz­tosítva az amerikai asszo­nyok. Mit csinálnak az amerikai nők ilyen rettenetesen sok pénzzel? Vállalkoznak. Még több pénzt keresnek. Egyré­­szük azzal üti agyon az ide­jét, hogy utazik. A világ leg­szebb helyei amerikai mil­liomosnőkkel, hervadó özve­gyekkel vannak tele. A nők, mint ezt jól tudjuk, szivósa'bbak, tovább élnek. Az özvegyek többnyire újból féjrhez mennek. A biztositó társaságok ki­mutatása szerint a különféle élet és járadék biztosítások­ból évente két és félbilliót húznak az amerikai özve­gyek-A sajtó rendszerint nagy feneket kerít egyes házasság­­szédelgési eseteknek, holott számarány szerint legalább annyi a házasságszédelgő nő, mint férfi. Igazán gazdag nő ritkán esik fiatalabb férfi va­gyon és hozományvadász kar­mai közé. A gazdag nő óvatos és görcsösen vigyáz a pénzé­re. Lehetőleg újból gazdag emberhez megy feleségül a módos özvegy. A tőzsdén a nők sikereseb­bek, mert óvatosabbak, mint a férfiak. Egy érdekes tüne­tet jegyeztek fel a női vég­rendeletekkel kapcsolatban: miután a vagyont sajnos nem vihetik a másvilágra, azt 85 százalékban többnyire férfi örökösre hagyják, ritkábban nőkre. Csak a halálos ágyon adják ki a kezükből a sok pénzt unokáknak, unokaöcs­­cscknek, akik aztán — mint a szokás rabjai — ismét nők­re testálják azt, tekintve, hogy a férfiak előbb halnak meg, mint a nők . . . Amerika közéletében egy­re nagyobb szerepet visznek a nők. Azok, akik azt jósol­ják, hogy nincs messze az idő, amikor nemcsak nagyvál­lalatok elnöki székében, isko­­láák igazgatóságában, kiadó­­vállalatok élén, de a Fehér Házban is nő ül majd, azzal érvelnek, hogy a nők soha­sem fognak háborút kezdeni. Lehet, hogy ebben van né­mi igazság, de akkor csak azt kérjük, hogy az első ameri­kai elnöknővel egyidejűleg a Kremlinbe is asszonyok ke­rüljenek . . . Ha az asszonyok ilyen ambiciózusok, a férfi­nép, amely a világ teremtése óta vállalta a veszedelmet, ut­­törést, munkát, félre állhat, átengedve a vezetést és a munkát élete párjának, az örök Évának . . . "Függetlenek.. BONN — A nyugatnémet köztársaság több tartomá­nyában a közeli választáokra független jelöltek is pályáz­tak. De legtöbbjüket nem vet­ték fel a szavazólistára, mert bebizonyosodott, hogy nem függetlenek, hanem a kelet­német szovjetzóna kommunis­ta pártjának titkos ügynökei. Most a Ruhr ipari vidéken hét ilyen “független” politikust letartóztattak, mint a betil­tott kommunista párt tagja­it. FŐ A KÉNYELEM CANTERBURY, Anglia — Arthur Cox és felesége mun­kát kerestek a városban és hogy könnyebben tudjanak járni, 9 hónapos kisfiúkat ki­tették a közeli erdőbe. Ott találtak rá a gyerekre, akinek szerencsére semmi baja nem esett. Annál nagyobb bajuk esett a kényelemszerető szü­lőknek: az apa két évi bör­tönt kapott, az anya három évi börtönt, de az anya bün­tetését a bíró felfüggesztette. DRÁGA MULATSÁG _.LONDON-. —William Woolf utazót 70 dollár pénz­bírságra Ítélték,- mert- egy szőke szépséggel az ölében autót hajtott. BANDITÁK BOGOTA, Colombia — Ar­menia falu határában ország­úti banditák megtámadtak egy autóbuszt és egy automo­bilt, puskauövésekkel és bombavetéssel megöltek húsz utast és az összes utasokat kifosztották. Quemoy szigetén várják a vörös inváziót. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT AMMAN, Jordán. — Husszein király anyja el­­utazott Svájcba, állítólag orvosi kezelésre. Vele ment — ele talán nem orvosi kezelésre — a király 8 eves buga és 2 éves leánya. A királlyal maradt Amur-in­ban 17 éves fivére és nagybátyja, aki a jordáni 'had­seregben ezredesi rangban szolgál. KAIRÓ. — Egyiptomi munkásszervezetek vezé­rei ^önkéntesek” kiküldését ajánlotta fel Kínának, hogy segítsenek elfoglalni Formosát. TORONTO. — Világszerte feltűnést keltett a Globe and Mail napilap vezércikke, amely szerint esztelenség védelmezni Csiangkaisek nacionalista vezért, akinek semmi keresnivalója nincsen Formá­sán és a többi szigeteken. y/ KAIRÓ. — Naser diktátor lapja azzal vádolja Amerikát és Angliát, hogy fegyverekkel látják el Iz­raelt — támadó háború céljára. TOKIO. ■— Az álomkórnak Japánban és Dél- Kor eában eddig több mint ezer áldozata volt. Több mint ötezren betegedtek meg. Az áldozatok 70 szá­zaléka 14 éven aluli gyermek. BRÜSSZEL. — A belga kormány jelenti, hogy a világkiállításra a vasfüggöny mögül jött látogatók közül a múlt hónapban újabb 300 személy megtagad­ta a hazatérést. Ezek közt csak kisebb számban van­nak magyarok, mert a magyar kormány alaposan meg­vizsgálta azokat, akik kiutazási engedélyt kértek. MOSZKVA. — A központi pártbizottságban többen kifogásolták, hogy a munkások panaszait csak hosszas halogatás után intézik el, ha ugyan egy­általán elintézik. Ez hiba, mert a panaszkodáo joga a demokratikus szabadságok egyike és a panaszok sok as o d ás a -a n n a k jele, hogy az országim egyre erősb­­bölik a demokrácia szelleme. BERLIN. — A keletnémet szovjetzóna orvosai­nak megtiltották, hogy Nyugat-Németországba ellá­togassanak orvosi konvenciókra. A tilalom oka: So­kan az orvosok közül nem térnek vissza. OSLO. — A norvég 'kormány 150,000 dollárt adott huszonnégy társadalmi szervezetnek, hogy in­gyenes vakációt tudjanak nyújtani háziasszonyok­nak. Több mint 10,000 háziasszony kap két heti va­kációt államköltségen. Persze csak azoknak ingyenes a vakáció, aki igazolja, ‘hogy máskülönben nem len­ne módjukban a vakációzás. CARACAS, Venezuela. — A katonai rendőrség tisztjei lázadásba vitték a legénységet a kormány el­len, nyilván azzal a céllal, hogy visszaállitsák az eh űzött diktátor uralmát. A kormánycsapatok nyolc órai harcban leverték a lázadást, a rebellis vezérek közül hárman a mexicoi követség épületébe, mások \ határon túlra menekültek. A lázadásnak 22 halott és 4C0 sebesült áldozata volt, BEIRUT. — A libanoni helyzet kuszaságának újabb jele, hogy ellentéteik támadtak a felkelők ve­zérkara és az ugyancsak felkelő mohamedán ifjúsági csoport közt. Schab, a megválasztott elnök, aki hi­vatalát szeptember 23-án foglalja el, kijelentette, hogy nem lesz első dolga az amerikai.katonaság ki­vonulása az országból. Eddig a kivonulás sürgetését jelentette be, de úgy látszik, a zavaros helyzetben mégis szükség lesz az amerikai katonaság fékező be­folyására. TEHERÁN. — A perzsa kormány és egy ameri­kai vállalkozó csoport közt megállapodás jött létre, mely szerint az amerikaiak az országnak egy 50,000 négyzetmérföldnyi területét teljesen átalakítják a modern kor követelményeinek megfelelően. Ország­utakat, vasutakat építenek, feltárják a föld ásvány­kincseit, fejlesztik, modernizálják a mezőgazdasá­got. A nagy munka öt vagy hét évig fog tartani és a költségek 50 és 100 millió dollár közt lesznek. A szó­­fcanforgó terület nagysága olyan, mint New York ál­lamé és lakosainak száma 200,000. > BUENOS AIRES. — Tizezerre becsült tömeg tüntetett, háborgott az argentin főváros egyik terén, a szervezett munkások követelték jótevőjüknek, Éva Peronnak, a bukott diktátor 1952-ben meghalt fele­régének holttestét. Éva Peron koporsóját annakide­jén a szakszervezeti központ épületében helyeztek el, de 1955-bem, a diktátor elíkergetése után, a hatalom­ra jutott tiszti csoport a holttestet onnan elvitette és' ismeretlen helyen elföldelte. A mostani tüntetés — nem az első Éva Peron holttestéért — hevesebb volt minden eddiginél, sokan a tüntetők közül és négyen a rendőrök közül megsérültek. BELGRÁD. — Hansen dán miniszterelnök hat napi látogatásra ide érkezeit. Zimonyban beszédet mondott, kijelentette, hogy Titoval való megbeszé­léseitől jó eredményt vár, a személyes érintkezés biz­tosítja legjobban a megértést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom