A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-22 / 34. szám

- JŐ PÁSZTOR

S. OÉDAE 1

“Tágabb horizontot!” cimü vezércikkében a Népszabadság a kommunista uralom áldásairól világosítja fel azokat, akik oly szüklátókörüek, hogy ezeket az áldásokat nem ismerik fel s nem méltányolják. A komoly leckéztetés hátterében az a potemkini igyekvés húzódik meg, hogy szovjet és csatlós támogatással a szabadságharc óta szükségleti cikkekkel jobban látják el a népet, mint azelőtt és hallgatnak arról, hogy eljön a fizetés napja. Mert amit ma esznek — még narancs is van, akár hiszik, akár nem! — annak az árát 1960-tól kezdve meg kell majd fizetni.

Bevezetőül a szabadságharcosokat szidja a pártlap, azokat, akik csupasz kézzel bátran szembeszálltak orosz tankokkal. így ir a Népszabadság:

Nem tudták, hogy jó dolguk volt?

És volt bátorságuk rá — lehetett is, mert lényegében büntetlenséget élveztek —, hogy tudatosan lerombolják az emberekben a hitet a tizenkét esztendő politikája lényegének helyességét illetően, hogy sárral mocskolják be azt, aminek tisztaságához kétség nem férhet, hogy feketére fessék azt, ami nyilvánvalóan fehér. (Helyesebben vörös. — Szerk.) Mert ezután, és csakis ezután jöhetett a tulajdonképpeni cél: ténylegesen is szembefordítani a tömegeket, illetve azok megtéveszthető részét a múlttal, melyet átkosnak kiáltottak ki és szembefordítani őket a saját hatalmukkal, a saját jövőjükkel.

Egy évvel az ellenforradalom után nagyon időszerű feltenni a kérdést, hogyan történhetett meg az, hogy sokan a jóhiszemüek, a tizenkét esztendő harcaiból oroszlánrészt vállaló párttagok és pártonkivüliek közül is áldozatául estek az eredményeinket ócsárló ragálynak?

S most az okok közül csak egyet, de nem lényegtelent emlitünk: megtörténhetett, mert sokan voltak közöttünk a kishitüek, akiknek látóköre, nem terjedt túl szobájuk falain, akiket nem tanítottunk meg rá, hogy nyitott szemmel járjanak a világban és vegyenek észre mindent, hogy egyéni érdekeikkel együtt mindig az egészet is lássák.

Még ma sem tudják, hogy jó dolguk van

Nem árt felidézni e tanulságot, már csak azért sem, mert sokan vannak még ma is a szüklátókörüek, akiknek ide vagy oda tartozása akkor nagyon is sokat nyomott a latban. Még él, igenis él ez a típus. Nem is nevezhetnénk zsörtölődőnek, inkább rövidlátónak, aki alig tekinthet túl az orra hegyénél, csak botorkál, tapogatózik a sötétben. Hiányzik belőle a múlt tanúságait kincsként őrző, tekintetét a jövőre szegező ember bölcsessége, optimizmusa. Azt mondja, például: “Mit beszélnek nekem az életszínvonal javulásáról, Én most sem élek jobban, mint a felszabadulás előtt.” Vagy panaszkodik valami egyéni sérelem, visszásság miatt, s a végén igy summázva a dolgot: “Hiába, igy van ez manapság . . . Számit is valamit az ember.”

A Műszaki Egyetem egyik marxista szemináriumán arra a kérdésre, miben látják a hallgatók a munkás-paraszt kormány fennállása óta elért eredményeket, az egyik hallgató igy válaszolt: “Én csak annyiban, hogy javult a menza . . .”

Feltételezzük — bármennyire nehéz is ez —, hogy a szavakat a jóhiszeműség diktálta. S gondoljuk meg: mekkora értetlenségre, rövidlátásra vallanak e szavak, s főként rábizhatjuk-e majdan ilyen emberre felelősségünk teljes tulatában egy gyár vagy akárcsak egy részleg vezetését is? Hogyan képes érvényesíteni akár egy nem is jelentős munkahelyen az országos, az egyetemes érdeket az, aki szűk, önös érdekből szem elől téveszti az egész népért valót?

Az orra hegyéig látó ember előbb-utóbb önző, magának élő emberré válik, aki azt vallja, “engem nem érdekel semmi, élek, ahogy a legjobbnak látom.

Milyen jó, hogy bár vannak is ilyen emberek, a többség mégsem ilyen.

Tessék örülni I

Tágítsuk a horizontot! Nyissuk fel a még csukott szemeket, tanítsuk meg örülni a sikereknek azokat is, akik azért nem képesek még rá, mert nem látnak túl a házuk kerítésén. Beszéljünk nyíltan a közös gondokról, de úgy, hogy mindenki érezze, abból neki is részt kell vállalnia. Beszéljünk a sikerekről, a vívmányokról, de úgy, hogy mindenki érezze, tudja, neki is része van bennük, s lássa, mi jut neki belőlük.

Mrs. Lomie Pucket, 51 éves özvegy 13,950 dollárt kért California államtól a házáért, amely az épülő Freeway útjában volt. Amikor kiakarták lakoltatni, puskával védekezett. Végül is sikerült eltávolítani az özvegyet és családját a házból azzal a trükkel, hogy riporterek akarnak beszélni velük. Alig tették ki a lábukat a házból, jöttek a bulldózerek és a házat szétmorzsolták. Az özvegy most perel, mert az állam csak 7,650 dollárt fizetett.

“Okos ember” és géniusz?

NÉHÁNY HASZNOS TUDNIVALÓ A LÁNGELME ES A TEHETSÉG KÖZTI KÜLÖNBSÉGRŐL

Az utóbbi hónapokban, különösen mióta drámái versenyben vagyunk a (Szovjettel a rakétatudományok terén, lépten-nyomon halljuk a lángelme vagy géniusz fogalmával való dobálózást. Érdemes azonnal erőrebocsátani, hogy a hétköznapi életben túl gyakran használják a géniusz megjelölést az átlagosnál tehetségesebb egyének megjelölésére. És bár kétségtelen, hogy úgy a tehetség, mint a géniusz többé-kevésbbé- született tulajdonságok — mindenesetre öröklés erősen befolyásolja lérej öttüket — a tehetség fejleszthető, mig a lángelme teljesen független a külső befolyástól. A kérdés, hogy mi az, amivel Shakespeare vagy Newton vagy Beethoven rendelkezik, amivel mi közönséges halandók nem rendelkezünk, évszázadok óta a kutatók egyik legérdekesebb problémája.

Mi a lángelme?

Előzsör is érdemes tisztázni a fogalmat, hogy ki vagy mi a lángelme? Nem vitatható, hogy a teljes eredetiség a lángelme első feltétele. Olyat kell alkotnia vagy felfedeznie, amelyet előző nemzedékek nem voltak képesek és ezt a maga egyéni módján kell tennie — úgy ahogy senki más nem tenné vagy nem lenne képes. Másszóval, a lángelme. alkotását sohasem lehet összetéveszteni egy más alkotással.

Szokatlan szellemi képes-j ség semmi esetre sem lángelme. Volt a század elején egy ember, Truman Henry Safford volt a neve, aki képes volt milliós számokból fejből köbgyököt vonni vagy tiztagu számukat önmagukkal szorozni. Vannak, akik rendkívüli emlékezőtehetséggel bírnak — például képesek egy telefonkönyv egyik lapját egyetlen olvasás után elmondani.

Ezek nem lángelmék, inkább a szellemnek aíéle akrobatái. Nem alkottak semmit,

nem tártak fel újat az emberiség előtt. Holott a lángelme tulajdonsága az, mint Hammond profi __tiundja,

hogy “a sötétbenlát”. Másszóval látja az utakat és lehetőségeket, amelyeket más nem lát.

Az öröklés

szerepe

Fentebb ejmlitettük, hogy az öröklésnek fontos szerepe van a szellmi képességekben. Ez tény — kimutatható, hogy szokatlanul tehetséges emberek szülei is pallérozott szellemi képességekkel birtak. De a szabály már nem tartja magát ilyen erősen, ha a lángelmére próbáljuk alkalmazni. A lángelme szülei akárhányszor rendkivül egyszerű, sőt néha tanulatlan emberek. Hogy egy közismert péllát említsünk — a mi Petőfi Sándorunk apja tanulatlan vidéki kocsmáros volt, anyja cselédlány.

Lángelmék agyvelej ét néha bonctani vizsgálatnak vetik alá, de semmi különösen eltérőt nem találnak benne az átlagostól. Köztudott dolog, hogy nem az agyvelő nagysága és súlya dönti el a kiváló szellemi képességet, hanem sűrű beidegzése és az agynak egy bizonyos pontját ai sürü recézettség. Élettani okokkal tehát nehéz lenne magyarázni a lángelme születését.

Lángelme vagy erűit

Gyaköri elmélet az, amely a lángelmét őrültnek tekinti, aíéle “az emberiség szempontjából jóindulatú őrültnek.” A valószinüség az, hogy erre a felületes nézetre az adott okot, hogy néhány lángelme — például Van Gogh, Dostojevski Nietzsche —- kétségkívül idegbajos alkattal birtak. De velük szemben fel lehet sorakoztatni a lángelmék százait, akik teljesen normális idegzettel bir, tak.

Hallottunk olyan elméletről is — Edison hangoztatta

— hogy lángelme “inkább perspiráció mint inspiráció”. Edison azt akarta mondani, hogy szorgalom teszi a lángelmét. Ez is erősen vitatható, hiszen százával lehetne felsorolni azokat a nagy alkotókat, akik közismerten lusták voltak. Cervantes például csak egy nagy regényt irt egész életében. Ha a szorgalom csakugyan a lángelme kelléke lenne, nagyon sok embert nevezhetnénk annak.

Szellemi

tehetség

A valószinüség az, hogy a lángelme átlagosnál nagyobb szellemi képességekkel bir — de bármilyen fantasztikusan hangzik is, ez nem feltétlen kellék. Akárhány lángelme van, akinek átlagos szellemi képessége, saját érdeklődési területén túl, alig üti meg a normális mértéket. Másszóval, a lángelme nem szükségszerűen “okos”. Több annál

— okos ember sóik van a világon.

A mostanában divatos I. Q. vizsgálatnak — amellyel egyének szellemi képességeit mérik — müveik alapján alávetettek néhány lángelmét. Csak Leibnitz, Göthe és Grotius <a nagy hollandi jogász) érte el a 190-et, ami már csakugyan emberfeletti szellemi képességről tanúskodik. Sokan mások alig érték el a jó szellemi átlagot. Az előbb emlitett Cervantes 110, Copernicus, Darwin és Rembrandt 130, Bach, Darwin és Lincoln 140-es átlaggal kerültek ki a vizsgálatbók Ami szép egy átlagembernél, de semmi esetre sem vall géniuszra.

A koncentráció

Mi hát akkor a lángelme? Mi az az adottság, amely képessé teszi rendkívüli teljesítményekre. Dr. Edward Teilet, a nagy magyar fizikus, a “ihidrogénbomba atyja”, aki maga is valószínűleg

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

WÜRZBURG, Németország. — Öt év óta harcol Otto trónörökös, az utolsó oöztráík-miagyar császárkirály nemlétező trónjának várományosa, a főhercegi címért, ia maga és gyermekei számára. 1953-,tan Würziburgiban megszületett Otto harmadik leánya s az apa az újszülöttet e néven jelentette be az anyakönyvi hivatalban: Andrea Maria osztrák hercegnő, magyar királyi hercegnő. Ezt az anyakönyvezést azonban a bíróság érvénytelennek nyilvánította, azzal az indokolással, hogy az apa, Otto, nem mondott le osztrák állampolgárságáról és mint osztrák állampolgár alá van vetve az osztrák köztársaság törvényének, amely a nemesi címeket eltörölte. Felesége azonban, aki német állampolgárnő, használhatja a szász-meiningeni hercegnő címet, mert Németországban nincsen nemesi cimtilalom. Otto, — akinek neve ezidőszerint Dr. Franz Josef Otto Habsburg-Lotharingen — tovább folytatja a harcot; a per most a würzburgi törvényszéken van és esetleg továbbmegy a müncheni bajor legfőbb káróságig. E viszontagságos jogvitán okulva, Otto 1956-ban feleségét Luxemburg nagyhercegségbe vitte s az ott Született Gabriella leányát a főhercegnői és királyi hercegnői címmel írták be az anyakönyvibe.

NÜRNBERG. — A. Fischholt, 67 éves özvegyasszonynak nem tetszett a fia menyasszonya, tiltakozott a házasságkötés ellen és — egy napon a fiút, a 28 éves bírósági hivatalnokot, átvágott nyakkal halva találták ágyában. Az anya, aki ily szörnyű módon hiúsította meg fia nősülési szándékát, nyomtalanul eltűnt.

AMBERG, Németország. — A konnersreuthi Therese Neumann vérző “jegyei” évtizedek óta szakadatlanul foglalkoztatják az embereiket, hívőket éppen úgy, mint tudományos kutatókat. Újabban egy miagyar orvos, Dr. Kondor járt Amfoergben, Nagypéntekem meglátogatta Therese Neumannt és észleleteiről orvosi 'értekezést irt. Ezt az értekezést lefordíthatta eszperantóra és elküldte 120 orvostudósnak, a világ minden részébe. Oroszországból visszhang jött: Egy orvos felajánlotta, hogy ingyen kigyógyitja id önkin t vérző sebeiből a világhírű konnersreuthi nőt. Azt irta az orosz orvos: “Mi, orosz orvosok és ápolónők sehogysem tudjuk megérte ni, maliiért nem tudják ott ennék a nőnek az egészségét helyreállítani. Úgy látszik, önöknél nagyon alacsony fokon áll az orvosi tudomány. A mi szovjet orvosaink nagyon könnyen meg tudnak gyógyítani minden beteget, küldjék mihozzánk Therese Neumannt, mi meg fogjuk gyógyítani.”

CHELMSFORD, Anglia. — Az itteni börtönből megszökött Anglia hirhedt börtönszökevénye, a 41 éves Alfred George Hints. Átmászott a magas falon és egy kis autóval, amelyben barátai vártak rá, meglógott. Szökevény bajnoki címét Hints tavaly kapta, amikor legújabb bünperének tárgyalásáról kiszaladt. Nyomban keresni kezdték az egész környéken és néhány óra múlva Bristolban a. repülőtéren elfogták. Hints beörésekért 12 évi börtönre van elitélve, de egyelőre szabadon él valahol.

NOTTINGHAM, Anglia. Megoldódott a titok, hogy miért folynak a dáridck sokszor napokon és éjjeleken át John Blogg 32 éves ügynök fényűzéssel berendezett lakásában. Azok a mulatozások alibidáridók voltak. Időmkimt eltávozott egyik, másik vendég és olyankor itt vagy1 ott a városban betöréseik voltak. Akárkire ráhárulhatott a gyanú, csak a tetteseikre nem, hiszen azok a betörés idejében John Bloggmál voltak vendégségben . . . Amikor a dáridck titkát a rendőrség féld éri tette, 234 lopás és betörés gyülemlett fel a már nem vidám társaság bümlistáján. Most a banda tagjai összesen 33 évi börtönt kaptak.

DUNOON, Anglia. — Erzsébet királynő meglátogatta az Argyl hercegi családot az Inverary kastélyban és behajtotta az esedékes örökbért — egy piros rózsát. Ez a kastélyért járó örökbér már elég régóta volt esedékes, 1563 óta. Akkor a házbért Mária skót királynő hajtotta be.

a géniuszok sorába tartozik, egyszerűen azt állítja, hogy a “koncentrálás képessége”. Ezt a feltevést sok más kiváló kutató megerősíti. Mások ezt egyszerűen úgy fejezik ki, hogy a lángelme “hitetlen”. Másszóval nem fogadja el azt az igazságot, melyet előtte lévő (generációk kérdezés nélkül elfogadtak, hanem mindent újra megvizsgál és maga keresi rá a választ.

A lángelme lényegére nézve csinálhatunk elméleteket, megmagyarázhatjuk a jelenséget, de megértéséhez ezzel nem kerülünk közelebb. Az ember számára nyitva áll ez ut, hogy pallérozza elméjét — ez pusztán emberi elhatározás. De a szikra, amely a lángelme szivében és agyában áll, minden jel szerint egy felsőbb akarat folytán került oda-Élet a vasfüggöny mögött

KÖLCSÖNBE KAPOTT JÓLET DICSÉRETÉ

A Népszabadság felvilágosítja a szűklátókörű kortársakat