A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-22 / 34. szám

2-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: gy évre_________________$6.00 One Year----------------------------$6.00 él évre -$3.50 Half Year _ ---------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. ORVOSI FOGADALOM Közel két lés fél évezred óta az orvosi erkölcstan alapelve az, 'hogy amit a görög Hippokrátesz hirde­tett ki: hogy az orvos csakis a 'beteg javát köteles szolgálni. Meet a keletnémet szovjetzónában Hager professzor, a kommunista központi bizottság tagja, jénai tudós társaság előtt előadást tartott és f elvetet­te azt az ezmét, hogy a hippckráteszi fogadalmat ki kellene terjeszteni olyképpen, hogy az orvosnak kö­telessége az egész emberiség javát is szolgálni. Mit jelentene ez? Az orvos keze alatt mindig csak egyik vagy másik páciens van. Hogyan szolgál­hatja tehát a kezelő orvos a betegen kívül az egész emberiséget is? Erre a kérdésre legalább részleges feleletet adtak azok a német náci orvosok, akik zsi­dókon, lengyeleken, oroszokon, franciákon és más “alacsonyrendü” embereken — egészséges embere­ken is — életveszélyes, sőt biztosan halálosvégü in­jekciókkal kisérleteket végeztek a náci 'birodalom érdekében, amely egyet jelentett az emberiség érde­kével. “Az emberiség érdeke” a kommunista értel­mezés szerint azt jelenti, hogy a kommunista orvos­nak nem kizárólag a beteg gyógyításá val kell tör őd­nie, 'hanem a kommunista állam érdekével is, vagyis esetleg gyógyítás helyett a betegen, — vagy akár egészséges antikerrmuni: kín — ártalmas, veszélyes, gyilkos kisérleteket ;s kell \ égeznia. Ez nem erőltetett telemagyarázás. íme, mivel indokol’a meg java .tatát Hager tanár: “Az orvosak­nak , 2g'(...c; :n.i; kell, hogy kiirthassuk korunk leg­­szörayi/ b járványát, az imperializmust és a milita­ri: must”. Az orvosnak meg kell engedni, hogy egész­ségé' en, testi épségében károsátoon imperialistákat és militaristákat, persze a kommunista imperialisták és militaristák kivételével. PANDA PROPAGANDA A panda egy ímedveíajta, furcsaképü, játékos­­kedvű állat, a gyerekek kedvence iaz állatikertben, áhol látni lehet, de a legtöbb állatkertnek nincsen pandája, mert ritka az ipse. Kínában egy német állatkereskedő talált egy díszpéldány pandát, pénzzé akarta tenni, felkínálta amerikai állatkerteknek és kapott is kedvező ajánla­toikat, 25,000 dollárig. De azt a díszpéldányt amerikai állatkert nem vásárolhatta meg, mer t a panda kínai eredetű áru és amerikai törvény tiltja a kommunista Kínával való kereskedést. A német nem tehetett egyebet, elvitte magával a hazájába a kommunista pandát. De ott nem tudta még eladni, mert a német állatkertiek nem oly gazda ­gok, mint az amerikai zoók, egyik sem kínál annyi márkát, amennyi 25,000 dollárnak felel meg. így hát a íkinái pandát a gazdája egyelőre koszt­kvártélyba adta a frankfurti állatkertibe és onnan időnként vendégszereplésre viszi már állatkertbe. A legújabb állomás Berlin keleti szovjetzónája volt. Az Amerika által világpolitikai okokból a be­vándorlásból kizárt pandát a kommunista városrész­ben ünnepélyesen fogadták s a szovjetzóna vezető lapja, a Deues Deutschland, vezércikkezett róla, imi­gyen: ““Washington retteg mindentől, aimii a kom­munista Kínából jön; az amerikai politikusok attól félnek, hogy a kínai panda Amerikában béke propa­gandát csinálna”. A SZEMÉRMES GANGSTER A szenátusibünkutató bizottság előtt lefolyó vizsgálat egyik érdekes és jellemző mozzanata Tony Accardo kihallgatása volt. < A hírhedt raketeer mindent elkövetett, hogy el­kerülje a TV kamarákat. Nem akarta, hogy szom­szédai, akik otthon ülve figyelték a TV előtt a ki­hallgatást, lássák és hallják őt, amint dadogva felel a ‘hozzá intézett kínos kérdésekre. A racketeer ugyanis -más ember a magánéletiben. Százezer dolláros háza van a város előkelő negyedé­ben, ahol mint tiszteletreméltó polgár él királyi luxusban a pénzből, amit sötét és görbe utakon kere­sett. De miért akar meggazdagodni minden gonosz­tevő? Hogy úgy éljen, mint más tisztességes ember. Ügyvédje perrel fenyegette a TV állomásokat. Sze­rinte ügyfele Accordó “nem valami színész, vagy cir­kuszi bohóc, hogy fotografálják. Nem is politikus, Balról: a Jupiter C rakéta uj változata és az óriás Atlas. Jobbról: százezer dől láros fényképezőgép, r.mely követni tudja a rakéták útját. Alatta Anglia uj re pülőgépe, amely 200 katonát tud szállítani. Az utolsó boszorkány per A TÖRÖK NÖ 8 PARANCSOLATA Kemal Atatürk reformja Törökország képét egészen megváltoztatták. A változás különösen a női világ életében volt mélyreható. A nő már nem rab­szolga, mint egykor, nem tölti életét háremben és a fátyolt is levetette. A rákényszeritett tartózkodás­ból kilépett és ma már épugy dolgozik, sportol, sőt esetleg flörtöl is, mint akármelyik európai nő. Azon­ban ennek az emancipációnak vannak kevésbé örven­detes mellékhajtásai is. Lehetséges, hogy a szépnem egyes képviselői a szabadságot és egyenlőséget tul­­szabadon értelmezték. Ezért illemtan jelent meg Tö­rökországban, kizárólag a női nem használatára. A könyv néhány hét alatt töfobszázezer példányban fogyott el, de az érdeklődést még mindig nem tudta lecsillapítani, jeléül annak, hogy valóban hézagot pó­tol. Úgy hírlik, hogy nem is annyira a hölgyek, mint inkább a férjek és apák vásárolják, hogy szerettei­ket meglepjék vele. Befejezése néhány illemszabályt tartalmaz, érvényessége nem csupán Törökországra szorítkozik: 1. Gondold meg, Fatime, hogy a viz Isten adomá­nya. A parfőmöt és pudert csak később találták fel és a vizet sohasem pótolhatja. 2. Sohase fürödj parfőmben, ó Fatime! A mo­dern embereknek nincsenek erős idegeik. 3. Ne beszélj sokat, ó Fatime és gondoldd meg, mit beszélsz! Ha azonban szóra nyitod rózsás ajka­dat, legalább értelmesen beszélj! h JÁSZ MUZEUM TÖRÖK IRATAI ALAPJÁN III. A fiskus azonban tovább beszélt, de bár rekedtre kia­bálta magát, a feldühödött tömeg miatt egy szava sem hallatszott. A megfélemlített bírák reszketni kezdtek és még ők követelték, hogy haszontalan szófeesérlés helyett fehér és fekete golyókkal szavazza­nak. Pénzes Elek ugyan tünte­tőleg fehér golyót dobott az urna gyanánt szolgáló fazék­ba, d;e a többiek, ha tán lelki­ismeretük meg is mozdult, bi­zony feketét dobtak a néptől való félelem miatt. A pokoli zsivaj a börtönbe is behallatszott. Félve, remél­­kedve hallgatták azt, de mi­dőn a szavazás végén felhal­­laetszott az orditás: halál re­ájuk! — még Lékó Árnál szi­ve is feldcbbant, mert tudta, hogy sorsuk végleg meg van pecsételve. Az Ítélet kimondása után Pál diák Írásba foglalta az Ítéletet, mert Taczmoji Ger­gely fiskus nem volt hajlan­dó le’Jkiismerete ellen csele­kedni. Az Írásba foglalt ítéle­tet azonnal lovas emberekkel Egerbe küldték. Egy pár ara­nyat is csatoltak hozzá Musz­­tafa, Hasszán és Abdullah számára, mert tudták, hegy a kerék jobban forog, ha ke­­negetik. Jól is számítottak, mert a 78-ik számú és eredeti­ben közölt török levél a kö­vetkezőket tartalmazza: 78.- Ezen sorok Írásának oka az, hogy a szultáni khász helysé­gei közül való Berin városá­ban, ugyanezen említett vá­ros lakói, négy boszorkányt fogván él, engedélyt kértek és kívánnak tőlünk kivégez­­tethetésükre. Ennélfogva a hatalmas egri bégnek, a tisz­telt Musztafa pasa vezir őnagyságának magas paran­csa alapján az engedély meg­adatott. Hogy ezen nevezett város lakosai ama négy bo­szorkányt szokásuk szerint megölhessék, kezükbe ez irás adatott meghatalmazáskép­pen, hogy szükség esetén elő­mutatván, igazolhassák ma­gukat. Kelt Sábán végén 1064 év­ben. (1654 julius 7-15.) Hasszán, hatvani mirlava. 1654 julius 14-én már a ko­ra hajnali órákban összese­­reglett a véres látványosság­ban kedvét lelő nép, mert tudták, hogy a boszorkányo­kon a halálos ítéletet kora reggeli órákban hajtják vég­re. Előző való nap este a bör­tönt környező részen egy nagy terméskövet tettek le, amilyen majd a boszorká­nyok feje vétetik. Pénzes Elek fájó szívvel ugyan, de a pasa parancsának engedel­meskedve, tudtára adta Zsiga cigánynak — a sintérnek —, hogy jó élesítse meg a bárdot. Még jóakaratulag figyelmez­tette a sintér,t, hogy biztosan sújtson, ~ho£^Mhsáig ne kell­jen kinlódniok a szerencsét­leneknek. Ezért fog kapni fe­jenként öt garast, összesen húsz garast, ami akkor nagy pénz volt. A kört hol lefejezésükhez szükséges kő volt, ifusté­­lyos emberek vették körül, sőt a törököd* is nyolc puskást rendeltek ki, nehogy a nép lá­­zongani kezdjen. Elsőnek Kolompár Ágnest hozták ki. Már járni sem tu­dott. Vékony nyakával nem sok dolga volt a Zsiga cigány­nak. Az első csapásra lehul­lott a feje. Még vér sem jött belőle, annyira el volt már csigázva. Nagy Angyéllel már több baj volt. Sirt, jajveszékelt, úgy hogy le kellett kötözni. De egy bárdesapás és ő is megszűnt élni. Vonaglott ugyan még teste pár pillana­tig, de azután örökre elcsen­desedett. Hanem Lékó Amál kiveze­téséhez, meg lekötéséhez még a török katonák segítségét is igénybe vették. Orditott, csi­kart, áfkozódott, de nagyne­­bezen mégis csak odacipelték i Nagy Ángyéi vérétől még liros kőhöz és lekötözték. De a feje olyan erősen volt a nyakához nőve, hogy Zsiga cigánynak kétszer is oda kel­lett sújtani, mig elvált tör­zsétől. A néptömeg ekkor már na­gyon megundorodott a sok vértől és szinte megkönnyeb­büléssel fogadta, midőn a börtön ajtajában megjelent a börtönőr és jelentette, hogy a negyedik lefejezés elmarad, mert a börtön szűk ablakán beszűrődő napsugárral be­aki szereti a nyilvánosságot. Magán ember, akinek jogait tiszteletben kell tartani.” Az utóbbi a legjobb az egészben. Accordó mil­liókat 'harácsolt össze polgártársaitól, cseppett sem tartva tiszteletben polgári jogaikat. De most nem akarja, hegy a szomszédok ujjal mutogassanak rá, mint gangsterre és bűnözőre. A racketeer megpróbál kJ lujni a bőréből. de hiába, a leopárd nem vetheti le a foltjait. röppent oda az Immakulata is és Rigó Borcsa hófehér leiké­vel mennybe repült. Rigó Borcsa tehát természetes ha­lállal halt meg. A megdöbbenést csakha­­mas zsivaj váltotta fel, mert a fustélyos emberek kordo­nét áttörte egy láthatóan őrült ember és messziről kia­bálta: — Ne bántsátok Rigó Bor­osát! Ártatlan! Én, Holló Fe­renc vádoltam be őt hamisul, amiért nem jött hozzám nőül. Végezzetek ki engem helyet­te! Azzal odaszaladt a vértől párolgó vesztőhelyre és lefek­tette nyakát a-kőre . . . A megriadt tömegen isszo­­nyu félelem vett erőt, de Zsi­ga cigány, akinek egy fej öt garast j elentett, csak odasu­hintott és egyetlen csapással levágta Holló Ferenc fejét. • A lefejezettek tetemeinek eltemetése végett azonnal a hatvani kádihoz lovasembert menesztettek, kitől az erede­tiben közölt 79. számú török levél érkezett: 79. A hatvani törvényszék alá tartozó Berin nevű helység lakosai négy boszorkányt ke­rítvén kézre, Eger védője, a tisztelt Musztafa pasa őnagy­­sága a íkivégeztesetésükre rendieletet adott a nevezett lakosok kezébe, hogy az emlí­tett város lakosai megszaba­duljanak ama négy boszor­kány kártékonyságától. Azon négy boszorkány kivégzése után, tisztátalan testüknek el­­temethetésére engedélyt kér­vén, mivel megöletésük után piszkos holttestük künheve­­réss utálatos, eltakarításuk­hoz engedélyt adatott és eme sorok Írattak. Sábán 29-án, 1064 évben. (1654 julius 15.) A szegény Abdullah, hatvani kádi. * A kivégzettek tetemeit a bor­sóhalmi utón földelték el. Ri­gó Borosát a rendes temető­be vitték. Másnap reggel egy fehér liliom nyiladozott sír­ján, melyet állítólag Antal Ignác, adányi 'bíró felesége ültetett oda az éji sötétség vé­delme alatt. Ä titok nyitja Ga várni, a világhírű rajzo­­lcmüvész, a tizenkilencedik századi francia grafikusmű­vészet nagymestere, vendé­gül látta magánál kollégáit és ismerőseit egy nyári este. A jelenlevők között volt egy amatőr-rajzoló is, aki roppant tudálékosan vizsgálgatta a mester legújabb rajzait és 4. Ha találkád van, indulj el a megfelelő időben hazulról! így nem kel majd az utcán tengeri beteg­ségben szenvedő tevéhez hasonlóan rohannod. 5. Szerelmeiddel ne terheld a nyilvánosságot. Hidd meg, az emberek nem kiváncsiak rájuk. 6. Ha nem tudsz valamit, mondd csak nyugodtan: “Nem tudom!” Senki sem fog ezért kevesebbre be­csülni. 7. Ne légy tulérzékeny! Más embereknek is van­nak nézeteik. A világ és Törökország elég nagy ah­hoz, hogy rajtad kívül más gondolkozásu emberek­nek is életlehetőséget adjon. 8. Ne hidd, ó Fatime, hogy amint meglát, minden hivatalnok, minden villamoskalauz, minden pósta­­tisztviselő és minden idegen szerelemre gyullad irán­tad. Gondolj arra, hogy udvarias emberek is vannak a világon. MEZITLÁRAS0K A mezitláb-járás kérdése komolyan foglalkoz­tatja az orvosokat. Az emberi civilizáció egyik szer­zeménye, a cipő, ugyanis nem a legelőnyösebben be­folyásolja a láb fejlődését. Ezt a szomorú igazságot legtöbben saját lábukon tapasztalhatják, hogy alig van ember, akinek lábujjait vagy esetleg egész láb­fejét a cipőviselés meg ne nyomorítaná. Nincsen ugyan szó hétköznapi értelemben vett nyomorékságról, csak bizonyos fokú elváltozásokról: lúdtalpról, bőrkeményedésekről, tyúkszemekről és a lábujjak elferdüléséről. A lábfej elnyomorodásának a megfelelően ké­nyelmes cipő mellett egy jó ellenszere van: a mezit­­lábjárás. Különösen a fejlődő gyermek lábfejének fontos, hogy gyakran jusson szabad mozgáshoz. Eb­ben legtöbb orvos véleménye' megegyezik, annál el­térőbb azonban abban a tekintetben, hogy a mezit­­lábjárás puha vagy kemény talajon előnyösebb-e. Egy Thomsen nevű orvos nemrég érdekes cik­ket irt a mezitlábjárásról. Kifejti, hogy a legtöbb orvosi véleménnyeí szemben a kemény talajon, be­ton vagy kőuton egészségesebb a mezitlábjárás, mint a puha talajon. Ezt az állítását azzal indokolja, hogy az erősödésre váró láb az amúgy is ruganyos, puha talajon nem “rugózza” önmagát; kemény talajon vi­szont a járás sokkal rugalmasabbá, a lábfejlődés pe­dig egészségesebbé válik. Példának az indiánokat és az abessziniai benn­szülötteket hozza fel. Ezek a népek legtöbbször kő­kemény talajon járnak, mégis nagyon jól és kitartóan tudnak mezítláb futni vagy gyalogolni. Éppen ezért a gyermekek lábát nem kell a ke­mény talajtól féltenünk. — A felnőttek — formá­jából kiment — lábának viszont a túlzásba vitt me­zitlábjárás, különösen kemény talajon, ártalmas le­het, úgyhogy edzés szempontjából célszerűbb a laza, ruganyos talajon járniok. miközben elragadtatva di­csérte azokat, megkérdezte: — Mondja, kedves Gavar­ni, mi a titka annak, hogy olyan páratlan finom hatást ér el? Árulja el, mivel rajzol: puha vagy kemény ceruzá­val? — Tehetséggel, édes fiam! - hangzott a válasz. ŐSZINTE FÉRJ Családi perpatvar során el­keseredetten kiált fel az asz­­szony: — Nem szégyeled magad? Hétszer is szerelmet vallot­tál, amíg odaadtam a keze­met . . . —- Igen, hetedszer mái’ el­­hagvott a szerencsém . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom