A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-14 / 46. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztéség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd S 1'REET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Ggy évre __________________$6.00 fél évre _______________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year .......................$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. BUDAPESTI ÉVFORDULÓ — A New York Times vezércikke — November 4-én mult két éve annak, hogy azon a tragikus reggelen a szovjet hadsereg álnokul és kegyetlenül lecsapott Budapest utcáira, hogy vérbefojtsa a magyar nép szabadságharcát. Az idő múlása nem homályositja el csodálatunkat a magyar hazafiak iránt, akik oly bátran harcoltak a legkezdetlegesebb fegyverekkel a szovjet tankok, ágyuk és repülőgépek ellen. De az idő múlása nem mosott el semmit a mi sajnálkozázunkból, hogy sem az Egyesült Nemzetek szervezete, sem a szabad világ nemzetei nem szálltak szembe célravezető módon az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a civilizált élet alapelveinek e gyalázatos megsértésével. Néhány hónap előtt a bitorlók, akik Budapesten az orosz bajonetek védelme alatt kormányoznak, a vérontást még tetézték azzal, hogy kivégezték Nagy Imrét, Magyarország utolsó legális miniszterelnökét amely cselekedetük nemcsak barbárság, hanem a jövőtől való félelemnek is jele. Mert nem lehet kétség abban, hogy Magyarországon általános a keserűség és a harag, ámbár ezt nem merik nyíltan mutatni, mert az emberek nagyon is jól tudják, hogy azonnal és szörnyen lecsapnak rájuk, ha megszólalni merészkednének. A civilizált világ még mindig az Egyesült Nemzetektől vár valami hatásos gesztust, amely üzenet lerne a mugy ír népnek, hogy nincsenek egyedül. Az Egyesült Nemzetek nagygyűlésében még mindig helyet foglalnak delegátusok, akik nem a magyar népet, hanem Kádár Jánosékat és az ő moszkvai uraikat képviselik. Mindaddig, amig ezen a helyzeten nem változtatnak, az Egyesült Nemzetek erkölcsi tekintélye csorbát szenved, mert az a látszat támad, hogy a világszervezet semmitsem tesz avégből, hogy nyomatékot adjon a magyarországi szovjet büntettek megbélyegzésének. A legkevesebb, amit a világszervezetnek tennie kell, az, hogy dobja vissza a magyar delegáció megbízólevelét, amely vérrel van Írva: azoknak a magyar hősöknek vérével, akiket két évvel ezelőtt a szovjet hadsereg meggyilkolt. A REBELLISEK TÉVEDÉSE De Gaulle francia miniszterelnök békejobbot nyújtott az algíri rebellisek felé. Fegyverszünetet javasolt, hogy közben béketárgyalásokat kezdjenek és véget vessenek az immár harmadik éve tartó háborúnak. A túlzó, szélsőséges arab vezérek nem fogadták el a feléjük nyúló kezet. Makacsul szajkózták a régi szöveget, hogy teljes függetlenséget követelnek és a francia hadsereg azonnali kivonulását. A franciák álláspontja ismeretes. Algír egy kit kalózfészek volt, amikor francia telepesek érkeztek oda és virágzó várost, majd városokat alapítottak. A kóbor, nomád arab törzsek most élvezik ennek a fellendülésnek a hasznát. Algír arab lakossága tulajdonképen nem is algíri, mert mindenfelől vándoroltak oda, amikor látták, hogy munkaalkalmat adnak a franciák. De élelmes politikusok és vakbuzgé nacionalisták kihasználták a tömeghangulatot és egyszerre mindent maguknak akarnak, nem törődve a valósággal. Nem érdekli őket az sem, hogy másfélmillió francia és európai telepes él Algírban, családok, amelyek nemzedékek óta vallják Algírt szülőföldjüknek. Sok francia család régebben érkezett oda, mint a honfi dühtől tajtékzó arab uszítok. így aztán a háború folyik tovább. De Gaulle amnesztiát adott ezer rebellisnek, de ennek sem volt sok hatása a felkelőkre. Most, hogy az uj francia alkotmány keretében Algír is képviselőket küld a francia nemzetgyűlésbe, a rebellisek halállal fenyegetnek minden arabot, aki a franciákkal tart. Nasser, Egyiptom diktátora a háttérből biztatja a vakbuzgókat. De Gaulle szerint az algiri arab nép békét akar, de a vezetők terrorizálják őket és kényszerítik a fiatal, fegyverforgatásra alkalmas férfiakat a harcra. Edward G. Englehari richmondi Va.) apa büszkén mutatja, hogy négyes ikreket szült a felesége, Laura. Hat lányuk van már, igy tehát a gyermekek száma egyszerre iizre szaporodott. A NÉPVÁNDORLÁS Vietnam köztársaság — a régi Indokína déli része — most ünnepli alapítása harmadik évfordulóját. Oka van ünnepelni: még mindig szabad. A fiatal köztársaságnak csak egy panasza van: a szomszédos északi Vietminh köztársaságból, amely kommunista A KÖZMONDÁSOK A NÉP LELKÉT TÜKRÖZIK nem igen lehet számítani: “Az igazság elvette a becsület leányát, de magtalanok voltak, kihaltak, csak a hírük Azt a gondolatot, hogy a hatalom polcára jutni csak a vetélytársak legyőzésével lehet, a közmondás igy fejezi ki: “Kígyó kígyót eszik, hogy sárkány lehessen.” A dúsgazdag ember vagyonát igy érzékelteti: “E'gy pap el nem szállj a földjét a kánya.” A kárvallott gazdáról, akinek megdöglött a lova, ezt mondja: “Nem lábáról adta el a lovat, hanem hátáról.” A dologszerető szolgának nem az evésen jár mindig az esze, de az ilyet meg is becsüli: “Amely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a jó vacsorát.” A szolgájával elégedetlen gazda igy dramatizálja elégedetlenségét: “Nem tud az én ekémen szántani.” A hiú embernek sok baja, kényelmetlensége van hiúsága miatt. Ezt a közmondás igy fejezi ki: “Vékonyszörii kutyának, kiscsizmás emberiek sokat kell szenvednie.” A kevély emberről igy szól: “Ha szállni tudna, Babilon tornyán rakna fészket.” Az érdemetlen megjutalmazását, dicsőítését óképpen helyteleníti: “Borostyánkoszorut tökre ne tedd.” A silány táplálék csökkenti i ló munkaerejét, ezt igy mondja: “Likacsos abraktól nem íickándozik a pejkó.” A jó táplálék ad erőt a lónak! “Ló elli a csikót, de abrak íz anyja.” Az igazságtalanság fáj legjobban: “Egyenlő teher senki nyakát nem szegi.” Az életsorsok alakulásainak nagy változatosságát érzékiti meg ez a közmondás: “Egyformán jövünk a világra, ezer módon megyünk ki innen.” Igazságra és becsületességre s maradt.” Vannak értelmüket vesztett közmondások is, amelyeket mindenki használ alkalomadtán és helyesen is alkalmazza, de ha megkérdeznék, hogy mi is a közmondás igazi jelentése, csak ötölne-hatolna de helyes feleletet nem tudna adni. Történelmi hírességre tett szert ez a közmondásunk: “Eb ura fakó.” Mikor a kuruc főrendek az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburgháztól való elszakadást, Bercsényi Miklós, a vitéz kuruc generális azt kiáltotta: “Éb ura fakó” és'é£ a kiáltás, ez a közmondás a nemzet közvéleményét fejezte ki a detronizálásról. Ma is gyakran használjuk, ha azt akarjuk kifejezni, hogy nekünk ugyan többé nem parancsol, akit eddig parancsodnak tartottunk. Van ennek a kiszólásnak egy másik változata: “Eb ura kurta.” Kurta: kutyanév. “Nemcsak egy kutyának a neve kurta" —- mondja a közmondás is. “Eb ura kurta” tehát azt jelenti: kutya parancsoljon kutyának. De ezzel még mindig nincs megmagyarázva, mit jelent pontosan: “Eb ura fakó.” Ehhez még segítségül kell venni egy harmadik közmonodást is: “Ebugatásra nem hajt a paripa.” A fakó lovat, paripát jelent, amelyről tehát most már tudjuk hogy nem engedelmeskedik az ebnek. Fordítva van az engedelmeskedés a fakó paripa erősebb, ura az ebnek. “Eb ura fakó” pontoan azt jelenti: ha erős is lett, túl sokan menekülnek át a szabad országba és ezzel komoly gazdasági problémát okoznak. A probléma persze nem uj ott, ahol a szabad világ és kommunizmus közel él egymáshoz. A kommuaista Észak-Koreából állandóan menekülnek a szabad délkorába. Kínából, aki csak képes rá, Hong Kongón át megszökik. Németország keleti, kommunista zónájából a háború óta 3 millió német menekült át a szabad nyugati zónába. A magyar forradalom példájára természetesen felesleges hivatkoznunk. Ez a menekülés a kommunizmusból helyenkint, ahol alkalom van rá, komoly népvándorlás jellegét ölti. Néhol csak szivárgásról lehet szó, mert a szökés túl veszélyes. De Németországban például a menekültek millióinak elhelyezése szinte válságos helyzetet teremtett. Hong Kong duzzad a kínai menekültektől. Ez a modern népvándorlás a legnagyobb kommunista-ellenes propaganda. Sehol a világon nem vagyunk tanúi az ellenkező áramlatnak. De a propaganda kezd költségessé válni, a szabad világ kénytelen gonkoskodni a kommunizmus menekültjeinek eltartásáról. Németország és Vietnam példája mutatja, hogy ez néha elég nehéz. De azt hisszük, ez a menekülés oly áruló és leleplező, hogy a szabad világnak megéri a nehézségeket. vagy, parancsolj a kutyának, ne nekem. Bercsényi igészen helyesen, a szöget fején találva használta ezt a közmondást. Másik értelmét vesztett közmondásunk: “Ebrudon tették ki” vagy “kiebrudálták.” A torkoskodó kutyát a konyhából úgy szokták kiűzni, nehogy kedve támadjon visszatérni, hogy ketten rudat tartanak az ajtóban, keresztben, alacsonyra eresztve ás mikor a megszorult kutya a rúdon át akar ugrani, feldobják a rúddal a levegőbe. “Kiebrudalták” tehát azt jelenti: gyalázatosán kergették ki. Van egy igen gyakran használt közmondásunk, amely értelmét vesztette: “A szegényt még az ág is huzza.” Egyszer a magyar művelődéstörténet tanára kétszáz hallgatóját kérdezte meg, hogy mi ennek a közmondásnak az igazi értelme. Egy hallgató sem tudott helyes választ adni. Pedig a megfejtés igen egyszerű: a szegény embernek sok baja van és mikor rongyos ruhájában az erdőn jár rozsét, gombát szedni, a lehajló ágak beleakadnak rongy cs gúnyájába, a szegénynek nem elég a sok baja, még az ág is huzza. Hogy ezt igy kell értelmezni, bizonyítja egy másik közmondásunk, amely igy hangzik: “Szép asszony, meg rongyos köntös mindenütt megakad.” RATJTAVESZETT HÍZELGŐK Amikor Marcus Antonius diadalmenetben vonult be Athénbe, a hízelgők tömege vette körül a diadalmas hadvezért és egymással versengve dicsőítették nagyszerű erényeit. Végül minden jelzőből, minden puffogó szóból kifogytak már. Ekkor va'amelyikük kitalálta, hogy Marcus Antonius kiválósága Minerva istenasszonyra is ellenállhatatlan hatást tett és az istennő feleségül akar menni a nagy hőshöz. A jó ötletet felkapták és széltében-hosszában hiresztelték, hogy ezzel hízelegjenek a győztes hadvei zérnek. De Marcus Antonius nemcsak kiváló katona, hanem igen okos élelmes férfi volt, aki ezzel a váratlan kijelentései lepte meg hízelgőinek hadát: — Örömmel hallom tőletek közeli házasságom hírét és meggyőződésem, hogy ti beszéltétek .rá Minervát a velem való házasságra. Ezek után azonban a következményeket is nektek kell vállalnotok: Minerva istenasszonyt rangjához illően kell eltartanom, tehát lesztek szívesek megfe-MELEG FOLYAM A TENGERBEN Tudjuk, hogy Földünket, ezt a szabálytalan gömböt, levegőburok veszi körül. A gömb felszínén szárazföldek és tengerek váltakoznak. Körülbelül ötheted részt borit tenger. A tengereket, Vagyis a földfelületet boritó hatalmas vizréteget, tudományosan hidroszférának nevezzük. A szárazföldek között három hatalmas világtenger terül el: az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán és az Indiai-óceán. A többi tenger jóval iksebb ezeknél. A megfigyelések azt mutatják, hogy a tengerek vize soha sincs nyugalomban, hanem különféle mozgásokat végez. Ez a mozgás kétféle: időszakos és állandó. Az előbbi a hullámzás és az árapály; az utóbbi az áramlás. Tengeráramlások megtalálhatók minden tengerben. Irányuk kétféle: az Egyenlítőtől a Sarkok felé és megfordítva. Folyásuk azonban mégsem követi szigorúan az észak-déli, illetőleg a déli-északi irányt, mert a Föld forgása eltéríti. Az Egyenlítőtől kiinduló áramlások -meleg vizet visznek hidegebb éghajlatú tájak felé. Legismertebb ilyen meleg áramlat az Atlanti-óceán Golf-áramlása. Mintha roppant folyam hömpölyögne a vízben a Mexicoi-öbölből, Florida mellett, Európa felé. Ez a nagy folyam 45 mérföld széles, 700 yard mély és sebesen folyik. Az áramlat felszínén 25—27 fok Fahr, meleg a viz és a fenekén sem hül le 7 foknál kevesebbre. Sótartalma bőséges. A Golf-áramlat észak felé halad Amerika partjai mellett, majd kiszélesedik és nekivág a mérhetetlen Atlanti-óceánnak, hogy az ir és norvég tengerpartok éghajlatát enyhévé tegye. A Kanári-szigetek környékén ugyan kettéválik, de a főág megtartja eredeti irányát és Írországot, Skóciát, Skandináviát megörvendeztetve, egészen Izlandig halad. Természetesen meglassul folyása, majd ismét három ágra szakad. A mérések szerint hőmérséklete még itt a magas északon is jó néhány fokkal melegebb a környező tengervíznél. Európa nagyon sokat köszönhet ennek a meleg áramlásnak. A Golf-áramlás Észak-Európa központi fűtése. Meleg vize a levegőt is felmelegiti és ez okozza, hogy meleg, párás szelek fújnak a tenger felől a szárazföld felé. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy például a norvég tengerpart kikötői télen is alkalmasak a hajózásra. Egy kiragadott példa még jobban meggyőz bennünket. Az északnorvégiai Tromső kikötői a 70. szélességi fokon fekszik és mégis jégmentes télen is; ugyanekkor Kelet-Grönland partját a 65—70. szélességi fokon télen-nyáron egyformán jégpáncél borítja. A Golf-áramlás éghajlati hatásából más dolgok is következnek. Gazdasági téren is •jelentős a meleg áramlás, mert ez a roppant folyam temérdek tengeri növényt és állatot hord Észak-Európa felé. így lettek Norvégia és Irland partjai a földkerekség leggazdagabb, legdusabb halászterületei. De kulturális hatása is tagadhatatlan, hiszen északnyugat Európa műveltsége közismert. A Golf-áramlást elég régen ismeri az emberiség. ■ Már Benjamin Franklin térképet rajzolt róla 1770 körül. A Golf-áramlás az irodalom embereit is foglalkoztatta. Századunk elején egy angol iró fantasztikus regényt irt a Golf-áram ellopásáról, vagyis arról, hogy valamilyen roppant szerkezettel eltérítik az áramlást eredeti irányától és akkor Európára hideg jövő vár. RANGLÉTRA AZ USZODÁBAN Frigyes porosz király trónörökös korában, 1869- ben meglátogatott egy gránátos ezredet s a szemle befejezése után az ezred uszodájába tért be. Levetkőzött s a gránátosok sorfala között a vízbe vetette magát: — Hadnagy ur, — kiáltott az ügyeletes tiszt felé — küldjön ide valakit, aki a lendítő deszkán meg tud hintáztatni. Schippereit gránátos elhelyezkedett a deszkán, melynek a másik végén már ott ült a trónörökös. A legény azonban nem mozdult. Akárhogyan is iparkodott a trónörökös biztatni, hogy csak lendítse jól meg a deszkát, a gránátos mozdulatlanul állott a deszka alsó végén. — No, Schippereit, — szólt a trónörökös —, ha le tudsz hintázni innen, kinevezlek káplárnak. Ez hatott. A következő pillanatban a trónörökös nagy ívben repült a vízbe. — Bravó, Schippereit — dicsérte a trónökörös és közölte a hadnaggyal, hogy Schippereitet tizedessé léptette elő. Amikor úszás közben ismét az előbbi helyhez ért a trónörökös, Schippereit még mindig ott gubbasztott a lendítő deszkán. — No, Schippereit, — szólította meg Frigyes, — még mindig itt vagy? Schippereit akadozva felelt: — Királyi fenség, úgy gondolnám . . . csináljuk még egyszer az őrmesterségért. — Nem, Schippereit, — nevetett a trónörökös — azt már nem, nagyon is hamar szeretnél tábornagy lenni. lelő hozományról gondoskodni .. . Holnapra elvárom, hogy hatszázezer tallért hoztok nekem, mert ennél kevesebb hozomány méltatlan lenne egy istennőhöz! És a pórul járt hízelgők kénytelenek voltak ezt a hatalmas összeget előteremteni.
