A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-28 / 13. szám

8-IK OLDAL Virágvasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 21. fej., 1-9 Azon időben, midőn Jeruzsálemhez közeledtek és Bethfagéba értek az Olajfák hegyéhez, akkor el­­külde Jézus két tanítványt, mondván nekik: Menje­tek a helységbe, mely előttetek vagyon és mindjárt találtok egy megkötött szamarat és vele vemhét, old­játok el és hozzátok ide nekem. És ha valaki nektek szól, mondjátok, hogy az Urnák szüksége vagyon rá­ja; és azonnal elbocsájtja azokat. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit a próféta jövendőit, mondván: Mondjátok meg Sión lányának, ime, a te királyod jön hozzád szelí­den, szamáron és vemhén, a teherhordónak fián ülve. Elmenvén tehát a tanítványok, úgy cselekvőnek, amint parancsolta vala nekik Jézus. S elhozák a sza­marat és vemhét, rájuk tevék ruháikat és őt azokra ültetők. A nagy sereg pedig leterité ruháit az utón, mások meg galyakat vagdalának a fákról s az útra szórák. A népek pedig, amelyek megelőzők és köve­ték őt, kiáltozának, mondván: Hozsanna Dávid fiá­nak, áldott, ki az Ur nevében jő. Hozsanna a magas­ságban ... SZENTBESZÉD Virágvasárnap és Nagypéntek . . . Csak négy nap ékelődik a kettő közé, de ezek a napok éles vá­laszfalat alkotnak s az emberi állhatatlanság örvé­nyére mutatnak rá. “Hozsanna” és “Feszítsd meg!” Ez többé-kevésbbé minden emberi dicsőség két vég­állomása. Jézus Krisztus ezt a két határvonalat igen rövid idő alatt futotta be. Előtte és utána számtalan ilyen életpályát határolt be két ilyen ellentétes ki­kötő. Ma is ki van téve ennek a közért munkálkodó ember, különösen a pap, mint Krisztus helyettese. Nem hiába mondja Krisztus Urunk tanítványai­nak: “Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak!” Az Egyháznak eddig is voltak és ezután is lesznek ellenségei. Két csoportra lehetne osztani az ő táborukat: van külső és belső ellenség. Amióta Krisztus Egyháza fennáll, nem szűntek meg az üldözések Jézus tanítása és annak követői él­űén. A hitetlenség minden eszközt felhasznált, hogy *íámi tanítások, tévelyek hirdetése által aláássa a , krisztusi hitet a lelkekben. Sikerült is nagyon sokszor l gyöngébb hittel rendelkezőkben eredményt elér­­tiök. Nem állották ki a próbát. Hasztalan volt sokak­nál az evangéliumi szózat: “Legyenek felövezve ágyékaitok és égő fáklyát tartson a kezetek!” Felké­születlenül állottak ki a sikra és á kisértés szele elfuj­­ta őket. A kitartó lelkek üldöztetések alkalmával sok­szor vérükkel pecsételték meg hűségűket Krisztus­hoz. Nyíltan vagy titokban lobogott fel az üldöztetés lángja, de sohasem hiányzott. Az emberi gonoszság nem pihent meg, mindig megtalálta a módját a táma­dásnak. Szomorú például szolgálnak a Szovjet egy­ház-ellenes törekvései, amelyeknek sokszor száz vér­­tanusiág lett az ára. Sokszor találunk belső ellenséget is. Hisz nincs olyan egyházközség, amelyben ne volnának rend­bontók, békétlenkedők, bujtogatók és igy megnehe­zítik a lelkipásztoroknak a lelkek érdekében folyta­tott munkáját. És ez a fájóbb seb Krisztus Egyházá­ban. Legyünk hűséges tagjai Anyaszentegyházunk­­nak. Vegyünk részt a “Hozsanna” örömujjongásá­ban, de ne legyünk ott sohase a “Feszítsd meg!” or­dítozó lármájánál! A DIADALMAS BEVONULÁS AZ AMERIKAI PÉNZ OLASZORSZÁGBAN Az olasz kormány közlése szerint amerikai olaszok a múlt év folyamán összesen 182 millió dollárt küldtek csa­ládjaiknak, rokonaiknak és íbarátaüknak Olaszországba, Á JŐ PÁSZTOR Egy teherautó gyapot szállítmánya borult ki az útra San Bernardino országútján. A forgalom 4 órahosszat szünetelt. A hivő természettudós MAX PLANCK NÉMET FIZIKUS - AZ ATOMKOR­SZAK ÚTTÖRŐJE Az atomkorszak kezdetét jelenti az a század, amelyben élünk. E korszak jelképesen sem kezdődhetett dolna jel­lemzőbben, mint azzal az elő­adással, amelyet 1900-ban tartott Max Planck és amely csupán néhány nyomtatott ol­dalt tett ki, de megalapította a modern fizikát. A kvan­tum-elmélet megalapítását je­lenti ugyanis az a régi elő­adás. Ennek jelentőségéről a Nobel-dijas Niels Bohr azt mondotta, hogy, a tudomány történetében kevés esemény volt akkora hatással, mint Planck felfedezése. A világhírű fizikus száz éve született Kiéiben és 27 éves korában már szülőváro­sában az elméleti fizika egye­temi tanára volt. Négy év múlva a berlini egyetemre került, ahol 34 éven át nem­zedékeket nevelt a modern fi­zikának. 1918-ban a Nobel­­dijjal tüntették ki. Több mint 30 tudományos intézmény ál­lott Planck legfőbb irányítá­sa alatt. A nagy modern fizikus so­kat tűrt el életében. Az első világháborúban a rettenetes verduni ostromban, 1916-ban esett el Károly nevű fia; a második világháborúban há­za tűz martaléka lett, nem tudta megmenteni évtizedek során gyűjtött, óriási fontos­ságú tudományos könyvtárát és kéziratait sem: a legna­gyobb áldozat és csapás, mely kutatót érhet, Ervin nevű fia 1945-ben életével adózott a nácizmus áldozataként. Planck keresztény meg­győződését fejezi ki az a levél, melyet egy tudós barátja részvétnyilatkozatára irt: “Sokat tételez fel rólam, ha úgy vélte, megvan ben­nem az ei’ő e fájdalom elvi­selésére. Igaz, hogy komo­lyan iparkodom, amiben az körülmény van segítségemre, hogy gyermekkorom óta szi­lárd, semmivel sem megingat­ható hitem van a Mindenha­tóban és a Jóságosban. Az ő utjai persze nem a mi útjaink, de az Istenbe vetett remény átsegít bennünket a legnehe­zebb mgpróbálaásokon is.” Planck a hitét előadások­ban is kifejezésre juttatta. Isten létezéséről és lényegé­ről, a vallás jelentőségéről és mibenlétérő sok előadást tar­tott. Nemcsak fizikus volt, hanem egyúttal gondolkozó is, aki világosan tárgyalta az okság elvét, a szabadakarat problémáját, valamint a val­lás és a tudomány viszonyát, “Isten uralkodik a földke­rekség minden téréin, alatt­valója az egész világ minden gazdagságával és minden szörnyűségével, és a termé­szet birodalmában és a szel­lem birodalmában nincsen te­rület, melyet át nem jár min­denütt jelen valósága” — je­lentette ki hires, 1937-ben Rigában tartott előadásában. Isten, amint ugyanebben a ri­gai előadásában hangsúlyoz­ta, a vallás részérfe a kezdet jelenti, a természettudomány­ban pedig minden gondolko­dásnak a végét. Az egyiknek alapja, a másiknak pedig minden gondolkodás koroná­ja. Méltán Írhatta egy skandi­náv tudós kérdésére, hogy a vallásos hitet és a természet­­tudományos kutatást nagyon jól összeegyezhetőnek tartja. “Bárhova tekintünk, a vallás és a természettudomány kö­zött nem találunk ellentmon­dást, hanem éppen a döntő KIWANUKA BÍBOROS VATIKÁNVÁROS — Jo­seph Kiwanuka ugandai püs­pököt felszentelték bibornoki rangra. Szent Ágoston óta ő az első afrikai néger főpap, akit biborosi ragra emeltek. A NÁDI BOLDOGASSZONY BÚCSÚJA GYULÁN A Békés megyei hívek örö­mére közel tiz éve felújítot­ták a gyulai Nádi Boldogasz­­szony tiszteletét. Nyolcad előzte még a bucsuünnepet, amelynek bevezető szentbe­szédét Mátai Tóth József orosházi plébános mondta, ez­után Schall László, dr. Maros Endre, Kovács Imre Tádé, dr. Pálmai József, dr. Udvarhelyi Béla mondták szentbeszédet, a befejező szentbeszédet pe­dig dr. Hamvas Endre Csaná­di püspök mondta. A búcsú napján a megyésfőpásztor a bérmálás szentségét osztotta ki a gyulai híveknek. LEZUHANT HELICOPTER SEOUL. — Az amerikai lé­giflotta egyik helicoptere le­zuhant Seoul közelében. 4 ka­tona szörnyethalt. kérdésekben és a természet­­tudomány nem zárja ki egy­mást, amint némelyek manap vélik vagy — félik, hanem ki­egészítik és feltételezik egy­mást. A legközvetlenebb bizonyí­ték arra, hogy Összeférnek, az a történeti tény, hogy ép­pen minden idők legnagyobb természetbúvárai, mint Kep­ler, Newton, Leibniz mély val­lásosságtól áthatott férfiak. Tizenegy évvel ezelőtt, 89 éves korában halt meg Göt­­tingában. Sirjára a világhírű Nobel-dijas tudós Max von Laue, a tanítványok és az em­beriség nevében tette le a tu­dományos méltatás koszorú­ját. Egy vasárnap autóhalál nélkül Svájcban régebben szokás­ban volt, hogy az évnek egyik vasárnapját hálaadással, ke­­resztutjárással és imádkozás­sal töltötték el. Ilyenkor nem közlekedtek a kocsik, az em­berek visszavonultak, Isten­re gondoltak és imádkoztak, nemcsak lelkűk üdvéért, ha­nem a hazáért is. A modern élet irama veszélybe sodorta ezt az ősi hagyományos szo­kást. A rohanó autó és motor­­kerékpárok átgázoltak rajta. Most a svájci egyházak, szer­vezetek, pártok, közlekedési klubok, felhívással fordulták a lakossághoz, hogy ezen a napon hagyják autóikat és motorkerékpárjaikat a ga­rázsban és ezen a napon ül­jön el a közlekedés lármája a városokban és az országuta­kon. “Legalább hozzájárulunk ahhoz, hogy ezen a vasárna­pon ne legyen halálos közleke­dési baleset.” — mondja a felhivás. MISSZIÓS MUNKA INDIÁBAN A szaléziánus atyák 35 esz­tendeje működnek Indiában. Ez idő alatt 25 nevelőintézetet létesítettek különböző helye­ken, továbbá 43 missziós köz­pontot. 550 szaléziánus szer­zetes és 500 jelölt működik Indiában. GYÁSZOL A SAH TEHERÁN — Az iráni sah, aki kénytelen volt elválni gyönyörű feleségétől, mert az nem ajándékozta meg trón­örökössel, most gyászolja So­­raya nevű feleségét, aki Svájcba költözött. MENEKÜLÉS A VIHARBÓL BOSTON. — A Coast Guard mentette meg egy Ihalászbár­­ka 11 utasát, akik viharba ke­rültek úgy hogy a bárka mo­torja elromlott. Virágvasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 12, 1-8. Hat nappal Husvét előtt Bethániába méné Jézus, ahol Lázár meghalt vala, kit feltámasztott Jézus ha­lottaiból. Vacsorát szerzőnek tehát ott neki, és Márta szolgála; Lázár pedig egyik vala azok közül, kik le­telepedtek ővele. Mária tehát egy font drága tiszta nárduszkenetet vön, és megkenő Jézus lábait, és hajá­val törölgeté az ő lábait, és a ház megtelék a kenet il­latával. _ Mondá azért egy az ő tanítványai közül, iska­­rioti Judás, Simon fia, aki őt elárulandó vala: Miért nem adatott el ez a kenet háromszáz tizesen, és osz­tatott a szükölködőknek? Ezt pedig mondá, nem mintha a szegényekre volna gondja, hanem mivel tol­vaj vala, és az erszény nála lévén, azt, ami abba ada­tott, ő hordozá. Mondá azért Jézus: Hagyjatok békét neki, hogy az én temetésem napjára tartsa azt. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok veletek. Megtudá pedig a zsidók közül nagy sereg, hogy ott vagyon; és eljövének nem csak Jézusért, hanem hogy Lázárt lássák, kit feltámasztott halottaiból. A papifejedelmeik pedig arról tanakodtak, hogy Lázárt is megöljék, mert sokan menőnek el a zsidók közül ő­­érette, és hi vének Jézusban. A következő napon pedig a nagy sereg, mely az ünnepre jött vala, midőn meghallották, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, pálmaágakat vőnek, és eléje méné­nek és kiáltának: Hozsanna, áldott, aki az Ur nevé­ben jő, Izrael királya. És talála Jézus egy szamárvemhet, és rája üle, amint Írva vagyon: Ne félj, Sión leánya, ime a te ki­rályod jő, ülve a szamár vemhén. Ezeket nem érték előbb tanítványai, hanem mikor megdicsőittetett Jé­zus, akkor megemlékezének, hogy ezek őfelőle vol­tak megirva és ezeket cselekvék neki. Bizonyságot tőn pedig a sereg, mely ővele volt, mikor Lázárt elő­­hitta a sírból, és feltámasztotta őt hallottaiból. Azért is ment eléje a sereg, mert meghallá, hogy e csodát tette. SZENTBESZÉD Jézus talált egy szamár vemhét s rája üle, amint írva vagyon: Ne félj, Sión leánya! íme a királyod jön, ülve a szamár vemhén, nem pedig a földi királyok és harcosok délceg lován, hanem oly állaton, melyet leg­inkább csak a szegények használnak. Azon városba, hová Dávid és Salamon királyok oly gyakorta pom­pásan felszerszámozott öszvéreken vagy lovakon, ke­­vély lovagok csoportjától kisérve vonultak be, az Ur Jézus egy kölcsönzött és még ülésre nem használt szamáron vonult be, melynek takarója az ő tanítvá­nyainak szegényes ruháiból állott, kíséretét olyanok tették, akiket a világ köznépnek és csőcseléknek tart. E cselekmény minden körülményéből kitűnik az Urnák azon szándéka, melynélfogva az ő országát első eljövetelekor szegénységben és alacsony álla­potban akarta előtüntetni, hogy igy nyilvánvalóvá te­gye, hogy az ő országa nem földi, hanem szellemi, mennyei és ezért szelíd és alázatos és távol van min­den földi pompától. Az Ur Jézus Krisztus, a Messiás, a béke fejedel­me, akinek mindenek alá vannak vetve; a szamáron, a béke jelképén ülve vonult be nyilvánosan a messiási ország fővárosába: Jeruzsálembe és elfogadta a ne­ki, mint Messiásnak nyilvánított hódolatot. Teljes alázatosságban és szerénységben vette itt birtokába országát, de egykor dicsőségben foglalja majd el, midőn másodszor jön el — a végítéletre. Kövessük a béke, alázatosság és szerénység pél­daképét, mely az Ur Jézus Krisztusban tündököl előt­tünk, hogy az utolsó ítélet nagy napján, midőn az Ur dicsőségben jön el, elnyerhessük az örök dicsőség koszorúját. BIBLIAI JELENETEK A Jó SZAMARITÁNUS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom