A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-04 / 14. szám
ír I AMERIKA LEGNAGYOBB IMAGYAR HETILAPJA Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG VOL. 36. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1958 április 4 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT A MUNKANÉLKÜLISÉG Még mindig csak szavak, viták, ellentmondó nézetek, de tettekből édeskevés. Eisenhower, aki márciusra jósolta a mélypontot, most, márciusvégi sajtókonferenciáján, úgy vélekedett, hogy a legrosszabbján most nagyjában túl vagyunk. És megindulhatunk felfelé, ha az üzletemberek erőltetik az eladást és az emberek vásárolni kezdenek oly áron, amelynél olcsóbbat nem várhatnak. Hogy a szükségleti cikkek ne olcsóbbodjanak, arról időközben gondoskodnak a nagy uniók és a nagy vállalatok, amelyek egyoldalúan emelik a béreket és az árakat. A tettek: Az elnök arra kérte a kongresszust, hogy folyósítson 840 millió dollárt, katonai és civil rendelésekre. De ugyanakkor kijelentette, hogy nem hagyja magát beugratni adócsökkentésekbe; erre csak akkor kerülhet sor, ha a válság sulyosfcbodik. Közvetlen segítséget nyújtana a munkanélküli segély kiutalása idejének meghosszabbítása a felével, tehát a legtöbb államban 26 héten túl további 13 hétre. Erről a kongresszusnak kell határoznia, mert a szükséges pénzeket a kormány fizetné vagy előlegezné az államoknak. Közben a munkanélküliek száma egyre nő, már jóval túl van az öt millión. És egyre romlik a dollár értéke, mert a bérek egyre emelkednek. Kiadós adócsökkentés még tovább hajtaná felfelé az árakat. No. 14. SZÁM A diktátor levetette álarcát Kruscsev 9000 szavas levelet küldött a New Statesman cimü angol folyóiratnak és ennek a folyóiratnak balfelé kacsintgató szerkesztői a hosszú levelet azzal a megjegyzéssel bocsátották közre, hogy ez nyilvnávalóan a kommunista diktátor becsületes meggyőződését tükrözi. „ _ . Nézzük, miről van becsületesen meggyőződve Kruscsev: 1. Háborút csak az amerikai kapitalisták akarnak, mert a háború mérhetetlen gazdagság forrása számukra. (Hogyan egyezheti össze Kruscsev ezt a becsületes meggyőződését azzal a másik becsületes meggyőződésével, hogy háború esetén Amerika ipara és városai elpusztulnának?) 2. Amerika és a szovjet közt csak azért van nézeteltérés és feszültség, mert amerikai milliomosok magukhoz kaparintották a kormányt, a hadsereget, a bíróságot és a rendőrséget, a sajtót, a rádiót, televíziót és színházat és ezek mind-mind háborúra uszítanak és egy napon lángra lobbanthatják a világot. (Kruscsev, ugylátszik, hírét sem hallotta az amerikai demokráciának, szabad választásoknak; nem tudja, hogy itt nincs rettegett titkosrendőrség és hogy* a Broadwayn vígjátékokat adnak elő.) 3. Kruscsev azt a tanácsot adja az angoloknak, hogy válasszanak munkáspárti kormányt, mert ha atomháborúra kerül sor, csak kapitalista országok fognak elpusztulni, nem pedig szocialista országok. (Kruscsev elfelejtette, hogy néhány héttel előbb elpusztítással fenyegette meg Anglia népét, nemre, vallásra, pártra való tekintet nékül.-4. Magyarországon 1956 októberében nem szabadságharc volt, hanem külföldi “ügynökök” félrevezették a becsületes magyar népet és a rászedett nép meg próbálta dönteni saját népi demokratikus kormányzatát. A szovjet azért avatkozott be, mert a törvényes magyar kormány erre kérte. A szovjet sohasem akarja saját rendszerét fegyveres erővel más népekre ráerőszakolni. (Hazugság és Kruscsev éppen olyan jól tudja, mint mi, hogy hazugság. Máskülönben nem idegenkednék szabad választások gondolatától olyan kétségbeesetten, mint az ördög a szenteltvíztől.) * 5. Nem a szovjet az, amely más népekre a maga felfogását és rendszerét ráerőszakolja, hanem Amerika, amely fegyveres erővel elnyomta a derék indián törzseket, bátor vadászokat és békés földműveseket. (Ha kedve támad krokodilkönnyeket ontani, kedves Kruscsev elvtárs, talál elég megsiratnivaló milliókat a nagy orosz birodalomban ,Hegyeshalomtól Kamcsatkáig.) íme, ez az a Kruscsev, akivel a tervbevett csúcskonferencián tisztességes embereknek, államférfiaknak, kezet kell fogni, koccintani, mosolygós fényképfelvételekre leülni és cigánymódra alkudozni. XII. Pius pápa százezer fiatal gyereket áldott meg a római Szent Péter téren. Utazás a Holdba ‘'Ember a világűrben" — már nsm képzelődés és álom. hanem SEOUL. — Dél-Korea atomkisérleti állomást létesít 15 mérföldnyire a fővárostól. Lélekzetelállitó fejlemények képét vetíti elénk az elnök tudományos tanácsadó bizottságának “Bevezetés a világűrbe” címmel most közzétett jelentése. Arról van ebben ■ —» gy n Holdba repülés problémája megoldás előtt áll. Két ezer millió dollárba fognak kerülni és több évig fognak tartani a tudományos kutatások és kísérletek, míg megvalósul korábbi generációk fantasztikus álma — repülés a Holdba. Miért szeretne az ember kirepülni a nagy mindenségbe? A tudósak érdekes felelete erre a kérdésre igy hangzik: Több okból, 'és pedig: 1. Az ember kiváncsi természetű. 2. A nemzeti biztonság meg követeli, hogy elejét vegyük annak az eshetőségnek, hogy egy ellenséges hatalom a világűrben megveti a lábát és veszélyezteti Amerika és a szabad világ biztonságát. 3. Amerika sikere a világüri megfigyelések terén igen emelné a nemzet tekintélyét a világon, fokozná a szabad világ bizalmát az amerikai tudományos, technikai, ipari és katonai hatalomban. 4. Uj lehetőségek nyílnak a Föld, a Naprendszer és a világegyetem megismerésére. Az újságolvasó, aki sohasem foglalkozott a mindenségbe való a kiruccanással és igy ezekben a dolgokban nem járatos, mégis némi fogalmat nyer az emberiség előtt álló uj problémákról a következő magyarázatokból. A Hold 240,000 mérföldnyire van a Földtől. Ahhoz, hogy az ember eljuthasson a Holdba (és ép bőrrel hazatérhessen a kirándulásról! oly kilövő rakétára van szükség, amelynek lökőereje egy vagy két millió font. Az amerikai hadsereg már rendelt egy rakétát, motort, egymilliós lökőerővel. Ez, vagy egy még nagyobb erejű motor kiröppentheti a mübolygót és benne a világűr Columbusát, a Holdba. A légi és légentuli repülés két vagy három napig tartana. Repülés két vagy három napig egyfolytában, elképzelhetetlen sebességgel — már ez is fantasztikus kilátás. De tudományos program menjünk tovább egy világüri lépéssel és tegyük fel a kérdést: Mi következik a Hold meghóditása után? Repülés a Marsba. Ez sokszorosan n;.;gy vállalkozás lesz. %/íviars na gyón messze van. Nem negyedmillió mérföldnyire a Földtől, hanem 50 vagy 100 millió mérföldnyire. A Mars felfedezésére kirepülő pilóta 8 hónapon át lesz útban a végtelen világűrben, 8 hónapon át szakadatlanul repülni fog. És közben enni és inni és aludni, és az embernek egyéb mindennapi szükségletei is vannak . , . Hihetetlen! Újra meg újra csak ezt lehet mondani: Hihetetlen! És a tu- . dósok azt mondják, hogy évek múlva, talán csak évtizedek múlva hihető és megvalósítható lesz. Ismételjük, amit bevezetőben mondtunk: Két ezer millió dollár van előirányozva, egyelőre, a Hold-utazás előkészitésére. Ilyen óriási összeget csak komoly tervre költ egy kormány. Mi haszna? Minthogy a két ezer millió dollár a mi adógarasainkból folyik be, joggal tesszük fel a kérdést: mi haszna? Sok haszna lehet és lesz a világüri kémlelődésnek és kirándulásoknak, egyelőre nem a Hold és a Mars meghódításának, hanem mübolygók felröppentésének. Ugyanis ezek a mübolygók a bennük levő finom mérőeszközökkel lemérik az időjárási viszonyokat a földöntúli űrben és ezeket a mgefigyeléseket rádióval leküldik a Földre. Ezekből az adatokból lehetséges lesz idejében értesülni nagyobb szélviharok, tornádók közeledéséről és irányáról. Felmerült az a kérdés is, vájjon lenn-e valami haszna — tudományo*s haszna — annak, ha atombombát dobnánk a Holdra. A tudósok kételkednek ebben, sőt óva intenek ilyen kísérlettől, mert ezzel veszélyeztetnénk minden növényi vagy más életet, ami talán van a Holdon. Hány óra van? Érdekes kísérlet lenne: egy órát felküldeni a mindenségbe, egy mübolygóbán. Ez az óra időről időre jelezné, hogy mutatója mit mutat, illetőleg, hogy szerkezete milyen gyorsan hajtja előre a mutatókat. Érdekes lenné ez azért, iwfrt igy ellenőrizni lehetne Einstein professzor viszonylagossági törvényének egyik tételét, azt, hogy az óra sebesebben forog ott, ahol nem érvényesül a Föld vonzóereje, tehát a Föld légkörén túl minél messzebbre hatolna a műhold, annál gyorsabban múlnék az idő — a műhold órájának tanúsága szerint. Világüri csaták? Akiknek még élénkebb a fantáziájuk, mint a tudósoké, már arról is beszélnek, hogy idővel lehetséges lesz katonai állomásokat, repülőtereket létesíteni a világűrben. Ha két ellenséges hatalomnak sikerülne igy bázisokat teremteni a légüres térben, ezek harcra kelhetnének egymás ellen ... Ez puszta képzelődés. "TISZTA BOMBA" A nyár folyamán a Csendes-tenger egyik lakatlan szigetén több amerikai kísérleti hidrogénbomba robbantás lesz. Ezúttal fogja Amerika bemutatni az egész világnak, számos ország meghívott delegátusinak, a “tiszta bombát”, vagyis olyant, melynek felrobbantását alig követi radioaktiv hamu elszállása közeire és messzire. A tiszta bomba jelentősége abban áll, hogy elhallgattathatja azokat az aggodalmaskodó tudósokat, akik a radioaktiv hamu káros hatásáról féltik az emberiséget és elhallgattathatja a szovjet propagandát, amely ebből a veszélyből fegyvert kovácsol az amerikai-európai szövetség aláaknázására. Ugyanis Nyugat-Európában éppen e veszélyre való hivatkozással támogatják a szovjet javaslatát, hogy hagyják abba az öszszes atomhatalmak a kísérleti robbantásokat. Hírek a világ minden részéből RABAT, Marokkó. — A marokkói bíróság Laláira ítélt két francia tisztet, egy francia tolmácsot és egy arabot, akilk az ország függetlensége előtti időben összeesküvést szőttek a mostani király ellen. A franciák elleni ítéletet távollétükben hirdették ki, ck nincsenek Marokkóban. • PRÁGA. — A hivatalos sajtó dühösen támadja Amerikát, amiért a Genfbe tervezett államfői konferencián szóba akarja hozni a csatlós országok gyarmati függőségét a szovjettől. Azt Írják a lapok, hogy a kommunista országokban a népek boldogok és nem akarnak változást. MOSZKVA. — A szovjet kormány legújabb jegyzéke egyebek közt azt az állítást is tartalmazza, hogy a középeurópai országok népei, köztük a magyarok maguk választották a kommunista kormányzatot és az ő belső ügyeikbe Amerikának semmi beleszólása nincs; már maga az a tény, hogy az amerikai kormány ezt szoba hozza, sérti ezeknek a népeknek önrendelkezési jogát. WASHINGTON. — A képviselőház magasabb fizetéseket szavazott meg katonáknak, akik legalább két évig szolgálnak. A fizetésemelések évi 66S millió dollárt tesznek ki. WASHINGTON. — Minthogy Kruscsev Bulganin leveleinek hangja egyre kihivóbb és szemtelenebb, Dulles külügyminiszter úgy nyálatkozott, hogy ha az oroszok ilyen hangon akarnak beszélni a tervezett államfői konferencián, akkor jobb lelsz azt a konferenciát meg sem tartani. ROTTERDAM. — Egy amerikai pénzcsoport részére itt építenek négy személyszállító gőzöst, amelyen mindegyike körülbelül 12,000 tonnás lesz, tehát ezek lesznek a világ legnagyobb tengerjáró hajói. Az elsőnek New Ycirfk iefrz a ríeöe’r BONN. —- A nyugatnémet kormány Amerikáiban vásárol 300 Nike-Ajax repülő-üldöző rakétáit, 30 millió márkáért, főleg a Rajna és Ruhr ipari körzet védelmére orosz légitámadás ellen. Tárgyalások folynak amerikai Matador rakéták vásárlásáról is. WASHINGTON. — Miután Kruscsev büszkén kimondta a nagy szót, hogy a szovjetben ismeretlen a munkanélküliség, Meany AFL-CIO elnök azt üzente Moszkvába, bogy először is a rabmunkatáborokban dolgozók millióinak rosszabb a sorsuk, mint munkanélkülieknek, és másodszor, az amerikai munkanélküliek a segélyből sokkal jobban élnek, mint az orosz munkások a munkabérből. ULAN BATOR, Mongólia. — A kommunista párt kiadta a jelszót, hogy Mongólia vándoréletet élő pásztorai kötelesek három éven belül önként egy helyen letelepedni és kolhozokba belépni. RANGOON, Burma. — Kommunista banditák aknával felrobbantottak egy vonatot és az ablakokon át lövöldöztek a kisiklott vasúti kocsik utasaira, 15 utast megöltek, 85-öt megsebesítettek. MOSZKVA. — A központi pártbizottság és a kormány szigorúan megintették az, ipari minisztériumot, amiért nem gondoskodik elegendő gyermek cipőről, harisnyáról és alsónemüről. A hiányt két éven belül feltétlenül pótolni kell. Hogy ez lehetővé váljék, 74 uj gyárat építenek ezer millió rubel költséggel. NEW DELHI. — India újabb 23 millió dollár kölcsönt kér Amerikától vasérc bányászatának kifejlesztésére. DAMASCUS — Nasser egyiptomi-sziriai diktátor elbocsátotta a néhány hét előtt megalakult egyiptomi-sziriai Egyesült Arab Köztársaság vezérkari főnökét, Bizri sziriai tábornokot, a kommunista-barát tisztek vezérét. Nasser, aki a szovjet segítségével hatalmát nagyban növelni tudta, a kommunista befolyás gyengítésével egyikszik biztosítani függetlenségét a szovjettől. KELLEMES HUSVÉTOT % | kíván minden magyur családnak I A 10 PÁSZTOR Sä? szerkesztősége, kiadóhivatala | és műszaki személyzete 1 ljBI The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America
