A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-20 / 25. szám

peTO'P«TM—- A Jö PÁSZTOR SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE ír te: TÖLGYES Y MIHÁLY — Ugyan, mit -beszélsz? Nem vagy-e már gyil­kos? Nem raboltad-e el kedvesed életét? Nem vagy kát -különb nálunknál, azért jer velünk. Majd aztán elmondod hol és kinél van sóik pénz. Meg aztán bo-sz­­szut is állhatsz ellenségeiden. Vilmosnak Lorántffy Elemér jutott eszébe, akin ilyen körülmények között csakugyan megbosszulhat­ja magát. — Jól van — mondotta. — Megyék veled és társad leszek. Valóban nem érdemes, hogy egy mi­haszna lányért megöljem magam. De majd egyebet is mondok neked. Tudok én valakit, akinek sok pén­ze van, akitől valakiért nagy váltságdíjat lehetne kapni és akin voltakép meg is szeretném magamat bosszulni. — Nos, ki lenne az? — kérdezte Angyal Bandi. — Lorántffy Elemér. Angyal Bandi meglepve nézett rá. . — Hogyan kerültél te össze Lorántffyval? — Ő okozta minden szerencsétlenségemet. — Elszerette talán mátkádat? , — Azt ő róla nem mondhatnám de a mátkám szeretett beléje egészen az őrülésig. — De hogyan ismerkedett meg Lorántffyval? Vilmos azt is elbeszélte. Angyal Bandi szeme fel­csillállámlott. — Jer velem — mondotta örvendezve. — Majd egészen a mienk leszel, akkor majd én mondok ne ked valamit, ami érdekelni fog téged. De előre fi­gyelmeztetlek kötelességeidre. Legfőb a vak enge­delmesség. Amit én parancsolok, annak meg kel történnie; életével lakói, aki ellenszegül. Máskülön­ben pedig teljes egyenlőség uralkodik közöttünk és mindenki egyenlőkép osztozik a zsákmányban. Horváth Vilmos követte Angyal Bandit, akiber senki sem sejtette volna a veszélyes rablóvezért, ki hol urnák, hol vadásznak, hol lókupecnek öltözve, be­járta a környéket pénzes emberek után kutatva. — Az imént azt mondottad, — szólt útközben a varga, —'hogy mondani fogsz valamit, am iengem is érdekelni fog. Mi lenne az? — Lorántffy Elemérné, a szép fiatal asszony az én kezemben van, — mondotta Angyal Bandi. A varga szinte meghőkölve állott meg és ráné­zett a banditára. — Mit bámulsz? — mosolyogta el magát a ve zér. — Olyan hihetetlen ez? Vilmos most egyszerre csettentett az- ujjaival. —- Helyes! Nagyon jó! — kiáltotta örvendve. — Örömmel leszek társatok! Most már majd megki­­nozom én is azt a ficsurt! Hej, csakhogy kezetekben van az a nő! Most meg Angyal Bandi állott meg és szigorúan nézett rá. — Te Varga, — szelt rá csaknem fenyegető-le-g — a fogoly nőhöz semmi (közöd! Előre mondom, a: ő személye ellen -ne merj forralni semmit, mert ak kor jaj l-eoz neked! Őt még -egy szóval se szabad meg­bántani. Horváth Vilmos -meglepetve nézett* rá. — Igen, igc-n, — ismételte Angyal Bandi, — ah­hoz a nőhöz te közelíteni nem fogsz. — Ahá, az tehát a tied? — Nem, — rázta fejét Angyal Bandi. — Az a nő tiszta, mint egy angyal. — Hü, hü! Hált szerelmes-vagy beléje? — Az se áll! Cél-cím van vele, ennyi az -egész! Ha Lorántffy megadja érte azt, -amit kivá-ncik, akikor visszakaphatja. Horváth Vilmos elhallgatott. Ha így áll a dolog, akkor bosszúja nem lesz egészen megvalóskha tó. Pe­dig ő Lcrántffyt meg szeretné kínozni irgalmatlanul! De -talán lesz rá alkalom. — Mond meg csak, Angyal Biandi, hogyan került kezcteLihe Lorántífyné? — Elvettem őt a cigányoktól, akik merő véle-t­­lenségből jutottak hozzá. A szerencsétlen fiatal nő szívesen jött velem, csakhogy kiszabaduljon a cigá­nyok kezéből. Kilétét és sorsát felfedve előttem, ri­­m-ánkodva kért, tegyek -érte valamit. — És te könyörgései által ‘ meglágy-ul-va, bizo­nyára vissza adod őt férjének! — Vissza, de csakis fo-usás váltságdíjért. Vilmosnak ez nem tetszett. Angyal Bandi azon­ban rá sem he-deritett. — Szólj, Varga, gazdag-e Lorántffy? — Biz -az gazdag! Úgy mondják, hárem-négy milliót is megér a vagyona. — Annál jobb, — mondotta Angyal Bandi. — Legalább fizethet! Eddig abban állapodtunk meg, hogy százezer forintot kérünk, most azonban egy mil­lión alul nem adjuk! Horváth Vilmos egyre csiak cöóválgiat-ta fejét. — Nos, talán nem tetszik valami? — kérdezte Angyal Bandi. — Jobb lenne testvér, — mondotta Vilmos, — ha ő-t ki nem adnád, hanoim magadnak tartanád ? — Hogy -érted ezt? — Legyen ia szeretőd! — Igen ám, csakhogy ahhoz az ő beleegyezése is kell. Ő pedig éjjel-nappal -cisiak férjéről ábrándozik I Fizessenek hát, ha egymáséi akarnak lenni- így min­d-egyikünkre busás rész jut s akinek tetszik, vissza­vonulhat a -magánéletbe és egy félreeső helyen becsü­letes életet -élhet. — De legalább beszélhetek-e Loráiiffynéval? — kérdezte Vilmos. — Az-t megteheted! Az ellen nincs Kifogásom,, csak sérteni nem szabad őt. Tudd meg, hogy én a szé-p nők iránt mindig lo-vagias vagyok. De mit akarsz i-eki mondani? — Azt, hegy férj-e hűtlen lett hozzá és el szerette a mátkámat. — Ugyan -mit beszélsz? Hiszen magad mondot­tad az imént, -hogy Lorántffy nem szereti Gizelládat. — Tu-dom, de kínozni akarom ezzel Lorán-tffy­n-ét. — Hazudni nem szabad! — kiáltotta Ángyán Bandi szigorúan. — Köztünk a hazugság nincs meg­engedve. Rabolni, gyilkolni szabad, de egymás kö­rött minden becstelenség Iki van zárva. Úgy látszik, éved még nevelni kell! Látszik, -hogy varga vagy, n-ert minden vargának úgyszólván kenyere a hazug­ig. Vilmos -elpirult, de nem szólt semmit. Angyal Biandi most egyszerre -megáilőtt és füty­­ryent-e-tt. A következő percben egy bozontos alak ter­mett előtte. Akárcsak a földiből -nőtt volna ki. A varga, aki még nem élte bele magát abba a tu­datba, hogy ő is bandita, ijedten hátrált. Angyal Bandi i-gy szólt társához: — Ennek az embernek kösd be a özeimét -és ve­resd a tanyára. Vilmos szó nélkül engedett magával tenni min­dent; a félelem úgyszólván ímegbénitotta őt. időn ismét levették szem-érői a kendőt, egy sa­játságos helyen találta magát, amelyről nem tudta, barlang-e, vagy valami más? * Köröd, örül marcona alakok he vér-észt :k, kik no.t a vezér és az idegen beléptekor felállottak. Többen kíváncsian vették körül az idegent, ki úgy reszketett, mint ia nyárfalevéJ. Angyal Bandi -beszélni kezdett: — Uj társat hoz-ok nektek! A többiek meglepetve néztek $ vezérre, majd az itj társ szánalmas alakjára vetettek egy pillantáijt. — Foglalkozására nézve suszter ia-z isteniadta, — mondotta Angyal Bandi. — Haha, — kacagtak fel a banditák. — De azért gyilkos, — tette hozzá Angyal Eian­­di. — Ah, ez -már valami, — mondták többen. — Nézzük meg hát a hős susztert! — De csak -a mátkáját ölte meg, — magyarázta tov-álbb Angyal Bandi. — Pfuj, >ez gyalázat, — hangzott minden oldal­ról. — Ez gyávaság! Vilmos rémültem nézett körül s minden oldalról fenyegető haragos szemekkel találkozott. A boldogtalan varga már azt hitte, h-o-gy itt most végítéletet tartamiak fölötte. Halántékain hideg verej­ték gyöngyözött, fogai hallhatólag vacogtak, térdei összeütődtek. ' Angyal Ba-ndi most a vállára ütöt-t: — Ugyan, mit remegsz? Nem megmondtam, hogy a banda -tagja leszel ? Nehogy pedig társai e fölött me-gbotrámkozza­­n-ak, sietett hozzátenni: — Erre az emberre -szükségünk van! Tudjátok már, hogy -milyen munkakörre! Erre ö éppen alkal­mas lesiz. És most Horváth Vilmos, ide hallgass! Most meg fogsz -esküdni, hogy bennünket el nem árulsz! Főszabály az engedelmesség! Mindemben -azt kell ten­ned, -amit a vezér parancsol! EmeklUel a kezedet. Vilmos felemelte és utána mondta az esküt. Erre x vezér fegyvere tusáavl megérintette a vállát. — Most banditává avatlak! velünk leszel és hí­ven osztozol sorsunkban! Egyelőre a házi munkát logod végezni. Leszel kukta és más eféle. Ha jel vi­seled magad, akkor maid idővel előlépsz. Horváth Vilmos savanyú arcot vágott. — Meg aztán a -csizmáinkat is te fogod foltozni, —tette hozzá Angyal Bandi. A többiek kacagtak. A vezér ötlete nagyon mu­lattatta őket. Angyal Bandi, hogy kedveit csináljon az uj -baj­­lársnak, csapra veretett egy -kis hordó bort és áldo­másra hiv-ta fel társait. A bortól fe-lhevülte-k a banditák és Vilmosnak is jó kedve kerekedett, majd kérdezte, hogy hát hol is van Lorántffyn-é? — Majd -ezt is megtudod, — válaszolta Angyal Bandi. — Még most nem vagyunk együtt mindany­­nyiam. Ha itt lesznek a -többi társak is, akikor majd elfogjuk határozni, mit tegyünk Lorántffynéiv'al. Este -meg is -érkeztek a többiek. A banda tehát együtt volt. A vezér most maga köré gyüjt-é őket s igy szólt: (Folytatjuk) VIZSGÁLATOT NÉGY MAGYAR KIVÉGZÉSE ÜGYÉBEN WASHINGTON. — Hivata­los magyarországi jelentés szerint! A Legfelsőbb Biró­­sá-g Népbircsági Tan-ácsa Íté­letet hirdetett Péch Géza és lő társa ügyében. P-éch Géza és társai 10-5-S november 4-e után előbb a Péterify Sá-ndor­­utcai ikerházban, majd a bu­dapesti 11. szemű Női Klini­kán a népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére szer­vezkedtek, fegyvereket gyűj­töttek, kapcsolatot létesítet­tek a nyugati kémszerveze­­tékkel -és -ellenforradalmi köz­­p-ontckkal, ahonnan különbö­ző utasításokat is kaptak. Összeköttetést t e r e m tettek vidéki ellenforradalmi csopor-EURÓPAVÁROS - MENEKÜLTEK RÉSZERE Szokatlan ünnepség zajlott le a röviddel ezelőtt Brüsszel­hez közel ,Bercihem St., Agat­­be-ban, ahol több nemzet kép­viselőinek jelenléteben az Európatanács főtitkára lerak­ta a “Fridtjof Nansen Euró­­pavá-ros” alapkövét. Egyelőre húsz — Keleteurópából me­nekült — család fog itt ott­honra találni. Ezek a csalá­dok a menekültek ama kate­góriájához tartoznak, akik az utóbbi 13—14 év-ben középeu­rópai táborok Jakói voltak. Az Európaváro-sban olyan emigránsokat telepitettek le, akik koruknál-, egészségi ál­lapotuknál fogva, vagy egyéb okok következtében nem tud­tak tengerentúli országokba kivándorolni, Európában pe­dig képtelenek voltak olyan érvényesülést teremteni ma­guknak, amellyel megélheté­süket biztosíthatták volna. Hivatalos jelentések sze­rint kb. 120,000 menekült él kétségbeejtő körülmények között. Legtöbbjük Nyugat­németországban, Olaszor­szágban és Ausztriában. Kö­zülük sokan fognak a “Fridt­tckkal is. Tevékenységüket az ellenforradalom leverése -után is 49-37 fe-bóuárjáig folytat­ták. A Legfelsőbb Bíróság Népbirósági Tanácsa a népi demokratikus államrend meg­döntésére irányuló bűncselek­mény ír.’att Péch Gézát, Ba­logh Lászlót, Gerlai Józsefet -és Békési Bélát halálra, Bu-d-ai Bélát és Rácz Józsefet élet­fogytig tartó börtönre Ítélte. A többi vádlott büntetése egy -évről tizennégy évig terjedő börtön. A halálos Ítéleteket végrehajtották. A Magyar Bizottság ebben az.ügyben távirattal fordult az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének a magyar helyzet ki­vizsgálása ügyében kiküldött Külön Bizottságához, amely­ben ismételten felhívja a Bi­zottság figyelmét arra a tény­re, hegy a magyarországi ha­tóságok tovább ' folytatják a -magyar szab adsághareiban résztvett hazafiak üldözését -és hogy hivatalos jelentés -szól arról, hogy május 17-án négy szabadságharcost, név szerint Péch G-ézát, Balogh Lászlót, Gerlai Józsefet és Békési Bélát halálra Ítélték és kivégezték. A per többi ti­zenkét vádlottját pedig egy évtől életicgytiglamig terjedő börtönbüntetésre átélték. A Magyar Bizottság kéri a-z Egyesült Nemzetek Különbi­zottságát, hogy a magyaror­szági fejlemények megtárgya­lás-ára" — közöttük ennek az ügynek kivizsgálására — a Bizottságot azonnal hivják össze. VESZEDELMES É1BEKLŐBŐ Joseph PO'Zocr, 43 éves 9S03 Hilbert drivei lakost megszólította az utcán egy nő, érdeklődve, hogy merre találja meg az utcát, ahova menni szándékozik. Pozoor udvariasan útba akarta iga­zítani az asszonyt, akinek tár­sa, egy erős férfi reátámadt, ütlegelni kezdte és elvette 35 dollárt tartalmazó pénztárcá­ját. A Mt. Sinai kórházban ré­szesítették orvosi segélyben arcán szenvedett sérüléseit. ÖT VÁDLOTT A St. Luke kórházban má­jus 29-ikén elkövetett 24,000 dolláros rablással kapcsolat­ban öt vádlott áll a megyei nagy esküdtszék előtt: a 21 éves Willie G. Banks és 27 éves Jerome bátyja, a 26 éves Nelson Watts, valamint or­gazdaságért a 26 éves Róbert Julian és a 23 éves Glorias­­tine Banks, Jerome felesége. AZ ALGÍRI HABORV UTÖJÁTÉKA PARIS — Az algiri háború a francia katoliku­sokat két pártra szakította, írja a párisi sajtó. Egye­sek függetlenséget követelnek az arabok részére, mások ezt elkeseredetten ellenzik. Lyonban az ellen­zékiek megtámadták a katolikus lapok szerkesztősé­geit és máglyát raktak az újságokból az érseki palota előtti tzren. A szerkesztőt elhurcolták és félboltra verték. CSÖKKENŐ HALÁLOZÁSI ÄMMYSZÄM JOHANNESBOURG, Dél Afrika — A délafri* kai Uunioban élő európaiak halálozási arányszáma a legutóbbi, 1955-ös kimutatás szerint csökkent és pe­dig rekordot jelentő mértékben. Évente 1000 fehér emberre 8.06 halálozás esik. Ezt a hatóságok elsősor­­' an -a fejlődő egészségügyi '-helyzettel cs az újonnan létciitott kórházakkal magyarázzák. jof Nansen Európaváros”-ban otthont és kenyeret találni. Ez már a negyedik, ilyen vá­ros, amely felépítésre kerül. A másik hárem közül kettő Nyugatnémetorszá-gban, a harmadik Ausztriában van. Tervbevettéiü egy ötödik vá­ros felépítését is a Saarvidé­­ken, amelyet “Albert Schwa­­itzer Európavárcsnak” fog­nak nevezni. INDIA ÉHEZŐI PASS AU, Nyugatnémetország — Egy római ka­tolikus ifjúsági egyesület mozgalmat indított, hogy az Indiában éhínséget szenvedő lakosságot élelmisze­rekkel lássa el. Felhívásukra 50,000 ember jelentke­zett Nyugatnémetországban, hogy élelmiszer ado­mánnyal segítse India lakóit. A mozgalom jeligéje: “Bőjtöljünk az éhezőkért”. A REND ŐREI Az európai városokat kü­lönböző nemzetiségű, osztály­­helyzetű, világnézetű és nyel­vű lakosság lakja. Ezekben az Európavárosckbarj azonban kozmopolita atmoszférát kí­vánnak létesíteni és az azok­ban letelepített menekültek részére lehetőséget akarnak nyújtani arra, hogy minden­ki megfelelő munkához jus­son. így fogják azután ismét elfoglalni az őket megillető helyet a társadalomban. Min­den Európa városban 20 csa­ládnak, kb. 150 fővel kíván­nak saját otthon -biztosítani, akik eddig a táborlakók éle­tét élték. Gótikus fahészletek egy soproni templomban SOPRON. — A soproni Sz-entléleik-templcm restaurá­lási munkálatai során a temp­lom -nyugati homlokzatán elő­került -a hajdani csúcsíves hé­jámat és a régi, gazdagon di­­szitett, -ugyancsak csúcsíves ablak. A Műemléki Felügyelő­ség irányításával az értékes gótikus faragványokat teljes egészükben helyreállitották. Az ujorJnan feltárt részletek megerősítik azt a véleményt, hogy a templom a XIV-XV. század fordulóján épült. Pártolja hirdetőinket! IDAHO FALLS — Az itteni rendőrségnek 40 tagja van, ezek közül 10-en éjjeli őrszolgálatot végez­nek, ügyelnek az üzletek és lakások biztonságára be­törés ellen. Most heten az éjjeli szolgálatosok közül — heten, mint a gonoszok — bevallották, hogy ők éj­­peli szolgálatukban nem őrködtek, hanem lopkodtak. A párisi tüntetései: egyik sebesültjét a mentők elszál­lítják. 4 p M »rrv 7-IK OLDAL '

Next

/
Oldalképek
Tartalom