A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-20 / 25. szám
»-IK OLDáE A ÍO FASZTOR Pünkösd után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 5,1—11 Az időben történt pedig, midőn a sereg hozzá tódult, hogy az Isten Igéiét hallgassa és ő Genezáret tava mellett áll vala, láta a tó szélén két hajót állani, mig a halászok kiszállottak és mosták a hálókat. Lemenvén tehát az egyik hajóra, amely Simoné volt, s kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól és leülvén, tartitá a hajócskából a sereget. Amint pedig megszűnt szólani mondá Simonnak. Evezz mélyre s vessétek ki hálóitokat a halfogásra. Felelvén Simon, mondá neki: Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk, de a Te szavadra kivetem a hálót. És miután ezt megtette, a halaknak oly bő sokaságát rekeszték be, hogy szakadoz vala hálójuk .. . Intőnek tehát társaiknak a másik hajócskába, hogy jönnének a segítségükre. És menőnek és megtölték mind a két hajócskát, úgy, hogy csaknem elmerültek. Látván ezt Simon Péter, Jézus térdeihez borulva, mondván; Menj ki tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram . . . Mivelhogy félelem fogta el őt s mindazokat, kik vele voltak, a, halfogás miatt, amelyet csináltak vala, hasonlóképen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, kik Simon társai valának. És mondá Jézus Simonnak: Ne félj, ezentúl már embereket fogsz. S kivonván hajóikat a szárazra és elhagyván mindenüket, követték Őt. MISSZIONÁRIUSOK AZ ESZKIMÓK KÖZÖTT Irta: P. Drago Caietanus SZENTBESZÉD i Midőn az Ur Jézus egyszer azt mondotta Szent .Péternek “Vidd a mélyre hajódat s eresszétek meg hálóitokat a halfogásra”, Szent Péter szomorúan ,lehangoltan ,szinte reménytelenül felelt az Urnák: “Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk.” Szent Péterrel együtt mi is sokszor kiáltunk fel igy az életben: Istenem, mennyit dolgoztam, fáradtam, áztam, fáztam, éheztem, szomjaztam, küzdöttem, alig-alig van valamelyes eredmény. Hát mindez bizony keserű igazság. Keservesen apasztalhatjuk ezt úgy az anyagi, mint különösen az orkölcsi téren. Hány ember szánt, vet és mégsem arat hány ember ültet, öntöz és gyümölcsöt mégsem szed, hány ember van, aki korán kel, későn fekszik és aranyat mégse lel. Hányszor érezzük, amit az írás mond : “Arcod verejtékével eszed a kenyeret, mig vissza nem férsz a földbe, mert por vagy és porrá leszesz”. Ámde ha sokszor és sokat dolgozunk hasztalanul, i agy csak silány eredménnyel az anyagi téren, még ; öbbet fáradozunk hiába, eredménytelenül az erkölcsi péren. Mennyi szép szó, mennyi szeretettel teljes intés, mennyi jóakaró figyelmeztetés, mennyi jó tanács, üdvös tanítás, mennyi szülői, tanítói, baráti kérés, könny és sirás vész kárba!... Talán még nagyobb keserűséggel tapasztalja a szülő, a tanító, a lelkipásztor hogy nemcsak a föld, hanem az ember természete is meg van átkozva, hogy az ember magától csak bűnt, csak rosszat hoz a világra. Valóban, ha valahol az erkölcsi téren, a lélek körül igaz az, hogy sokat dolgozván, sokat fáradozván, sokszor semmit, avagy csak keveset fogunk. Óriási munkának kevés a látszata, sok éves fáradozásnak egy perc alatt vége. De nemcsak mások leikével vagyunk igy. így áll a dolog a saját lelkűnkkel is. Hány év repült el már fölöttünk és vájjon elmondhatjuk-e, hogy évről-évre jobbak lettünk, hogy minden évben sikerült legalább egy hibát leküzdenünk, egy bűnt kiirtanunk magunkból. Sokszor bizony magunk és gyermekeink a jóban haladnának előre, sajnos, a rosszban erősödnek meg. Ámde, amikor Szent Péter Krisztus Urunknak azt mondotta: “Mester, egész éjszaka fáradozván, semmit sem fagtunk” akkor itt nem állott meg, hane migy folytatta: “De a Te igédre megeresztem a hálót.” Mintha csak azt mondotta volna: Uram, nem azt teszem,ami nekem tetszik, hanem azt, amit Te parancsolsz és azt azért teszem mert Te parancsolod. Szent Péternek ezen eljárása nagy és szép tanulságot foglal magában mindannyiunkra nézve, akár az anyagi, akár az erkölcsi téren munkálkodunk. A tanulság az, hogy amint Szent Pétert a háló kivetésére nem a múlt sikere, hanem egyedül csak Krisztus szava bírta, akként minket is a munkára, a munkánkban ne a siker buzdítson és fordítva a sikertelenség meg ne gátoljon, hanem igenis buzdítson, fönntartson az Ur parancsoló szava: “imádkozzál s dolgozzál”, vagy amint azt Madács Imre Írja “Az ember tragédiája” cimü halhatatlan színmüvében: “Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!” Az Isten utai egészen mások, mint az ember utai. Istennél a siker nem számit, hanem á jó szándék, a jó akarat. A jó szándék pedig az, hogy Istenért, hogy Isten dicsőségére, Isten kedvéért Isten parancsából teszek valamit. Aki Istenért dolgozik, azt a siker alázatossá teszi, a sikertelenség pedig nagyobb munkára ösztönzi. AZ ELSŐ OLAJFORRÁS WASHINGTON — Az első olajforrást a U. S. területén 1627-ben fedezték fel New Yohk államban, Cuba közelében. Az ottani Seneca indiánok vezettek egy ferencrendi szerzetest az olajforráshoz, amelynek termékét gyógyításra és festésre használták fel. Az eszkimók megértették, hogy én vagyok az a Páter, aki távolból jön. Tehát szépen sorban állva egymásután jöttek, hogy kezet nyújtsanak. Egy rendtársam, P. Schneider, még a hajón figyelmeztetett, hogy az ismerkedésnél ki ne hagyak egyetlenegy eszkimót sem, sőt hogy úgy köszöntsem őket, ahogy jönnek, mert ők már maguk között elhatározták a sorrendet. Ha másképpen tennék, ők nagyon megsértődnének. Ép mikor egy aszszcnynak kezet nyújtottam, egy rendtársam figyelmeztetett, hegy nézzem meg a kis fiút, aki be volt burkolva édesanyja kámzsájában. Tehát felemeltem kezemet, hogy megsimegassam bundás kis fejét. De ni, a kis csöpség kihúzta muffjából kezét, hogy velem kezet fogjon, egészen boldog, hogy őt sem felejtettem el! Nagy benyomást tett rám első találkám az eszkimókkal. Több könyvet olvastam az eszkimóikról és áttanulmányoztam missziónk eszkimó irodalmát; százával láttam eszkimó fényképet minden helyzetben; mikor mennek vadászni vagy halászni; az életüket a sátrakban vagy az iglukban (jég-kunyhókbap). De most, mikor sajáté szemeimmel látom őket, mikor meg markolom a kemény kezüket ezeknek a kis és csontos lényeknek, akik egyszerűek, de ugyanakkor büszkék is; akik piszkosak, de mégis csodálatosak; mindez olyan benyomást tett rám, mintha most egy más bolygón léteznék. Mikor beléptem a misszió épületébe, úgy éreztem, mintha valaki elvágta volna lélegzetemet és szemeim becsukódtak. Benntről elviselhetetlen bűz rácsapott az orromra. Két-háromszor is megpróbáltam a bemenést. És végre, mikor berohantam, kértem a kiséről Pátert, hogy hagyja nyitva az ajtót, 'habár hideg levegő jött be a szobába. Igen nehéz levegő volt a szobában, mely az eszkimók nappali társalgó terme. Tudni kell azt is, hogy az eszkimó misszió több nagyobb és kisebb fabarakból van összetéve. A középen álló nagy épület a misszionáriusok lakhelye. Az előszoba után ott van a nagyterem, az eszkimók terme. E terem körül — ami másképpen a legfontosabb része az épületeknek — ott van még 4—5 kis szoba: a kápolna, két kis szoba a misszionáriusok részére, egy étkező-konyha és egy kis éléstár. Az összes szobák ajtai — ha léteznek —az eszkimók termébe nyilnak. Bent a nagyteremben az összes eszkimók, katolikusok, protestánsok vagy pogányok, szabadon bemehetnek korán reggeltől késő estig és szószerint azt csinálhatnak, amit akarnak. A szoba közepén ott van egy nagy asztal és körülötte néhány pad. Az asztalon néhány játék is található: sakk, dámajáték, dominó. Néhányszor a nagy asztal mellett egy kis billiárdi asztal is van. Egy sarokban áll egy benzin hordó tele ivóvízzel és mellette van egy aluminium csésze, hogy a szomjasak ihassanak. A falon függ néhány hitoktatásra való kép és szentképek. Egy sarokban a rádió. Az eszkimók sokkal jobban szeretik a gramofont, mivel a rádió nem beszél az eszkimók nyelvén. Tehát ha feltesznek a gramofonra egy lemezt, a muzsikája olyan ördögi, hegy mindenki kezd ugrándozni és eszeveszetten dobolnak az asztalon, ordítanak és úgy mozgolódnak, hogy a Kát. Aggmenház hírei A Kegyhely Búcsú Napján, íunius 29-én fogjuk a Szűz Mária Kegyhelyének Búcsú Napját megünnepelni délutáni 3 órai kezdettel utolsó vasárnap. Frissítőkről a Bizottság fáradhatatlan tagjai szintén gondoskodni fognak, autóbuszok, mint rendesen, közlekedni fognak. A Szent István Kát. Magyar Nap, amelyet a Szt. István Kát. Biztosítási Egylet fog rendezni, az Aggmenház területén, aug. 17-én lesz. A nagyarányú előkészületek javában folynak. SZENTTÉ AVATÁS RÓMA. — A Szentatya június 9-én két szentté avatást végzett, amely szertartásom nagy tömeg vett részt. Megjelentek Olaszország, valamint a külföld püspökei a világ minden részéből. A pápa szentté avatta Carlo de Sezzet, aki 1613Jban Sezze, Rómaimban, Róma közelében született és világi tagja volt a Ferences rendnek. Meghalt 1670-ben. 13-ik Leó pápa 1881-ben avatta boldoggá. Szentté avatta továbbá Joaquina de Vedruna de Mas, spanyol özvegyet, aki 1788- bam Barcelonában született és 1854-ben kolerában hunyt el. Boldoggá avatása 1940-ben történt, ő volt a Karmelita Irgalmas Rend alapítója. termük a poklok előtermé hez hasonlít. A misszionárius hagyja az eszkimókat, hogy lármázanak, amennyit akarnak. De ha már nem birja elviselni a lármát, kimegy a szobájából, mely mindig nyitva van. mosolyog és a tenyerével veri a muzsika ritmusát. Csak hamar eltűnik a konyhában és visszajön egy nagy kancsó teával. Erre mintegy varázsszóra legszentebb csend követi a pokoli lármát. Mindenki elhallgat. A tánc is elhal. Aki legközelebb van a pokoli masinához, megállítja A banda legidősebb tagja már nyújtsa is az eluminium csészét, hogy elsőnek élvez ze a mennyei italt — a meleg teát! Ha tehát a Páter még egy kis békét kivan, akkor felhívja a társaságot egy sakk-partira. Mások pedig játszanak dámajátékot vagy a dominót. Az asszonyok visszamennek padjaikra és tovább folytatják munkálatukat, amelyet magukkal hoztak otthonról. A kis gyermekek pedig kergetőznek a padok vagy az asztal alatt, rugdalóznak és bukrenceket csinálnak. Legnagyobb örömük, ha úgy tudnak gurulni, mint a labda. Akkor orditanak boldogságukban. Tehát ilyen nép közepette dolgoznak a Szeplőtelen Szűz misszionáriusai, sokszor nagyon csekély eredménnyel. Munkájuk mégis bámulatraméltó. LENYELTE A KULCSOT A két éves Johnny Morris öt éves Duane bátyjával ki akart nyitni egy bádogdoboz peanutot, de ez nem sikerült a gyerekeknek, amint levették a kanna kulcsát. A kis Johnny játszani kezdett a kanna kulcsával, amely megakadt a torkán és a kisfiú fűi dokolni kezdett. Kétségbeesett anyja, a 29 éves Mrs Walter Morris a fuldokló gyereket bevitte a St. Alexis kórházba, de mire odaért, a kisfiú már jól érezte magát, sőt már mosolygott is. Az ápolónő megmagyarázta az anyának, hogy az autó rázása közben a gyermek torkán akadt kulcs megmozdult és a kisfiú lenyelte azt, amit később s röntgen kép is igazolt. Az orvosok megnyugtatták az anyát, hogy a kulcs természetes utón fog távozni a kicsike szervezetéből. Pünkösd után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 8, g—13 Azon időben: Mikor bement Jézus Kafarnaumba, egy százados méné hozzája, kérvén őt, és mondván : Uram .szolgám házamban fekszik inaszakadtan, és gonoszul gyötrődik. És monda neki Jézus: Én elmegyek és meggyógyítom őt: És felelvén a százados, mondá: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj; hanem csak egy szóval mondjad, és meggyógyul az én szolgám. Mert én is hatalom alatt való ember vagyok, vitézek lévén alattam: s ha mondom ennek: Menj el, elmegyen; és a másiknak: Jöszte, s eljő; és szolgámnak: Cselekedd ezt, és megcselekszi. Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék, és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet magában Izraelben sem. Mondom pedig nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal mennyeknek országában; az ország fiai pedig kivettetnek a külső setétségbe; ott leszen sirás és fogak csikorgatá^a. És mondá Jézus a századosnak: Menj el, és amint hittél, úgy legyen neked. És meggyógyula a szolga azoft órában. SZENTBESZÉD A poklos, akit Krisztus meggyógyított, zsidó volt, i százados pedig, kinek szolgáját meggyógyította az Ur, pogány volt, de a zsidó vallás iránt némi hajlanlóságot tanúsított. A százados hite alkalmából, aki pogány volt, megjövendölte Jézus a pogányok megtérését,akiknek első ssengéjevolt ezen százados. Mintha mondta volna az Ur: A világ minden részéből a keresztény hitre tért pogányok ,mint a pátriárkáknak igazi s szellemi fiai, mint akik hitüknek, örökösei, a pátriárkákkal részt fognak venni a menyország örömeiben; mig ellenben az ország fiai, vagyis a pátriárkák test szerinti fiai, kiknek a menyország természetes örököseinek hellett lenni, kivettetnek a mennyországon kívül levő sötétségre, a gyehennára. És mondá Jézus a századosnak: Menj el és amint hittél, úgy legyen néked. Es meggyógyula a szolga azon órában, vagyis azon pillanatban, amelyben Krisztus kimondta e szavakat: Amint hittél, úgy legyen néked. Mintha mondotta volna az Ur: Hitted, hogy én a távolból egyetlen szavammal meggyógyíthatom a beteg szolgát .gyógyuljon meg tehát a te szolgád az én távollétemben, egyetlen szavamnál fogva. A százados hite és Istenbe vetett bizalma lebegjen mindenkor lelki szemeink előtt . . . Az Ur Jézusba helyezett erős hit s bizalom vezéreljen mindnyájunkat az élet utain. Nehéz küzdelmek közt bizzunk a Szentháromságban öröktől örökké uralkodó és lényegében egy élő és igaz Istenben és ő megsegít bennünket. MI ÚJSÁG A NAGY VILÁGBAN? NEW YORK — Dr. George Wolf lélekgyógyászt, akinek jólmenő orvosi rendelője volt, leleplezték, mint egy elmegyógyintézet volt ápoltját. Az orvos a Raymond streeti börtönben dolgozott ideiglenesen és levelet írt a polgármesternek “szégyenteljesnek” nevezve a broclklyni börtönben levő állapotokat. Vizsgálat indult és igy derült ki a lélekbúvár múltja. LAS VEGAS — Louis Rene Beaudoin, a kanadai képviselőház 46 éves volt speakere, feleségül veszi a 23 éves Alice Outram volt RCAF tisztviselőnőt. A fiatal leányt Beaudoin akkor ismerte meg, amikor az a kanadai légihaderő szolgálatában állott és 1956- ban résztvett egy karneválon. Beaudoin most vált el Renoban — a válófélben lévők mekkájában — feleségétől, akitől két fia született. A renoi válásokat Kanadában nem ismerik el, de a volt speaker kijelentette, hogy nem fog alkalmat adni arra, hogy Kanadában bigámia miatt elitéljék. PAMPLONA, Spanyolország. — A Zabalda családnak miiind a ihat fia a Dominikánus szerzetesrend tagja. Négyen már felszentelt papok, a kiét legfiatalafJb pedig most végzi tanulmányait a rend keretében. XII. Pitts pápa szerencisekTvánatait küldte a szülőknek, amikor a harmadik és negyedik Zabalda fiú első szentmiséjét mondotta a múlt héten, szülővárosában. MILWAUKEE. — Azt mondja Joseph Suskovich, 82 éves nyugalomba vonult üzletember, hogy elutazik Svédországba, Ronneby városba, és magával hozza a menyasszonyát, Anna Applequist 70 éves őzvegyasszonyt. Régi tervét valósítja meg ezzel. Ugyanis már 52 évvel ezelőtt megkérte az Anna keiét, de Anna szülei úgy vélték, hogy ő 18 évvel még lágyon fiatal a házassághoz. Az elutasított kérő vériő szívvel hajóra szállt és Amerikába jött. Most már Anna érett korú nő, a házasságkötésnek nincsen akadálya. A tornado Wisconsinban ezt az iskolát is megrongálta.
