A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-02 / 18. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 36. ÉVFOLYAM _I!_!!__1!_!!_!!______!!_■!_!!-!UI-!■ II IJ Hírek a világ minden részéből HAVANA — Fidel Castro kísérlete, hogy meg­buktassa Batistát, úgy látszik, füstbement terv ma­radt. Fegyver és lőszer hiányzik, hívei elszélednek, megadják magukat Batista diktátor katonaságának. DZSAKARTA — Indonézia kormánya kincset talált. A múlt héten a japán kormány végre aláírta a jóvátételi szerződést, melynek alapján 800 millió dollárt juttat Indonéziának a háborúban okozott ká­rok megtérítése címén. Jól jön Szukarno elnök kor­mányának ez az aranyeső éppen most, amikor a hol­land iparok és üzletek oktalan kikergetése és a pol­gárháború miatt gazdasági válsággal küzd a sziget­­ország. ; I :-*M**lY *:»■#' BONN — Jön Mikoján, a szovjet helyettes mi­niszterelnök. Nagy biztonsági előkészületek előzik meg a vendég érkezését. A repülőteret rendőrkordon veszi körül, újságírók és fényképészek csak 30 yard­­nyira közelíthetik meg a repülőgépet. BUENOS AIRES — Peron elkergetett diktátor vidéki palotáját az uj kormány a süketnémák orszá­gos intézetének ajándékozta. JERUZSÁLEM — Izrael népe most ünnepli meg az állam fennállásának 10-ik évfordulóját. Jeruzsá­lemben hatalmas katonai parádét rendeztek. Az aka­­bai öbölben jordáni hadihajóról lövöldöztek izráeli halászokra, egy halászt agyonlőttek, egy másiknak nyoma veszett. KARL MARX STADT (Chemnitz), Kelet-Né­­metország. — Wolfgang Hoppe 29 éves vasutas már 1954-ben átment a nyugati szabad zónába. Ott anti­­kommunista tevékenységet fejtett ki, segítette a töb­bieket, akik átszöktek a szovjetzónából. Nemrég visz­­szatért a szovjetzónába és gazdasági és katonai in­formációkat küldött nyugatra. Póruljárt, életfogy­tiglani börtönre Ítélték. WASHINGTON — Miután a csehszlovák kor­mány J. R. Jacyno prágai követségi tanácsost állító­lagos kémkedés miatt kiutasította, az amerikai kor­mány megtorlásképpen kiutasította Dr. Roman Sko­­kan cseh kereskedelmi attasét. CALCUTTA, India — A tűzoltóság 40 uj tűzoltót akart felvenni. A 40 állásra körülbelül 3000 főnyi tö­meg jelentkezett. A tömeg beverte a tűzoltóállomás ablakait, több kocsi és feszerelés megrongálódott. A rendőrség gumibottal és könnygázzal oszlatták széj­jel a tüntetőket, kilencvenet közülük letartóztattak. BONN — Április első hét napján a keletnémet szovjetzónából menekült 3956 német kért menedék­jogot Nyugat-Berlinben és Nyugat-Németországban. A husvételőtti héten 3593-an szöktek át a szovjetzóná­ból. ' ’ ■ : S^l*«**» BÉCS — Nagy megdöbbenést keltett egy fiatal leány meggyilkolása, akinek meztelen holttestét a város közepén levő parkban egy virágágyban talál­ták meg a hajnali órákban. A 21 éves Faber Ilona az osztrák kereskedelmi minisztérium egyik főtisztvise­lőjének leánya volt. Bock kereskedelmi miniszter kö­veteli a halálbüntetés visszaállítását szekszuális gyil­kosság esetében. TEHERÁN — A perzsiai illegális kommunista párt két tagját kivégezték. 1954 óta — amióta a kom­munista pártot betiltották — a kivégzett párttagok száma ezzel 34-re emelkedett. SZALONIKI, Görögország — Szerencsésen ide érkezett a szófiai Ivanoff család — az 50 éves Trajkó Ivanoff, felesége és három fiuk. Egy évig tervezték szökésüket a bulgáriai szovjetpokolból. 1927-es Chrysler autójukkal a jugoszláviai Monasztirba utaz­tak, engedéllyel, ott cementkockákat erősítettek a kocsi oldalaira és teljes erővel áthajtottak a bolgár­görög határt elzáró torlaszokon. A bolgár határőrök tüzeltek, de a golyók a cementkockákról visszapat­tantak. ! ;' | ! mm i GENF — A Vörös Kereszt nemzetközi szövet­sége 130,000 adag oltószert küldött Dacca pakisz­táni városba a himlőjárvány leküzdésére. MÜNCHEN —1 Az ukrán emigráns újság szer­kesztőségében felrobbant egy pokolgép, amelyet cso­­magpósta utján küldtek oda kommunisták. Ember­életben nem esett kár. ALGÍR — A francia hadügyminiszter beszámo­lója szerint az algériai felkelés kezdete, 1954 novem­ber óta 62,000 arab felkelő és 6000 francia katona vesztette életét. TOKIO — Adolph Merten St. louisi marine kato­nát, aki korcsmái verekedés közben agyonlőtt egy 19 éves japán fiút, a japán bíróság felmentette azzal az indokolással, hogy tökrészeg volt. Az ügyész felleb­bezett a felmentő Ítélet ellen. Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FUGGETLENSEG CLEVELAND, O. péntek, 1958 május 2. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 18. .ZÁ/ Ez a szomorú felvétel egy hangárt ábrázol Midland, Mich.-ben, ahová 47 holt­testet szállítottak be. Valamennyien utasai voltak egy nagy utasszállító repülő­gépnek, amely a közelben lezuhant. Nem enyhítheti a válságot a szakadatlan drágulás A KÜLFÖLDI OLCSÓBB ÁRUK VERSENYE ÉRZÉKENYEN ÉRINTI AZ AMERIKAI IPARI TERMELÉST ÉS ÜZLETMENETET Az időjárás és a gazdasági válság közt egy érdekes kü­lönbség mutatkozik. Az idő­járásról, egy amerikai hu­morista (klasszikus megállapí­tása szerint, mindenki beszél, de senk lsem tesz ellene sem­mit. A gazdasági válságról is mindenki beszél és nagyon so­kán vannak, akik tesznek va­lamit a. helyzet további le­rontásáért. “Aki ibirja, mar­ja” jelszóval a nagy uniók béremeléseket csikarnak ki sztrájkfenyegetéssel és az ipari nagyok, ibár ma még szorítja őket a depressziós cipő, sejteni engedik, hogy ősszel Ők is követik a példát és az acéltól kezdve mindent megdrágítanak. A nagyokkal versenyt futnak a kicsik: itt a borbélyok jelentik ibe a haj­­vágás árainak felemelését, ott a halódó autóbuszt fenyege­tik újabb életveszélyes vitel­­dijdrágitással. 1 A szabad gazdaság rendjének válsága? Aki nem tehet mindezek el­len semmit, az csak annyit 'tesz, hogy megfizeti az uj ára­kat és összébb huzza a köz­mondásos derékszíj jat. Aki pedig érti a gazdasági élet törvényszerűségeit, elámui a mostani érthetetlen fejlemé­nyeiken. Hiszen gazdasági vál­sággal, az üzleti forgalom le­­lanyhulásával a könyv tanú­sága szerint az árák lemor­zsolódása jár. (Mégis, ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. A könyv azt mondja, hogy a szabad gazdasági rendszer­iben az árak a kereslet és kíná­lat egy másraha.tás ából, az el­adó »és a vevő versenyéből ala­kulnak ki; ennek is éppen az ellenkezőjét látjuk. Kj, derűsebben nézelődik, ki borúsan lát. A borúlátók nagy veszélyek közeledését sejtik iés rettegik. Azt mondják : Ha a kereslet és kínálat gazda­sági törvénye nem számit, akkor nincsen szabad gazda­sági rend, kicsúszik a talaj Amerika gazdasági rendje alól. Mj jön utána? Nagy kérdés, a jövő titka, a szovjet reménysége. Hontó drágítás A válság közepette tobzódó drágítás) mánk/ ki élesíti a versenyt az amerikai és a külföldi áru közt. Ebben a versenyben óriási előnyben van az olcsó külföldi áru a drága aim erikái áruval szem­ben. Az amerikai iparok pa­naszkodnak, hogy fojtogatja őket, az olcsó japán, német, olasz, stlb. áru versenye, vám­védelmet kérnek a külföldi áru visszaszorítása végett. Ugyanakkor a munkabérek folytonos, évenkinti emelke­dése miatt az amerikai gyá­raik . kénytelenek áruik árait még magasa,bbra felsrófolni. Hová vezet ez az esztelen ide­­oda ránga tózás ? A jövő titka. A jelen helyzet a követke­ző : A külföldi áru olcsóbb az­ért, mert mindenütt a vilá­gon jóval alacsonyabbak a .munkabérek és hosszabb a munkaidő, mint Amerikában és a külföldi áru minősége egyre javul, mert tengerentúl megtanulják a jobb amerikai termelési módszereiket és kö­vetik azokat. Éis ezt az ered­ményt a külföld jórészben amerikai segítségnek köszön­heti. Elég emlékeztetni a Marshall Tervre, a német és japán gazdaság helyreállítá­sára amerikai dollármillóik és billiók segítségével. Olcsó munka Itt egy pár ijesztő példa a külföldi áru olcsóságának fő okáról, az olcsó munkáról. Japánban az átlagos gyári órabér 26 cent, Amerikában $2.10 plusz (biztosítási és egyéb kedvezmények és a Social Security nyugdí j ille­tékek felének fizetése a mun­kaadó által. Olaszországban! az északi ipari körzetekben az órabér és a külön kedvezményeik: 53 centet tesznek ki, a déli or­szágrészekben 40 centet. Franciaországban a legkép­­zetebb munkás, például az automobil iparban, $1.37 óra­bért kap, az amerikai autó­ipariban $4.10-et plusz külön kedvezményeket. tNémetorszáigban a General Motors autógyára, az Opel, 86 cent maximális órabéreket fizet. Angliában az autóipari át­lagos órabér 80 cent. A túlórák bérezésében is hasonló eltérések vannak Amerika és a külföld közt. Nehézségek vannak odaát is bőven Ezek az adatok első tekin­tetre valósággal ijesztőik. Ho­gyan lehet a külföldi áruval versenyezni, ha annak előál­lítása ilyen olcsó? Erre a kér­désre a felelet kissé meg­nyugtató. Tudni kell ugyanis, hogy a külföldi termelő árait nem egyedül a munkabérek — az olcsó munkabérek — határozzák meg, hanem van­nak más tényezők is. 'És pe­dig: A külföldi iparok többet fi­zetnek hitelért. A kamat 7 és 10 százalék .közt váltako­zik, míg az amerikai ipar és üzlet 3-4 százalékért (kap köl­csönt. A szén, az olaj, a ben­zin drágább, mint Ameriká­ban. És a munkások teljesítménye mögöttié marad az amerikai termelőképességnek. De — mint már fentebb em- Iiitettük — a munkateljesít­mény a külföldön egyre fo­kozódik. Kizárjuk magunkat az árupiacról Egy amerikai acélipari igaz­gató egy érdekes példával vi­­lágititt be a helyzetbe. Düs­seldorf nyugatnémet város­iból egy rakomány szegesdrót érkezett Clevelandiba. (Nem koncentrációs táborok felsze­relésére, 'hanem farmerek használatára...) A német árut a düsseldorfi gyárból vo­naton, óeeáinjáró hajóval, az­tán újra vonaton és truckfcal szállították a clevelandi ren­delő raktárába. És mégis, ilyen szállítás i költségeik el­lenére, a német áru 40 száza­lékkal olcsóbb volt, mint a helyi gyártmány. Ami, az j amerikai gyárigazgató sza-yüSöHfSjSSSSHSHSHjESHSHSHSSSiíSSSESiA TITKON KILŐTT MESSZEVIVÖ A floridai Cape Canaveral 'katonai kísérleti ál­lomásról a legnagyobb titoktartás mellett kilőttek egy ICBM messzevivő rakétát. ICBM — Interconti­nental Ballistic Missile-t jelent. Az oroszoknak állító­lag már van ebből bőven és ez a magyarázata annak, hogy “megjött a hangjuk”, úgy beszélnek, úgy leve­leznek Eisenhower elnökkel, mintha máris megnyer­ték volna a harmadik világháborút és diktálhatná­nak Amerikának és az egész szabad világnak. Az ICBM atombombát tud kiröpiteni 5000 mér­­földnyire levő célpontokra, például Moszkvára és Sztálingrádra, New Yorkra és Clevelandra. Ameri­kában az ICBM még a kísérletek stádiumában van és éppen ez az oka annak, hogy a floridai kilövés ti­tokban történt. Ha nem sikerült volna a kísérlet, a hadvezetőség hallgatott volna. De sikerült. A rakéta 5500 mérföld távolságba repült és az “orra” az Atlan­ti Óceánba zuhant. Az orra a legfontosabb testrésze ennek az ördöngős repülő masinának, mert abban rejtőzik az atom- vagy hidrogénbomba, amely el tud pusztítani egy egész nagy várost. Ez a kiröpitett ICBM a légierő és a haditengeré­szet rakétáinak kombinálásával jött létre. Ez tech­nikai dolog, a közönséget kevéssé érdekli. De érdekes az a közlés, hogy az ilyen összekombinált rakéta lesz az, amelyet a Holdba fognak kiröpiteni. HŐSI HALÁL RÉKEIDŐREN Szomorú dolog, hogy a háborúnak áldozatai van­nak még békeidőben is. Bizony, háborúban vagyunk már ma is a szovjettel, békeidőben. Hidegháborúnak nevezik ezt a felemás állapotot. Kentuckyban a 101. légi hadosztály ejtőernyős leszállási hadgyakorlatot tartott. Több mint 1300 ej­tőernyős vett részt az első napon a nagy leugrásban. Jól kezdődött a gyakorlat, csak enyhe szél fújt az alsó régiókban. De nemsokára hevesebb szél vihar­zott és a leszált katonák közü öten halálra zúzódtak a földön, több mint 100-an megsérültek. A gyakorlatozás tragikus kezdete ellenére más­nap tovább folytatták az ejtőernyős leszállásokat. POLGÁRHÁBORÚ MUZSIKASZÓVAL ■7-.Belgium fővárosában ünnepélyesen megnyitot­ták a világkiállítást. A megnyitás napján olyan ra­gyogó tűzijáték volt, amilyent a brüsszeliek még so­hasem láttak, muzsika szólt és ezrek tolongtak a résztvevő negyvenhét nemzet kiállítási csarnokai előtt. 150,000 vendég volt ott, a világ minden részéből. Az érdeklődés középpontjában az amerikai és az orosz kiállítási házak álltak. Itt is, ott is óránkint 10,000 látogató volt. Az orosz pavillont este 6-ig 60 ezer ember látogatta, az amerikait — amely este 11-ig maradt nyitva — 100,000 néző csodálta meg. A második naptól kezdve minden pavillont este 6 órakor be kell zárni. Az amerikai-orosz verseny végső eredménye majd csak később válik el. NIKITA ARANYKÖPÉSEI Nikita Kruscsev egy diplomáciai fogadásán elő­vette a verklijét és lejátszotta kedvenc nótáját, amely úgy szól, hogy a szovjet idővel le fogja pipálni a ka­pitalista országokat. Aztán elkezdett aranymondásokat szórni. Ez volt a legaranyosabb: “Én látok itt nagyköveteket, akik köpködnek a kommunizmusra. De én azt aján­lom, ne rendezzünk köpködőversenyt, ne azt nézzük, hogy ki tud nagyobbat és messzibbre köpni, hanem éljünk békességben és versenyezzünk.” Hogy mit ért ő békesség alatt, azt is megmondta. Békességes, sőt testvéri viszony van a szovjet és a magyar állam közt. Még jó, hogy nem azt mondta, a szovjet és a ma­gyar nép közt. vaival, azt jelenti, hogy “Amerika kizárja önmagát a piacról.” Mii lehet és mit kell tenni? Versenyezni kell. A munka­teljesítményt kell fokozni, ih-ogy a magas munkabérek el­lenére az amerikai áru ver­senyképes legyen a világpia­con. A munkabérek emelése a teljesítmény fokozása nélkül gazdaságilag égés zségtelen,, káros, megengedhetetlen. Van egy másik, kényelme­­sebib ut is a külföldi áru ver­senyének kivédésére: magas vámokkal megterhelni, kiíüs­­tölini a külföldi árut. Sokan, lenéző és rövidlátó embereik, ezt követelik. Ha Amerika kongresszusa és kormánya ezt a tanácsot megfogadná, a még szabad világ, mellyel áru­cserét folytatunk, gazdasági nehézségekbe jutna és árui részére uj piacokat keresne Kruscsev birodalmában. Ez a ,szabad világ védelmi szövet­ségének veszedelmes gyengü­lését okoizná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom