A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-02 / 18. szám
2-iK OLDAL A JŐ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre__________________$6.00 fél évre _i_________,________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year --------------$3.50 Second class mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. CENZÚRA “Miért van Oroszországban ujságcenzura?” Azért 'szükséges a sajtó feletti felügyelet, (hogy senkise uszíthasson háborúra — ezt felelte a new yorki Columbia egyetemien feladott kérdésre egy orosz cseretudós. Nem igaz. Nem ezért van cenzúra Oroszországban (és a csatlós országokban), hanem azért, hogy semlkise nyilváníthasson oly véleményt, amely nem egyezik Nikita Kruecsev mindenkori nézeteivel. Amikor Kruisesev, mint vérengző őrültet gyalázza Sztálint, akkor az ország (és a csatlós országok) összes lapjai megírhatják, hogy Sztálin vérengző őrült volt. amikor Kruscsev azt mondja, hogy Sztálin nagy államférfi volt, aki megalapította a szovjet mostani nagy hatalmát —, mindenki bátran állíthatja, írásban, szóiban, gép és szobor formájában, hogy Sztálin nagy ember volt, aki méltán nyugodhat Lenin mellett márvány koporsóban. “Miért nincs Amerikában ujságcenzura?” Azért, mert Amerika Szabad ország. Eisenhower elnök rendszeresen fogadja a sajtó képviselőit (köztük a szovjet TASS tudósítóját is) és akármit kérdeznek tőle, felel. Előzetesen munkatársaival megbeszél minden ügyet, amelyről előreláthatóan ki fogják kérdezni. De előfordul, hogy teljesen váratlanul éri egy kérdés. Például egy texasi ujságircnő ezt a kérdést tette fel Eisenhowernek: “Wright texasi demokrata képviselő felvetette az eszméit ,hogy jó lenne, ha ön, elnök ur, kevesebbet szórakoznék ia golfpályán és inkább tctib időt töltene kisebb városokban, hogy megtudja, milyen közmunkákra van szükség ilyen városokban. Mit szól elnök ur ehhez?” Eisenhowernek arcába futott a vér, haragosan nézett maga elé, aztán elfojtotta haragját és mosolyogva felelt a texasi hölgynek: “Mond ja meg annak a texasi képviselőnek, hogy én legalább annyi kisvárosban jártam, mint ő”. Ilyen epizód Szibériában végződik ott, ahol cenzúra van. AZ ÉLETMENTŐ ITAL A tenger ősidőik; óta szedi áldozatait. Hajósok, hajótöröttek vesztetitek életüket ivóvíz ihijján. A roppant víztömeg hátán himbálózva ölte meg őket a szomjúság. A sós tengervíz ugyanis méreg az emberi szervezet számára, ha ivóvízként használják. Régóta foglalkoztatja az emberiséget, mint lehetne íhatóvá tenni ezt a kimeríthetetlen rezervoárt. Most végre megoldásit találtak. Újfajta, aránylag olcsó módszerrel, ötletes kis vegyi készülék segítségével választják el a sót és a vízben levő más ásványokat, úgy hogy a viz íhatóvá válik. A califormiai egyetem vegyi osztályán készült el ez a gép, «amely nagyban is lepárolja a tengervíz ásványait. De hajók is visznek: magukkal majd ilyen készüléket előre nem látott esetre számítva. Azokon a vidékeken, tengerpartokon, ahol kevés az ivóvíz, áldás lesz ez a gép. Az arabi sivatagok népei a múltban folyékony ezüstnek nevezték, költői képzeletükkel, az ivóvizet. Most majd olyan mindennapos csodává válik a számukra, akár a napsütés es a levegő. Ráadásul a lecsapódó ásványokat is értékesíteni lehet. A tenger, amely valaha az emberiség bölcsője volt, úgyszólván minden elemet magában foglal. Csak még egy évtizednyi békét adjanak tudósainknak lés valóban uj, paradicsomi korszak nyílik meg a földön. KÜLÖNFÉLE ELNYOMÓK Különféle elnyomók vannak a világpolitikáiban. Az oroszok is elnyomók Magyarországon és tesszük azt, az angolcik is Cyprus szigetén. De ibizonyosi külömibségek azért vannak az elnyomás stílusában. Felesleges olvasóink emlékez ét éhe idézni, mi történt, amikor a magyarok tiltakoztak az orosz elnyomás ellen 1956 őszén. De érdeme© megemlíteni, hogyan nyomnak el az angolok Cyprusban. Cyprus szigete, mint tudjuk, függetlenséget akar, hogy azután szabad akaratából csatliakozhassék Görögországhoz. A cyprusi merénylőnek és guerilla tharcoiioknak angol katona lett az áldozata. Ennek dacára Sir Hugh Foot, a sziget angol kormányzója, megengedte, hogy a lakosság felvonuljon és tüntes-Szerelem a filmvilágban. A hir az volt, hogy Frank Sinatra Lauren Bacallt fogja feleségül venni. Most kiderült, hogy a szép francia csillag, Brigitte Bardot (jobboldalt) felé vonzza a szive. A MOSOLY ORSZÁGA A vicc a köznapi élet virága, feldisziti szürke napjainkat, mosolyt csal ajkunkra, frissen él, meglep s ha csak pillanatokra is — elfeledteti velünk életünk apró nyomorúságait. Viszont, ha tudományosan f elgyüj tik, osztályozzák, lepréselik, már is elveszti üde könnyedségét, alkalomszerüségében r ej lő pezsditő hatását. És mégis, jól teszi az a tudós, aki rendszeresen gyűjtögeti a vicceket, kipróbálja lélektani hatásukat és bizonyos szempontok szerint csoportosítja őket. Mert igy világítanak bele az emberi lélek egyik legrejtélyesebb zugába, oda, ahol a mosoly születik, vagy ahol a megváltó röhej pattan ki az ember r&keszizmából. Van egy ilyen világszerte ismert vicc-gyűjtő, d!r. Silvio Sousa portugál kutató,- aki archívumában a Föld minden tájáról és az emberiség minden korszakából való sokszor tízezer viccet gyűjtött össze évtizedeken át. Témák és csattanók szerint osztályozza dr. Sousa ezt a gyűjteményt s ennek az osztályozásnak alapján rájött, hogy — voltaképpen uj vicc nincs is a világon. Minden viccet egyszer már elmondtak, éspedig ilyen vagy olyan köntösben, vagy j tegnap, vagy tegnapelőtt, I vagy kétezer évvel ezelőtt. ^ És e megismerés alapj án azt I is megállapította a portugál kutató, hogy voltaképpen mindössze csak vagy négyszáz alap-vicc van, a többi mind ennek a négyszáznak valamelyes változata. Dr. Sousa osztályozása más meglepő tényekre is rávilágított a vicc lélektana dolgában. így például rájött, hogy az összes vicceknek mindöszsze csak vagy tizenhárom főfigurája van — a mellékfigurák száma aztán persze soksok ezerre rug. E tizenhárom figura körül alakulnak ki a viccek legfőbb és nemzetközi típusai. A tizenhárom főfigurát Dr. Sousa ebben a sorozatban állította együvé: 1. Anyós. 2. A szórakozott tanár. 3. A zsugori. 4. A szerelmes párocska. 5. A kövér asszonyság, aki mindenáron karcsúnak szeretne mutatkozni. 6. A részeg ember. 7. Az újgazdag és becses neje. 8. A felszarvazott férj. 9. A házsártos feleség. 10. A nehéz felfogású arisztokrata. j 11. Bizonyos nemzeti sajátságok képviselői i Mikesen, ' Dummer August, a skót). 12. A csörgősipka mögé butó ravaszok (udvari bolondok, Naszr-Eddin, Eulenspiegel, stb.) 13. A gyermekszáj. Igaz már most, hogy ezeknek a figuráknak tetemes része fölöttébb különbözik égfáj, éghajlat, történelmi kor«zakok, erkölcsi felfogások, társadalmi berendezkedések és gazdasági viszonyok szerint. A “felszarvazott férj” figurája például aligha szerepelhet az eszkimóknál, ahol a féltékenységnek európai formája nagyjából ismeretlen. A szórakozott professzor figurája aligha keltene különösebben mulatságos emóciót mondjuk - a pápuák között, akiknek előbb meg kellene magyaráznunk: mi is a “professzor”. Márpedig minden viccnek tudvalevőleg megölő betűje a magyarázkodás; ha egy viccet magyaráznunk kell, akkor már elvesztette legfőbb hatóerejét. A nehézfelfogásu Arisztid gróf figurája is alighanem ugyanilyen értetlen fogadtatásban részesülne valamelyik ausztráliai őstörzsnél, amely az arisztokráciát nem ismeri. Az anyósvicc határozottan nemzetközi elmetermék, bár Európában voltaképpen csak vagy kétszáz év óta szerepel, az anyós-vő-ellentét sokkal ősibb rétegekbe vezet vissza. Európában csupán azért oly friss keletű az anyósvicc, mert régebben a fiatal aszszonyka teljesen kikapcsolódott a saját családjából és mindenestül a férje családjának részesévé lett; akkoriban tehát a fiatal férj nem is került anyósával különösebb érintkezésbe s igy nem került rá alkalom, hogy a kölcsönös feszültség viccek formájában oldódjék fel anyós és vő között. Ellenben vannak még ma is olyan középafrikai törzsek, amelyeknél a vőnek a legszigorúbban kerülnie kell az anyósával való érintkezést; egy délamerikai bennszülött törzsnél a vőnek és az anyósnak sohasem szabad egymással beszélnie; s van olyan ausztráliai törzs, ahol még csak látniok se szabad egymást. Ezekből a példákból látjuk, hogy az anyósvicc mellyen gyökerezik az emberiség őskorában, s valószínűleg igen sok más viccről is ki lehetne ilyen ősi eredetet mutatni. Bármi legyen is a vicc témája vagy figurája, mindegyiküknél egy dolog közös — és ez a vicc lélektanában a legfontosabb, — az, hogy a jó vicc a lélek feszültségének feloldását jelenti. Ezt akkor látjuk, ha valamilyen nagyon kinos helyzet adódik egy társaságban. Ha ilyenkor valakiben megvan a kellő lélekjelenlét és egy odaillő, kacagtató viccet robbant bele a társaságba, akkor az emberek MÁJUS Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ MEGJÖTT MÁR A MÁJUS, ragyognak a fények, látjuk tiszta fényét a tavasz szemének. Ujjongással szoktuk az uj tavaszt várni, mikor térdig lehet virágok közt járni. De komor sejtelem azt súgja most nekünk: e kiben a tavaszban sok borút is lelünk. Messze röppen fényes, szép tavaszi álmunk, mert ködös távolban csak vészeket látunk. Talán több örömünk lesz mégis a nyárban, ha majd kulcs fordul a magyar börtönzárban. Ha csodák történnek a rablánc elszakad s lehull a magyarról a nagy börtönlakat. FAKÉPGET REPESZTNEK a nagy belső lázak, gyémánt gyantagyöngyöt izzadnak az ágak. Lelkünk burokján is repedez a kéreg s mint villám a csúcson, világit a lélek. Lássuk nyitott szemmel a múltat és jövőt s megtisztult lélekkel építsünk uj jövőt. Nem csoda, hogy egyik ősapánk volt Káin, kiüt vére gyakran késő unokáin. Tavasz van és mégis borús a jövendő s nem tudjuk, hogy bizton mely ut követendő. Bár vannak, kik hisznek, vannak, kik imáznak, de a lelkek mélyén sárkányok tanyáznak. sen az angolok ellen a függetlenség érdekében. Nem akarjuk az olvasót a cyprusi kérdés bonyolult részleteivel untatni, mindössze a két elnyomás közötti külcmibségrie hívjuk fel a figyelmet. A valószínűség az, hogy Cyprus előblb-utóbb független lesz, és ha elkövetkezik az ideje, az angolok békésen, mint jóbarátok fognak kivonulni, mint ahogy kivonultak az elmúlt tíz. év alatt számos gyarmatukról. Az egykori gyarmatok mind megmaradtak a volt anyaország barátjának és némelyik közülük megmarad a Commonwealth keretében is. Kételkedünk azonban abban, bogy az orosz elnyomók valaha is jóbarátai lehetnek az általuk elnyomott népeiknek. NAPOLEON ÉS J0ZEFIN VÁLÁSA A 27 éves Napoleon tábornok olaszországi hadjárata alkalmával egyik levelében a következőket irta első feleségének, Jozenfinnek: “Lelkemet egészen betölti lényed, te vagy az én egyetlen gondolatom! Ha gondok nehezednek rám, ha rettegek a sors kezétől, ha megundorodom az emberektől, ha megátkozom az életemet: akkor kezemet a szivemre teszem, ahol a Te képedet őrzöm és érzem, hogy boldog vagyok! De ha megszűntél engem szeretni, az élet többé mit sem ér.” Napoleon szerencsecsillaga ekkor már felemelkedőben volt. Egy király már békét kért a franciáktól, több hadsereg pedig megfutamodott Napoleon csapatai elöl. Azt szokták mondani: “Aki szerencsés a kártyában, az nem szerencsés a szerelemben.” A későbbi világhódítóra is illett ez a mondás. Sikeres hadjáratot vezetett, egész Franciaország ismerte már a nevét, de Jozefin, a kreol szépség, nem szerette a hirtelenül beléje bolondult fiatal tábornokot. Jozefin tizenötéves korában feleségül ment Beauharnais báróhoz, akitől két gyermeke született. A forradalom alatt férjét kivégezték, őt is elfogták, de összeköttetései révén sikerült a nyaktilótól megszabadulnia. A hóditó szépsége asszony megismerkedett az alig 27 éves Napoleon tábornokkal. A harcokban megedzett hős katonára lenyűgöző hatással volt a 32 éves — mások szerint 36 esztendős — nő bája, kedvessége. Napolein szerelmet vallott Jozefinnék. Jozefin egy barátnőjének irt levelében nyiltan bevallotta, hogy nem szereti a fiatal tábornokot, aki mindenáron atyja akar lenni az ő két gyermekének. Ennek ellenére feleségül ment a tapasztalatlan Napóleonhoz. Az esküvő 1796 március 8-án folyt le fényes keretek között. Nyolc év múlva, 1804 december 2-án császárnévá koronáztatta a szerelmes Napoleon az ő Jozef inját, aki remekül beletalálta magát uj szerepébe és vidáman sütkérezett a császári korona fényében. A világverő császár idővel belátta, hogy házassága nem boldog és komolyan kezdett a válás gondolatával foglalkozni. Nem azért, mintha kiábrándult volna Jozef inbői; csupán az volt a baj, hogy nem volt trónörökös, aki majdan a császári Franciaország trónusára ülhetne. Öt év alatt megérlelődött Napóleonban a válás gondolata és 1809-ben szándékát valóra váltotta annak ellenére, hogy még mindig szerette Jozefint. Az illetékes köröknek bejelentette, hogy elválik feleségétől és az osztrák uralkodóházból fog élettársat választani. A császár magához kérette nevelt leányát, Hortenziát és ennek bátyját Eugenet, akikkel meghatott szavakban közölte, hogy az ország érdeke kivánja a válást. Ezért arra kérte Hortenziát, hogy kellőképpen készítse elő édesanyját a továbbiakra. Hortenzia drámai jelenetek kíséretében közölte anyjával a császár elhatározását. Jozefin kétségbeesetten jajveszékelt a hírre, de még mindig remélte, hogy Napóleont sikerül elhatározásának megváltoztatására rávennie. Ugyanaznap este együtt vacsoráztak, ekkor Napoleon áthivatta' hitvesét a másik szobába és közölte, hogy elhatározása szilárd. Jozefin ekkor hisztérikus görcsök között zuhant a padlóra és jajvaszékelve fetrengett férje lába előtt. A berohanó vendégek segítségével maga Napoleon segítette feleségét ágyafektetni. Két hét múlva, december 16-án, a királyi palota Diana-terméfcen rengeteg előkelőség gyűlt egybe, hogy fül- és szemtanúja legyen a válás kimondásának. A szomorú aktus előtt Napoleon izgatottan várta Jozefint, aki hosszas várakozás után egyszerű ruhába öltözve megjelent, leányát megölelte s aztán Napóleonnal szemben helyet foglalt az asztal mellett. Regnault de Saint Jean d’Angely főügyész érces hangja betöltötte a hatalmas termet. Felolvasta a válást kimondó dekrétumot. Utána Jozefin reszkető kézzel irta alá az okmányt és arcát zsebkendőjébe rejtve, leányára támaszkodva, roskadozó léptekkel távozott el. Öt év múlva torokgyulladásban halt meg. LONDONI NAGYKÖVET BOTLÁSA Primo de Rivera herceg, 54 éves, a királynélküli spanyol királyság londoni nagykövete, lemondott állásáról és ezzel lemondott arról az előjogáról is, hogy mint diplomata nem állítható angol bíróság elé. A herceg állja a pert, mint másodrendű alperes abban a válóperben, amelyet Anthony Greville Bell 37 éves bankár inditott meg 28 éves felesége Rosemary elsőrendű alperes ellen. A válóok: az előkelő másodrendű alperes állítólagos szerelmeskedése a szép elsőrendű alperessel. A megbotlott herceg apja a 30-as években Spanyolország diktátora volt. Á jő PÁSZTOR hozott egy csomó embernek. Ezért jótevői az emberiségnek azok az emberek, akikben meg van az erkölcsi bátorság, hogy levetkőzzék a nagyképűséget s ha kell, magukra oltsák a röhögtető vicc csörgősapkáját. » nemcsak a megváltó derültség boldogságával, hanem egyben őszintén érzett hálával is adóznak a tréfacsinálónak, aki a maga ötletével felolvasztotta a lelkeken ülő fagyot, széttörte a kinos bilincseket és nagy felszabadulást
