A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-11 / 41. szám
■7-IH OLDAL Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — És bízzék bennem, — folytatta Darvainé. — Én mindenesetre rajta leszek, hogy a levelet kicsempésszem. Az itteni szolgálatot lelkem mélyéből meguntam a nagyon jól fog esni, ha egyszer nyugodt és gondtalan életet élhetek, a sok kínlódás után. De vájjon meglesz-e az ötvenezer forint? — Erre biztosan számíthat, — jelentette ki Ilonka. — Férjem annyira szeret engem, hogy értem ezt az áldozatot csekélységnek fogja tartani. — De most megyek. — szólt Darvainé. — Óvakodni kell a többi ápolónőktől, akik mindjárt gyanítanának valamit, amint észrevennék, hogy hoszszobb ideig vagyok kegyednél. El is ment. Már este volt, midőn egy férfi közeledett a rácsos kapuhoz s az oszlop árnyékában meghúzódott. Nagy Aladár volt. Vagy egy félóra hosszáig állhatott igy, midőn az utcaajtó kinyílt s a kapus osont ki. — Te vagy István? — kérdezte Nagy Aladár halkan. — Én vagyok. Dp végezzünk gyorsan, mert sokáig nem maradhatok. — Mit csinál Darvainé? Nem vettél észre semmi különöset? — Miért kérdi ezt, Nagy ur? — Azért, mert vettem észre, hogy kezd összejátszani az uj beteggel. Azt akarom, hogy ezt súgd be az igazgatónak. — Bajosan lehet, uram. Mit hozzak fel állításom beigazolására? — Azt lehet felhozni, hogy ma is csaknem egy óra hosszáig volt nála, ami már a többi ápolónőknek is szemet szúrt. — Ez nem ok. Lehet, hogy dolga volt nála. Egy uj beteggel mindig sok baj van. — Akkor hát tartsd őt szemmel és ha valamit észreveszek tudasd velem azonnal. — Hm, — dünnyögött István. — Én magam nem igen járhatok utána. Nekem a kapura kell vigyázni. — Csak lesz a férfi ápolók között egy jó embered? — Igen ám, csakhogy pénz kell ide, — felelte István. — Anélkül senki se tesz semmti. Szokás mondani, hogy még a Krisztus koporsóját se őrzik ingyen. — Meg fogod kapni jutalmadat, István. — Én várnék, de a többiek valamelyikét nem lehet ám szóval tartani. Azok látni is akarnak valamit. Nagy Aladár bosszús mozdulattal elővette tárcáját és kihúzott belőle egy ötöst. — Nesze itt van. István kicsinylő pillantást vetett a pénzre. — Mit érek én öt forinttal? Azt egészen oda kell adni, mi marad aztán nekem? Nagy Aladár még egy ötöst adott neki. — Egyelőre az elég legyen ám, — mondotta ingerülten. István zsebre gyűrte a pénzt és csakhamar eltűnt a házban. Darvainé nem is sejté, hogy kémekkel lesz körülvéve, kik minden léptére ügyelni fognak. Mindamellett igen óvatos volt; Ilonkával való érintkezését csak a legszükségesebb látogatásokra szorította s ezeket is csak igen rövidre szabta. Ilonka már-már aggódni kezdett, Darvainé azonban megnyugtatni igyekezett őt. — Ne féljen semmit, — biztatta. — A siker érdekében óvatosnak kell lennünk. Ami pedig a levelet illeti, azt okvetlenül el fogom küldeni. Egy este, midőn Darvainé szobájába tért, Nagy Aladár belépett hozzá. — Nos? — kérdezte epésen, — még mindig olyan harapós a betegje, mint a vadmacska? — Ej, ej, de érdeklődik irjnta. Mi köze hozzá? — Kötelességem érdeklődni iránta, miután koronkint értesítést kell küldeni állapotáról megbízóimnak. — Nos, — mondotta Darvainé hetykén, — ha éppen tudni akar valamit, ne én hozzám forduljon. — Ejha, — szólt Nagy Aladár csípősen. — Ügy látom, maga haragszik rám. — Nem mondhatnám, de nem szeretem, ha egy férfi olyan nagyon kiváncsi. Egyébként most már későre jár az idő, én ilyenkor már le szoktam feküd« ni, mert jól tudja, milyen fárasztó az itteni szolgálat. — Hm, hm, — mosolygott gúnyosan Nagy. — Pedig nekem még sok mondani valóm lenne. E szók után felöltője zsebéből két hosszunyaku üveget vett ki. Darvainénak ilyen hosszunyaku üvegek képezték egyik gyöngéjét. — Lássa, kedves barátnőm, nem jöttem ám üres kézzel. így kellemesebben lehet beszélgetni. Darvainé szeme csillogni kezdett széles ábrázatán elégült mosoly vonult át, midőn két poharat tett az asztalra. Nagy Aladár töltött. — Mi mondani valója yan hát? — kérdezte az asszony. ^ Nagy Aladár az ajtó felé nézett. — Nem hallja meg senki? — Nem, nem! Különben utána nézek. Darvainé kitekintett a folyosóra. — Bátran beszélhetünk, — mondotta visszatérve. II ' T — Hallgasson hát ide, Irma, — kezdte Nagy Aladár. Az a körülmény, hogy Darvainét keresztnevén szólította, azt jelentette, hogy Aladár be akarja magát nála hízelegni. — Valami igen okosat akarok én magával beszélni. — Talán bizony az elmebetegről? — kérdezte Darvainé gyanakodva. — Természetesen. Egyébről mi most már nem igen beszélünk. — Igen, mert maga csak a fiatalokért lelkesedik . . . nem szégyeli magát, hogy vén létére is még mindig kell magának? — Ki mondja azt, hogy én már vén vagyok, — dülleszté ki mellét Aladár. — ötvenkét év, mi az ? A legszebb kor s én jól bírom magam, hogy bármely fiatallal kiállom a versenyt. — Haha! — kacagott fel Darvainé gúnyosan. — önhitt vén kakas. — Egyébként, hagyjuk ezt Irma. — szólt Aladár, kit e szavak csodálatoskép nem hoztak méregbe. — Egyébről akarok én most beszélni. Tudja kedves barátnőm, nekem annak a fiatal nőnek a dolga szeget ütött a fejembe. Maga azt mondta ugyan róla, hogy harapós, mint a vadmacska, én azonban olyan szelídnek találtam, mint-a galamb. Nem különös ez? .........1 i 4» — Magának különös lehet, mert annyit ért a mi dolgunkhoz, mint hajdú a harangöntéshez. — Na, na! Maga úgy beszél mintha a maguk mestersége a legelső és legnagyobb tudomány lenne a világon. — Mindenesetre több ész kell hozzá, mint a ferblihez vagy makaehoz — jegyezte meg csípősen Darvainé. Aladár szeme egyet villant, de megint csak legyőzte felindulását. Úgy látszik, valami különös célja lehet, hogy még ezt a sértést is zsebre vágta. — Már akármit mond, velem el nem hiteti senki, hogy az a fiatal nő bolond. — Hát ne higyje, — vonta vállát Darvainné. — Ezzel ugyan keveset törődünk. De különben is ön hozta ide, mint gyógyíthatatlan elmebeteget. Minek hozta, ha nem az? — Akkor nem tudtam. Az istenadta nem is volt eszméletnél. De ahogy őt a minap láttam, tiszta értelmes tekintete azt a meggyőződést keltette bennem, hogy nem elmebeteg. — Ugyan, ugyan, Aladár, hogy mondhat ilyet? H^ nem lenne őrült, akkor nem is került volna ide. Aladár szúró pillantást vetett rá. — Irma, ha maga becsületes akarna lenni, magának is be kellene látnia, hogy igazam van. Maga sem kételkedik elméjének épségében, különben máskép bánna vele s nem kímélné az ostort. — Különös, — biggyesztette ajakát Darvainé. — Ön abból indul ki, hogy nem válaszolt magának. Ezért kívánta is, hogy üssek rá az ostorral. No már engedelmet kérek, ilyen csekélység miatt nem korbácsolok meg senkit. — Ej, ej, de igazságszerető lett egyszerre. Menynyire kíméli az ostort, holott azelőtt ugyancsak szeszette suhoztatni. Mindez arra mutat, hogy nem jár egyenes utón. — Sajnálom, Nagy Aladár, de nem fogadhatom el az ön álláspontját. A fiatal nő lelki beteg s ezzel végé. A maga utánnézésére úgy sincs szükség. — Látom már, — szólt Nagy Aladár, — hogy maga mellékcélokra akarja befolyását felhasználni. — Haha! — kacagott fel Darvainé. — Nem tudnám milyen mellékcéljaim lennének. Ám tegyük fel, hogy nem elmebeteg, mi lenne akkor? — Válaszom az, hogy ebben az esetben szabadon kellene őt bocsátani. — Hoihó! — kiáltotta Darvainé. — Nem megy ám az oly könnyen. Előbb nekem is tudnom kellene róla. Aladár hallgatott egy percig ö maga elé meresztő tekintetét. — Ha maga, Irma, jól ellátná a dolgot és szövetségbe lépne velem, szép pénzt keresnénk. — Ön kereshet. Az a másik nő, kinek ön tudósításokat szokott küldeni, bizonyára már is nagy pénzösszeget adott önnek. Nagyon jól tudom tehát, hogy én velem semmi dolguk feines. Én mint ápolónő, köteles vagyok ingyen is az elmebeteget gondozni és őrködni a fölött, hogy senki se háborgathassa őt. Nagy Aladár bosszúsan felállott. — Magával nem lehet beszélni. Ép ez mutatja, hogy különös céljai lehetek a beteggel. — Magának még inkább, — felelte vissza Darvainé. Nagy csakhamar elhagyta az intézetet, (FOLYTATJUK) A Community Chest kampány: oki 14-24 A Community Chest egészségügyi és jóléti mozgalmában Nagy-Clevelandban több mint 46 ezer személy dolgozik. Önként>esen ajánlják szolgáiataikat az emberek a Red Feather intézménynek, amely William C. Treuhaft 40-ik évi gyűjtését október L4-től 24-ig tartja. E rövid iz nap alatt $9,608,000 öszjzeget kell összegyűjteni, hogy a 124 jótékonysági intézmény minimális szükségletét összeszedjék. Galen (Doc) Miller “Többet kell majd költeni x gyermekekre és öregekre!” — mondja Galen (Doe) Műér, a Towmotor Corp. alelnöae és pénz tárnoka, a kampány idei vezetője, valamint William C. Treuhaft . elnök. i 500 sponsor kell ' Az Amerikai Magyar Katolikus Liga (30 E. 30 Street, New York 16). nagyon sürgős kéréssel fordul minden magyar emberhez, Jugoszláviában levő 500 magyar menekült érdekében. Ezeknek sem rokonuk, sem barátjuk nincs az Egyesült Államokban, de mégis ki jöhetnek, ha valaki érettük kezességet vállal olyformában, hogy. lakást és álást biztosit nekik. A tapasztalat szerint az eddig ilyen alapon kiérkezett menekültek nem estek a jótálló terhére, merthiszen csak egészséges munkabíró emberek kaphatnak vízumot. Tehát akinek módjában áll gondoljon azokra a hazátlan bujdosó magyarokra és ha te heti, adjon egynek affidavi tot. Katolikus Liga készséggel ad felvilágosítást. A drágaságról Amerika egyik legtekin télyebb gazdasági szakértője Sumner Slichter Harvard egyetemi tanár, a íclytonó' drágulás fő okát atban látja hogy a szervezett munkássá;, bérei 1951 óta kétszerolyar gyorsan 'emelkedtek, mint í munkateljesítményük. 111 ÉVET ÉLT BRYSON CITY, N. C. — Mrs. Candas Nations, aki 1846 augusztus 18-án született, az aggmenházban meghalt. Egyedül élte le életét, amióta évtizedek előtt őz vegységre jutott; nem voltak gyermekei. A KÜLÖNBSÉG Sacha 'Guitry, a nemrég meghalt francia színész, megnyugtatta hatodik feleségét, aki féltékeny volt elődeire: “Kedvesem, azok mind csak a feleségeim voltak, de te az özvegyem leszel,” LEGSZEBB AJANDEK AZ UJ Bizonfi Szótári AM üli I KA EGYETLEN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővített kiadás. KÉT SZÓTAR EÍÍY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1738 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio A SZABADSÁGHŐSÖK HARANGJA A magyar szabadságharcnak Passaic on és környékén uj hazát talált menekültjei részére a helybeli magyar egyházak támogatásával rendezett angol nyelvtanifolyamok hallgatói elhatározták, hogy a passaiei Szent István templom részére az október 23-i szabadságharc vértanúinak emlékére egy harangot ajánlanak fel, amely örök időkig hirdesse a szabadságharc vértanúinak emlékét. A harangot a rendes használaton kívül minden év október 23-án és november 4-én, a forradalom kitörésének és leverésének időpontjálban meg fogják szólaltatni. A harang költségeinek előteremtését a tanfolyamok hallgatói vállalták magukra. Sóéiból előadásokat kívánlak rendezni,, melyeknek minién jövedelmét erre a célra ajánlották fel. Az első előadást a szabadságharcra való megemlékezéssel egybekötve október 9-én este 7:30 órakor tartják meg a Szent István Egyház nagytermében. Ezen az ünnepi esten a tanfolyam hallgatóiból alakult szerep-ő gárda előadja Vándor Ferenc “Hazatérés” cimü színdarabját. Vándor Ferenc irta a Passaicon évekkel ezelőtt előadott “A Tiszától a Hindumig” cimü páratlan sikert elért színdarabot is és a szerző személye, valamint a kitűnő szereplő gárda biztosítja i mostani előadás sikerét is. A rendező bizottság és a "anfo’.yam hallgatói bíznak A FELESÉG LEGYEN ENGEDELMES Pius pápa fogadott 650 zarándok nőt, akik 63 országból jöttek, és hozzájuk intézett szózatában leszögezte az Egyház álláspontiát a férfi és nő viszonyát illetőleg: Isten a férfit és a nőt egyenlőknek teremtette, egyenlő jog és méltóság illeti meg midiiét nemet. De a házasságban a feleség köteles a férjének engedelmeskedni, úgy, ahogyan az Egyház alárendeli magát Istennek. A pápa ezeket a fejtegetéseit Szent Pálnak az efezusiakhoz inézett levelére építette fel. Őszi nagy bazár Anerharon Az Isten Szeretet Leányai Társulata október 18, 19 és 20-án nagyszabású bazárt rendez Arrochar, S. I. N. Y.ban, jótékonysági akció k költségeinek fedezésére. Frissítők, könnyű lunch és cafeteria style vacsora. Jegyek erre, valamint sorsolásokra benne, hogy az előadások jövedelme a harag'teljes előállítási költségét fedezni fogja, de szeretné ehhez megnyerni Amerika más helyen lakó magyarságát is. De nem kér semmi áldozatot, adni akarnak az amerikai magyarságnak, hogy áldozhassanak a vértanuk emlékének. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a szabadság harangjának kongásában benne lehessen minden amerikai magyar szivdobanása, a rendező bizottság és a szereplő gárda Vándor Ferenc darabját be kivánja mutatni Amerika általuk elérhető egész magyarságának. Arra kérik tehát a magyar egyházakat és egyesülő teket, adj anak módot í.i. lehetőséget, hogy felkeresiheasék őket és támogatásukkal, segítségükkel megtarthassák előadásukat. A rendező bizottság kéri Amerika magyar egyházait és egy es ül etei t, j elentkezzenek a rendező bizottság elnökénél, Ft. Gáspár János plébánosnál (228 Third St, Passaic, N. J.) és jelentsék be, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehetséges székhelyükön az előadás megtartása. Hisszük, hogy ez a kérelmünk az amerikai magyarságnál meghallgatást fog találni és hogy a jövő évfordulón már a szabadságharc vértanúinak harangja fogja hirdetni Amerikában a történetin legszebb forradalmának dicső emlékét. A rendező bizottság névében : Gáspár János elnök. előre is kaphatók. Szebbnélszebb nyereménytárgyak, játékszerek, villanyos készül-kek kerülnek sorsolásra. A Tisztelendő Tartomány Anya a maga és az összes Nővérek nevében szeretettel meghív mindenkit e harmadik évi nagy őszi bazárra. Aki bármi akadály miatt nem lehet jelen e jó ügynek szolgálatára tegye ezt adományaival. Minden Írásbeli közlést e címre küldjenek: Isteni Szeretet Leányai, 850 Hylan Blvd. Arrochar, S. I. N. Y. HALLOTTA MÁR? . . . . . . hogy a Szahara sivatagban él egy törzis — tuareg — amelynél nem a nők, hanem a férfiak fátyolozzák el az arcukat. Másik érdekességük a tuareg férfiaknak, hogy a munkát szégyelnivaló foglalkozásnak tekintik. Közmondásuk: “Az eke szarváról a szégyen lóg le.” . . . hogy a kinin nagyobbrészt Indonéziából kerül a világ minden részébe. * A JÓ PÁSZTOR SZLKENLSL.IE SZÉP ILONKA A
