A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-05 / 27. szám
S-IK OLDAU A Id PASZTOH Pünkösd után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 5,1—11 Az időben történt pedig:, midőn a sereg' hozzá tódult, hogy az Isten Igéiét hallgassa és ő Genezáret tava mellett áll vala, láta a tó szélén két hajót állani, mig a halászok kiszállottak és mosták a hálókat. Lemenvén tehát az egyik hajóra, amely Simoné volt, s kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól és leülvén, tanitá a hajócskából a sereget. Amint pedig megszűnt szólam mondá Simonnak. Evezz mélyre s vessétek ki hálóitokat a halfogásra. Felelvén Simon, mondá neki: Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk, de a Te szavadra kivetem a hálót. És miután ezt megtette, a halaknak oly bő sokaságát rekeszték be, hogy szakadoz vala hálójuk .. . Intének tehát társaiknak a másik hajócskába, hogy jönnének a segítségükre. És mellének és megtolták mind a két hajócskát, úgy, hogy csaknem elmerültek. Látván ezt Simon Péter, Jézus térdeihez borulva, mondván; Menj ki tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram . . . Mivelhogy félelem fogta el őt s mindazokat, kik vele voltak, a halfogás miatt, amelyet csináltak vala, hasonlóképen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, kik Simon társai valának. És mondá Jézus Simonnak: Ne félj, ezentúl már embereket fogsz. S kivonván hajóikat a szárazra és elhagyván mindenüket, követték Őt. SZENTBESZÉD Midőn az Ur Jézus egyszer azt mondotta Szent Péternek “Vidd a mélyre hajódat s eresszétek meg hálóitokat a halfogásra”, Szent Péter szomorúan ,lehangoltan .szinte reménytelenül felelt az Urnák: “Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk.” Szent Péterrel együtt mi is sokszor kiáltunk fel igy az életben: Istenem, mennyit dolgoztam, fáradtam, áztam, fáztam, éheztem, szomjaztam, küzdöttem, alig-alig van valamelyes eredmény. Hát mindez bizony keserű igazság. Keservesen í apasztalhatjuk ezt úgy az anyagi, mint különösen az erkölcsi téren. Hány ember szánt, vet és mégsem arat, hány ember ültet, öntöz és gyümölcsöt mégsem szed, hány ember van, aki korán kel, későn fekszik és aranyat mégse lel. Hányszor érezzük, amit az írás mond : “Arcod verejtékével eszed a kenyeret, mig vissza nem férsz a földbe, mert por vagy és porrá leszesz”. Ámde ha sokszor és sokat dolgozunk hasztalanul, fagy csak silány eredménnyel az anyagi téren, még többet fáradozunk hiába, eredménytelenül az erkölcsi téren. Mennyi szép szó, mennyi szeretettel teljes intés, mennyi jóakaró figyelmeztetés, mennyi jó tanács üdvös tanítás, mennyi szülői, tanítói, baráti kérés, könny és sirás vész kárba!... Talán még nagyobb keserűséggel tapasztalja a szülő, a tanító, a lelkipásztor, hogy nemcsak a föld, hanem az ember természete is meg van átkozva, hogy az ember magától csak bűnt, csak rosszat hoz a világra. Valóban, ha valahol az erkölcsi téren, a lélek körül igaz az, hogy sokat dolgozván, sokat fáradozván, sokszor semmit, avagy csak keveset fogunk. Óriási munkának kevés a látszata, sok éves fáradozásnak egy perc alatt vége. De nemcsak mások leikével vagyunk igy. így áll a dolog a saját lelkűnkkel is. Hány év repült el már fölöttünk és vájjon elmondhahjuk-e, hogy évről-évre jobbak lettünk, hogy minden évben sikerült legalább egy hibát leküzdenünk, egy bűnt kiirtanunk magunkból. Sokszor bizony magunk és gyermekeink a jóban haladnának előre, sajnos, a rosszban erősödnek meg. Ámde, amikor Szent Péter Krisztus Urunknak azt mondotta: “Mester, egész éjszaka fáradozván, semmit sem fagtunk” akkor itt nem állott meg, hane migy folytatta: “De a Te igédre megeresztem a hálót.” Mintha csak azt mondotta volna: Uram, nem azt teszem,ami nekem tetszik, hanem azt, amit Te parancsolsz és azt azért teszem mert Te parancsolod. Szent Péternek ezen eljárása nagy és szép tanulságot foglal magában mindannyiunkra nézve, akár az anyagi, akár az erkölcsi téren munkálkodunk. A tanulság az, hogy amint Szent Pétert a háló kivetésére nem a múlt sikere, hanem egyedül csak Krisztus szava bírta, akként minket is a munkára, a munkánkban ne a siker buzdítson és fordítva a sikertelenség meg ne gátoljon, hanem igenis buzdítson, fönntartson az Ur parancsoló szava: “imádkozzál s dolgozzál”, vagy amint azt Madács Imre Írja “Az ember tragédiája” cimü halhatatlan színmüvében: “Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!” Az Isten utai egészen mások, mint az ember utai. Istennél a siker nem számit, hanem a jó szándék, a jó akarat. A jó szándék pedig az, hogy Istenért, hogy Isten dicsőségére, Isten kedvéért* Isten parancsából teszek valamit. Aki Istenért dolgozik, azt a siker alázatossá teszi, a sikertelenség pedig nagyobb munkára ösztönzi. A BAJUSZ NEW YORK. — Germinal Ballarin, egy középsúlyú francia boxoló nagy légó harcsabajuszt visel. Anew yorki ökölvívó szövetségnek külön engedélyt kellett adnia, hogy jövő héten Bob Provizzi elleni mérkőzésén viselhesse a bajuszát. A 24 éves német tengerész, Wolfgang Kraker von Schwarzenfeld Miamiból indult el ezzel a kis vitorlással. Utjának célja a franciaországi Brest kikötője. A KEDVES TANÍTVÁNY Jézus közvetlen közelében két tanítvány áll az evangéliumban: Péter és János. Jézus szerette és mindmáig szereti, ha állnak mellette. Hiszen a:z sem véletlen, hogy keresztje mellett is még két leereszt állt. Az sem véletlen, hogy János is kettő áll mellette: az egyik, aki befejezi az Ószövetséget és előkészíti az Ur útját, a másik, a kedves tanítvány, akinek szeme előtt Patmosz szigetén felrajzolódik a félelmes színjáték, amely a Golgota és az utolsó ítélet között lezajlik. Most azonban nem erről az oldaláról akarjuk megközeliteni a Mennydörgés fiát. Kleofás, Nikodémus és a többi jelképpé növekedett tanítvány között reá is kell tekintenünk, hogyan vesz részt az üdvösség történetében, a küzdő és szenvedő Egyház életében. Mert alig van lenyügözőfcb szereplő az Isteni Dráma emberi résztvevői között, mint éppen ő. Úgy áll ott Jézus mellett, olyan titokzatosan, hogy az ámuló elme megcsuklik, mig hozzá felér. OTT ÁLL S NEM LÁTJÁK János, a kedves tanítvány volt, aki el mert menni egészen a kereszt alá. S még csodálatosabb, ho,gy semmi baja nem lett. Akkor, amidőn a tanítványok szertefutnak, amikor Péter, a szikla, bujdosük a város utcáin, vagy a kertekben, amikor az asszonyok és a többi bátor követők is távolról nézvén merik csak megközelíteni a Golgotát, ő, János ott áll a kereszt tövében. Annyira közel, hogy Jézus vére fátyolén át is meg tudja látni őt, s eljut 'hozzá tikkadt, elkinzott hangja is. Valóban, ott áll a sürgőforgó katonák, szolgák, e szomorú szertartás ügybuzgó résztvevői között és nem történik semmi baja. Minthogy láthatatlan e résztvevők számára. Nem veszik észre a csufolódók, nem veszik észre a gyülölkcdők, a farizeusok és Írástudók. Vájjon mi az oka e különös jelenségnek? Mi adott a “kedves tanitványnak” erőt, hogy felmenjen a Golgotára és mi volt az az erő, mely megőrizte és megóvta őt a lándzsák, a kardok, a sokféle szúró és vágó szerszámok és még szúróbb szemek között? Vájjon tényleg nem tartották annyira fontosnak,, hegy figyelembe sem vették, mint a gyerkőcöket, akik ott kergetőzdnek a katonák és a nézők lábai alatt? NEM A GYENGESÉG FÁTYOLA Azt kell hinnünk, hogy nem ez volt az ok. Erő lebegett János körül és nem a gyengeség fátyola feldite őt. Az egész Golgota komorságában és fájdalmában János a János, az cg angyala legvilágosabb pont. Mintha homlokán ott ragyogna valami jel, amely miatt nem tudnak rátekinteni a kereszt körül szorgosíkodók. Ebben az órában, mikor az Ur egészen magára vette az emberi gyarlóságot és gyengeséget, mintha a kedves tanítvány homlokára költözött volna a jel, amefy egyébként a Mester homlokáról bűvölte meg és varázsolta el mindazokat, akik Vele találkoztak. Mintha a pünkösdi lánghoz hasonlítana ez a jel, mintha már megkapta volna előre vetett fényét haloványabban ugyan, de valamiképpen mégis, bármennyire is hangoztatja evangéliumában, hogy akkor még nem nyilottak meg szemei. A SZERETET JELE Ha rájmerünk tekinteni e jelre, ínegOé tudjuk állapitani, mi a lényégé. A szeretet jele ragyog János homlokán. Ez vakít és sugároz, ez burkolja fényes palástba, hogy mintegy kivülesik a gyülölködők látóhatárán, hogy nézik, de nem látják, jelen van, de mégsincs útban, szemben áll, de mégsem bánt, hanem éppen ellenkezően, megnyugtat, pihentet, amire a gyülölkedőknek gyengéknek mindig szükségük van. Vájjon azonositható-e János a világ végezetéig fennálló Egyházban, bármely korban, bármely helyen élő, küszködő, botladozó és felfelé kapaszkodó hívők valamely típusával, fajtájával;?! Sajnos, azt kell mondanunk, hogy János meglehetősen ritka típus a hívők között. AZ ÉG ANGYALA Igaz, hogy bent az evangéliumban szinte emberfeletti jelenség. Ő az ég angyala .Jézus olidlalán, Péter, a föld angyala mellett. Jelképei csupa felfelé utaló jelek: sas, angyal, mennydörgés. De ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen megvalósítani az eszményt, melyet hord és jelképez. Kétségtelen, 'hogy könynyebb megvalósitani Jánost önmagában a papnak, .kit teljesen átitat a szeretet és a tisztaság. Bizonyos, hogy a mindenkori pap jelképe ő, ki az idők végezetéig ugyanúgy áll ott az Ostya .és a Kehely alatt, mint ő állt az első és véres szentmiseáldozatnál. Mégis azt kell mondanunk, hogy sokszor pap sem tudja megvalósitani magáiban Jánost, de a gyarló hivő is meg tudja valóisitani, aszerint, hogy megérti-e a szeretet lényegét és titkát: az istenszeretet és a felebaráti szeretet titkát egyaránt. A SZERETET; ERŐ A mai ember előtt nehéz a szeretetről beszélni. Különösen nehéz a Golgotán. Évszázadok óta hazudj ák neki különböző ügyes tollú és ügyesszáju ügynökök, hogy a szeretet nem erő, hanem gyengeség. Hazudjak, hogy a szeretet csupán vágy, vagy ha megszereztük a vágy tárgyát, csupán öröm. Évszázadok óta nyirbálják, nyiszálják, szűkítik a szent, a mindent lebiró, a ragyogó és vakító szeretet fogalmát. Pótszeretettel ajkarják évsizlázadok óta helyettesíteni, amely végül is mindig és mindenkor a gyűlöletbe, azaz a lélek pestisébe züllik. Végül eljutott a világ oda, hogy a szeretet a gyűlölet egyik válfaj vá torzult, mert vannak, akik azt hirdetik — és még többen vannak, akik gyakorlatban 'élik és valósítják meg - , hogy a szeretet valaki vagy_valami iránt csak akkor teljes és valóságos, ha egyúttal más valaki, vagy valami gyűlöletét is jelenti. TISZTA SZERETET János erejének éppen az a titka, hogy nincs benne a szeretetnek az a szennyezettsége. Csak szeretet van benne, semmi más. A szenvedő Jézust nézi és semmi mást; még azokról is megfeledkezik, akik kínozzák mesterét. Ebben válik hasonlatossá Máriához, az Anyához. Mielőtt tehát Jézus elkiáltotta volna kintól rekedt emberi hangján az istenien gyöngéd szavakat, melyekben a kedves tanítványt anyjának és anyját a kedves tanitványnak adja, a szeretetnek ebben az angyali, sőt isteni hőfokában az Anya és a tanítvány szive hasonlóvá olvadt. ÖRÖK PARANCS A jelenet megrendítő és a világtörténelem végezetéig ható szertartás, liturgia a szó valódi értelmében. Örök parancs az anyának és minden tanitványnak: a szeretetnek a Golgotán sem szabad kihunynia. Jézus nem elégszik meg azzal, hogy magára vegye a szenvedés palástját, hozzá kell adnia a tanitvá nyoknak a világ végezetéig János szeretetét, a tiszta és 'gyülöletmentes istenszeretetet és emberszeretetet. Ezzel kell kiegészítenünk a Megváltás müvét, amelyet Jézus megkezdett a kereszten és folytat a mindennapi misé ben. Ez az a fény, mely János, a kedves tanítvány homlokán ragyog. Nem kell félnie, meri nem gyűlöl, nem fél, mert őt sem lehet gyűlölni. Felemelkedik addig a magasságig ahonnan látszik a szenvedés isteni értelme, ahonnan meg EVANGÉLIUM \ Szent Máté, 8, g—13 Azon időben: Mikor bement Jézus Kafarnaumba, egy százados méné hozzája, kérvén öt, és mondván: Uram .szolgám házamban fekszik inaszakadtan, és gonoszul gyötrődik. És monda neki Jézus: Én elmegyek és meggyógyítom őt. És felelvén a százados, mondá: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj; hanem csak egy szóval mondjad, és meggyógyul az én szolgám. Mert én is hatalom alatt való ember vagyok, vitézek lévén alattam: s ha mondom ennek: Menj el, elmegyen; és a másiknak: Jöszte, s eljő; és szolgámnak: Cselekedd ezt, és megcselekszi. Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék, és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet magában Izraelben sem. Mondom pedig nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal mennyeknek országában; az ország fiai pedig kivettetnek a külső setétségbe; ott leszen sirás és fogak csikorgatása. És mondá Jézus a századosnak: Menj "el, és amint hittél, úgy legyen neked. És meggyógyula a szolga azon órában. SZENTBESZÉD A poklos, akit Krisztus meggyógyított, zsidó volt, a százados pedig, kinek szolgáját meggyógyította az Ur, pogány volt, de a zsidó vallás iránt némi hajlandóságot tanúsított. A százados hite alkalmából, aki pogány volt, megjövendölte Jézus a pogányok megtérését .akiknek első zsengéje volt ezen százados. Mintha mondta volna az Ur: A világ minden részéből a keresztény hitre tért pogányok .mint a pátriárkáknak igazi s szellemi fiai, mint akik hitüknek, örökösei, a pátriárkákkal részt fognak venni a menyország örömeiben; mig ellenben az ország fiai, vagyis a pátriárkák test szerinti fiai, kiknek a menyország természetes örököseinek kellett lenni, kivettetnek a mennyországon kívül levő sötétségre, a gyehennára. És mondá Jézus a századosnak: Menj el és amint hittél, úgy legyen néked. Es meggyógyula a szolga azon órában, vagyis azon pillanatban, amelyben Krisztus kimondta e szavakat: Amint hittél, úgy legyen néked. Mintha mondotta volna az Ur: Hitted, hogy én a távolból egyetlen szavammal meggyógyíthatom a beteg1 tehát a tsá szolgád az én távollétemben, egyetlen szavamnáP fogva. A százados hite és Istenbe vetett bizalma lebegjen mindenkor lelki szemeink előtt . . . Az Ur Jézusba helyezett erős hit s bizalom vezéreljen mindnyájunkat az élet utain. Nehéz küzdelmek közt bizzunk a Szentháromságban öröktől örökké uralkodó és lényegében egy élő és igaz Istenben és Ő megsegít bennünket. Egy DC-6 óriásrepülőgép kevéssel felszállása után lezuhant az idlewildi nemzetközi repülőtéren. lehet látni, hogy a megváltó gyötrelem felette áll minden földinek, oknak és okozatnak, innak is, ami előidézte és annak is, aki viseli. Aki úgy tudja egyesíteni a maga szeretetét Jézus szenvedésével, mint a szerető tanítvány tudta, annak a szenvedő Jézus megadja, amit magától megtagadott és az Atyának ’elégtételül felajánlott: angyalok légiói lebegnek körülötte. HAZAJÖNNEK Japánból hazahoznak 25 vagy 30 ezer amerikai katonát, gyalogsági és marine katonákat. Tovább is ott marad körülbelül 50,000 amerikai repülő és 20,000 tengerész. A hazaszállítások karácsonyig fognak tartani. Pünkösd után 4. vasárnap
