A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-12 / 28. szám

AMERIKA LEGRAGT ÓBB MAGYAR HETILAPJA Th« GOOD SHEPHERD 1« lh* large«] Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜGGETLENSÉG ______ . _______________________________________________________ ■ VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 július 12. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 28. SZÁM LESZ-E OROSZ FORRADALOM? A New Yo-níc Times egyik Számában, az első és a harmadik oldalon egy-egy érdekes cikk jelent meg, amelyekből akárki levonhatja a tanulságokat. A két cikk kétféle tanulságot rejt magában, de az olvasó­nak csak egy véleménye, csak egy meggyőződése le­het. Nehéz választani. Olvassuk először az első cikk lényeges részeit: A NÉP ELÉGEDETT William J. Jorden a Times megbízásából körút­ra ment Oroszországba, 4000 mérföldnyi utat tett meg Ukrajnában, déli Oroszországban és a Kauká­zusban. Benyomásait abban foglalja össze, hogy a nép mindenütt nagyjában meg van elégedve sorsával és életszínvonalával. Igaz ugyan, hogy az oroszországi életszínvonal, összehasonlítva más népek életszínvo­nalával, alacsony, de — az orosz, nép saját helyzetét nem más népek helyzetével hasonlítja össze, hanem a saját korábbi helyzetével. És azt tapasztalja, hogy ma jobban él, mint tavaly és a korábbi években. Az ukrániai paraszt büszkén mutogatja kétszobás házát, amelyet régi egyszobás viskója helyébe épített. A Krimeában egy háziasszony büszkén mutogatta kis három köblábas jégszekrényét. Rosztovban egy gyári munkás gyönyörűséggel emlegette, hogy neki bizony van már egy kis rádiója. Ismerjük az 'emberi természetet: Ha ma jobb a sorunk, mint volt azelőtt, azt reméljük, hogy a jövő' ben további javulás lesz az életünkben. így gondol­kodik az orosz nép. Bízik a jobb jövőben. A legtöbb panasz a rossz lakásviszonyok miatt hallható. Összezsúfolva laknak, két-három személyre jut egy szoba. De már épülnek mindenütt, még kisebb városokban is, nagy bérházak. 1917 év óta jobb jövőt iggraek diktátorai az orosz népnek. Ezen nem szabad nevetni. Hiába csa­latkoztak sokszor, mégis reménykednek. Arra em­lékeztetik az idegen látogatót, hogy a bolsevik for­radalom elöli. ,Oroszo’. ...ág egy nagy parasztország volt, az emberek,legtöbb je írástudatlan volt, az első években polgárháború volt, a két világháborúban so­kat szenvedett, sokat veszített az ország; ezért a leg­csekélyebb javulásért is hálás a nép. A NÉP ELÉGEDETLEN Másként vélekedik Dr. August Rei, a száműze­tésben megalakult észtországi kormány miniszter­­elnöke, aki 1928 óta miniszterelnöke és köztársasági elnöke volt Észtországnak és 1940-ben, amikor ha­záját a szovjet elfoglalta, Svédországba menekült. Most Washingtonban a képviselőház vizsgálóbizott­sága előtt úgy nyilatkozott, hogy nézete szerint a ma­gyar szabadságharcot a csatlós országokban újabb lázadások fogják követni és ha általános felkelésre kerül sor a kommunista elnyomás ellen, akkor az orosz vörös hadsereg valószínűleg megbízhatatlannak fog nyilvánulni. Akkor aztán — Dr. Rei meggyőződése szerint — a Szovjet hatalma rövid idő alatt összeomolhat. Az elnök váratlanul visszatért Washingtonba és munkához látott a Fehér Ház­ban. NASSER DIKTÁTOR AGGODALMAI KAIRO — Nasser egyiptomi diktátort aggoda­lommal tölti el a szabad nemzetek terve, hogy evő ve­zetékeket húznak Izrael területén át a Vörös és a Földközi tenger közt és ezzel függetlenítik magukat, legalább részben, a Szuez csatornától és Nasser ha­­talmaskodásáitól. Hogy e veszélynek elejét vegye, Nasser tárgyal Onassis görög hajó vállalkozóval egy nagy olajcsővezeték építéséről egyiptomi területen, a Szuez csatornával párhuzamosan. Ilyen építkezés óriási tőkebefektetést igényel és — a kairói propaganda még egy árva szóval sem árulta el, hogy a koldusszegény Egyiptom honnan kapja a Szükséges pénzt. A szovjettől talán, amely azonban inkább Ígéreteket és “szakembereket” sze­ret küldeni oly országokba, ahol zavart akar csinál­ni. R ÖV I fi HÍREK BUDAPEST. — A Magyar Távirati Iroda jelen­ti: Az Amerika által cserbenhagyott és európai or­szágokban boldogulni nem tudó magyar menekül­tek közül 1500-an visszatértek Magyarországba. PRÁGA. — A csatlós országok fővárosaiban a rádió megkezdte a küldéseket arab országokba arab nyelven, támogatást Ígérnek nemzeti függetlenségük kivivására. Csak a budapesti rádió hallgat, mert Ká­dár Jánoséknak a nemzeti függetlenség szót nem szabad kiejteniük. ZÜRICH. — A svájci magyar diáksegély be­szüntette segélyküldeményeit a magyarországi diá­kok részére, mert a Kádár kormány az adományokat nem diákok, hanem fiatal kommunisták közt osztot­ta szét — akik az egyetemen nem tanulnak, hanem a diákokat megfigyelés alatt tartják. BUDAPEST — 13 színészt és színésznőt, akik a forradalmi napokban rokonszenvet mutattak a sza­badságharcosok iránt, félévtől egy évig terjedő időre eltiltották a színpadi fellépéstől. AMSTERDAM, Hollandia — Itt a gyémántkö­szörülés világközpontjában, újabban már színezni tudják a fehér gyémántot — elektronok, neutronok és gamma-sugarak belövellésével. Kruscsev megbuktatta vetelytarsait es olyan hata­lomra tett szert, mint a régi bálványrombolás után elődje, Sztálin Amikor Amerika népe Füg­getlenség Napját ünnepelte, Eisenhower elnök Virginiában golfozott és Dulles külügymi­niszter Kanadában halászott, Moszkvában ledőlt öt bálvány, törpévé zsugorodott öt vezér, akik addig az orosz nép tuda­tában és a világpolitika szín­padán mint óriások szerepel­tek. Kiv^esuv és hivei kieb­­rudalták a minden ható El­nöki Tanácsból a sztálini idők nagyjait: Malenkovot, aki Sztálin halála után örökébe lépett; Molotovot, aki 40 éven át irányította a szovjet kül­politikáját; Kaganovicsot, aki 30 év előtt felfedezte a tehet­séget a csaknem Írástudatlan Kruscsevben; és Sepilov volt külügyminisztert, aki Nasser egyiptomi diktátort az orosz érdekkörbe vonta. UJ SZTÁLIN A kiebrudaltak és kegyesz­­tettek helyébe léptek Krus­csev politikai barátai, köztük Zsukov tábornagy. Minden jel arra vall, hogy Kruscsev oly hatalomra tett szert, mint előtte az a Sztálin, akinek egyeduralmát ő két évvel ez­előtt ártalmasnak nyilvánítot­ta. És arra is mutatnak a je­lek, hogy lényeges változás várható a szovjet politikában; úgy a lakosság, főleg a pa­rasztság javára, az életszínvo­nal emelésére lehet számítani, mert Molotov és társai ellen Kruscsev egyebek közt azt a vádat is emelte, hogy “hábo­rús uszitók” voltak, ellenez­ték a hidegháború enyhítését, normális nemzetközi kapcso­latok létesítését. BELSŐ GYENGESÉG A moszkvai bálványrombo­lás tanulságai megdöbbentően nagyméretűek. Moszkva kény­urai újra betekintést enged­tek a világnak az ő belső ba­jaikba: abba, hogy hazugság a szovjet által hirdetett belső egység és egyetértés, az igaz­ság az, hogy ott örökös vetél­kedés, intrika folyik, minden­ki bizalmatlan mindenkivel szemben, egyik a másikat ki akarja intrikálni hatalmi po­­zieiójából. Most még világo­sabb lett, mint ezelőtt volt, annak az értelme, hogy Sztá­lin után az orosz nép urai nem állítottak egy embert az élre, hanem kihirdették az egy-sze­­mély-uralom kárhozatos vol­tát és testületi kormányzás/ léptettek életbe. Jíalenkov, Kruscsev, Zsukov, Kolotov és a többiek attól féltek, hogy egyikük a többi fölé kereke­dik — mint annakidején Sztá­lin fölébekerekedett'. Trockij­­nak, Bukharinnak, Zinovjev­­nek — és likvidálni, főbelö­­vetni fogja vetélytác^it, mint tette azt Sztálin, amikor fe­lülkerekedett. Ezt a félelmet most “likvidálta’’ Kruscsev, amennyiben eltakarította ma­ga mellől a veszélyes vetély­­társakat. MARAD A DIKTATÚRA Bármily n a g y j elentőségü változás történt Oroszország­ban, le kell szögezni azt a tényt, hogy a kommunista rendszeren, vagyis a terror­uralmon nem esett változás. Egy pár hatalmas ember lebu­kott, helyükbe egy pár más lépett. A tigris másképp fog viselkedni, mint eddig, de — tigris marad. Marad az a rend­szer, amelyben egy pár em­ber Moszkvában határoz 200 millió orosz és sokmillió csat­­lósországbali nép dolgairól és sorsáról, és a százmillióknak tudomásul kell venniök, amit a mindenkor hatalmon levő nagyok rendelnek, ha ellen­kezni merénének, a budapesti mindenhol a szovjet világ­ban. Egy pillanatig sem sza­bad szem elől téveszteni azt, hogy Kruscsev, Bulganin, Zsu­kov és társai — Sztálin leg­hívebb hivei voltak, vagyis a ma divatos szólásmód szerint sztálinisták voltak — addig, amig Sztálin élt és ők Sztálin kegyét élvezték; éppen olyan hűségesen szolgálták Sztálint, mint a most ledöntött bálvá­nyok. Sztálin idejében fegyve­res erővel rátörtek Dél-Koreá­­ra, tavaly fegyveres erővel rá­törtek Magyarországra. Krus­csev és társai ma semmivel sem jobbak, mint voltak ak­kor, amikor Sztálint szolgál­ták és kiszolgálták. ELLENTMONDÁSOK Nehéz megérteni a Moszk­vában történteket. Például: Az uj rezsim elrendelte a pa­rasztok beszolgáltatási kötele­zettségének enyhítését és in­tézkedéseket léptetett életbe az általános életszinvonal eme­lésére. Éppen ez az, amit Ma­lenkov rövidlélegzetü vezető szerepe alatt elrendelt, és mégis — Malenkov egyike most az áldozatoknak! Emlékezünk, hogy Malen­kov reformtervei felébresztet­ték az ellenállás szunnyadó szellemét (Magyarországon is) és az elégületlenség azóta nőttön nőtt (Magyarországon is) és a magyarországi és len­gyelországi események két­ségtelenül megérlelték a Kruscsev banda elméiben azt a meggyőződést, hogy a népek jogos kívánságainak legalább egy kis részét kell időről idő­re teljesíteni, ha belső békét akarnak biztosítani. És belső békére a szovjetnek szüksége van, hogy zavartalanul ké­szülhessen fel a politikai vég­célért való végső küzdelemre, a szabad világ elpusztítására. A VÉGCÉL: HÁBORÚ Mao Cetung, a kínai diktá­tor, néhány héttel ezelőtt an­nak a várakozásnak adót ki­fejezést, hogy a világháborút, a végső leszámolást talán si­kerülni fog hosszabb időre, talán 15 évre, elhalasztani. Nyilvánvaló az összefüggés: Moszkva is lélekzési időt akar nyerni, hogy aztán annál na­gyobb erővel tudjon lecsapni a szabad világra. Semmi okunk' sincsen tehát, hogy örömmel fogadjuk a moszk­vai bálványrombolással ösz­­szefüggő fejleményeket, ha azok látszólag és aránylag derűlátásra csábitók is. Per­sze minden engedményt, ami Moszkva felől jön, el kell fo­gadni mint legalábbis időleges előnyt. UJ UTAK? A moszkvai események egyik jelentősége az, hogy le­buktak a még-mindig-sztali­­nisták és felülkerekedtek a neo-sztalinisták. Ez utóbbiak­nak egyik alapvető elvük az, amit Tito vall: hogy a kom­munizmus hoz különböző utak vezetnek, vagyis hogy Moszk­va nem dirigálhatja az egyes csatlós kormányokat. Magyar szempontból ennek az elvnek érvényesülése örvendetes len­ne, ha — megvalósítható len­ne. De október 23-án kiderült, hogy a magyar nép a kommu­nista társadalmi és gazdasági rendhez vezető egyik utat sem akarja. Ebből következik, hogy Kádár János (és esetle­ges lebukása esetén egy má­sik János) nem tehet lénye-Libanon nyugat-baiát maradt Nasser és ta többi Amerika-gyülölő arab nagy­ságok vereséget szenvedtek Libanonban. A válasz­tásokból győzelmesen került ki a nyugat-barát kor­mány, 66 mandátum közül 50-et a kormánypárt nyert el és imiéig hármat az ugyancsak nyugat-barát függet­len párt. Az Amerika-el 1 enesek 13 mandátumot kap­tak. ges engedményeket, mert ha a legcsekélyebb mértékben enyhítené a terrort, a börtön- és akasztófa-rendszert, a nép elkergetné és abban a pilla­natban bekövetkeznék az, amit Mao Cetung kinai kom­munista diktátor mondott az októberi magyarországi ese­ményekkel kapcsolatban: “Nyomban szétesett a kom­munista párt.’’ A VISZHANG Oroszországban: Zsukov tá­bornagy, Kruscsev fegyveres jobbkeze, a vörös hadsereg hűségéről biztosította az uj nagyurat, persze a vörös had­sereg többmilliónyi személy­zetének megkérdezése nélkül. Moszkvában, Leningrádban és Szebasztopolban a helyőrsé­gek parancsnokai egyhangú­lag elitélték az árulókat, az öt ledöntött bálványt, akiknek minden szavát eddig egyhan­gú lelkesedéssel fogadták. A lapok jelentik, hogy a nagy ország minden részében nép­­gyülések voltak, Moszkvában 8000 helyen volt népgyülés, ahol a nép egyhangú lelkese­déssel ünnepelte uj urait. Romániában: Az Elnöki Ta­nács két tagját elmozdították tisztségükből. Lengyelországban: A sajtó úgy látja, hogy Oroszország­ban olyasféle változás várha­tó, aminőn Lengyelország át­ment ; a kommunista rendszer szigorú enyhülni fog és ez kö­zelebb fogja hozni egymáshoz a lengyel és az orosz népet. Egyiptomban: Az egyipto­mi sajtó és rádió jelenti a moszkvai likvidálást, de nem emliti a likvidáltak közt Sepi­­lovot. Mert Sepilov közvetí­tette a moszkva-kairói fegy­verbarátságot. Angliában és Franciaország­ban: Nem hiszik, hogy ami Moszkvában történt, lényeges változást jelentene a Nyugat elleni harcban. ÚJABB FEJLEMÉNYEK Még két helyettes minisz­terelnököt csaptak el. Úgy lát­szik, a nagy “tisztogatás” még nem ért véget. A varsói sajtó értesülése szerint Molotov, Malenkov, Kaganovics és Sepilov beval­lották, hogy összeesküdtek Kruscsev eltávolítására. A varsói jelentésből kiderül az is, hogy a magyar szabadság­­harc volt a moszkvai bálvány­­rombolás hátterében. Krus­csev és Molotov mindjárt a kommunista központi bizott­ság ülésének elején összecsap­tak. Molotov élesen kritizálta a hivatalos szovjet álláspon­tot és propagandát, hogy ami Magyarországon történt, az külföldről szitott reakciós el­lenforradalom volt, Molotov szerint igenis a magyar nép lázadt fel a kommunista rend­szer ellen, mert a magyar nép — éppen úgy mint előbb a len­gyel nép — elégedetlen volt. HÁBORÚS USZITÓK Talán legfontosabb tény a moszkvai eseményekkel kap­csolatban ez: Molotov és tár­sai ellen Kruscsev azt a vádat is emelte, hogy mindenkor mindent elkövetett anemzet­­közi feszültség fokozására. Más szóval, Molotov és társai — és persze Sztálin is — fele­lősek azért, hogy a világhábo­rús szövetség felbomlott és a szövetségesek halálos ellensé­gek lettek. Molotov és Sztálin felelősek azért, hogy a yaltai egyezményt a szovjet meg­szegte és az egyezmény elle­nére kommunista uralom alá kényszeritette azokat a kelet- és középeurópai országokat, amelyekben a háború után az orosz vörös hadsereg állomá­sozott. Molotov felelős a ber­lini blokádért és a koreai há­borúért, és Sepilov egyenget­te az útját fegyverszállítások­kal az egyiptomi diktátor mos­tani zavarcsinálásának a Kö­zel-Keleten, az arab világban, az olajmezők országaiban. MIT SZÓLNAK EHHEZ? Most az a kérdés, mit szól­nak ehhez a szabad világban aknamunkát végző kommu­nista pártok, amelyek eddig papagáj módjára százszor és ezerszer és milliószor elismé­telték a Moszkvából kiadott jelszót: “A szovjet békét akar, a nyugati hatalmak, élü­kön Amerikával háborút akar­nak!” Mit szólnak most az amerikai magyar kommunis­ták, akik százszor és ezerszer ugyanezt a jelszót kurjongat­ták és szivvel-lélekkel támo­gatták és dicsőítették a Szta­­lin-Molotov banda ugynevezet békepropagandáját, a béke­tanácsokat, a béke világkon­ferenciákat, a békepapokat, a békekölcsönöket, a béketaná­csokat és a többi aljas propa­ganda-hazugságot? Most szó­laljanak meg. Vagy inkább hallgassanak. Hallgssanak el örökre. Moszkvában Sálvánvrnmhnlác;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom