A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-29 / 13. szám
A JÖ PÁSZTOR T-IK OLDAL Irta: TÖLGYESIT MIHÁLY Lorántffyné hirtelen felemelkedett s merően nézett leányára. — Ügy látom, rossz hírrel jött az ember. Mi van a molnárleánnyal? — Nem akarja megmondani. — Micsoda? — meresztett nagy szemeket Lorántffyné. — Hogy lehet az? Erre Etelka elbeszélt mindent, a végén hozzátette, hogy jó lenne, ha beszélne Dinnyéssel. Lorántffyné izgatottsága, amely alig hogy lecsillapodott, most egyszerre ismét kitört. — Mondtam, mondtam leányom, hogy ez a nyomorult Dinnyés követni fogja Faludy példáját. Óh, bár ne kezdtünk volna vele. Miért nem támadtál rá szigorúan. — Megtettem én ezt, de nem is képzeled anyám, milyen merésszé lett az az ember. — Faludy nyilván felvilágosította öt, — jegyezte meg Lorántffyné keserűen. — Egyik gazember tanítja a másikat. Ez a Faludy már elvitt százezer forintot, Dinnyés bizonyára még ennél is többet akar. — Félek, hogy még egyebet is akar. — Ugyan mit? — Azt nem mondotta ki világosan; elejtett szavaiból azt vettem ki, hogy valami szebbet és magasabbat akar. — Mit értesz ezalatt? — tűnődött Lorántffyné. — Ezt én sem tudom, — felelte Etelka. — Talán azt akarja, hogy Ilonkát neki adjuk. — Oh, vigye, vigye! — kiáltott fel Lorántffyné. — Én szívesen oda adnám neki. De persze Elemérnek legtöbb beleszólása van ebbe. Mindenesetre el kell tőle válnia, aztán nem bánom, legyen Dinnyésé. Hívd ide nekem azt az embert. Etelka elsietett Dinnyésért. Lorántffyné úgy érezte, hogy uj életerő lopózott leikébe. Egy uj terv. Ha meglehetne valósítani, akkor az lenne a kérdés legjobb megoldása. Még gazdag hozományt is adna. Csakhamar bejött Dinnyés és sdkatmondólag állott meg az ajtónál. — Lépjen közelebb, kedves öregem, — szólt Lorántffyné. — Úgy hallom, hogy a molnárleányt már jó helyre tették. Nem lenne szives a helyet velünk ig közölni? — Nem biz én, — felelte Dinnyés kurtán. LoránÜfyné meglepetve nézett rá. — És miért nem akarja? * — Nem érzek magamban erre hajlandóságot. — De én kívánom, sőt egyenesen parancsolom. — Szabadságában áll méltóságodnak parancsolni, de inekem is szabadságomban áll e parancsnak nem engedelmeskedni. — Dinnyés. Micsoda beszéd ez? Maga ezelőtt nem volt ilyen. Úgy látom, bizonyos emberekkel való érintkezem elrontotta önt. De majd beszelek Faludyval. . — Oh, hol van már Faludy, — legyintett Kezével Dinnyés..— Ő már szárazra vitte fcáránykáit. Lorántffyné nem tudott szavakat adni felháborodásnak. Egy sötét sjetelem azt súgta neki, hogy ennek az embernek egész más célja lehet, mint, amit ő gondolt. — Dinnyés, — mondotta nagy erőfeszítéssel türtőztetve magát—, most utoljára szólítom fel: mondja meg, hova tette a molnárleányt? — Méltóságom asszonyom, mindaddig nem mendem meg, míg a jutalmam kérdése nincs tisztázba hozva. — De mióta bizalmatlankodik maga? — Ilyen ügyekben nincs helye a bizalomnak. Elég bolond voltam vakon engedelmeskedni mindenben. Ha én vásárra viszem a bőrömet, akkor tudni is akarom, miért viszem. — Mennyit kíván? — Már a kisasszonynak is emlitettem, hogy a puszta barátságról többé szó sincs. Vagy pénzért dolgozom, vagy pénz nélkül teszem és akkor több akarók lenni, mint pusztán barát. — Több? — kérdezte Lorántffyné csodálkozva. — Hogy értsem ezt? Dinnyés mosolyogva felelt:' — Az idő elérkezett, hogy nyíltan beszéljek. Kegyed tudtommal ötven éves, én csak hatvan . . . nos, tiz év nem lenne éppen valami korkülönbség. Úgy Lorántffyné, mint Etelka, nagy szemekkel bámult reá. — Haha! — kacagott fel végre Etelka —, ugylátszik, Ilonka helyett maga ette meg a bolondgombát„ vagy itta meg a botorján-fözetek — Valóban, — tette hozzá Lorántffyné —, maga úgy beszél, mint akinek nincs helyén az esze. — Sőt nagyon is helyén van, — felelte Dinnyés öntelt mosollyal. — Életemben még egyszer sem volíiö<m olyan okos, mint jelenleg. — Bolond, valóságos bolond! — kiáltotta Lorántffyné kitörő, indulattal- — Ilyen őrült..emberrel I csepp kedvem sincs tovább érintkezni. Távozzék. Dinnyés csak nevette az izgatottságában remc- I gő Lorántffynét. — Tehát ki vagyok dobva! — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy többé nem is szabad ide jönni. — Ha éppen valami mondani valója lesz, közölje a leányommal. De az én szemeim elé ne merjen jönni. Dinnyés gúnyos mosollyal kiment. Tudta, hogy azért még hivatni fogják s egyelőre a mellékszobában letelepedett a pamlagra. — Visszariadt! — gondolta magában. — No persze, nem volt rá elkészülve. De úgy hiszem, még meggondolja a dolgot. Az igaz, hogy éppenséggel nem vagyok Adonisz, de azért tudnám adni az urat, ha a hozzáv aló mód b an lennék. És ezt most el akarom érni. Titkomat csak úgy árulom el, ha feleségemmé lesz, vagy pedig nekem adja egész magánvagyonát. Ez kitesz néhány százezer forintot s ez nekem elég. Távozta után Lorántffyné kezeit tördelve nézett Etelkára.' — No, hallottál már ilyet? Hát hitted volna, hogy ilyen arcátlan és szemtelenül merész tud lenni ez az ember. Hogy én a felesége legyek egy ilyen senkinek. Jaj, jaj, mit kellett megérnem. — Kezeibe temette arcát, mialatt teste idegesen rángatódzott. — Szörnyűség! — rázta fejét határtalan felindulásban Etelka. — Hallatlan, hogy mit merészelnek ezek az emberek. — Lám, lám, Etelka, — szólt valamennyire megnyugodva Lorántffyné — kár volt nekünk ilyesmibe kapni. Ezek a gonoszok egészen kiszipolyoznak bennünket. Koldusbotra juttatnak. Ér ennyit ez a molnárleány? i — Most már nem hagyhatjuk abba, anyám. — De mit tehetsz már most ellenük? Meg vagyunk fogva. A csapdájukba szaladtunk ostobán. — Még nem vagyunk, anyám. Még segíthetünk magunkon. — De hogyan? hogyan? — tördelte a kezeit a háborgó asszony. — Valahogy meg kell tudni, hol van Ilonka. Ha ez meg lesz, akikor képes leszek magam elbánni vele, de azokat az embereket le kell ráznunk magunkról. — De hogyan gondolod ezt elérhetni? — Van egy eszmém, anyám. — Mi lenne az? — Ki kell fognunk rajta. Túl kell járni az eszén. — Oh, nem hiszem, hogy ez célhoz vezessen. • Dinnyés alattomos fickó. I — Talán mégis becsaphatjuk őt. És ezzel sietnünk kell. Dinnyésnek már hajnalban mennie kell, mert jaj lesz neki, ha Elemér megtudja, hogy ő itt van. — Szinte kedvem lenne öt Elemér dühének kiszolgáltatni, — vicsorítottá fogait Lorántffyné. — De ezt nem tehetjük. A gazember a legrosszabb esetben azzal bosszulná meg magát rajtunk, hogy inkább Elemérnek szolgáltatná ki Ilonkát, mint nekünk. — Beszélek vele, — jelentette ki Etelka. — De hegy célt érjek, szükségem van támogatásodra. — Már hogyne támogatnálak. Érdekeink közösek, a veszély is közös, össze kell tehát tartanunk. De mondd, mivel akarod lefegyverezni Dinnyést? — Enged meg, anyám, hogy nevedben igent mondhassak neki. — Ugyan, mit gondolsz; — riadt fel Lorántffyné. — Ilyen őrültséget csak nem kívánhatsz tőlem? — Csak szinleg akarok neki Ígéretet tenni, a te nevedben. E pillanatban egyebet nem tehetünk. Dinynyés rettenetesen lép re kerített bennünket. Lorántffyné csknem sírva fakadt mérgében. — Oh, ez a nyomorult. Ha már pénzre van szüksége, adtam volna neki, de hogy ilyen követeléssel merjen előállani, ez mégis borzasztó. — Ne sírj, anyám, — szólt Etelka. -- Ki fogok én rajta. ígéretet teszek neki nevedben és ha kicsalcim tőle a titkot, akkor majd elbánok vele. — Oh, gyermekem, attól tartok, hogy ezzel még jobban megfognak bennünket. — Légy nyugodt anyám, nekem is van ám magamhoz való eszem. — Menj hát, leányom, de az égre kérlek, légy óvatos és ne tedd nagyobbá a bajt. Etelka felkereste Dinnyést, kinek szeme felcsillant, midőn a leányt belépni látta. — Tudtam, tudtam, hogy meggondolják a dolgot, mormogta magában. — Dinnyés, — szólt Etelka —, beszéltem anyámmal az ön ajánlatáról. — Nagyon szép. És mire határozták' el magukat ? — Hát tudja, édes Dinnyés, maga nagyon rcszszul csinálta a dolgot. Nem éppen ajánlata háborította fel anyámat, mint inkább a mód, amelyen az ajánlatot tette. Maga nagyon kihívó volt. — Sajnálom. — Ennélfogva remélem, hogy bocsánatot fog tó*e kérni. — Hát olyan nagy szerencse lenne az rám nézve? (FOLYTATJUK) A SZOVJET CSAPATOK in MARADNAK, MONDJA MAROSÁN BUDAPEST Az Associated Press tudósítója jelenti, hogy Marosán György kommunista belügyminiszter kijelentette: — A szovjet csapatok addig maradnak Magy ar or szagon, amíg nyugati Németországban amerikai katonaság állomásozik. Ez a magyar munkásság védelme érdekében történik, magyarázta Marosán, aki most első ízben vállalta á nyilvánosság előtt a felelősséget az orosz hadsereg visszahívásáért. — Igen, én és nem Gerő hivtam vissza az oroszokat, mert nem akartam, hogy a fehér ellenforradalom győzzön, — harsogta a szovjet bábkormány tagja. Kcizíben a vörös sajtó naponta hozza a nép ellenes UJAMERIKASOK POSTÁJA Toldi Jánost, ki a budapesti “Május 1” ruhagyárban dolgozott, keresi Michael Sever, Cleveland Heights 18, Ohio. Gicy Vincét, aki 1931-ben Potycndon született és Szilen, Sopron megyében lakott, keresi édesanyja. Aki tud róla, értesítse Trestyén Ferencnél, 11731 Belmont Ave., Cleveland 11, Ohio. * . Cs. Herczika Mihály (János unokája) jelenleg Bebreulager No. 448, St. Galten, Switzerland, keresi George Holp nevű nagybátyját, aki 1900 óta él Amerikában. * . Özv Balázs Somámé szül. Bak Szerén, Budapest Wesselényi u 4, keresi nagybátyjának Bak Henriknek és nejének szül. Livay Katalinnaik Amerikáiban levő tes z ár mazottait. * Özv. Ringwald Anitáimé, Budapest XIV. Gizella ut 49, keresi anyjának testvérét Kondovics Andrást, és apja elhalt testvérének Fischer Sándornak New Yorkiban élő családját, továbbá férje rokonait. * Székely (Limdentoaum) László keresi apjának nővérét, Mrs. Max Katzot, vagy ieszármazottai't, tóvá b ib á Erecz Ernő övkészitöt. * Özv. Kémenes Jánosiné, Tekerőpatak, Csiikmegye, Vailea Strimba, Rai Gheorglheni, Romána, keresi Leon Adolfot, aki 1938-ban Bukarestből vándorolt Amerikába. * Lapp Lajos Budapest IX., Kinizsi utca 17, keresi néhai bátyjának Pap Jánosnak özvegyét, aki 543 Jacksan Ave., Bronxban lakott és gyermekeit, továbbá Ohio állaimba lakó rokonát, Miakkai János Írót. * Fehér Imrét és Juliannát, akik decemberben jöttek Camp Khmerből Clevelandiba, keresi Anna Iván, 9119 Buckeye Rd., Cleveland, 0. * Zubovits Gyulánét (testvéreimet) és Godella Ferencet keresem. Testvéremet menekülés köziben vesztettem el, azt hiszem Kanadába jutott el. Mrs. Nicholas Raab, 4732 Second St., Detroit, Mich. * Repcsák Jánost, édesapámat, keresem, aki 42 éve ment ki Amerikáiba, vagy ha már nem élne, gyermekeit. Fodor Józsefbe sz. Repceák Teréz, Barabás, Zemplén irt. Hiraiigary. [ hajszáról szóló tudósításokat, persze vörös szájíz szerint tálalva azt fel: “A szovjet hősök emlékművét a Vas megyei Nádasli községiben a múlt év októberében egy fiatalokból álló csoport, főiként Jóna Bálint és Esztergályos Zoltán, kalapácsokkal szétverte. Az emlékmű meggyalázóit előzetes letartóztatásba helyezték.” A Népszabadság tudósítása szerint “a tatabányai rendőrkapitányság a síkvölgyi munkásszálóban. a diszterem színpada alatt és az udvariban elásva, több mint 30,000 töl-I tényt talált. Both Józsefet I fegyverrejtegetés büntette | miatt, V. Szabó Gyulát és Pataki Gábort feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt őrizetbe vették.” “A karhatalmi szervek elfogták Franczia Béla budapesti .lakost, a hírhedt Franczia Kiss Mihály egyik ivadékát. Már az októberi események után körözték, de amikor le akarták tartóztatni, megszökött budapesti lakásáról a háztetőn keresztül és az elmúlt hónapokon vidéken bujkált. Franczia Kiss Béla 1956 októberében és novemberében több fegyveres terrorcselekményt irányított. Franczia beismerte vallomásában, hogy az ellenforradalom napjaiban kapcsolatban állt Nyugatról haza szökött bátyjával, aki novemberiben ismét Ausztriába távozott.” Ujamcríkások Híradója GLEINFIELD S KÖRNYÉKE Szövetségü nk gyűj tésénék eredménye eddig $1334, a gyűjtést tovább folytatjuk. Szövetségünk gyűlése április 6-án tesz és akkor tesznek a pénzekről az elszámolások. Jöjjön el minden tag, és meghívjuk az uj magyarokat is. Hölgyek hozzanak elemózsiát, mert a gyűlés után lakoma és tánc lesz. S z övét s é günk elnökét, Charles Z. Mihályit a magyar ügyiben végzett sok munka annyira megviselte, hogy a kórházba keltett mennie vizsgálatra, hol ulcert állapítottak meg. ö azonban már tovább folytatja a menekültek érdekében munkáját. KANADAI BEVÁNDORLÁS OTTAWA. — A bevándorlási minisztérium közli, hogy Kanada uigyan eredetileg 28,- 000 magyar szabadságharcos menekült befogadását vállalta magára, de ezen a számon felül is hajlandó befogadni magyarokat abban a mértékben, amint részükre lakást és munkát lehet biztosítani. Kihoznak menekülteket nemcsak Ausztriából, hanem Angliáiból, Franciaországból és Hollandiából is, és pedig 5250-ct Angliából, 3450-et Franciaországból és 2100-at Hollandiából. Hctllandiából az első 300 menekült már ebiben a hónap ban — 19-ém — Halifax kanadai kikötőbe érkezik; a többiek áprilisban, májusban és júniusban jönnek résziben Halifaxba, részben Quebec Citybe. Angliából az első csoport április végén vagy május elején indul el. A franciaországi első csoport junius második felében érkezik Kanadába. De nemcsak ezekből a nyugati országokból — hanem Ausztriáiból is sokan fognak Kanadába jönni, még pedig •tekintet nélkül arra, hogy van-e különleges szaktudásuk, és egészségi okokból s e fognak senkit visszautasítani kivéve olyanokat, akik fertőző betegségben szenvednek. Eddig több mint 13,000 magyar menekült érkezett K anadába. HÚSVÉTI MISSZIÓ A CLEVELANDI KÁT. UJAMERIKÁS MAGYAROKNAK Ft. Mundweil B. János, a Szent Imre r. k. Egyházközség plébánosa az 1948 óta Clevelandiba érkezett ujamerikás magyarok részére a Szít. Imre templomban, 1904 W. 2'2nd St., húsvéti missziót rendez. A misszió nem csupán a Szent Imre Egyházközség kebelébe tartozó katolikusoknak szól, hanem miniden magyar 'testvérnek, bármelyik egyházközségbe is tartozik. A húsvéti misszió hitszónoka Ft. Hites Kristóf, aki április 13, 14, 15, 16 és 17-én este 7:30 órakor fogja miszsziós beszédeit elmondani- Az amerikai magyarság másik közismert hitszónoka., Ft. Király Kelemen a nagyhét hétfőjén, keddjén, szerdáján, 15, 16, 17-én, reggel 8:30 órakor fog iszemtbeszédet mondani. Minden este a sziemtibesze 1 után Ft. Hites Kristóf és F\ Király Kelemen gy ón-táti. i fognak. Az 1948 óta érkezett ujamerikás magyarság bizonyára örömmel fogja venni a hirt, és résztvesz a misszión amelynek hitszónokai közi * merték körünkben. Alig maradt néhány példányi AZ AMERIKAI MAGYARSÁG NAPTÁRA rövidesen elfogy. Ha még nem olvasta volna ezt az érdekes kötetet, rendelje meg még ma! ♦ EREDETI HELYSZÍNI FELVÉTELEK A DICSŐSÉGES MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL. Minden előfizetőnk, aki előfizetésével nincsen hátralékban, INGYEN kapja ezt a vaskos évkönyvét! Aki ajándékozásra még egy vagy több Naptárt akar vásárolni, rendelje meg minél előbb, mert csak korlátolt számban nyomattuk! Ara §1*00