A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-11 / 2. szám

VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1957 január 11 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT MAGYAR HETILAPJA Tk« G?QOD SHEPHERD is ics largest Hungarian Weakly Newspaper In America No. 2. SZÁM Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VAROS! ELET, AMERIKAI MAülAHSAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FUG GETLENSEG RÉMHÍR rudapestről Kruscsev és Malenkov január első négy napján Budapesten voltak és utasították Kádár Jánost, hogy állitsa vissza a teljes, kíméletlen proletárdiktatúrát, fojtson vérbe minden ellenállást: Kádár erre azonnal kihirdette az uj politikát: 1. Nem -k o mm un isták bevonása a kormányba nem jön többé szóba. 2. Az orosz katonaság állandóan az országban marad, hogy megvédje Magyarországot esetleges amerikai támadás ellen. 3. Mindenkit, aki nem ért egyet az uj politiká­val, ellenségnek tekintenek; szabadságra csak azok­nak a munkásoknak, parasztoknak és tanult embe­reknek van igényük, akik hűségesen engedelmesked­nek a kormánynak és a pártnak. 4. Parasztok, akik kilépnek a kolhozokból, nem kapják vissza földjüket és nem vihetik magukkal ál­latállományukat és szerszámaikat. 5. Az egyházak hűséggel tartoznak a kommunis­ta kormánynak. 6. Az ÁVH politikai titkosrendőrség újra telj­hatalmat nyer. 7. Nagy Imre áruló volt ,tehát az ő politikájá­nak híveit is árulóknak fogják tekinteni és velük aszerint elbánni. Ugyanakkor, amikor Kádár János mindezt ki­hirdette, újra megjelentek Budapest utcáin az orosz tankok és ágyuk. Tank kordonnal vették körül a par­lament épületét, úgyszintén a teljhatalmába visz­­szahelyezett ÁVH főhadiszállást. A fegyvereitől megfosztott magyar nép komor hallgatással reagált a Moszkva urai által elrendelt uj rémuralom bejelentésére. Nixon alelnök leányait festő ecsetje örökítette meg, középen BMarbara Eisen­hower, az elnök unokája ül saját portréja mellett. A szabadságharc árnyéka Börtön a vasfüggöny mögött Még mindig több.7r:'.:> •ir.-ickiJt szökik át a ha­táron Ausztriába éjszakánkint és a menekültek szá­ma már több mint 165,000. Az újabban érkezettek azt mondják, azért hagyták el az országot, mert a fe­nyegető munkanélküliség miatt éhezésnek lettek vol­na kitéve. De mástól is rettegnek. Úgy hallották, hogy hamarosan életbelép egy uj törvény, amely a mene­külést büncselekménynelki minősiti és börtönbünte­téssel sújtja azokat, akiket a határon elcsípnek. Ed­dig a magyar és az orosz katonák a határon vissza­tartott magyarokat csak egyszerűen visszaküldték, de nem büntették. Az ország szörnyű vérvesztesége, ezer meg ezer képzett szakmunkás és bányász elvesz­tése arra készteti Kádár János szovjetikormányát, hogy ismét a régi, Rákosi-Sztalin-féle módszereket alkalmazza a szökni szándékozókkal szemben. Akárhány magyar menekült jöhet Semmi kétség, hogy a kongresszus uj törvényt fog hozni, amely felemeli a szabadságharc menekült­jeinek 21,500-as kvótáját. De hogy addig is a vízu­mok kiállítása fennakadás nélkül tovább folyhasson, Eisenhower elnök kiadta az utasítást, hogy ahány ma­gyar jelentkezik, beutazhat Amerikába, ha a bebo­csátás és előfeltételei meg vannak. Számszerű kvótát majd csak a kongresszus fog megszavazni. Eisenhower elnök ezt az utasítást Nixon alel­­nökkel folytatott megbeszélés után adta ki, aki nem­rég Ausztriában járt és barátkozott a magyar mene­kültekkel. Megjegyzendő, hogy Nixon annakidején a McCarran-Walter-féle bevándorlási törvény mellett szavazott, amelynek éle egyebek közt a magyar be­vándorlás ellen irányult. Tavaly februárban Krus­csev antisztalinista volt. Az orosz kommunista párt orszá­gos kongresszusán dörgedel­mes vádakat hangoztatott Sztálin ellen, mániákus őrült­nek, tömeggyilkosnak gyaláz­­ta. És most, a külföldi diplo­matáknak adott újévi estélyen, ugyanolyanjkp-gedelmes han­­gon fogadkozott, hogy ő bi­zony sztálinista, hogy ő vál­lalja a felelősséget minden visszaélésért és tévedésért, amit Sztálin irányítása alatt elkövetett, és hozzátette azt is, hogy ugyanúgy vélekednek a többi szovjet vzeéremberek is. “Mi mindnyájan sztálinis­ták vagyunk, amikor az impe­rialisták elleni harcról van szó”, mondotta Kruscsev. így megy ez egy diktatúrá­ban. Ma igy, holnap úgy. Ma tagadnak, holnap vallanak, vagy megfordítva: ma valla­nak, holnap tagadnak. Aho­gyan jónak látják. NEM ÁVÓS. HANEM FOTOGRÁFUS Kanadai újságok nyomán megírtuk, hogy Toron­tóiban ujkanadások az utcán egy járókelőben felis­merni vélték a gyűlölt ÁVH magyarországi politikai titkosrendőrség tagját és véresre verték. A megtáma­dott embert a rendőrség saját védelmére őrizetbe vette, aztán megindult a nyomozás. Kiderült, hogy Boros György nem ávós volt, hanem fényképész. Négy nemrég érkezett menekült igazolta, hogy Bo­rosnak semmi köze nem volt az ÁVH-hoz. Minden jó, ha a vége jó és Boros Györgynek vi­gasztalásul szolgálhat, hogy az ő kellemetlen kaland­ja a kanadai lakosság előtt dramatizálta a megvetést és gyűlöletet, amit a szabadságharc menekültjei érez­nek a kommunista kinzórendőrség irányában. A MAGYAR LECKE Most jónak látják a meg­gyalázott Sztálint újra felma­gasztalni, mert a múlt év feb­ruárja óta jelentős dolgok történtek, főleg Magyaror­szágon. A magyar szabadság­­harcot ugyan tankok és ágyuk segítségével letörte a szovjet, de mégsem győzött. Ellenke­zőleg, súlyos vereséget szen­vedett, mert a magyar sza­badságharc után, annak nyo­mában a többi alávetett or­szágokban és magában Orosz­országban is nyugtalanság je­lei mutatkoztak és a rendet — a börtön rendjét — csak tan­kokkal és ágyukkal való fe­nyegetéssel lehetett biztosí­tani. ÓH AZOK A FIATALOK! Nagyobb csalódás egy kor­mányt nem érhet. Kiderült, hogy hiábavaló volt a »több, mint tiz éves kommunista át­­nevelés; éppen az a fiatalság, amelybe minden reményüket vetették, támadt ellenük első­nek és a legnagyobb erővel Magyarországon, és a csatlós országokban is főleg a fiatal­ság körében mutatkozott el­lenséges magatartás. Ez elég nagy vereség volt a szovjet­nek, de tetézte ezt az a felis­merés, hogy a rabságban tar­tott nemzetek katonaságaira háború esetén nem számíthat­nak. Ezeket a csatlós haderő­ket avégből segítettek meg­szervezni, hogy háború esetén az élvonalba' állíthassák azo­kat. Miután a magyar honvéd­ség mindjárt a forradalom ki­törésekor átállt a szabadság­­harcosokhoz és az orosz kato­naság ellen fordította fegyve­reit — orosz mintái u fegyve­reit — ma orva dl • ségre" soha többe nelmszámit­­hatnak, és ugyanez áll a többi csatlós országok hadseregei­re is. SZTÁLINISTA Az egyedüli, amit tehetnek az oroszok, a fegyveres erővel, sztálinista módszerekkel való fenyegetőzés. Ezt a célt szol­gálta Kruscsev újévi szónokla­ta; “Sztálinisták vagyunk!” Újat nem mondott ezzel a párttitkár. Tudtuk ezt és meg­írtuk ezt már korábban. Egy pillanatig sem kételkedtünk abban, hogy Kruscsev nem jobb Sztálinnál. Nincsen kizárva, hogy Sztá­lin “feltámasztásával” újra ellenségnek fogják nyilváníta­ni Titót, akinek máris szemé­re vetik, hogy túlságosan ba­rátkozik a nyugati (imperia­lista) hatalmakkal és elfogad amerikai .segítséget. NEM SZTÁLINISTA Érdekes, hogy ugyanakkor, amikor Moszkvában a szov­jetnek ezidőszerint első szá­mú vezére hódolt Sztálin em­lékének, Togliatti, az olasz kommunisták vezére, újévi be­­szédéfoen antisztalinista húro­kat pengetett. Azt mondta, hogy az olasz kommunisták elvetik azt a babonát, hogy a a sztálinizmus az egyedül üd­vözítő tan. De még ennél is érdekesebb, hogy — ugyancsak újév nap­ján — Pietro Nenni, az olasz szocialistáknak a kommunis­tákkal 10 éven át kacérkodót! pártvezére, visszaadta a Sztá­lin béke dijat, amelyet a “nagy Sztálin” 1952-Jien ado­mányozott neki. Nenni ezze' megmutatta, hogy ő függetler a kommunistáktól, de Togliatti beszéde azt mutatja, hogj Olaszországban még a hithi kommunisták sem tiszteli! többé Sztálin emlékét. Teljes a zűrzavar a kommunista ősz szeesküvők táborában. A SZTÁLINISTA PÜSPÖK A ma avar országi szaba ságharc napjaiban a magyar református egyház Tiszántú­li kerülete felszólítására Péter János püspök lemondott, több más pappal együtt, akik együtt működtek a kommunistákkal. Különösen Péter püspök ellen volt kifogásuk a reformátu­soknak, akik őt a legveszedel­mesebb sztálinistának nevez­ték. Most Péter püspököt a Ká­dár kormány kinevezte a Kul­tur Intézet elnökévé. Ez állami állás és a református egyház­nak ebben a kinevezésbe nin­csen beleszólása. VÖRÖS KERESZT ÉS POLITIKA A Nemzetközi Vörös Ke­reszt segiti a magyar népet és olyan nagy az ínség Ma­gyarországon, hogy a Kádár kormány kénytelen megenged­ni a nemzetközi i ntézmény működését magyar földön. Ez egyike a magyar szabadság­­harc nyereségeinek politikai téren. Mert ez az első eset, hogy egy kommunista uralom alatt álló országban a Nem­zetközi Vörös Kereszt műkö­dését megengedték. A Nemzetközi Vörös Ke­reszt viszi be az országba az élelem, ruha és orvosság szál­lítmányokat a szabad világ minden részéből, előirja a sziét osztás irányelveit és felügyel az elosztásra; csak az elosz­tás tényleges keresztülvitele van a Magyar Vörös Kereszt kezében. De ez a Magyar Vörös Ke­reszt nem a kommunista kor­mány vak eszköze, kiszolgáló­ja. Ellenkezőleg, a Magyar Vörös Kereszt vezetőségéből kitessékelték a sztálinistákat és az igazgatóságba öt egyete­mi tanárt választottak be. Ezek: Rónay Tibor, Czeyda- Pommersiheim Ferenc, Hor­váth Boldizsár, Földváry Fe­renc és Klimkó Dezső. Még a Vörös Kereszt magyar kor­mánybiztosa sem kommunis­ta: az öt egyetemi tanár által választott Dr. Killner György orvos. A Magyar Vörös Kereszt in­gyen ad meleg ebédet minden­­' kinek, aki az elosztóállomáso- I kon sorbaáll. Ingyen élelmi­szer csomagokat kapnak: azok, akiknek hozzátartozóik a har­cokban elestek vagy megsebe­sültek, és azok, akiknek laká- I- (Folytatás a 3-ik oldalon) Figyelmeztetés a szovjetnek Eisenhower elnök a múlt héten összeült uj kon­gresszus elé terjesztette egy Oroszországnak szóló üzenet tervezetét. Ez az üzenet úgy szól, hogy Ameri­ka fegyveres erővel szállna szembe egy szovjet kí­sérlettel, hogy megvesse lábát a Közel-Keleten akár fegyverrel, akár más eszközökkel. Ugyanakkor az elnök f elhatalmazást kért a kon­gresszustól, hogy gazdasági segélyt nyújthasson a közelkeleti országoknak (arab országoknak és Izra­elnek), hogy gazdaságilag megerősödhessenek. Erre a célra 400 millió dollárt kér az elnök. CSAK SZÓCSATA... November 17-én Bulganin szovjet miniszterel­nök a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó javas­latot tett Amerikának, de ugyanakkor gyalázatos vá­daskodásnak minősítette a világ Ítéletét a szovjet ma­gyarországi vérengzése dolgában. Egyben dühösen megjegyezte, hogy a szovjet bármely percben le tud­ja gázolni egész Európát, de ezt nem teszi, mert sze­reti a békét. Most Eisenhower elnök válaszolt Bulganinnak. Azt irta, hogy a világ iszonyodása a magyarországi rémhírek hallatára erkölcsi felháborodás volt, nem pedig gyalázkodás. A szovjet legokosabban tenné, ha kivonulna Magyarországból, vagyis azt tenné, amit novemberben az angolok, franciák és izraeliek tettek: az Egyesült Nemzetek felszólítására vissza­vonták csapataikat idegen területről. TANKHAJÓKAT EPITENEK Az amerikai hajóépítő vállalatok három évre el vannak látva elegendő rendeléssel. Magánvállalatok részére 65 hajót építenek, körülbelül ezer millió dol­­ár áron. Minden négy hajó közül három olajszállító tankhajó lesz. Ezenkívül a kormány 58 tankhajót építtet 700 millió dollár költséggel. Ez a hír első tekintetre gazdasági hírnek tetszik, a valóságban azonban nagy világpolitikai jelentősé­be van. Azt jelenti, hogy Nasser szuezi erőszakosko­dására idővel megkapja a megérdemelt választ: Az uj nagy tankhajók jelentéktelen árkülönbözet árán megkerülhetik Afrikát és nem lesznek kiszolgáltatva az egyiptomi diktátor .szeszélyének és zsarolásainak. Magyarán mondva: rájár a rúd még az egyiptomi kis Hitlerre is. Drágaság... Munkanélküliség ... A magyar és orosz sztálinisták novemberi vé­rengzése gazdasági romlásba sodorta a vérző Ma­gyarországot. A termelés, főleg a bányászok ellenál­lása és ennek folytán a szénhiány miatt, elakadt és nem kellett sok képzelődés ahhoz, hogy drágulást, vagy ami még rosszabb, áruhiányt várjon a nép. Bi­zony ezt várja, ettől fél Magyarországnak, elsősor­ban a városoknak népe, és mindenki igyekszik árura cserélni át kevés pénzét, tudva azt, hogy a pénz ér­téke mostantól fogva egyre jobban le fog morzsolód­ni. Mindjárt karácsony után megindult a roham áru után. Két nagy áruház előtt, amelyeket a szabadság­­harc óta most először nyitottak meg, nők ezrei álltak sorba, hogy túladjanak a pénzükön. A türelmetlen­ség és izgatottság már néhány óra múlva hisztérikus jeleneteket váltott ki, a nők megrohanták és áttörték a rendőri kordont, erőszakkal igyekeztek bejutni az üzletiekbe. A rendőrök botokkal csaptak közéjük, és amikor ez sem használt, egy teherautót hajtottak kö­zéjük és az üzlet bejárata közé. Sikoltozva menekül­tek a nők, sokan Szétszéledtek, feladva a reményt, hogy meg tudnak szabadulni forintjaiktól, amelyek hamarosan értéktelen papirszelete'k lesznek. Az Esti Hírlap vezércikke, amely szerint mun­kások és tisztviselők ezrei elvesztik állásukat a ter­melés akadályai miatt, érthető megdöbbenést keltett mindenfelé. Tél kellős közepén jön ez a vészhir és akikre lesújt, azok fázni, éhezni fognak. Csak egyetlen egy jó hir van a budapesti lapok­ban: A csepeli Weisz Manfréd gyár 10 napi szünet után újra megkezdte a munkát, legalább részben. kisert a szovietviiagban nyugtalanok a sztálinisták és az antisztalinisták

Next

/
Oldalképek
Tartalom