A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-29 / 26. szám

I ?-TK ÖLDAL ~~ Ä JO PÄB^TöR HABSBURG 400 EVE A MAGYAR NÉP ÉLETÉBEN Lipót, eközben, miután többi országaiban nyu­galom honolt és magyar koronája veszedelemben for­gott, elhatározta, hogy döntő lépéseket tesz Magyar­­országban. Megindította hadait egyrészt a törökök ellen, másrészt pedig Thökölyék ellen. A császári ha­daknak sikerült visszafoglalni Kassát, Sárospatakot és Ungvárt, mig a törökök ellen küldött hadak Ká­roly lotharingiai herceg és Miksa Emenuel bajor vá­lasztóherceg vezérlete mellett felszabadítják Budát a török járom alól és nagy sikerrel űzik vissza a tö­rököket le egészen az ország határáig. GYŐZ A HABSBURG A törökök ellen elért váratlan nagy sikerek meg­­szaporitják a magyar császár-pártiakat, amit Lipót arra használ fel, hogy megerősítse a Habsburg há­zat a magyar trónon. 1687 szeptember 16-ikára or­szággyűlést hiv egyre s. ezen az országgyűlésen el­törölteti az aranybulla záradékát és kimondja a Habs­­burg-ház örökösödését a magyar trónra, kiterjesztve azt a spanyol Habsburgokra is. Ez a tény nagy elkeseredést szült az ország sza­badságáért és függetlenségéért küzdő magyarság kö­rében, annál is inkább, mert a bécsi kormány most már teljesen a nyeregben érezte magát. Rettenetes adókat és terheket rótt a magyar népre. A magya­rok még tettek egy kísérletet a kibékülésre és sérel­meiket eljuttatták a királyhoz. A választ Írásban kapták meg, amelynek már első bekezdése mindent elárult. Szólott eképen: “Nincs* ami jobban éreztet­né velünk ő császári és királyi felségének atyai jó­ságát, mint abbeli eltökélése, hogy Magyarországgal többi örökös tartományai módjára kíván bánni.” Egyszóval kiderült a Habsburgok elszánt törek­vése, hogy Magyarországot alkotmányát, önállósá­gát és függetlenségét összetörve, többi tartományaik közé sorozzák. A magyar főurak között támadó el­keseredést a bécsi udvar azzal akarta lecsillapíta­ni, hogy grófi, bárói és lovagi címeket és udvari mél­tóságokat helyezett számukra kilátásba. Ez azon­ban nem kenyerezte le őket. A főurak egyike, Károlyi Sándor, aki később oly jelentékeny szerepet játszott a szabadságharcban, a válasz hatását ekép Írja le nap­lójában: “Jobbára majd kétségbe estünk, valahogy oly erős kőkertben a hallgatás és bátortalanság mián vajon egészen el fogunk-e nyomatni?” II. RÁKÓCZI FERENC A nemzeti elégületlenség második Rákóczi Fe­­rencben végre megtalálta vezérét. Rákóczit már szár­mazása kijelölte arra, hogy szerencsésen vagy sze­rencsétlenül, győzve vagy bukva, a nemzeti szabad­ság ügyét képviselje a bécsi kormány beolvasztó po­litikája ellen. Egyetlen sarjadéka volt a Rákóeziak fejedelmi házának, nagyatyja, Zrínyi Péter, hóhér­­bárd alatt végezte életét, anyja Zrínyi Ilona volt, nagyanyjának öccse, Frangepán Ferenc, szintén hó­hér-pallos alatt múlt ki, mostohaaytja pedig a hatal­mas kuruc fejedelem Thököly Imre volt. Már a végzet is kijelölte tehát arra, hogy folytassa a Rákóeziak, a kihalt Zrínyiek és Frangepánok, valamint a Thökö­­lyek küzdelmét. A bécsi kormány félt is a- fiatal Rákóczitól és ezért Bécsbe csalta és hat évig tartotta börtönben, anélkül, hogy kihallgatták volna. Végre sikerült ne­ki megszöknie börtönéből és Lengyelországba mene­kült. Itt találkozott a szabadságért lángoló magyar főurakkal, köztük Bercsényi gróffal és tanácskozni kezdtek azon, miként lehetne legeredményesebben fellépni a Habsburgok ellen. A francia király lengyel­­országi követe utján kilátásba helyezte, hogy anya­giakban és amennyire lehet, csapatokkal is támogatni fogja őket, mire megkezddött az első szabadságharc. Közben Lipót meghalt és fia I. József került a trónra. Abból a nagy lelkesedésből, amellyel a ma­gyar nemzet Rákóczit fogadta, belátta, hogy veszen­dőbe mehet a magyar korona, ha elődjei kormányzá­sát követi és ezért első dolga az volt, hogy Pfeffers­­hofen báró budai parancsnok utján nyilatkozatot té­tetett közzé, amelyben minden közösséget megtaga­dott atyja kormányzatával és 1705 szeptember else­jére országgyűlést hirdetett a Rákosra, hogy azon Magyarország sérelmei orvosoltassanak. Rákóczi, ámbár tudta, hogy annak alig lesz valami eredménye, mégis készséggel kijelentette, hogy bevárja az ott történteket, nehogy a visszauta­sítás ódiuma később reá háruljon. Kiderült azonban a rákosi gyűlésen, hogy a bécsi udvar kész a békére, ha Magyarország beéri a legkiáltóbb sérelmek orvos­lásával, újabb engedmények tételére azonban nem volt hajlandó. , , i / " (FOLYTATJUK) j így nézett ki az égbolt az uj H-bomba robbanása után. Jaj a szegény adócsalónak Ma már nem érdemes adócsalónak lenni, mert min­den adócsalé-jeleltet detektívek és besúgók figyelnek Ezidén 65 Ibilliő dollár zu­hogott a kincstár kasszáiba az amerikai adófizetőktől. Bár soha ennyit nem fizettek adóba, mint ezévben, amikor az előirányzott összegnél több folyt be, mégis Uncle Sam egyre többet akar. A mi kedves Samu bácsink az utóbbi időben gyanakvó lett és ezért adódetektiyek egész raját alkalmazták. Valóságos kis hadsereg ez, amelynek szemében mindenki gyanús, akinek pénz csörög a zsebé­ben. Hivatalos becslés szerint az adófizetők 8 százaléka nem vallja be jövedelmét “őszin­tén.” Ez átlagban négybillió dollár kárt jelent, a kincstár­nak. Nem tudj ok, hogy a szemfüles adódetektivek lé­giója miibe kerül a kincstár­nak, vagyis, hogy a levés nincs-e többe, mint a hús, de tény, hogy időnkint tettenér­­nek adócsalókat. Az Internal Revenue Ser­vice még tiz ipercentet is fizet a besúgóknak, akik elárulják az adócsaló főnököt, társat, sőt házastársat is, ŐNAGYSÁGA BOSSZÚJA Nem sajtóhiba ez kérem, igy történt a múlt évben. Egy asszony, aki különváltan élt a férjétől és aki keveselte a biróság által megítélt tartás­­dijat, úgy vásárolt magának uj minkbundát, bogy adócsa­lásért jelentette fel szorgal­mas kis férjét. Amikor aztán a férjet, egy ékszerészt, meg­büntették, az eltitkolt adók, 56,000 Idóllár, tiz százalékát kapta Judás-jutalmul a kincs­tártól a hálás kis nő. Előfordul persze, hogy ha­zafias 'buzgalomból jelent fel valakit a besúgó. De többnyi­re a fiz százalék az, ami a fel­jelentő levél megirására kész teti. Van, aki merő irigység­ből rohan a telefonhoz és gy kezdi mondók] át az adófőnők előtt: — Kérem, mégsem nézhe­tem, hogy mig én vért izza­dok, ez az alak Cadillac au­tón jár és bárokban lumpot. Máskor a fizetés emelésről lemaradt könyvelő “egyen­lít” ilymódon a főnök úrral. TALÁLT PÉNZ Az. elmúlt évben 602,812 dollárt fizetett ki a kincstár feljelentőknek. A legkisebb jutalom 25 dollár volt, a leg­nagyobb, amit egy ember kapott 41,000 dollár. Évekkel ezelőtt egy besúgó 76,000 ka­pott információért, melyek helytállóak voltak. Házastársak civakodásából is hasznot húz néha Uncle Sam. Egy chicagói asszony magándetektivet fogajdott, hogy férj ét. figyeltesse, mert a férj az asszony vagyonát költötte. A detektív, amikor ismerős lett a helyzettel, fel­jelentette a feleséget az adó­hivatalnál. Kiderült, hogy a nő 11,000 dollár adóhátralék­kal tartozott. Hamis adóval­lomásért ezer dollár pénzbír­sággal sújtották. A detektív 570 dollárt kapott a jó “tip­pért.” Néha a feljelentő is pórul­jár. Egy ilyen besúgó tízezer dollárt keresett két évvel ez­előtt. Saját adóvallomásában azonban elfelejtette megem­lítem ezt. Az, adóhivatalnak jobb volt a memóriája és a szórakozott férfiút pénzbír­sággal intették meg. Mindebből az derül ki, hogy manapság már adócsa­lónak sem érdemes lenni, mert a sok detektív szinte egymás sarkát tapodva figye­li az adófizető lépését. Nő a konyhában HALLOTTA MÁR? . . . , . . hogy a szamár öre­gebb, mint a ló. A szamarat az ősidőkben: elsőnek az egyiptomiak szelídítették meg háziállattá. ... hogy Szibéria távolke­leti részeiben egyes törzsek szent állatként imádják a medvét. Arról lehet beszélni, vitat­kozni, tréfálkozni, hogy a dij­­birkozás, kőművesmunka vagy regényírás nőknek való foglal­kozások-e, de nem lehet ta­gadni, hogy a főzés asszony­nak való munka, ámbár köztu­domás szerint férfiak jobban tudnak főzni, mint nők. Most Hollywoodban egy csi­nos hölgy azt a komoly kije­lentést tette, hogy nincs ab­ban semmi, ha egy asszony a konyhában foglalatoskodik., Ezt a felfedezést a csinos ak­kor tette, amikor újra férj­­hezment. Előbbi férjeinek nem főzött, de legújabb férjé­nek elkezdett főzni és rájött arra, hogy tud főzni, a recept­könyv és a főzőkályha segít­ségével. Más előnye is van annak, ha egy asszony főz: A férje leg­alább akkor tudja, hogy hol van ő, a nő. Gábor Éva ez a nő, ELÉG VOLT! DETROIT. — Elég volt! — mondta a válóperes bíró előtt Bruno Swejkowski. — Tizen­négy év óta, amióta Klárát fe­leségül vettem, mindennapos volt a házban a céldobálás. Mindent, ami a kezeügyébe esett, a fejemhez akart vágni, sokszor pontosan célba talált. Hol tányérokat és poharakat, kést,, kanalat és villát, hol szerszámokat vágót a fejem­hez. Látja, bíró ur, ezt a seb­helyet a homlokomon ? Meg ezt? Meg ide tessék nézni, 13 öltéssel kellett bevarrni a csuklómat, amely egy tányér­­dobásnál megsérült, amikor a lövést ki akartam védeni!” NEM SZERETTÉK AZ OSZTÁLYTÁRSAI? < BUFFALO, N.Y. — Egy 11 éves. iskolásleány azért akart véget vetni életének, mert úgy vélte, osztálytársai nem sze­rették az iskolában. A leány egy cédulát adott át egyik osz­tálytársának, amiben ezt a sé­relmét panaszolja el. Azután kiugrott az iskolaépület har­madik emeleti ablakából. De a második emeleti párkányon a zuhanó test megakadt, majd legurult a kövezetre és úgy esett talpra, hogy az orvosok szerint ugrásának nem lesz ko­molyabb következménye, bár még kórházi ápolásra szorul. Az iskolai hatóságok azt ál­lítják, hogy a leányka nép­szerű volt az osztályában, de saját zárkozott magatartása miatt úgy érezhette, hogy mellőzik. SEMMISEM ÍZLIK . . . INDIANAPOLIS. — Mrs. Wanda Parsons 25,000 dollár kártérítésre perelt egy auto­mobilistát, mert amióta en­nek hibájából balesetet szen­vedett, semmisem Ízlik neki, nem érzi az ételek és italok izét. , Az automobilista azzal vé­dekezett, hogy Mrs. Wanda ízlése elvesztésének talán in­kább egy másik baleset volt az oka, amelyet egy hónappal azelőtt szenvedett, amikor a síkos utón megcsúszott, el­esett és könnyebb koponyatö­rést állapították meg az or­vosok. Az esküdtek elvetették a kártérítési keresetet. ___ ISMERETEK KINCSESTÁRA A MINDENHATÓ PÉNZ * A nyugati emberek, ha pénzre gondolunk, első­sorban a fém- és papirospénzt értjük alatta. A kettő­közül kétségtelenül az ércpénz az idősebb és a később megjelenő papírpénz sem egyéb tulajdonképpen, mint egy bizonyos mennyiségű ércpénzről szóló utalvány.;. Történelmi tény azonban, hogy amikor még Euró­pában hire-hamva sem volt a bankónak, Marco Polo, a hires felfedező utazó, Kínában már olyan bankó­kat látott, melyeket az eperfa háncsából készült pá­­piroson állítottak elő. ‘ ' Az ércből készült érmek és a papirosbankó ma a pénznek az a két leggyakoribb formája, amelyek segítségével a világ kereskedelmi forgalmának leg­nagyobb részét lebonyolítják. De igen sokféle más tárgy is szolgált és szolgál még ma is pénz gyanánt. Vasszögektől kezdve, halhorgok, rabszolganők, ku­tyák, üveggyöngyök, balták, kések, stb. pénz gya­nánt szolgáltak. -V Virginiában a bevándorlók eleinte dohányteker­­esekben fejezték ki a szolgálólányul kiszemelt néger nők árát. A régi mexicoiak a kakaóbabot használták pénz gyanánt. " Minden valószínűség szerint az első ércpénzt Ly­­diában használták, mintegy kétezerhatszáz esztendő­vel ezelőtt. Az első pénz gyanánt használt dolog azon­ban a kutatások szerint az úgynevezett kauri-csiga volt, amely sok primitiv népnél mind a mai napig megőrizte értékmérő és csereeszköz jellegét. Ezek a kauri-kagylók fehér vagy sárgás színezetűek. Eleinte csak díszítő ékszerül szolgáltak, majd; mivel nagy kedvességnek örvendtek, cserebere tárgyává, később pedig kimondott értékmérővé váltak. A Csendes­óceán számos szigetén a karuri kagyló még ma is csereeszköz. A./ A pénz gyanánt használt kauri kagylót átfúrták és fonalra felfűzve nyaklánc gyanánt viselték. így kettős hivatást töltött be; pénz és ékszer volt egyberi. A csigapénz ezen átfúrt formáját azután más anyag­ból készült pénzeknél is megőrizték és Kínában még ma is egy madzag képezi a szegény, kevéspénzü em­berek pénztárcáját. A kinai aprópénz ugyanis a kö­zepén át van fúrva és az emberek madzagra fűzve a nyakukba akasztva viselik a pénzkészletüket. Abesszínia némely részein kősódarabok szolgál­nak pénz gyanánt. L Egyike a legkülönösebb pénzeknek, amely forga­lomban van mind a mai napig, a Yap-sziget lakos­sága által nagy becsben tartott “kőpénz”. A Yap-sZi­­get az óceániai Karolinák csoportjához tartozik és lakossága sokszáz mérföldnyi távolságról szerzi be azt a speciális kőanyagot, amelyből rendkívül nehéz és hosszadalmas munkával a malomkő nagyságú pénz­óriást kifaragják. A legérdekesebb a dologban, hogy ezek a hatalmas nagyságú kőpénzdarabok nincsenek is tulajdonképpen forgalomban, hanem csak a tulaj­donos kunyhója előtt elhelyezve, annak gazdagságát bizonyítják. A Yap-sziget lakói nem ismernek na­gyobb bűnt, mint hogyha valaki megkísérli azt, hogy az óriás pénzt elgörgesse a jogos tulajdonosa kuny­hója elől. j > 1 ' jÁ • A gazdasági és kulturális élet fejlettebb fokain a hasznos háziállat (marha, kecske, ló, rénszarvas, stb.) veszi át a kagyló szerepét. A hasznos háziállat bizonyos anyagi jólétet jelentett tulajdonosának és mivel általában mindenki előtt kívánatosnak mutat­kozott, hogy minél több .hasznothajtó állattal rendel­kezzen, alkalmasnak mutatkozott arra, hogy csere­eszköz gyanánt szolgáljon. Még nem is olyan nagyoh régen a gazdag emberről azt mondották jó magyar­sággal, hogy — rengeteg marhája van. Pedig talán az illetőnek tényleg egyetlen egy eleven marha seül volt birtokában, azonban néhány századdal ezélőtt őseink még valakinek a tulajdonában levő marhák számával fejezték ki az illetőnek a vagyoni állapotát és később azután átvitt értelemben “marhá”-nak ne­veztek minden vagyont képező tárgyat. Az ércpénz keletkezésének története az, hogy Cyprus szigetének lakói rájöttek arra, hogy miként lehet bizonyos kőzetekből fémet, rezet kiolvasztani. A rézből mindenütt nagy becsnek örvendő és kere­sett értékes edényeket készítettek. Mivel ezeket az edényeket, melyek nagy belső értékt képviseltek és mindenütt szívesen fogadták el csereeszköz gyanánt, könnyebb volt szállítani és megőrizni, mint a barmo­kat, lassan-lassan kiszorították a négylábú jószágot a pénz pozíciójából. : i További fejlődést jelent az ércpénz történetében az a korszak, amikor már nem készítettek a kibányá­szott rézből edényeket, hanem bizonyos nagyságú da­rabokban hozták forgalomba. Ma már nincs árrá néz­ve pontos adatunk, hogy milyen is volt az első iíyeh­­nemü ércpénz — az obulus, — csupán azt tudjuk ró­la, hogy hat darab volt belőle egy marokra való.

Next

/
Oldalképek
Tartalom