A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-04-27 / 17. szám
A JŐ PÁSZTOR 7-IK OLDAL — Mégis nagyot bámulna a világ, ha azt meghalianá. Dinnyés Lajosra emelte tekintetét. ' — Reményiem, az én Lajos barátom nem tartozik a pletyka nyelveik közé. Most meg Lajos nézett a kis emberkére. — Talán bizony azért jött, hogy engem erről lebeszéljen? — Világért sem, öcsém. Csak mondom, hogy neun szép lenne és nem férfihez illő dolog pietykaságot csinálni. — Hohó! Ezt nem fogja nékem, megtiltani senki. — Ám én felőlem beszélhet, amit akar, — cöak annyit mondok, hogy ezáltal Elemér ur malmára ha jtaná a vizet. — Hogy-hogy? • — Hát úgy, hogy Elemiér ni* csak azért is siettetné a szép Ilonkával való házasságát. Akikor aztán a maga kilátásai örökre kútba esnek. Ebből a szempontból legjobb lesz szépen hallgatni arról a dologról. Ebben az esetben lassacskán még meg is tollasodhatik.-— Lajos büszkén kiegyeneitette magát. — Nem vagyok én arra szorulva, hogy azoktól tollasodjam. Pénzükre nincs szükségem. Megélek én a magam emberségéből is. És most Istennek ajánlom. Dinnyés még mondani akart valamit, de ugyané pillanatban a szérüskert felől látta jönni az öreg Szitást. Tudta, hogy ez most igen ingerült állapotban van — ez okból jobbnak látta elinalni. Lajos egy percig gondolatokba volt merülve. — Voltaké]) igaza van, — mormogta magában. — Minek hajítsam én Elemér malmára a vizet. Ekkor ért oda az öreg.* — Ki az az ur, aki most itt volt? — Dinnyésnek nevezte magát. — Mit akart? — Össze-vissza beszólt mindenfélét, többek között azt is, hogy ne nehezteljünk a méltóiságos aszszonyra, mert végre nem tehet édesanyám haláláról. — Hát ki mondja ezt? — pattant fel az öreg. — De cudarság volt tőlük, hogy téged minden igaz 1 ok" nélkül ‘vád alá helyeztek. Persze, most már meg vannak ijedve. De most jut eszembe, hogy az a pipaszárlálbu emberke mondott valamit a halottasházról. Mi történt ott? — Édesapám tudja már. — Nem tudom, mit gondolsz. Olyasmit említettél, hogy hárman össze jöttek ott. Ez az? — Ez, az. — Mit beszéltek a drágálatosak? — Hát. . . hát. . . szidták Elemért, mert minden áron el akarja venni Ilonkát. — Ennyi az egész? Ezért ugyan kár volt a halottas kamrába mienni. Egyébiránt azt tartom, Elemér ur dolgában már mitseim lehet változtatni. Az esküvő néhány nap múlva meg lesz. ■ — Ez a Dinnyés azt mondotta, hogy nem lesz meg. — Ezzel csak ámítaná alkar téged. Erre nagy okuk lehet a kastélybelieknek. De amit tettek, azért meg is- bűnhődnek, és én annyit mondok, ne 'engedd, hogy a fejedet elcsavarják. Nagy dohogva bement a házi a. Lajos isimét magára maradt. Belátta, hogy apjának 1. aza van — egyelőre •azonban hallgatni akart a halottaebázban történtekről. Miéit is beszélne? Hogy megmentse Ilonkát? Ezt valóban meg nem érdemli. Elegen figyelmeztették — még a plébános ur is, hogy mondjon le nagyralátó tervéről. Ám ha mégis nagyságos asszony akar lenni, ő lássa nagyralátása következményeit. Dinnyés ez alatt hazafelé ballagott. A Lajos dolga neki sem volt Ínyére s váltig mérgelődött, hogy ez a “paraszt nép”, mint ő mondani Szokta, egyszerre úgy felfújta magát. Legjobban szerette volna abba hagyni a dolgot, — de egyrészt a saját érdeke is kívánta, hogy az ügyben tegyen valamit, másrészt a méltóságos aszeziony sóik pénzt Ígért neki arra az esetre, ha Elemérnek célba vett házasságát valamikép meghiúsítja. A pénzt szerette volna elnyerni, — de ehhez, a dolog jelenlegi állásában vajmi kevés kilátás volt. Amint igy magába imélyedve folytatta volna útját hazafelé, egyszerre csak egy fa tövében megpillantotta Hanust. — Ez éppen kapóra jön, — villant át agyán. — Úgyis Szeretném tudni, minő viszony van közte s a méltóságos asszony között. Most van erre a legjobb alkalom,. Meg is szólította mindjárt a nyomorék creg anyókát: —Jó, hogy talállak. Lenne hozzád egy komoly szavam. — Talán a méltóságos asszony küld téged ? •— Nem. . — Ne hazudj! — rikácsolt az öreg asszony. — Tudom, hogy a kastélyból jössz.-— Nem jól tudod bizony, mert a faluból jövök. Egyébként, felmehetnél te is a kastélyba s ha éppen akarnád, kegyelemkenyéren élhetnél ott holtod napjáig. Erre fölindult az öreg asszony. ■ — Kegyelemikenyór? Ott? Én? Nem, Sohasem! Azoktól fogadnám el legkevésbfoé! Hej . . . No, de nem beszélek. — Talán bizony kötelesek lemnénelk téged eltartani? — kérdezte Dinnyés fürkésző tekintettel. — Ahogy vesszük, — felelte az öreg asszony ■büszkén. — Lenne ehhez egy kis jogom. . — Büszke beszéd ez, néni, — mondotta Dinynyéis. — Nagy különbség van ám iközted és a méltóságos asszony között. — Most nagy van! — üvöltötte az öreg asszony. — De egykor nem volt ám. Ha akarnám, ott ülhetnék a kastélyban — annak cintermében, ahol az ősök arcképei lógnak — a nagy ebédlőben, ahol egykor víg lakomákat ültek és víg dalolás között csengett a pohár . . . Ott lehetnék, hu akarnám és nem űzhetne ki senki. — Igazán nem ? — kíváncsiskodott Dinnyés. — De mikép lehetséges ez? És egyáltalán hogyan jutottál ennyire ? — Már megint kiváncsi vagy, — dünnyögte Hanus kitérőiéig. — Ez férfihez nem illik. — Úgy látom, csak hencegni akarsz, — gúnyolódott Dinnyés. — Mert ha úgy állana a dolog, amint te mondod, akkor nagy hatalom lenne a kezedée-n a méltóságos asszony felett. — Van is! — ütötte mellét Hanuis. — Mondd meg hát, miiben áll e hatalmad ? Hamis hallgatott és gondolkodni látszott. — Tudod mit? — mondotta azután. — Ha éppen tudni akarod, eredj fel a méltóságos asszonyhoz, attól megtudhatod. Dinnyés bosszús mozdulatot tett. — Bolonddá akarsz tartani? No, de jól van, — tette hozzá lecsillapodva. — Tudom már, hol van a baj. Te szegény asszony vagy és koldulással tengeted nyomorúságos életedet, a szabad ég alatt, vagy a legjobb esetben istállóban hálsz. Én tehát kész vagyok megvásárolni tőled a titkot. — Nincs neked annyi pénzed, — viszonzá Hanus gúnyosan. — Kitüdja nincs-e. Itt a tárcáim. Úgy adom, amint van, mind a tied, ami benne van. Hamis félretolta Dinnyés ikiezét, melyben a tárca volt. — Csak tartsd meg a pénzedet. Nekem semmire sincs szükségeim. — Tálán valamely más alakban tehetek valamit érted. — Ne fáraiszd magad, — legyemitett kezével Hanns. — Nem mondok semmit. Dinnyés igen bosszús volt imár, de magába fojtotta haragját s továüb beszélt Hamisnak. — Lásd, én voltakép csak javadat akarom. Ha megmondod nekem mi van köztied és Lorántffyné között, hidd el, segítenék rajtad. — Mondtam már, kérdezd meg magáiból a írnéltóoágos asszonytól. Én tőlem nem fogsz megtudni semmit. — Öreg, — fakadt ki Dinnyés bőszül ten. — Ha inicim mondod meg szép szerével, akikor majd kényszeriteni foglak. — Hoihó! Te is úgy beszélsz, mint a drágalátos Lorámtffy Etelka. De majd egyszer az is megkapja a magáét. Megmondhatod neki, hogy tartsa észbe a cigányt. — Farkas' Jánost gondolod? Ahoz már semmi közöd! El van csapva! — De azért miég Sok galibát csinálhat nektek. Vigyázzatok magiatokra! — Ejnye, de furákat beszélsz! —mérgelődött Dinnyés. — Még utoljára csakugyan kijövök a béketűrésből. — Én tőlem akár meg. is pukkadhatsz a méregtől ! — gúnyolódott Hanus. Dinnyés csakugyan dühbe jött s megragadta Hamist, ki rikácsolva felsikoltott: — Hagyj békével! — Nem nyugszom mindaddig, mig meg nem teszed kivánságemat. Beszélj! Torkon ragadta Hanust. — Megfojtalak, ha meg nemi mondod nekem titkodat. A nyomorék öregasszony kezdetben mankóival akarta imagát védeni, miközben rekedten kiáltott segitségért. Csakhamar lódobogás és prüszkölés hallatszott. Elemér a patakmalomból jövet éppen arra nyargalt. A segély-kiáltást meghallva, gyorsan odaterelte lovát. Dinnyés most elbocsátotta Hamuét. — Mi történik itt? — szólt rájuk. Most megismerte Dinnyést. — Ön itt van? — szólt szemöldökét összeráncolva. — Hogyan került ön ide? Mit keresi ön itt az én erdőimben? (FOLYTATJUK) MICHIGAN ÁLLAMI és TOLEDO! HÍREK Üszlök István LAPKBPVISELO 1053 Goddard. Wyandotta. Mich. AV 2-3970 Oaxittk litván Iroda: 835 S. Weit End, Detroit 1,7, Mich SZÁLLODA LESZ A VERHOVAY ÉPÜLETBEN? DETROIT. — A Delray lakossága és- üzletemberei körében nagy 'megütközést keltett, hogy a Verhovay épületet, mely 8001-8005 W. Jefferson Avenuen van, úgy akarják átalakítani, hogy a földszinten két üzlet, az emeleten 23 szobás szállodaszerü lakás legyen miáltal a Delray mai jellege teljesen megváltoznék. Az üzletemberek és a lakók közül sokan egy tiltakozást adtak be a Zoning Boardhoz, melyben többek között azt állítják, hogy átutazó hotelvendégek között ártalmas, veszedelmes egyének lehetnek, akik veszélyeztetnék a közbiztonságot és a gyermekeket, akik iskola után résztvesznek az esti órákban ifjúsági tevékenységekben. Öregeknek olcsóbb! DETROIT. — A DSR vezetősége megszavazta azt a javaslatot, hogy 65 éves vagy idősebb nyugdíjas vagy aggkori segélyt kapó személy május 15-től kezdődőleg, négy hónapi próbaidőre, ■ 10 centért utazhat a detroiti városi autóbuszokon. A nyugdíjasok 10 centes díjért tmájUiS 15-től kezdve a D. S. R. helyi autóbuszát használhatják naponta délelőtt 9:30- tól délután 2 óráig és este 7 órától éjfélig, szombaton este 7 órától és vasárnap egésznap. Az -uniók elvállalták, hogy az igazoló kártyákat, illetve jegyeket ingyen kinyomják. Felkérik az egyházakat és a különböző egyesületeket, hogy osszák ki a jegyeket, illetve igazoló kártyákat. ÚJRA: RÁDIÓISTENTISZTELET Detroitban 8 éven keresztül vasárnaponként volt, de anya- ] gi és technikai okok miatt egy időre megszűnt a népszerű magyar rádióleadás, a “Láthatatlan Templom”. Május 6- án, vasárnap este 6-kor, ismét megszólalnak a “Láthatatlan .Templom” harangjai a magyar hajlékokban. A rádióistentisztelet ezentúl minden vasárnap este 6 j órai kezdettel lesz közvetítve a 1050 rádióállomásról. Nem üzleti vállalkozás a Láthatatlan Templom. Önfentartását a magyarság adományozóinak segítéséből várja és reméli. A rádióistentisztelet Nt. I Vajda S. Zoltán esperes-lelkész vezeti. ARANYLAKODALOM DETROIT. — Id. Orosz Jó- j zsef és neje április 21-én, j szombaton ünnepelték meg a házasságuk 50-ik évfordulóját. A Szent Kereszt templomban hálaadó szent mise keretében újították .meg házassági fogadalmukat, este pedig fiuk József és családja otthonában, Dearbornban fogadtatás! ünnepély volt a tisztes házaspár részére. Orosz József 1900-ban jött Amerikába, Pennsylvaniában telepedett le, onnan költözött 1928-ban Detroitiba. Nemrég vonult nyugalomba, mint az International Salt Co. nagyrabecsült munkása. Oroszóknak három gyermekük és hét unokájuk van. * DETROIT. — Fazekas József (Perbenyik, Zemplén) 1911-ben jött Amerikába. Felesége Hallók Flánii Csőkéről (Zemplén) való. Fazekast nyugalombavon ulása előtt gyomorszakadásra operálták. Ma 70 éves, de állandóan te-' vékenykedik, lakásukban láttam gyönyörű saját készítésű képrámálkat, lábtörlőket, pokrócokat, miket Fazekas uram csinál. Igazi ezermester ő. Fazekaséik március 5-én ünnepelték meg házasságuk 50-ik évfordulóját szeretteik körében. * DETROIT, Mich. — Orosz József (Monaj, Abauj). és neje Kristóf Anna (Garadma, Abauj) április 21-én ümnepük meg családi körben házasságuk 50-ik évfordulóját, amelyre gyermekeik és unokáik már nagyban készülnek. Calumet Pa.-ban kötöttek házasságot 1906-ban. Túl az aranylakodalmon TOLEDO. — Szabó István (Forróencs, A'bauj) és neje Ferenczi Mária is forróencsi, 1905 február 20-án az óhazában kötöttek házasságot, Fügöd községben. Szabó Istivánnénak tavaly épen az 50-ik házasságuk évfordulóján operálták a lábát. Amikor a kórháziból hazakerült, családi körben ünnepelték meg arany lakodalmukat. Egymásra találtak DETROIT. — Tóth Ferenc (Nyirpirics, Szabolcs) 41 évre megtalálta rovatom segítségével Gilba György unokatestvérét Canton, O.-ban. Mindketten nagyon boldogak, bogy egymásra találtak. Tóthéknél tavaly két más nagy esemény zajlott le, Lillian leányuk április 30-án Janet lányuk pedig julius 30-án ment férjhez. Anyjuk Pásztor Mária (Sarud Heves) mindkét leánya esküvőjén táncra perdült. HALÁLOZÁS CARLETON, Mich. — Özv. Kernya Sándorné Bácsi Emerenc (Vaszar, Veszprém) még ma is siratja jó férjét, aki 1955 október 16-án hosszas betegség után meghalt. Férje is vaszari volt. Október, 19-én , St. Patrick temetőben heyezték örök nyugalomra. Si■atja és gyászolja özvegye, Sándor fia és cs. és rokonai. FÜLEIKET KERES ALLEN PARK, Mich. — Óziv. Csi'k Aatalné Medlve Méla (Varjas, Arad megye) ízufon keresi a varjasi földicet. Szeretné, hogyha Írnálak néki. Férje is varjasi /olt, meghalt 19'47-ben. Az izvegy címe: 9299 Park Ave., AMeai Park, Mich. NEM VÉN EMBER TOLEDO, O. — Benkőékaél mikor bekopogtattam a 10 éves gazda nyitott ajtót és ín öt összetévesztettem a fiival, mert nem néz ki többiek mint 50 évesnek. Megvan mind a 32 foga, a haja is oly ius, mint egy fiatalemberé. Felesége Bartus Mária (Mátradereesike (Heves)- gyengéleedett mikor náluk jártam. BerJkő uram talán azért olyan fiatalos kinézésű mert a csalás szépségű Páráid fürdőről való Heves megyéiből, kiesi torában sokat fürödhetett a parádi fürdőben. Huszonöt ívig dolgozott a Ford-Lion üveggyárban, ma már nyugalomban él feleségével együtt szép u j modern ramdh-házukaan a Milroy utcában. 57 ÉVES HÁZASOK TOLEDO, O. — Fortuna János (Forró, Abauj) és neje Urban Mária is forrói. Február 13-án megérték jó egészségben 57-<ilk házassági évfordulójukat. ARANYLAKODALOM Tisza János és neje szül. Bállá Katalin, 21210 Kenyon drivei Maple Heights, O.-i la-Tisza János Bulla Katalin kosok április 30-án ünnepük boldog házasságuk ötvenedik évfordulóját. Április 28-án a reggel 8 órakor tartandó szentmisén fogják megerősiteni házassági fogadalmukat a Szent Erzsébet r. k. templomban. Délután a családi házban a gyermekek és unokáik körében fogja ünnepelni a jubiláló 'házaspár aranylakodalmát. Tisza János Borsod megyében, Rakacán született 1883- ban, neje Bhoenixtville, Pa.ban látta meg a napvilágot 1888-ban. A régi Szent Erzsébet templomban kötöttek házasságot, ahol régi tagok. Tisza János 1897-ben jött ki Amerikába, az Eberhard M'fg. Co.-nál dolgozott 50 évig, de egy év .előtt jól megérdemelt nyugalomba vonult. Az Aggmenház hírei Diszbanket Zámboiy A Mindenkor Segítő Szűz- Anya Kegyhelyének megnyitása Őrlőmmel hozzuk kedves Magyar Testvéreinknek tudomására, hogy az Agigmenház területén levő Mindenkor Segítő Szűz Anya kegyhelynyitási ünnepélye május első vasárnapján lesz, délutáni 3 órai kezdettel, az ünnepéllyel kapcsolatos Mária szobrának a megkoronázásával. Az ünnepélyt a Szent Margit egyházközség rendezni Msgr. Roller Endre prelátus vezetésével. Szűz Anyánk szobrát, a St. Margit iskola lányai fogják megkoronázni. Aki csak teheti, jöjjön el erre a magasztos ünnepélyre, hozza el magával ismerőseit és barátait. Mutassuk meg, hogy igaza volt annak, aki mondotta, hogy nincs nép, amely oly áldozatot (Máriatiszteletet) tudna felmutatni, mint a magyar Május 6-án a koronázási ünnepélyen i m á d kozzunk nemcsak önmagunkért, hanem s. szegény, földrengés és árviz-tsuj tóttá orosz megszállás alatt szenvedő, ezer sebből vérző ólhazai testvéreinkéit. Szép lenne, ha az egyes egyleteik tagjai külön csoportosulnának zász-laik alatt, neesaík a cserkészek, Mária lányok, hanem az Oltáregyletek, Holy Name Társulatok is. Jó harapnivalókról gondoskodva lesz. Az autóbuszok a szokott helyeken és időben közlekedni fognék. A rendezőség minden elkövet, hogy nem csak lelkileg, hanem testileg is felüdüljenek a zarándokok. Az Isteni Megváltó Aggon enháza fándor tiszteletén Abból az alkalomból, hogy Zámhory Sándor, az amerikai magyar sajtó tiszteletreméltó veteránja, aki az utóbbi években Perth Amboy város házépítési akcióinak volt a vezetője júniusban a jól megérdemelt nyugalomba vonul, barátai, tisztelői és Perth Amboy, magyarjain kívül orsai bucsubaniketet rendeznek. Ez a bankét tiszteletadás nemcsak a magyar sajtó égy kimagasló munkásának, hanem a polgári közélet egyik érdemes harcosának élete és munkássága előtt is. Perth Amboy magyajain kívül országosan is érdekli a magyarságot a Zámhory tiszteletiére rendezendő ünnepi vacsora. Ezt május 2-án este 6:30-kor tartják Perth Amhoy városának egyik díszes teipiében, a Convery Boulevard Circlen levő Portuguese Sporting Clubban. NEM VÉTETT A SZENT KÖNYV PARANCSA ELLEN A Korán szigorúan tiltja a szeszesitalok fogyasztását: “Tilos az első csepp részegítő ital!” Amikor a perzsa sah az Egyesült Államokban járt, egy tiszteletére rendezett banketen a Korán ezen előírásának úgy tett eleget, hogy kisujj át hemártotta pezsgőspoharába és a tilalmazott italból egy cseppet a szalvétájára hintett, majd felemelte a poharát és ezt mondta: — Eleget tettem Allah parancsának és nem ittam meg az első csepp részegítő italt, — majd egyhajtásra kiürítette a poharat. SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖI.LVESY MIHÁLY
