A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-27 / 17. szám

S-TU OLDAL’ Husvét után negyedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 16, 5—14 » Most pedig elmegyek ahhoz, aki engem küldött és senki közületek nem kérdezi tőlem: Hová mégy? hanem mivel ezeket mondottam, szomorúság töltötte be sziveteket. De én az igazságot mondom: Jobb ti nektek, mert ha el nem megyek, a Vigasztaló nem jövend ti hozzátok, ha pedig elmegyek, el fogom Őt küldeni nektek. Ki mikor eljön, meggyőzi a vilá­got a bűnről, mert nem hisznek én bennem, meg az igazságról, hogy az Atyához megyek és már nem láttok engem, az ítéletről pedig, hogy e világ feje­delme megitéltetett. Még sok mondanivalóm volna nektek, de most nem vagytok hozzá elég erősek. Mikor pedig eljövend ő, az igazságnak Lelke, ő majd eligazít titeket minden igazságban, mert nem fog magától szólani, hanem amiket hell, azokat fog­ja mondani és a jövendőket hirdetni nektek. Ő majd megdácsőit engem, mert az enyémből vesz és kijelen­ti nektek. Minden, ami Atyámé, enyém, azért mon­dottam, hogy enyémből vesz s kijelenti nektek. SZENTBESZÉD Mi is állandóan utón vagyunk, az örökkévalóság felé tartunk, mindennap, amennyi elfogy a földi, ideiglenes életünkből, ugyanannyival közelebb ju­tunk a földöntúli, örök életünkhöz. Életünk önmagát emészti fel, hamarosan megnyílik előttünk az örökké­valóság kapuja. Ahhoz megyünk, aki a világra kül­dött bennünket, aki testünket, lelkünket, minden te­hetségünket, érzékünket és az összes anyagi eszkö­zeinket adta, hogy számot adjunk földi sáfárkodá­sunkról. És mégis, bár naponkint hallunk-látunk embere­ket távozni ez árnyékvilágból, mégis mily kevesen ve­tik fel maguk előtt azt a nagy kérdést: hová mennek az emberek, hová megyünk mindnyájan? Pedig hát ez igazán fontos “hová mégy?” A földi hová mégy-ről visszaszoktunk térni, de a földöntúli hová mégyről nincs visszatérés. S valahogy úgy van, vármennyire fájó is, hogy egyszer elébünk áll a föl­­. löntuli “hová mégy”, úgy van, amint Krisztus Urunk mondja az apostoloknak: “hasznosabb nektek, hogy elmenjek”, úgy van, hogy nekünk is hasznosabb, hogy egyszer elmenjünk innen ... Ez a föld annyira tele van piszokkal, porral, sárral, annyi abban a küzdés, a vergődés, a csalódás, hogy előbb-utóbb egyszer-más­­szor szinte minden ember kikivánkozik ebből a csú­nya világból és szinte észrevétlenül vágyódik a szebb, a tisztultabb élet után, ahol az igazságot már nem ül­dözik, ahol a könnyet a szenvedőről letörlik, ahol a jónak nem kell félnie a rossztól, ahol a gyengének nem kell remegni az erőstől, ahol nincs szomorú teg­nap és aggodalmas holnap, de ahol mindig csendes, békés, boldog ma van. És ezért hasznosabb nekünk innen elmennünk. De hát, ha egyszer elmegyünk, foglalkoznunk kell azzal a nagy úttal, készülnünk kell arra a nagy útra, amelyről nincsen visszatérés. Az örökkévalóság felé tartunk, de hát ott is jobbra, vagy balra lehet tér­ni. Azt mondja az írás, hogy az örökkévalóságba az * embert követik a cselekedetek, akár jók azok, akár rosszak s Isten a cselekedetek szerint téríti az embe­reket jobbra avagy balra. Isten előtt az számit, hogy ki mit tett s miért tette? MÁTYÁS, AZ URASKODÓ INAS % Rákosi Mátyás úgy tesz, mintha ő, mint az 1. sz. magyar kommunista, nagy hatalommal bírnia. Ez igaz is, nem is. Lefelé csakugyan hatalom, de nem úgy felfelé. Minden kérdésben, ami Moszkvát érdek­li, Moszkva szava számit. Ha a szovjet több acélt, több szenet, több katonát és több ágyút tart szüksé­gesnek, Rákosi egyszerűen, szolgalétekkel, szolgai engedelmességgel továbbadja a ^parancsot: “Több acélt, üzent, katonát, ágyút!” Még kis dolgokban is a moszkvai főhatóság ad utasításokat Rákosinak. Jellemző példa erre a 12 éves Péter esete. Mint a múlt héten jelentettük, Márffy-Mantuanoné Teleki grófnő 12 éves Péter fi­át Rákosié,k nem engedték ki az országból, hiába kö­nyörögtek érté szülei, akik Magyarországból elme­nekültek és Angliáiban élnek, angol állampolgárok lettek. De most Kruscsev és Bulganin Angliában van­nak és ott jó 'képet akarnak mutatni s ezért utasítot­ták budapesti helyneküket, Rákosi Mátyást, hogy engedje elutazni Pétert. Amire Rákosii kaptáikba vágta magát, kivételesen nem Moszkva, hanem Lon­don felé meghajtotta magát és megadta a fiúnak az engedélyt, hogy elutazzék a szovjetmagyarországi paradicsomból. JÜ­Jobbak a szeretetből okozott Úgy éljetek, mintha még kel­sebek, semmint a gyűlölőnek lene halnotok, telketeket a álnok csókjai. (Példabeszédek tisztátalan gondolatoktól őriz­­könyve 27. rész.) zételc. (Szt. Antal.) A JÖ PÁSZTÓ?? A DÉLI II UI WÍ.SUÍ .300 ÉVES JUBILEUMA A Külföldi Magyar Katolikus ALeió vezetősége Rómá­ból a következő felhívást intézi a világ katolikusaihoz Junius 29-én lesz 500-ik év­fordulója annak, hogy III. Kal­­lixtus pápa a kereszténység védelmében meghirdette a Bulla Oratoinum-ot, és ezzel imahadjáratot rendelt el az egész keresztény világon, hogy a hivő nép az Islám fenyegető veszedelmének elhárításához Isten segítségét kérje. A bul­la egyik legjelentősebb és ha­tásaiban ma is élő rendelkezé­se az volt, hogy “valamennyi den templomában nona és ves­­peras között . . . minden nap harangozzanak, amint esténként Angelusra szoktak harangozni’, hogy minden hi­vő imádkozzék a fenyegetett kereszténység és a katolikus hit győzelméért. A Bulal Orationum által el­rendelt harangozásból fejlő­dött ki évszázadok folyamán a mai déli harangszó, a vele kap­csolatban elrendelt imádság pedig a reggeli és esti haran­gozáskor már szokásban volt Urangyalává alakult át. A magyar nép sorsa, törté­nete szorosan összefügg azok­kal az eseményekkel, amelyek a Bulla Orationum meghirde­tését indokolttá tették. A tö­rök akkor Magyarország ellen vonultatta fel hadait és az ellenállás egyetlen tényezője Hunyadi János, Magyarország kormányzója volt, aki akkor már sok csatában mérte össze erejét a török seregekkel. Ö hozzá csatlakozott Kapisz’trán Szent János kereszteseinek csapata. Hunyadi és Kapiszt­­rán: egy hős és egy szent, a keresztény nép imájától kísér­ve, Nándorfehérvár felszaba­dításával megtörte az ellenség sokszoros erejét és megmen­tette a kereszténységet az Iz­­lám pusztításaitól. Kallixtus pápa ujjongással fogadta a győzelem hírét és egy pillanat­ra sem kételkedett abban, hogy a győzelmet az imahad­járatért adta meg az Isten. Az a körülmény, hogy a Bulla Orationum kihirdetése Magyarországon a nándorfe­hérvári győzelem (1456 jul 22) után, 1456 novemberében történt, valamint a vele kap­csolatban elrendelt hálaadás azt a hitet érlelte meg a ma­gyar népben, hogy a déli ha­rangszót a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelték el. Ha ez ebben a formában nem is felel meg a valóságnak, a kettő mégis szorosan össze­függ egymással: a nándorfe­hérvári győzelem az első és egyik legszebb állomása a déli harangszó ötszázéves történe­tének. A győzelem emlékére III. Kallixtus az egész világra kiterjesztette Urunk színevál­tozásának ünnepét (aug. 6). A magyar nép szent büszke­séggel őrzi szivében minden-’ nek emlékét. Hunyadi János- 1 bari történelme egyik legna­gyobb hadvezérét tiszteli,-Ka­pisztrán Szent Jánost pedig szentjeinek sorába iktatva, a magyar hadsereg védőszentjé­vé választotta. Kapisztrán ezenkívül örök szimbóluma az Apostoli Szentszék Magyaror­szág iránt tanúsított szere­­tetének és annak a hathatós segítségnek, amellyel a pápák — különösen V. Miklós, III. Kallixtus, II. Pius — az “an­­temurale christianitatis”-t tör­téneti hivatásában szüntelenül támogatták. A bulla jubileu­mával egybeesik Hunyadi Já­nos és Kapisztrán Szent János halálának 50-ik évfordulója is. Az első 1456 augusztus 11-én, a második az év október 23-án halt meg. A Bulla Orationum 500 éves jubileuma kedvező alkalom ar­ra, hogy a keresztény világ fi­gyelmét fölhívjuk a déli ha­rangszó eredeti értelmére és céljára, annál is inkább, mivel a jubileum megdöbbentő tör­téneti analógia idejére esik. Erre -utal Szentatyánk is Ka­pisztrán Szent János halála­­évfordulója alkalmából irt apostoli levelében: “A mai idők nem kevásbbé -súlyosak é-s nem is bizonytalanabbak, .mint az a kor, amelyben Ka­pisztrán D=cnt János élt”. A ' világkommunizmus semmivel sem jelent kisebb veszedelmet KATOLIKUS JÓTÉKONYSÁG A katolikus jótékonysági egyesületek április 29-től má­jus 12-ig tartják 1956 -évi gyűjtéseiket. Mint Edward F. Hóban érsek mondja min­den katolikusnak “Hel-p share Christ’s sweet burden of Cha­rity”, -senkise bújjon k-i -a katolikus jótékonyság alól. Mindenki adjon tehetségéhez képest és gondoljon arra a -sok áldásos munkára, ame­lyet a katolikus jótékonysági intézmények végeznek. A sok árva nyomorék és elha­gyott gyemek, a betegek tö­mege, az elaggott szegények, nyomorba jutott családok és egyének — mi-n-d részesülnek segélyiben a katolikus jóté­konysági alakú l atoiktól. Gon­doljunk -a nagy feladatra, amely a rák kórház-otthon alapításával jár. A Home of Mercy-t a St. Rose of Lima dominikánus nővérek fogják vezetni. Most tavasszal nyi­­lik -meg ez a kórház-otthon, amely befogad gyógyitha-tat­­hm rálkb-ete-geket fajra, szín­re és vallásra való tekintet nélkül. a keresztény hit szempontjá­ból, mint az Izlám akkori fe­nyegetése. A Bulla Oratoin-um jubileu­ma és az idő -szava arra kész­tet, hogy felhívjuk a -világ fi­gyelmét a -dél.i harangszó ere­deti céljára és buzdítsuk hí­veinket ä keresztény hit győ­zelméért és az üldözést szen­vedőkért való imádságra. Ami -kor megszólal a déli harang­sző, találkozzanak a szabad és az üldözött Egyház tagjai az “Auxilium Christianorum” védőpalástja alatt, hogy a Szüzanya közbenjárása vessen véget a hitetlenségnek és rö­vidítse meg a szenvedésnek és üldöztetésnek napjait. Ezzel a déli harangszó célja és ér­telme megújul -és gazdagodik, hatásosan buzdítja a hlyeket az imádságra, végül vigaszta­lás és erőforrás az üldözöttek számára, akik a -harang meg­­-kondulásakor érezni fogják, hogy velük együtt és érettük százezrek és milliók imádkoz­nak. A PISAI FERDE TORONY A világ egyik csodálatos érdekessége a pisai (olasz­­országi) katedrális harang­tornya. Ez a hatalmas épít­mény 750 év előtt épült, idő­vel alapzata‘meglazult, és az­óta az épület egyre ferdül, de Csodálatosképpen nem omlik össze. Pedig a nehézkedés fi­zikai törvénye szerint már ré­gen össze kellett volna dőlnie. A mai helyzetből arra követ­keztetnek, hogy a ferde to­rony még talán 50 évig elke­rülheti a véget. De már most felmerüli a terv, hogy le­bontják, darabról darabra szétszedik és mostani helyén újra felépítik olyan erő: alapzattal, hegy azon aztán még évszázadokon át bizton­ságban állhasson. Nem uj gondolat ez. A ve­lencei Márkus-téren álló ha­rangtorony 1902-ben ledőlt és ma megint az eredeti helyén áll: szétszedték és tiz évi munkával újra felépítették eredeti formájában. Cbbe a drágaságba... A szamariai asszonyról nevezett vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 4, 5—42 Azon időben: Jőve Jézus Szamaria városába, mely Szikárnak neveztetik, közel a majorhoz, melyet Jákob az ő fiának, Józsefnek adott. Ott vala pedig Jákob kútja is. Jézus tehát elfáradván az utón, oda iile a kút fölé. Vala pedig mintegy hat óra. Egy asszony jőve oda Szamariából vizet merí­teni. Mondá neki Jézus: Adj innom. (Mert tanítvá­nyai elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek.) Mondá neki a szamarai asszony: Hogyan kérsz te zsidó létedre én tőlem italt,, ki szamarai asszony vagyok, holott a zsidók nem társalkodnak a szam­­riaiakk-al? Felele Jézus, és mondá neki: Ha tudnád az Is­ten ajándékát, és ki az, ki neked mondja: Adj in­nom ; akkor -te kértél volna tőle, és élő vizet adott vol­na neked. Mondá neki az asszony: Uram, nincs mivel me­rítened, és a -kút mély; honnét van tehát élő vized? Vájjon nagyobb vagy-e te atyánknál, Jákobnál, ki nekünk e kutat adta, melyből ivott ő is és fiai -és bar­mai? Felele Jézus, és mondá neki: Mindaz, ki e víz­ből iszik, ismét szomjuhozik; aki pedig iszik ama vízből, melyet én adok neki, őbenne szökőkút vize lesz az örök életre. Moin-dá neki az asszony: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjuhozzam, s ne jöjjek ide merí­teni. Mondá neki Jézus: Menj, hidd el férjedet, és jöjj ide. Felele az asszony és mondá: Nincs férjem. Mondá neki Jézus: Jól mondád, hogy nincs fér­jed. Mert öt férjed volt, és aki most van, nem férjed. Mondá neki az asszony: Uram, látom, hogy pró­féta vagy te. A mi atyáink e hegyen imádkoztak, és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol imádkozni kell. Egyik kollegánknak két okos, szöszke gyereke van, fi-u az egyik, most múlt hat esz­tendős, leány a másik, ikét év­vel fiata-lab-b. Nagyszerüket tudnak mondani. A kis Etus egyszer elbeszél­te, -mit álmodott: — Megjelent az angyal s azt mondta, hogy kívánjak akár­mit, két kívánságomat teljesí­ti. Anyukának uj kosztümöt kértem ő-szre, apukának pedig három nyakkendőt. -Csak mi­kor az angyalka megint elre­pült, akkor jutott eszembe az, hogy az angyalkák mindig há­rom kívánságot szoktak telje­síteni. Borzasztóan haragud­tam. . . — Belátással keli lenni, — figyelmeztette komolyan a -bu­gát a hatéves Jánoska. — Eb­ben a nagy drágaságán az an­gyalkák is legfeljebb két kí­vánságot teljesíthetnek. AGYONVERTE BAJTÁRSÁT Berlinben Thomas Devore 19 éves amerikai katona ököl­harcban agyonverte Arlenios Lamica, hasonló korú bajtár­sát. Az amerikai hadbíróság kilenc évi börtönre ítélte. A keresztények nevüket Krisztustól vették. De szüksé­ges, hogy valamint nevét örök lik, úgy az ő szent életét is kövessék. Hiába neveztetünk keresztényeknek, ha nem va­gyunk Krisztus követői. (Szt. Leó pápa.) A keresztre vetett egyetlen tekintet mind azt megédesíti, amit szenvedők. (Szt. Skolasz­tika.) Mondá neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, mikor sem e hegyen, sem Jeruzsá­lemben nem imádjátok az Atyát. Ti azt imádjátok, mit nem tudtok; mi azt imádjuk, mit tudunk; mert az üdvösség a zsidóktól jő. De eljön az óra, és most vagyon, mikor az igaz imádók lélekben és igazság­ban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneket ke­res, kik imádják őt. Lélek az Isten, és ki őt imádja, lélekben és igazságban -kell imádnia. Mondá neki az asszony: Tudom, hogy eljő a Messiás, ki Krisztusnak mondatik, mikor tehát ő el­jövend, hirdetni fog nekünk mindeneket. Mondá neki Jézus: Én vagyok az, ki veled Szó­lok. És ekkor odaérkezőnek tanítványai és csodálko­­zának, hogy asszonnyal szólott; mindazonáltal sen­ki sem mondá: Mit kérdesz, vagy mit szólasz vele? Otthagyá tehát vedrét az asszony,' és a városba m-éne, és mondá az embereknek: Jertek és lássátok az em­bert, ki megmondotta nekem mind, amiket cseleked­tem; vájjon ő-e e Krisztus? Kimenőnek tehát a városból, és hozzá jövének. Azon városból pedig sokan hívének benne a szamaritánusokból a bizonyságtevő asszony ama be­szédéért: hogy megmondotta nekem mind, amit cse­lekedtem. Midőn azért hozzája mentek a szamaritánusok, kerék őt, hogy nálok maradjon. És két napig maradt ottan. És sokkal többen hívének benne az ő beszédé­ért. És mondák az asszonynak: hogy már nem a te beszédedért hiszünk, mert mi magunk hallottuk és tudjuk, hogy ez valóban a világ Üdvözítője: a Xrisz­­tus. Mike, egy szökevény majom, tiz órás üldözés után hurokra került New Yorkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom