A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-09-23 / 38. szám

PERON DIKTÁTOR LEMONDOTT Argentina diktátora, Juan Peron, 10 évi korlátlan ura­lom után lemondott, miután a hadsereg egy része és a ha­­difoltta fellázadt ellene s ost­rom alá vette Buenos Aires fővárost és a vidék nagyobb városait. A nép elégeídietlensége rob­bant ki ebben a katonai for­radalomban. Peron diktatúrá­ja nem vezetett jóra. Az or­szág gazdasági helyzete egy­re romlott, a világháborúban hadi- és élelmiszer-szállitáso­­kért kapott dollár és font ster­ling milliók elúsztak, a diktá­tor úgy próbálta a financiá­lis helyzetet megjavítani, hogy a világpiacon a legala­csonyabb árakon kínálta az argentínai búzát és húst, mi­nek folytán a farmer nép ká-BUCSU A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSTÓL Szeptember utolsó vasár­napján, 25-én, hajnalban vé­ge a nyári időszámításnak, új­ra életbelép a Standard Time, még pedig az ország keleti ré­szében, nagyjában Michigan állam közepéig, az Eastern Standard Time. Reggel egy órával korábban kelünk, este egy órával előbb lesz nap­nyugta. Az átmenet legké­nyelmesebb módja az, hogy szombat este. lefekvés előtt, az órát visszaállítjuk egy órá­val. Ha 10-kor fekszünk le, mutasson az óra 9-et. rosodott és, mire még soha­sem volt példa, hushiány volt Argentinéban. Amikor Peron nyiltan hadat üzent a katoli­kus egyháznak, elsőizben mu­tatkozott nyilt ellenállás s az­óta az ellenzék felbátorodott, egymást érték lázadások, me­lyeket a diktátornak sikerült elfojtani, mig aztán most el­érte a végzet — a diktátorok végzete. Szintén fut Még nem tudjuk biztosan, kik fognak jövőre futni a Fe­hér Házért, Eisenhower és Stevenson, vagy egyikük sem. De azt már bizonyosra lehet venni, hogy futni fog Dr. Enoch A. Holtwick 74 éves nyugalomba vonult történe­lem tanár. A Milford, Ind.-ban tartott országos konvención az Alkoholtilalom Pártja nagy lelkesedéssel őt szemelte ki elnökjelöltnek. A vizet prédikáló és vizet ivő elnökjelölt személyének ér­dekessége az, hogy ő a West Point katonai akadémiában is­kolatársa volt Eisenhower­­nek. CSALÁDI POLIO Rockford illinoisi faluban sokáig nem fordult elő polio megbetegedés. Aztán egymás­után megbetegedett a Walsh farmer család 14 gyermeke közül nyolc. MINDENÜTT JÓ, DE LEGJOBB AMERIKÁBAN! ______________ i Évek óta izgatja a kínai kommunistákat az Amerikáiban élő, magasabb képzettségű kínai diá­kok problémája. Szeretnék ezeknek Amerikában szerzett technikai képzettségét az ötéves tervek vég­rehajtásánál gyümölcsöztetni. Ezzel szemben az amerikai kormány sokáig arra a merev álláspontra helyezkedett, hogy nem azért taníttatták itt — sok esetben közköltségen — ezeket a diákokat, hogy most tudásukat Amerika ádáz ellenségeinek szolgá­latába állítsák. Elkészített tehát az amerikai kor­mány egy listát azokról a kínai diákokról, technikai szakemberekről, akik ezidőszerint nem hagyhatják el az országot. ZSAROLÁS A kínai kommunista kormány megpróbált nyo­mást gyakorolni Amerikára ebben az ügyben s szo­kása szerint aljas módszerhez folyamodott: a koreai háborúból jogtalanul visszatartott amerikai repü­lőkre egyszerre ráfogták, hogy kémkedtek s az úgy­nevezett bíróság börtönbüntetésre ítélte őket. Mint ismeretes, idővel ezeket a hadifoglyokat, úgyszintén amerikai civileket is, akik ugyancsak ártatlanok vol­tak, szabadonbocsátották és Amerika is enyhítette álláspontját, a legtöbb kínai diák és technikus el­utazását megengedte. MEGGONDOLTÁK . . És most érdekes fordulat történt. Két kínai meg­gondolta magát; mig azelőtt tiltakoztak a kiutazási tilalom ellen, most kijelentették, hogy — mégis csak itt akarnak maradni. Példájukat bizonyára még so­kan fogják követni, mert azt igazán nem lehet ta­gadni, hogy jobb az élet az amerikai paradicsomban, mint a kínai kommunista pokolban. 1954 áprilisában 5200 kínai diák volt Ameri­kában. Akkor történt, hogy kormányunk ezek közül 120 technikai specialistának nem adta meg a kért kiutazási engedélyt. Ez év elején már csak 78-an voltak, akik -még mindig haza akartaik utazni kom­munista uralom alatt levő szülőföldjükre és — az uj, engedékenyebb politika szellemében — vala­mennyi megkapta az engedélyt.' Eddig 34-en éltek az engedéllyel és elutaztak, a maradék 44 közül való­színűleg a legtöbben végül mégis Amerikát választ­ják Kína helyett. A U. S. S. Forrestal repülőgéphordó anyahajó kifutott a tengerre a virginiai Newport Nems hajógyár dokjából. , A szovjet hazacsalogatási akciója sikerrel kezdődik A vasfüggöny menekültjei, ha nyomoruk elviselhe­tetlenné válik, hajlandók hazatérni A kommunista kormányok hazacsalogatási propagandá­ja, az amnesztiák és ígéretek nem maradnak visszhang nél­kül. Meg kell állapítani a saj­nálatos tényt, hogy a haza­­hivók már jelentős sikerekre mutathatnak rá. Elsőnek az ukránok németországi mene­kült-csoportjának vezére ment haza, most pedig azt a meg­döbbentő hirt halljuk, hogy Hanke, a száműzetésben meg­alakult lengyel ellenforradal­mi kormány miniszterelnöke, hazament kommunista ura­lom alatt álló hazájába. És e vezérek mögött húzódik meg egy-egy nemzet menekültjei­nek szürke serege — nyomor­gó, állástalan, hajléktalan, re­ménytelen emigránsok, akik cseppet sem vágynak vissza a szovjetpokolba, ahonnan so­kan közülük életük kockázta­tásával menekültek el, de mos­tani sorsukat nem bírják to­vább elviselni és visszamen­nek hazájukba, ahol nagyon bizonytalan a holnapjuk. Amerika kormánya és népe millió meg millió dollárt költ a szovjet-ellenes propagandá­ra, rádió üzeneteket és röpla­pokat küldünk a csatlós or­szágokba, minden lehető mó­don igyekszünk reményt ol­tani a szivekbe, a felszabadu­lás vágyát ébren tartani. En­nek a mi propagandánknak megvan a hatása, sokan me­nekülnek el a vasfüggönyös országokból, köztük kommu­nista katonaságok és rendőr­ségek elégedett ;.»toemei. De amikor ezek szabad földre — a legtöbb esetben Nyugat-Né­­metországba •— kerülnek, ott nem gondoskodunk róluk kel­lőképpen. Európában és a Közel-Kele­ten körülbelül 200 menekült­­tábor van. Ezeknek lakói leg­­nagyobbrészben nyomorúsá­gos barakokban élnek, tétlen­ségben telnek a napjaik és még a legszükségesebb ruhá­zatot és élelmet is nélkülözik. Ezek felé sugározza csalogató üzeneteit a kommunista rádió, ezeknek küldi a keletnémet kommunista hazahívó bizott­ság a röpiratokat, amelyek rózsaszínű köddel boritva mu­tatják be a hazai paradicsomi gyöngyéletet. “Testvérek, jöj­jetek haza, a szülőhaza szere­tettel vár benneteket!” Még a bűnösöknek is megbocsátást Ígérnek. Többszáz menekült már visszament kommunista ura­lom alatt levő hazájába és amerikaiak, akik menekült-tá­borokban jártak, úgy vélik, hogy minden negyedik mene­kült a hazatérés gondolatával vivődik. Mondani sem kell, hogy min­den egyes hazatért emigráns a szovjet győzelme, a szabad világ veresége. Még nem késő, a hibákat jóvá lehet tenni, a vasfüggöny menekültjeinek sorsán enyhíteni, számukra jövőt, boldogulást teremteni kell. Nagyon fontos lenne, hogy az amerikai menekült-beván­dorlási törvényt most már ko­molyan végrehajtsák, nehogy a jövő év végén érvényét vesztő törvény Írott malaszt maradjon. Eddig csak vajmi kevés igazi menekült jött be Amerikába e törvény alapján; inkább görögöket és olaszokat bocsátottak be, akik hazájuk­ban nem találtak boldogulást. Oly rossz ez a törvény, hogy még az elnök is, aki kezdemé­nyezte és aláírta, egyes ren­delkezéseinek törlését java­solja most. Magyar festmény amerikai bélyegen November 18-án hozzák for­galomba az uj 6 centes posta­­bélyeget, amely Theodore Roo­sevelt elnököt ábrázolja — László Fülöp magyar festő­művész festménye alapján. László Fülöp a múlt század­végi angol arisztokrácia ked­venc arcképfestője volt, ren­delőinek Ízlését kielégítette, különösen az előkelő hölgyek­nek nagyon tetszett a mód, ahogyan a magyar művész őket a vásznon megszépítette. ÁRDRÁGÍTÁS Hollywoodban letartóztat­ták Richard Shubert newyorki gyárost árdrágítás miatt, amit nem ő követett el. Két barátjával vacsorázott a hires Ciro mulatóhelyen és amikor a pincér kezébe nyomta a 48 dolláros számlát, azt mondta: — Ez rendben van, az rend­ben van ... De 28 dollár egy üveg Scotchért? Ez már iga­zán sok. Nem fizetem meg! A fogházban megismételte fogadalmát: — Nem fizetem meg, inkább leülöm az árát! Koreai barátaink rosszalkodnak Miután felszabadítottuk Dél-Koreát, sokmilliós segítséggel próbáljuk íábraáílitani gazdasági életü­ket és — nem várunk köszönetét. Csak erősebbé akarjuk tenni az országot, bogy esetleges újabb szov­jet vagy kínai támadással fezemben védekezni tud­jon. Minthogy ott már szabad gazdálkodás folyik, amerikai üzletembereik jó piacot találtak Koreában, üzletet nyitottak. Ez konfliktusra vezetett. A koreai kormány tulmagas adókat vet ki ezekre az idegen üzletekre, úgy hogy nem, tudnak hasznot csinálni- El­mennének, de nem mehetnek, mert addig nem en­gedik ki őket az országból, amíg a magas adókat meg nem fizették. Persze ily körülmények közt haragos szóváltá­sokra is kerül a sok amerikai üzletemberek és koreai kormányhivatalnokok közt, és nem egySzer az ame­rikai elégedetlen üzletember célzást tett arra, hogy Amerika nem azért segíti a koreaiakat, hogy ezek aztán akadályokat gördítsenek amerikai üzletembe­rek működése elé. Az ilyen kijelentésekre most szenvedélyes han­gon reagált Korea amerikai követe- Tiltakozott az ellen, hogy az amerikai segély megvonásának fenye­getésével meg akarják zsarolni a koreai kormányt. Ne ffeledjék el, mondta íJang Ju Osan követ, hogy Korea nem csatlósa Amerikának. Érzelmes búcsú Ivántól Mulatságos részleteket közölnek a bécsi lapok az orosz katonaság távozásáról. Mindennap hosszú vonatok viszik az orosz 'katonákat magyar földre, magyar földön át a szülőföldjükre. Elutazás előtt sietve összeszednek mindent, amire odahaza szük­ségük lesz. Szinte hihetetlen, mi mindent szednek össze. Ámulva olvassuk: A bécsi Lipótvárosban egy nagy házból, amely­ben sok orosz katona volt 'elszállásolva, kiszedték az összes ablaküvegeket és elvitték magukkal. A pin­cékben összeszedték a maradék szenet, összesöpör­ték még a szénport is és gondosan becsomagolva ma­­'gukkal vitték- Egy utcában felszedtek pár sarokkö­vet és elvitték. Egy ház lakói csodálkozással látták, hogy Iván rengeteg rozsdás, görbe szeget egy ládába zárt. Egy 'Ivánnak nyilván nagyon tetszett egy sánta, három lábon és három téglán álló ócska kályha, vonatra tette, vitte magával több ezer mérföld távolságban levő falujába. Üres bbrdókat is vittek; magukkal, létrákat és kerekeket, törött edényeket és lyukasra taposott sző­nyegeket. Csupa kincs Ivánnak! • . Menjetek Isten hírével! — ezzel búcsúztatják a bécsiek a tiz éven át nem-szívesen látott vendége­ket. Kommunista választási vereség Az indokinai háború után most volt az első vá­lasztás Indokinában. Az Indokina közös néven ne­vezett két és fél állam (Déli Vietnam, Laos és Kam­­bodia) közül az egyikben, Kambodia királyságban a múlt héten a választás döntő vereséget hozott a kommunistáknak, akiknek úgynevezett demokrata pártja egyetlenegy mandátumot sem kapott. GENFI HÚROKAT PENGETNEK t Az amerikai kommunista összeesküvők, akik­nek fő- és al vezére it a kommunista világösszeeskü­vés hirdetése miatt a bíróság börtönbe utalta, most genfi hangulatiban vannak. Tágadják, hogy össze­esküvésben lennének részesek, és hivatkoznak a Genfben elhangzott pohárköszöntőkre és mosolygó arcokat mutató- fényképfelvételeikre. A Legfelsőbb Bíróság elé terjesztettek egy 270 oldalas beadványt, amelyben kérik, a főbiróság mondja ki a “felforga­tó” törvény érvénytelenségét, mert — Genfben a ba­rátságos hangulatban nyilvánvalóvá lett, hogy a szovjet békét akar, nyugalmat és jólétet óhajt, sem­mi mást. HAMIS! Kommunistáink azt hiszik, — vagy legalább is azt szeretnék elhitetni a Legfelsőbb Bírósággal, — hogy a vadmacskábiól szelíd házimacska lett: hogy a szovjet Grusesev és Bulganin uralma alatt sutba dob­ta Sztálin világhódító politikáját és a békés együtt­működés útjára lépett. El akarják kenni az egyedül lényeges tényt, hogy a szovjet mostani békülókeny politikája csak látszat szerint különbözik a sztálini erőszakos politikától. Ausztria felszabadítása, a fegyverkezés csökkentéséneik felajánlása, a kölcsö­nös látogatások stb- stb. csak arra szolgálnak, hogy a biztonság érzésébe ringassák a szabad nemzeteket, ellenben semmitsem tesznek, ami a hidegháborút tényleg enyhítené. Németország egyesítéséről, a csatlós országok felszabadításáról hallani sem akar­nak. NEM AMERIKAIAK! A Legfelsőbb Bíróság előtt a törvénynek azt a rendelkezését szeretnék hatálytalanitani, amely a kommunista pártot, mint idegen kormány ellenőrzé­se alatt álló pártot, regisztrálásra kötelezi. A regiszt­rált párt aztán köteles lenne tagjai névsorát, pénz­forrásait nyilvánosságra hozni. A kommunista párt sérelmezi az áll-ampolgá­­(alapvető jogok állítólagos megsértését is. Ők úgy­­is alapvető joguknak tekintik a hazájuk elleni a' munkára való jogot és olyan Amerikáról álmc amelyben az állampolgároknak, illetőleg az i lóknak semmiféle polgári jogaik nincsenek. Th« GOOD SHEPHERD Is the largest “ Hungarian Weekly Newspaper In America l| Beolvadt lapokt KERESZT, EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG r VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O. péntek, 1955 szeptember 23 EGYFS SZÁM ÁRA 10 CENT No. 38. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom