A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-12-30 / 52. szám

1 MB NAPOLEON REGÉNY VOLT . . . Egy alkalommal kezébe vette egykori birodal­mának évkönyvét s igy szólt: — Milyen remeik birodalom volt! Nyolcvanhá­rom millió emberen uralkodtam, több volt az alatt­valóm, mint egész Európának fele lakossága! Láthatóan igyekezett erőt venni magán, de alig­­alig palástolhatta el megindulását. Majd hosszú ide­ig ült elmélázva, kezére támasztott fejjel s egyszerre csak felugrott és hevesen kezdett fel és alá járni a szobában, mialatt igy kiáltott fel: — Micsoda regény volt az én életem! Gyakran üldögélt egyedül a kandalló előtt, me­rengve a múlt dicsőségén. Visszaálmodhatta ilyenkor életének nagyszem jeleneteit. E jeleneteket az idők folyamán hatalmas képe­ken örökítették meg francia művészek. A versaillesi történelmi képcsarnokban vannak elhelyezve ezek a Napoleon-képek. Az egyik a Waterlooi csata előesté­jének jelenetét ábrázolja. Napoleon a Waterlooi csa­tatérre indul hü gránátosaival. Nem Sejtette még ak­kor, hogy ez az ütközet töri meg az ő hatalmát. Má­sik kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Napoleon a borodinoi csatáiban nézi az 'éppen befejezett lovas­rohamot. Sokszor visszaszállhattaik e jelenetek emlékei a rabbá lett világhódító leikébe. Az élettel sem igen törődött már szent ilonai ma­gányában; lemondással várta a végét, merengve a múlt emlékein. Csak azt sajnálta, hogy nem dicsősé­gének napjaiban halt meg. — Nekem Moszkvában kellett volna meghalnom — mondotta egyszer. — Olyan hóditó emléket hagy­tam volna hátra, amilyen nincs több a világtörténe­lemben. Akkor kellett volna nekem egy golyó! Más alkalommal meg igy kiáltott fel: — Ha Borodinonál ért volna végem, úgy halhat­tam volna meg, mint Nagy Sándor. Waterloonál is jó lett volna a halál. De talán Drezdánál még joblb. Nem, nem, jobb lett volna meghalnom Waterloonál! Népem szeretete, részvéte kisért volna a síromba! ÁGYBAN, PÁRNÁK KÖZT Most már csöndes lemondással várta a “dicste­len” halált, mely nem is késett soká. Gyógyithatatlan gyomorrákja 1821 május 5-én véget vetett életének. S ami igazán különös, váratlanul halt meg, dacára a nagy figyelmességnek, amellyel körülvették; sem a sziget kormányzója, sem az angol kormány nem sej­tették, hogy ily közel volt a vége. Utolsó óráinak történetét érdekesen mondja el tosebery, néhány, eddig nem ismert adatot hozva felszínre. Napoleon — úgymond — élete utolsó ki­lenc napján állandóan magánkívül volt, félrebeszélt. Május 5-ének reggelén néhány összefüggéstelen szót hebegett, melyek közül Montholon ezeket vélte ki­venni : Franciaország, a hadsereg, a hadsereg élén ... Mikor a beteg e szavakat kiejtette, kivetette ma­gát az ágyából a padozatra, félretaszitva Montho­­lont, aki meg akarta őt fogni. Ez volt utolsó erőfeszí­tése annak a mérhetetlenül nagy energiának! Mon­­thoion’és Archamboult nagy ügygyel-bajjal isimét be­fektették őt ágyába, hol nyugodtan felküdt este hat óráig, amikor azután utolsót lélekzett. Kint nagy ivhar tombolt, mely úgy rázta, ingat­ta a katonák gyönge őrházait, mintha földrengés lett volna; kiszakitotta a földből a fákat, melyeket a csá­szár ültetett, gyökerestől kitépte azt a szomorufüzfát is, mely alatt rendesen pihenni szokott a császár. Ott benn a hü Marchand betakarta a holttestet azzal a köpönyeggel, amelyet az akkor még fiatal hóditó Marengonál viselt. Napóleont katonai pompával temették el a szi­getnek azon a helyén, amelyet maga jelölt ki örök pihenőhelyéül arra az esetre, ha nem nyugodhatnék a Szajna partján, amint végrendeletében kívánta. Az angol kormány nem engedte meg, hogy a holttes­tet Páriába szállítsák: a “holt császár” csak tizenki­lenc esztendő múlva vonulhatott be oda, hü franciái közé, akiket úgy szeretett. Ott pihent addig elhagya­tott sírban, két szomorufüz alatt. Mikor hívei tizenkilenc év múltán érte mentek, már nagyon megváltozott a császár egykori “reziden­ciája”. Az előtte levő teret nagy disznóól foglalta el, 'a ibilliárdszoba szénaraktárrá vedlett át és abból a szobából, amelyben Napoleon meghalt, istálló lett. A kertnek, az ültetvénynek, amelyet a császár oly szeretettel ápolgatott, nyoma sem maradt: krumpli­föld volt a helyén. (Vége) Hallotta már? . . . hogy Dánia földjének 90 százaléka termékeny és három negyedrésze tényleges műve­lés alatt van. . . . hogy ár és apály alig van a Földközi-tengeren. . . . hogy Angliában a 12-ik századtól egészen a 18-ik szá­zad elejéig a lefejezés az elő­kelőbb társadalmi osztályok tagjainak — előjoga volt. A közönséges népből kikerült bűnözőt felakasztották. . . . hogy Victoria Cross an­gol katonai érdemrend kereszt jeit a krimi háborúban zsák­mányolt orosz ágyuk anyagá­ból öntik. A 7$ PÍ3ÜTOR OLD At. INNEN-ONNAN JAKAB ANDRÁS A Jó Pásztor utazó képviseiőjo 234 Wilson Street Johnstown, Pa. Telefon: 37-8395 MIT LÁTOTT BUDAPESTEN? PASSAIC, N. J. — MJrs. Helen Coffey, a Rizsák uta­zási iroda társtulajdonosa 88 éves atjával, Rizsák János­sal, nemrég Budapesten járt és hazatérve érdekes szemé­lyi és általános tapasztalatok ról számolt be. Hogyan jutott el ez az amerikai állampolgámő Ma­gyarországba, a vasfüggöny mögé? Úgy kezdődött a do­log, hogy Svájcba utazott az amerikai utazási ügynöksé­gek konvenciójára, aztán on­nan továbbrepült néhány eu­rópai országba, Egyiptomba, Izráelbe, és Rómába már nagyban készült a hazauta­zásba, amikor ott amerikai lapokban olvasta Dulles kül­ügyminiszter ujj rendeletét, hogy amerikaiak utazhatnak — ha beutazási engedélyt kapnak — a vasfüggöny mö­götti országokba, Magyaror­szágba is. Hamarosan meg­kapta a két, engedélyt és el­utazott Budapestre. Ott találkozott Bodnár Sándorné passaici lakos két kis fiával. Bodnárné 1947- ben második férjével, egy amerikai katonával jött Ame­rikába és azóta nem látta el­ső házasságából származó gyermekeit. Mrs. Coffey meg­ismerkedett Budapesten az egész családdal, ajándékokat osztogatott és emléktárgya­kat hozott magával haza, Bodnárné részére is. Három napot töltött a ma­gyar fővárosban. Az volt a benyomása, hogy a pestiek erőltetetten dolgoznak. Az élelem kitűnő volt ott, ahol ő megfordult. Az üzletek szegé­nyesek és a kereskedők már nagyban várják az amerikai látogatókat, akik dollárokkal megrakva jönnek majd. Mrs. Coffey azt az értesülést sze­rezte Budapesten, hogy ma­gyar beutazási vízumokat in­kább turista csoportok remél­hetnek, mint egyes látogatók. SOUTH-SIDEI SZÖVETSÉG CHICAGO. — A Southsidei Egyházak és Egyletek Szövet­ségének közgyűlését nagy ér­deklődés kisérte. A múlt évi tisztkarnak, élén Sáli Bertalan elnökkel, jegyzőkönyvi köszö­netét szavaztak meg munkás­ságuk elismeréseképpen. György Árpád lelkész kor­­elnöksége mellett a követke­ző uj tisztikart választották meg: Elnök Kocsis József, al­­elnök Kajdi Ferenc, alelnök­­nők Róvész Istvánná és Ro­bertson Róbertné, titkár Dar­­nay Andrásné, jegyző Székely István, pénztáros Bagaméry Ferenc. A közgyűlés résztvevői úgy határoztak, hogy a Szabad­ságharc emlékünnepélyét már­cius 11-én vasárnap rendezik a Magyar Házban. Ezúton ké­rik a magyar egyházi és egy­leti vezetőket, hogy ezen a na­pon ünnepséget ne rendezze­nek. A gyűlés után a Szövetség vendégül látta a résztvevőket. A pompás ennivalókat Révész Istvánná, Darnay Andrásné, Engi Imréné, Uló Pálné és Grelecz Imréné készítették, hűsítőket Tolnay Balázs szol­gált fel. TISZTVISELŐVÁLASZTÁS CHICAGO, 111. — A William Penn .Fraternális Egyesület 50-ik fiókja a napokban tart­­totta meg a tisztviselőválasz­tást a következő eredmény­nyel : Elnök Székely István, alel­­nök Garzsik Bertalan, pénz­tárnok Matányi József, titkár Piszár Bernát, ellenőr Fajkuci József,' tursteek: Barányi Al­bert és Tinics Ferenc. ARANYLAKODALOM Kovács István és felesége sz. Sandorf Gáspár Erzsébet, 24 West Mjarion Ave, akik 1905 december 3-án az ung­vári r. k. tempplomban es­küdtek örök hűséget, decem­ber 4-én ünnepelték meg 50- ik házassági évfordulójukat a rokonok és barátok meghitt körében, hálaadó istentiszte­lettel és ■ utána az otthonuk­ban, ünnepi csaj&di ebéd ke­retében. Kovács István az Ung me­gyei Kelecseny községben született, neje Beregszászról jött Amerikába. Mindketten megbecsült tagjai a magyar egyházaknak és a társadalmi köröknek. DIPLOMÁT KAPOTT LORAIN, O. — Lakatos An­tal József, egy népszerű lo­­raini kereskedő házaspár fia, az Ohio állami egyetemen Bachelor of Science diplomát kapott s tanítói pályára ké­szül. Másodgenerációs magyar fiatalember ő- s feleségével, Varga Eileennel együtt részt­vesz minden magyar társadal­mi megmozdulásban. MICHIGAN ÁLLAMI csTOLEDOI HÍREK Üsziök István LAP KÉP VISELŐ 1053 GoddaicL Wy andoll«. Mich. AV 2-3979 üszlölc litván Iroda: 835 S. West End, Detroit 17, Mich 56 ÉVES HÁZASOK SAGINAW, Mich. — Vas­kó János (Somló vásárhely, Veszprém) 1901-ben jött Amerikába, neje Vati Matil­da (Kerta, Veszprém) 1903- ban jött. Házasságot 1 Sör­ben kötöttek az óhazában. Vaskóék 56 éves házasok, ami manapság is ritkaság. Szép egyetérlésben élnek együtt, amikor náluk voltam éppen készültek Durandba lá­togatóba János fiukhoz, aki­nek ott jólmenő szalonja van. Vaskó János 78 éves korában vonult nyugalomba. Van két férjes és egy hajadon lányuk, egy nős és egy nőtlen fiuk, vannak unokák és dédunokák is. 48-AS EMLÉKEK SAGINAW, Mich. — Hér­­holt János (Rátka, Zemplén) Sárospatakon nőtt fel Ameri­kába 1901-ben jött. Neje Karda Miária is Sárospatak­ról való volt, meghalt 1952- ban. Házasságot 1898-ban kötöttek az ó hazában. Ezüst­­lakodalmukat 1923-ban arany lakodalmukat pedig 1948-ban boldogan megünnepelték, az­után feleségét elragadta a halál. Lányuk 37 éves korá­ban meghalt, egy nős fia van és hat unokája és egy déd­unokája. Herholt Jánosnak az apja az 1848-as szabadság­­harc idején fiatal legény volt. Amikor az oroszok betörtek Rátkára, az apja egy kozá­kot, aki a szakmájukat el akarta emelni, úgy letaszí­tott a padlásról, hogy a nya­kát kitörte. A fiatal Herholt­­nak menekülni kellett, a ro­konai szalmakazalakban és a padlásokon rejtegették. Mi­ikor napok múlva se találták meg, az ellenség parancsno­ka felsorakoztatta Rátka alá az ágyukat és büntetésből az egész falut szét akarta lövet­ni. A parancsnok csak a szép grófné könyörgésére kímélte meg Rátkát. Herholt János 7 ízben volt az óhazában láto­gatóban, a családját 1914- ben hozatta ki. Azt mondja, hogy Rátkán még ma is em­legetik az apja vakmerőségét. Nagybátyja, Herholt Pál, Rátkán bíró volt, amikor az apja a kozákot ledobta a pad­lásról. UJ MAGYAR VIRÁGÜZLET Bridgeport. Conn. ÉS KÖRNYÉKE Irodavezető: HAHN B. JANOS Iroda: 578 Boitwick Avenue (Horváth Magyar Patika) lakán 260 Mountain Grove Street — Telefoni ED 3 4939 SZEMÉLYI ÉS CSALÁDI HÍREK A Black Rocki Üzletembe­rek Klubja jól sikerült kará­csonyi estélyt rendezett a múlt héten. Születésnapot ünnepeltek: özv. Doby Jánosné (Fiske St.) 71-et, Stiliba János (Ocean Ave.) 71-et, özv. Ta­más Pálné (So-Norwalk) 86- at. Holló János és neje (Suc­cess Park) leánya Joan feb­ruár 4-én fog örök hűséget esküdni Robert Wollertnek. Bongár István és neje (Whittier St.) leánya Virgi­nia Pearl jegyet váltott Ed­ward Dolnyval. Gaydos Richard (Strat­ford) katona Koreából érke­zett haza 30 napi szabadság­ra. Koreában 19 hónapot töl­tött. HALÁLOZÁSOK Özv. Antal Józsefné (24 Wakeman St.) Orange Conn­­ban levő szanatóriumban el­hunyt és nagy részvét mel­lett tengették el a Szent Ist­ván r. k. templomból. Id. Lizák András (151 Hope St.) öregamerikás el­hunyt a Sezntháromság g. k. templomból történt a temeté­se. Amikor a gyász szomorú órája elérkezik, lelkiismeretes körül­tekintéssel vigyázunk a legki­sebb részletre is. Köszönjük a magyarság szivet pártfogását. C0NVEBY and HANLEY Temetkezök és Balzsamozók 460 SUMMER STREET STAMFORD, CONN. Telefon: 3-1411 COLLINS FUNERAL HOME ALAPÍTVA 1898-ban TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK ÉS BALZSAMOZÓK 92 EAST AVENUE NORWALK. CONN. K 22 FLAX HILL ROAT SOUTH NORWALK, CONN. T.Iefonizám "Gl*'1 vagy nappal) 6-0747 —p^^niaMEii^ag i in ii mum— 'mi CLIO, Mich. — Stadler Jó­zsef honfitársunk modern vi­rágüzletet nyitott dióban az 126 E. Vienna Streeten. Es­küvői, születésnapi, banketi, temetési virágcsokrok nála a legolcsóbban, a legszebb ki­vitelben kapható. Telefon: MU6-9414. Stadler József ké­ri Flint és környéke magyar­népének pártfogását. ARANYLAKODALOM FLINT, Mich. — Szabó An­tal és neje ez év március 6-án megérték házasságuk 50-ik évfordulóját. Sok szép aján­dékot kaptak szeretteiktől és /ismerőseiktől. Szabó 'bátytár mat az ágyban találtam októ­berben, amikor náluk jártam a Lippincot utcában. Biztat­tam, hogy ne adja fel a har­cot, hiszen csak az első 70-80 év nehéz itt a földön, mire ő megmagyarázta, hogy nem a földön hanem az ágyon ne­héz. * FLINT, Mich. — Boka Ist­ván és neöe Rheinhert Kata­lin mindketten Köttse község bői, Somogy megyéből valók, május 9-én ünnepelték meg házasságuk 50-ik évforduló­ját. A fiinti Ref. Egyháztól kaptak 50 dolláros jubileumi ajándékot. Detroitiból Dallos István lelkész áldotta meg őket aranylakodalmuk alkal­mából. Bokaéknak van öt leá­nyuk, egy fiuk, tizennégy unokájuk s három dédunoká­juk. MATYÓ ASSZONY FLINT, Mich. Özv. Eper­jesi Jánosné Nagy Erzsébet is borsodi, megörültem mikor megmondta, hogy ő Mezőkö­vesdről való, Férje meghalt 1941-ben. Az özvegy egyetlen férjes leányához jött ide lak­ni Flintre New Yorkból. Van két szép unokája, akikben .nagy öröme telik. JÓÉCCAKÁT REGGEL CLIO, Mich. — Ábrahám mamának Horcz Julia (And­­rásháza, Vas.) van egy kis szöszke Judy • unokája. Ami­kor behajtottam a Dodge Rd­on levő nagy farmjukra, Ju­dy hangosan igy köszöntött engem “Aggyon Isten jóécca­­kát” Nagymamája aztán megmagyarázta néki, hogy úgy csak este kell köszönni. Az özvegy férje meghalt 1954-ben, Szomécz, Vas me­gyei volt. Harminckét évig éltek házasságban. Van két nős fia, két férjes leánya és nyolc unokája. Judy csak 7 éves, de töri • magát erősen, hogy magyarul is megtanul­jon beszélni. Szeret a nyulak­­kal játszadozni, az egyik pi­­rosszemü nyúl ki is rúgta né­ki elől az egyik metszőfogát s most sejpitve beszél, de azért szépen mondja magyarul a magáét. HALÁLOZÁS Putnokról jelentik Dr. Re­géczy-Nagy Lajos kórházi fő­orvos halálát. Az elmúlt há­borúban mint ezredes-katona­­orvos szolgált. Romániában fogságba esett és évekig volt Oroszországban, mint hadifo­goly. Halálát özvegyén kívül fia, Regéczy-Nagy László, leánya Sarolta és kiterjedt ro­konság gyászolja. Regéczy- Nagy Margit, a New Yorkban élő zongoraművésznő első uno­katestvérét vesztette el ben­ne. Dr. Maurice J. Lewi new yorki orvos 98-ik születése napján kijelentette, hogy túlságosan öreg már ahhoz, hogy nyugalomba vonuljon. PHILADELPHIA, Pa. MANAYUNK, RIDLEY PARK, LESTEK Iro4*v«>«t<: SZÉKELY ZOLTÁN ill N. Franklin St — TaL FRmmt 7-629S — PMlad.lpkla, P» SZÉKELY ZOLTÁN NOTESZÉBŐL Lapunk olvasóinak és 'ba­rátainak boldog újévet kívá­nok. A múlt szombati magyar rá­dió műsor keretében szép nó­tákkal üdvözölték Rosner Sámuelt és nejét, Molnár La­jost és Lang Dezsőnét. Születésnapjuk alkalmával szívélyesen üdvözöljük: Ábel Menyhértnét, Németh János­­nét, Kovács Menyhértet, Szi­lágyi Pált, Mikula Jánosnét, Mrs. Némethet, Mrs. Rittert (Manayunk), özv. Pekano­­vics Belehánét, özv. Szabó Jó­zsef nét, Mrs. Baleket és Hor­váth Józsefet. Január 8-án, vasárnap a 1435 Germantown Ave. alat­ti Jótékonycélu Egyletben a rom. kát. magyar egyház ja­vára kávédélutánt rendez­nek Kuzman Antalné, Nagy Józsefné és Obelcz Józsefné. Özv. Konstantinovics Rá­­rolyné ezúttal is hálás szív­vel mond köszönetét a Petőfi és az A. Miagyar Társulat Egyéves Bs. egyletek tisztvi­selőinek és tagjainak, hogy megboldogult férje ravatalá­nál és a temetésen megjelen­tek és a haláleseti biztosítást gyorsan és pontosan eszkö­zölték. Kakas Betty betanitásában és rendezésében szép betlehe­mi játékot adtak elő decem­ber 18-án a Jótékonysági Egyletben rendezett karácso­nyi ünnepélyen. Nagy siker­rel szerepeltek: Klueg Joan, Kakas Andy, Susan, Karen, Laurie Kakas, Horváth' Téri­ké és Annuska, Gerger Mari­ka, Szerdahelyi Bözsike sza­valt, Szerdahelyi Ildikó zon­gorán játszott. A helybeli magyarság egyik legszebb leányát Klueg Joant Lehuta Vilmos egyleti vezető ember unokáját kará­csony napján eljegyezte Ka­kas Andy, Kakas József egy­leti vezető ember és nejének fia. A philadelphiai Első Női Magyar Btg. Egylet szokásos havi gyűlését január 8-án, vasárnap délután fogják meg tartani a 1435 Germantown Ave.-i Jótékonysági Egylet­ben. Az Amerikai Magyar Szö­vetség helybeli osztálya Ma­gyar Estet készít elő 1956 február 4-re. A részletek meg­beszélésére december 28-án, szerda este 8 órakor gyűlést tartanak a r. k. Jótékonysági Egyletben. Arra a Szövetség tagjait, barátait és minden érdeklődőt szeretettel meg­hívja a vezetőség. SZILVESZTERI MULATSÁGOK A M/unkás Dalárda disznó­toros vacsorával egybekötött nagyszabású mulatsága 1144 N. 4-ik utcai saját egyleti he­lyiségében lesz. Sándor Jenő hegedűművész és kitűnő ze­nekara fogja huzni a talpalá­­valót. Finom magyaros disz­nótoros vacsorát fognak fel­szolgálni. Szjlveszteri mulatság lesz a magyar-zsidó egyesület rendezésében is, a teljesen újonnan felépített és moder­nül berendezett 4820 N. 11-ik utcai templom dísztermében Szőke Lajos hires newyorki zenekara fog játszani. Egy teríték ára 8 dollár, amelyben benfoglaltatik a 8 fógásos fi­nom magyaros vacsora és annyi ital, amit csak el tud­nak fogyasztani. A ref. egyház szilveszter es­te 8 órai kezdettel évzáró istentiszteletet tart, amely után egyházuk termében ó év estét és disznótoros vacsorát tartanak, amelyre meghívják az egyház híveit, és támoga­tóit ... A vacsora ára $1.50 és $2.00, amelyet a Nőegy­let tagjai készitenek Zene és szórakozás várja itt is a ven­dégeket.. Éjfélkor az “Álmos Diák” búcsúztatja az Ó-esz­tendőt és köszönti az újat. GYÁSZ ESETÉN figyelmes kiszolgálást kaphat ANTON B. URBAN Magyar temetkezési vállalat modemül berendezett gyászkápolnájában 1428 GERMANTOWN AVE. PHILADELPHIA, PA. Talcfon: BT 7-3447

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom