A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-12-30 / 52. szám

6-IK OLDAL Élei a vasfüggöny tiiögöti KOMMUNISTÁK EGYMÁSKÖZT A budapesti Szabad Nép következő riportja ér­dekes, de még érdekesebb az, amit a cikk sorai közt lehet olvasni. Látjuk, hogy általános tünet Szovjet- Magyarországon az elvtársak tülekedése a jó — le­hetőleg munkával nem járó — állásokért s ebben az élethalálharcban hazudozástól, rágalmazástól sem riadnak vissza. Mindenki retteg mindenkitől. Minden­ki ellensége mindenkinek. Mindenki tud ártani min­denkinek. Nem egyes esetekről van itt szó, hanem egy általános jelenségről, amely megérteti velünk, hogy milyen pokoli élete van ma Magyarországon a nép­nek, a nép minden rétegének. így szól a Szabad Nép cikke, amelynek cime: RÁGALMAZÓK Nemrégiben névtelen levél hívta fel a Köz­ponti Vezetőség figyelmét az egyik Tokaj vidéki ál­lami gazdaságra. “Ebben a gazdaságban lopnak, csal­nak, herdálják a nép vagyonát — irta a levélíró. Az igazgató K. I. a gazdaság takarmányából sertéseket hizlaltat saját magának. Ezenkívül, összejátszva a vezető posztokon levő ellenséges elemekkel, visszaélé­sek egész sorát követi el.” A levélíró homályos célzásokat tett a must- és a borkészlet kezelésére, majd igy zárta levelét: “Mindezek, amiket leírtam, csak apróságok ah­hoz képest, amit látni fognak, ha leutaznak.” A Központi Ellenőrző Bizottság és az Állami El­lenőrző Központ közös vizsgálata megállapította, hogy a levélben foglaltak egyetlen sora sem igaz. A könyvelés rendben van, a bor- és mustkészletet a pénzügyőrség rendszeresen ellenőrzi és semmiféle visszaélést nem tapasztalt. Nem arról van szó, mint­ha a gazdagságban nem akadtak volna hibákra — de ezek bajai és nem bűnei az ottani vezetőknek. A vizsgálat megállapította, hogy a vezetők becsülete­sen küzdenek a fogyatékosságok ellen. Hazugság volt az is, amit a névtelen levélíró K. I. elvtársról irt. A gazdaságban vezető posztokon régi és uj szakemberek állnak, akik ugyan nem mentesek a hibáktól, de sem­mi ok nincs arra, hogy őket ellenséges szándékká1 gyanúsítsák. A névtelen levél — tehát rágalomnak bi­zonyult. A tisztességes emberek felháborodva és értelenül állnak az ilyen jelenségek előtt: “Dehát ki és miért csinálta?” Ebben az esetben megvan a felelet. A vizs­gálat egy mellékes mozzanata véletlenül leleplezte s levél irót. A bizottság az egyik meghallgatott munkás megjegyzésén elindulva eljutott S-hez, egy szőlőmun­káshoz, akit tavaly ősszel súlyos fegyelemsértés miatt elbocsátottak a gazdaságból. S elismerte, hogy a név­telen levelet ő irta, s a faggatásra maga megmond­ta: “Haragudtam az igazgatóra, mert kitett a gazda­ságból.” Ha az eset elszigetelt lenne, ha hosszas fáradsá­gos kereséssel sem akadnánk párjára — akkor nem érdemelne szót. De sajnos, nem igy áll a dolog. A fe­lelőtlen gyanusitgatás, a rágalmazás, “fúrás” — ahogy sokan mondják — még nem veszett ki. És van­nak olyanok is, akik azt hiszik, azzal bizonyítják “éberségüket”, hogy mindenféle mendemondát ter­jesztenek. Névtelen és nem névtelen levelekben, be­­jelentéskeben, s legfőképpen pletykákban találkozha­tunk káros működésűk nyomaival. Mi mozgatja a rágalmazókat? Az említett Tokaj vidéki gazdaság esetében az inditóok hosszú volt. Más esetben ellenséges politikai szándék, ismét más eset­ben karrierizmus áll a dolog mögött. Ki tagadja, hogy akadnak még nálunk olyanok, akik igy gondolkod­nak: “Ha 'bemocskolom, aki előttem áll — talán én jutok előre.” A rágalmazás célja lehet zavartkeltés is bűnös üzelmek leplezésére. Nemrégiben a kecskeméti tör­vényszéken tárgyaltak egy ilyen esetet, a Bács me­gyei Sütőipari Tröszt ügyét. A tröszt igazgatója és főkönyvelője csalt és lopott. A beigazolódott vád 1 -700,000 forintos sikkasztást állapított meg. A kom­munisták jóval a hivatalos vizsgálat előtt jelezték, hogy baj van. Mikor azután már várható volt a vizs­gálat, a két gazember, mint sarokba szorított pat­kány, támadást kísérelt meg. Bejelentéseket írtak hamis aláírásokkal a KEB-nek. Megkísérelték rágal­makkal kihúzni a talajt azok lába alól, akik leleplez­hetnék őket. Arra számítottak, hogy az ügyben hosz­­szu ideig tartó bonyolult vizsgálat indul, s a zavaros, kuszáit helyzetben időt nyernek. Szándékuk az volt hogy közben könyvelési manipulációkkal eltüntetik a terhelő adatokat. A rágalmazás súlyos károkat okoz. A nyomában terjedő gyanakvás és bizalmatlanság megmérgezhet' egész üzemek vagy intézmények légkörét. Megkese­rítheti értékes emberek életét. Ne tűrjük. A rágalmazás tényének megállapításánál azon­ban nagy körültekintésre van szükség, nehogy a “rá­galmazás elleni harc” zászlaja alatt egyesek a jogos A JÓ PÁSZTOR A világ legnagyobb helicoptere egy egész trailert szállít Californiában. SOUTH BEND ES VIDÉKÉ ELJEGYZÉS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. 1736 Edsi 22nd Si.. Cleveland 14. Ohio Jbicdgol lrotu — vesetője Frank Imre. 8341 Prairie. Chicago IS. UL. teletöm TRlangle 4-1225 VAK NEM VEZETHET VILÁGTALANT INDIANAPOLIS. — Tom Hasbroo'k, a vak szenátor, nyugalomba küldte vezető ku­tyáját, Fay 13 éves német ju­hászkutyát, mert a derék jó­szág maga is elvesztette sze­­mevilágát. Úgy jött rá a vak szenátor, hogy vak a kutyája is, hogy egyszer, először 12 év óta, beléje botlott. A kutya szemében rák támadt, attól vakult meg. A szenátor hűséges kísérő­jét a szülei gondozására bízta, ő maga pedig Morristown, N. J.-be megy, a Seeing Eye Inc. telepére, ahol uj vezető ku­tyát fognak részére kiképez­ni, hozzá szoktatni. Hasbrook szenátor a Ma­rine katonaságnál szolgált s North Carolinában egy akna felrobbanásánál vesztette el áz orvosi tudomány ■ELISMERI a méhfulánk mérgé­nek hatását reumatikus esetekben. A “MUSCULAID” egyődüli olyant jedorzsölő módszer, mely méhfiv lánkmérget tartalmaz. — Fájd' lomnélküli enyhitöleg hat. Reum , arthritis, viszértagulás, görcs, hw és, stb. esetekben. Ne szenvedjen. — Kérjen INGYENES bővebb ér­­esitást. Cim: JOHN TÓTH, 1143 Uillcrest Road, South Bend 17, fnd Telefon- 2-7fi(IQ szemevilágát. Az Indiana ál­lami szenátusban főleg a sze-| rencsejáték üzérek elleni har-! cával tűnt ki. 1 FEJFÁJÁST OKOZNAK AZ OLCSÓ SERTÉSEK INDIANAPOLIS. _ Az in­­dianai republikánusok válasz­tási tanácskozásra gyűltek egybe és fő szónokuk, Cape­­hart szenátor, aggodalmának adott kifejezgsLhogy egész Indiában verese" var a repub­likánus jelöltekre, ha nem si­kerül a sertés árát feljavítani. Júniustól decemberig a ser­tés árak 23.50 dollárról 12 dol­lárra estek. Ez valóságos poli­tikai katasztrófa a republiká­nusoknak, tekintve, hogy In­diana farmerjeinek több mint ezer millió dollár jövedelméből .egyharmad a sertéstenyésztés­ből származik. Capehart ez­ért — szemben Benson föld­művelésügyi miniszter állás­pontjával — a farmerek részé­re magasabb kormánysegélyt sürget, úgyszintén sertéshús feleslegek elajándékozását rá­szoruló külföldi országok ré­szére. ,A katasztrofális veresé­gek, amelyeket a republikánus párt a községi választásokon szenvedett, intő jelek, mon­dotta Capehart szenátor. bírálatot verjék vissza. Hiszen számtalan tapaszta­latból tudjuk, hogy a bírálatot visszautasitó kiskirály a kritika esetleges téves elemeit felhasználva rága­­’cmnak minősiti a jószándéku bírálatot is. Rex Morris autója eg ysürgőnypózna drótjaiba bo­nyolódott és “fennakadt”, vezetője azonban épségben úszta meg a kalandot Los Angeles utcáin. COLUMBUS, O. — Fodor József columbusi ügyvéd leá­nyát, Elza Jót, eljegyezte Van Blanchard, Ohio helyet­tes államügyésze. Elza Jo az Upper Arling­ton High School elvégzése után az Ohio Wesleyen Uíni­­versityre iratkozott be. Első éve kezdetén tagja lett a Del­ta Gamma Sororitynek és a harmadik egyetemi éve alatt a Pi Delta Epsilon Journal­ism National Honorary Soci­ety tiszteletbeli tagjává vá­lasztották. Van Blanchard helyettes államügyész a Kent State University elvégzéssé után a Michigan University jogi fa­kultására iratkozott be, mely nek elvégzése után, 1953 ju niusában letette az ohioi ál­lamvizsgát. Egyetemi évei alatt a Phi Beta Kappa Ohio University osztálya tagjává választották, tagja a Delta Theta Phi országos jogi egye­sületnek és Ohio Állam Ügy­védi Kamarájának. A Navy­­ben teljesített szolgálatot 1944-től 1946-ig. Az esküvőt husvét után tartják meg. Elza Jo Fodor Cleveland­iban született. Édesapja Cleve land városnak volt helyettes jogügyi igazgatója majd he­lyettes ügyésze. 1941-ben Ohio állam kormányzója a Public Utilities Commission végrehajtó osztályának a fő­nökévé, majd 1945-ben he­lyettes államügyésszé nevez­te ki. 1950-ben ügyvédi iro­dát nyitott Columbusban, de ma is speciális jogtanácsosa az államügyészségnek. U(gy magyar társadalmi, mint egy­házi életünkben országos ál­lásokat tölt be. BEKGR9 FELÉ DETROIT. — Louella E. Puett 76 éves ügyvédnő 93-ik forgalmi kihágása miatt ka­pott a múlt héten pénzbírsá­got. Hajtási engedélye nincs, mégis hajtott. Ha igy folytat­ja, idővel eléri a 100-ik pénz­­birsági jubileumot. BEKÜLDTE MÁB HÁTRALÉKOS ELŐFIZETÉSÉT? Ha nem, siessen, hogy ön is INGYEN KAPJA AZ 1956 ÉVI KÉPES NAGY NAPTÁR pompás kötetét. Elkészült már és rövidesen elkezdjük szétküldését. Olvasmányok tárháza ez a NAPTÁR! Ott a helye minden magyar család asztalán! Küldje be hátralékos előfizetését azonnal, hogy ingyen és bérmentve kapja kézhez naptárunkat. Korlátozott példán-yszámban nyomtuk. Ne késlekedjék! Clevelandi Hírek Meghalt di. Pioppei Miklós Egy értékes emberrel lett szegényebb a clevelandi ma­gyarság. Meghalt 68 éves ko­rában dr. Propper Miklós, a Metropolitan É 1 e t b i ztositó Társaság Buckeye roadi kör­zeti képviselője, akinek halála nagy részvétet keltett város­szerte. A Buckeye környékén mindenki ismerte és becsülte a szép lelkületű, jó magyar ér­zésű dr. Propper Miklóst, aki nagyon szerette a virágokat és állatokat és tél idején ő etette a kis didergő ■madara­kat. Fiatalabb korában mint kitűnő vívó volt közismert. Szerette a szépet és híres mű­gyűjtő volt. Nagy a részvét özvegye Mariska iránt, akivel 40 évig éltek boldog házas­­| ságban. Temetése december j 16-án, péntek d. u. 2 órakor volt a Deutsch temetkezési in­tézetből. Gyászolja még uno­kaöccse Andrew Propper, Bos­­; ton, Mass, és unokahuga Mrs. Vera Galvin. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT LE HAVRE, Franciaország — őfelsége Rainer manocoi herceg hajóra szállt, Amerikába jön — fe­­eséget keresni. Nem olyan lányt keres, akinek fes­­:ett szája és körme van, hanem egyszerű, természe­tes szépséget, akitől jövendő gyermekeik nem ruzsot, szájpirositót és körömlakkot örökölnének, hanem iga­zi szépséget. Őfelsége már 32 éves és elérkezettnek 1 látja az időt családalapításra, főleg azért, mert 370 akeres birodalma elveszne, Franciaországba beolvad­na, ha ő örökös nélkül halna meg. Rainier herceg nem­­szeretné, ha a világhírű manocoi játékbarlang, biro­dalmának legnagyobb értéke, gazdát cserélne. AACHEN, Németország — Joseph Franck érte­sítette McAlister oklahomai város polgármesterét, hogy a háborúban erősen megrongálódott városban, egy ház most eltakarított romjai alatt, talált egy Bib­liát, amelybe Sam Holloway ottani katona neve van beleírva. A polgármester felkutatta Holloway lesze­relt őrmestert Californiában s ő ott megkapta az Aachenben a harcok közben elvesztett Bibliáját. RÓMA — Maria Meneghini Callas, az amerikai származású, tüzesvérü olasz operaénekesnő, beperel­je a Pastificio Pantanella makarónigyárat és annak elnökét, Marcantonio Pacellit, Pius pápa unokaöccsét, amiért az újságokban és a rádióban azt hirdették, hogy az ő speciális makarónijuk segítségével 44 fon­tot fogyott. Az énekesnő szerint ilyen hirdetés árt az ő hírnevének,, nem is szólva arról, hogy ő nem ve­szített 44 fontot. LANDSTUHL, Németország — John D. Jones amerikai repülő megtalálta az anyját és igy felfe­dezte azt, hogy ő nem amerikai, hanem francia. Ez egy regény, amely igaz. így történt: Raymond Jones amerikai őrmester a háború idején egy franciaorszá­gi kórházban talált egy 10 éves fiút, aki bombatáma­dásnál megsérült, acélszilánk maradt a koponyájá­ban, elvesztette emlékezőtehetségét, még a nevét sem tudta megmondani. Az amerikai őrmester adoptálta, hazahozta magával Georgetown, Ill.-ba, John D. Jo­nes néven felnevelte, s iskoláztatta és a fiú három évvel ezelőtt az amerikai légierő pilótája lett. Nem­rég a Landstuhl, németországi légi bázisra osztották be szolgálatra és ekkor kísérletet tett annak megál­lapítására, hogy ő tulajdonképpen kicsoda. A francia Vörös Kereszt utján felkutattak sok családot, ame­lyeknek gyermekeik a háborúban eltűntek. A listán John D. Jones szeme megakadt egy városnéven: Bo­­urg-en-Bresse. Ismerősnek tetszett neki a név. Talán szülővárosa . . . oda utazott. Hangosan dobogott a szive, amikor bekopogtatott egy házba, amely isme­rősnek tetszett neki. “Raymond!” — kiáltott fel, örömtől ájuldozva, az édesanyja. — Eddig a regény. Raymond azt mondja, hogy ő marad tovább is John D. Jones, amerikai apjánál marad, akinél jobb apa nincsen. De azért igazi szüleit sem tagadja meg, nem­sokára ellátogat hozzájuk Bourg-en-Bresse városba. Világosság derült egy régi titokra, de ki tudja meg­fejteni azt a csodálatos talányt, hogy éppen egy Ray­mond nevű francia fiút adoptált egy Raymond nevű amerikai katona ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom