A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-25 / 47. szám

8-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR Emlékezzünk a régiekről Megöljük elnökeinket... Javaslatok merültek fel hogy az elnök munkakörét csökkenteni kell Az elnök betegsége felhivta a figyelmet arra, bogy az el­nöki hivatal terhei szinte em­berfelettiek. Roosevelt elnök szintén a Fehér Házban fejez­te be életét agyvérzés folytán. Agyvérzés és szívroham — mind a két betegség olyan ter­mészetű, hogy a túlhajtott munka és feszültség idézheti elő. Az elmúlt hetek során több olyan kijelentés hangzott el, hogy ahogy az alkotmány előírja az elnök munkakörét, azzal valósággal “megöljük el­nökeinket”. Egy biztositó vál­lalat vezetője azt mondta nem régen, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke rosszabb kockázat biztosítási szempontból, mint egy búvár vagy próbapilóta. Igaz ? WASHINGTON ELŐÉRZETE Bizony, nagyjából igaz. A tény az, hogy az Egyesült Ál­lamok elnökének tulajdonké­pen kettős hivatala van: ő az állam és egyben a kormány fe­je. Washingtonnak, a köztár­saság első elnökének volt va­lami homályos előérzete, ami­kor felesketése után azt mond­ta, “nem vagyok egészen men­tes attól az érzéstől »mit.-w fegyenc érezhet, amikor a vesztőhelyre viszik kivégezni” Washington ideje óta a kor­mányzati teendők súlya sok­szorosan nehezedik az elnök vállára. Az ő idejében a köz­társaságnak csak 13 állama volt, ma 48. A minisztériumok száma a kétszeresére emelke­dett, nem is szólva számos más hivatalról, amelyek majd­nem minisztériumi fontosság­gal bírnak és amelyben az el­nök mondja ki a végső szót. Washington még nem volt alá I vetve a szakadatlan nyilvános Ságnak, mint a mai elnökök. A külpolitika problémái nem voltak az egész világra kiter­­jedőek. Az elnöknek úgyszól­ván nincs magánélete. Még akkor se, amikor vakációzik, újságírók rajával van körül­véve, akik figyelik minden szavát. KORMÁNYZÁS ELNÖK NÉLKÜL Amint észrevehetjük, a kor­mányzati teendők az elnök nélkül is simán folynak egye­lőre. Ez egy ideig mehet igy, csakhogy mint ahogy egy ha­jót is lehet vezetni egy ideig kapitánya nélkül, ha az irány meg van adva. A kabinet min­den tagja végzi a dolgát, de ■ egyet nem tehet: elvi jelentő­ségű kérdésben nem dönthet Dulles nem határozhatja el egyedül mit mondjon a közele­dő genfi konferencián. Bensor . nem döntheti el, mi történjél , a mezőgazdasági felesleggel í Humphrey nem döntheti el csökkentsék-e az adókat. Éí ■ igy tovább, száz és száz kér ; désben. Ez a kérdés a köztársasáí fennállása óta zaklatja a poli > tikai életet. Nem Eisenhowe: Z az első elnök, aki betegséj folytán munkaképtelenné vált Az alelnök nem veheti át a: elnök munkakörét, mert az al “ kotmány erre nem ad neki jo !_ got — kivéve halál esetén. He r. lehetne tehát enyhíteni az el nők munkakörén? j1 AZ ELNÖK MINT 3' TÖRVÉNYHOZÓ st I a-| Noha a kormányzati tee: k. dők élesen el vannak különi ve a törvényhozástól — az el­nök kormányoz és a kongresz­­szus hozza a törvényeket — kevesen veszik észre, hogy az elnök valójában törvényhozó is. Az ő kötelessége javaslato­kat tenni a kongresszusnak, amelyet az megfontol. Ha a kongresszus törvényt hoz, ami az elnök szerint téves, az ő kötelessége latolgatni, hogy megvétózza-e. Lehetetlen ta­gadni az elnöki szerepet a tör­vényhozás munkájában is. Nos hát, egyes szakértők azt mondják, itt van a lehető­ség az elnök terhein könyite­­ni: mentesíteni kell a törvény­hozási kapcsolatoktól. Az al­elnök vegye át ezen a téren az elnök szerepét. Ahol könnyeb­ben teheti, mert az alkotmány értelmében úgyis ő a szenátus elnöke és mint ilyennek, állan­dó kapcsolata van a törvény­­hozással. AZ ELLENPÁRTOK VÉLEMÉNYE Ha ezt meg lehetne oldani, nagy terhet vennénk le elnö­keink válláról, de erősen ké­tes, hogy lehet-e. Nem szabad elfelejteni, hogy a kormány o|rénte#i--4ifed|^ 'H Egy kormányzat azzal áll vagy bűkik, hogy javaslatait tör-j| vényekre tudja-e átváltani. A törvényhozási sikernek vagy balsikernek az elnök személyé­hez kell fűződnie. Képzeljük el például, hogv az elnök és alelnök nem vall azonos nézeteket egy kérdés­ben — amire sokszor van pél­da — és a Fehér Ház a politi­kai intrikának igazi tűzfészke lenne. Vegyünk, egy példát. Köztudomású, hogy Nixon al­elnök ma erélyesebb külpoliti­kát akar, mint Eisenhower, de kénytelen deferálni főnökének sőt álláspontja még csak nyil­vánosságra sem kerül és csak a beavatottak tudják. De más lenne a helyzet, ha az ő vállán nyugodna a döntés felelőssége például a külpolitikai vagy ka­tonai költségvetés kérdésé­ben. Van-e esély, hogy ezeket a változásokat végre lehet haj­tani az alkotmány keretén be­lül? Az esély nagyon kicsi. Hatalmas alkotmány,módosí­tásokra lenne szükség, ame­lyeknek vitája évekig tarthat. Az egyetlen terület, ahol eny­híteni lehetne terhein, a cere­­móniális kötlességek. A CEREMÓNIÁK TERHE Kevesen tudják, hogy az el­nök milyen fárasztó ceremó­niáiig kötelességeknek van alá­vetve. Majdnem minden hé­ven kénytelen valami ünnepé- Ifs alkalommal a nyilvánosság (Ktt megjelenni és beszédet Mondani — legyen az egy tu- Mmányos intézet évfordulója Mgy egy unió uj székházának ■avatása. Azonkívül napon­­■ kénytelen több küldöttséget Mgadni a Fehér Házban — a Mlykatenyésztők egyesületé- Bl a cserkészek küldött- Mgéig. Mindezt hagyomány ■apján elvárják tőle. BEzen a területen talán le- Bbtne némi könnyítést adni az elnöknek, de alig oldaná meg lárasztó, az a súlyos és felelő­légteljes döntések feszültsé­ge. Stevenson, a volt elnökje­lölt mondta egyszer, hogy eh­hez az álláshoz “Herkules ere­je, Salamon bölcsesége és Jób türelme szükséges”. így hát valószínűleg továbbra is “öl­ni fogjuk” elnökeinket a mun­ka terhével — és csak az a kü­lönös, hogy dacára a roppant kockázatnak, mégis oly sokan vágyódnak erre az életveszé­lyes állásra. A LADY £S A GAZFICKÓK LONDON. — Második hely­re szorult a genfi külügymi­niszteri konferencia kudarca a londoni lapokban. A nagy szenzáció a társaságban ját­szódott le, vegyes társaságban. Sir és Lady Docker, az arisz­tokrácia közismert tagjai, a pezsgős vacsorán barátkoztak a gonosztevő alvilág legsöté­tebb figuráival. Hogyan történt, hogyan tör­ténhetett meg ilyesmi? Duncan Webb, a People cí­mű hetilap bűnügyi riportere, meghívókat küldött szét is­mert és előkelő személyeknek, úgyszintén gazembereknek egy banketre, amelyen jóelőre 'népszerűsíteni akarta nemso­kára megjelenő könyvét: “Bil­ly Hill emlékiratai.” Ki ez a Billy Hill, akinek emlékezései általános érdeklődésre tarthat nak számot? Billy Hill a lon­doni szerencsejáték-szélhámo­sok királya, aki még- csak 44 éves, de már 17 évet töltött börtönben. Miért fogadták el az előke­lő Dockerek ezt a meghívást? Kétségtelenül a Lady kíván­kozott a nem-mindennapi tár­saságba. A Lady ugyanis, aki a kockajáték női világbajnoka címet nyerte el egyszer nem­zetközi versenyen, módfelett szereti a feltűnést. Csak ez le­hetett a célja és a vágya, ami­kor férjét rávette arra, hogy szinarannyal bevont automo­bilt csináltasson a részére, amely arany kocsinak belsejét zebra bőrrel kárpitoztatta ki. Egyszóval, a Lady elment a hírhedt gonosztevő tiszteleté­re rendezett banketre és kedé­lyesen pezsgőzött és diskurált nemcsak a szerencse játékosok , koronázatlan királyával, ha­nem mindenféle szedett-vetett cimborával is: zsebmetszők­kel, betörőkkel, kasszafurók­kal. Különösen élénk társal­gás folyt a Lady és kiszolgált betörők közt egy betörésről, amely nemrég a Lady házában történt. A Lady körkérdést in­tézett a betörőkhöz, nem tud­nák-e a tettesnek nyomára ve­zetni, de bizony egyik gazfic­kó sem mutatott önmagára. Nagyon barátságos lehetett ez a banketezés, mert más­különben érthetetlen lenne, miért hívta meg a Lady vacso­rára a palotájába Billy Hillt s miért hívta meg kedélyes five o’clock tea pártira az egész szedett-vetett társaságot a yachtjára. Nem tudta talán, hogy Billy Hill veszedelmes fickó, aki egyebek közt arról is nevezetes, hogy alvilági ve­­télytársaival nem szokott na­gyon csínján bánni, borotvá­val belevágott a nyakába an­nak, aki útjában állt. Vagy talán tudta Billy Hillről ezt is a Lady és épen ezért izgatta őt a szenzáció, hogy ilyen vesze­delmes fickóval tölthet el egy izgalmasan kellemes estét? A női lélek rejtelmei kifürkész­­hetetlenek. Nagyon érdekes, izgalmas történeteket meséltek el a jó­­madarak az előkelő hölgynek pohorozás közben. Egyik fegy­­házi élményeiről mesélt, má­sik bűnözési csucsteljesitmé­­nyeit vázolta fel, egyik-másik fiatalkori csinytevéseinek fel­idézésével szórakoztatta az elő kelő hölgyvendéget. Hajnalhasadásig tartott a muri és másnap a következő nyilatkozat jelent meg a lon­doni lapokban: “Sir Bernard és Lady Dock­er félreértés folytán jelentek meg egy pártin, amely való részvételre máskülönben még álmukban sem gondoltak vol­na”. görbe tükör MAGYARÁZAT CHICAGO. — John T. O’­Brien autót lopott. Miért lopta azt az autót? — Azért mert tökrészeg voltam és nem tudtam a saját autómat vezetni.” BÚCSÚ A BÁNYÁTÓL BECKLEY, W. Va. — Geor­ge E. Beckingham évtizedeken át dolgozott a bányákban, 55 éves korában elérkezettnek Légi katasztrófák Seattle, Wash, közelében egy repülőgép egy domboldali fába ütközött és felrobbant. 27 halottat számláltak a szer­teszórt roncsok alatt. A repü­lőgép utasai közt volt 66 ka-Egy baltimorei klinikai ápol, Kenneth Reiblich felmászott a Washington em­lékmű oszlopára. Tűzoltók nentek utána, mire legurott a mentőponyvába. látta az időt, hogy nyugalom­ba vonuljon. Még egyszer, utoljára, le­szállt a tárnába, hogy munka­helyén vegyen búcsút társai­tól. Bucsuzkodás közben le­szakadt egy kő és halálra zúz­ta. SPANYOL VILÁG COLORADOBAN DENVER. — Fogas kérdést kell eldöntenie J. S. Breiten­stein szövetségi bírónak: Summit megyének az a része, ahol Walter McDanielnek cink bányája van, az Egyesült Ál­lamoknak vagy a spanyol vi­lágbirodalomnak kormányza­ta alatt áll-e? És ha az a föld a sjanyol világbirodalomé, ki gyakorol­ja a kormányzatot, miután a spanyol világbirodalom már rég nem létezik? A jogvitára az adott okot, hogy az Egyesült Államok kor mánya pert indított McDaniel ellen, amiért cinket bányá­szik a kormány tulajdonában, vagyis köztulajdonban levő területen. McDaniels ügyvéd­je azzal védekezik, hogy ez a terület az 1819 évi spanyol­amerikai szerződés szerint spanyol kormányzat alá tar­tozik, ott tehát aa Egyesült Államoknak nincsenek jog­igényei. VÉSZJELZÉS NORTH WILESBORO, N. C. — Virgil Adams háza felett éjjel elzugott egy repülőgép. Éppen jókor zavarta fel álmá­ból az a repülőgép, mert a ház akkor már lángokban állt. Ha nem bug az a repülőgép, Vir­gil Adams talán bennégett volna házában. tona, akik Koreából és Japán­ból Thanksgiving szabadság ra voltak útban hazafelé. Las Vegas, Név. közelébei lezuhant egy katonai repülő gép, amelynek 14 utasa köz atomtudósok is voltak. Vala mennyien életüket vesztettél A RAB NAPOLEON Irta: LONDESZ ELEK Akadt és még időtlen-időkön át fog akadni elég magyarázója Napoleon mindenféle tulajdonságainak, de legkevésbbé foglalkoztak még az emberrel. Mint ember, Napoleon különösen jellemző alakban áll a kutató szeme elé szent-ilonai fogsága alatt. A hatal­mas szinjáték már megszűnt s a hős a kulisszákon be­lül kényelmesen megfigyelhető a maga emberi mivol­tában. Aki megrázta a világot, aki miatt nem keve­sebb, mint húszmillió ember lehelte ki lelkét a csa­ták zajában, csendes, tehetetlen emberré vált, ott gub­­baszkodva néhány hü emberével az Atlanti óceán ma­gános szigetén, mint a szárnyaszegett sirály. Megra­gadó, érdekes és izgató ez az utolsó felvonás. Öt esztendeig és hét hónapig tartott Napoleon fog­sága Szent Ilona szigetén. Mikor megadta magát Nagy-Brittaniának, a szövetségesek azt kívánták, hogy az angolok vállalják magukra az őrizését. Ma­gukra vállalták. “Bár ne tették volna! — sóhajt fel Rosebery, aki legalaposabban kutatta ki és irta meg a szent-ilonai dráma részleteit. — Az angolok örök­ké bánhatják, hogy kormányuk valaha magára vál­lalta Napoleon őrizését, de még jobban bánhatják, hogy e kötelességnek olyan nemtelen módon tettek ele­get. Ha Szent Ilona kínos emlékeket kelt a franciák­ban, százszorta kinzóbbak azok az emlékek, amelye­ket bennünk támaszt.” ÚTBAN A SZIGET FELÉ Napoleon, amikor a Waterlooi vereség után meg­szűnt a hatalma, az angolokhoz fordult vendégszere­tetért, akik azonban ridegen bántak el vele. Lord Li­verpool miniszterelnök nem is késlekedett, hogy mi­nél hamarább eltüntesse a világ szeme elől Napó­leont. Kapott tehát az alkalmon, amikor a bécsi kon­gresszus Szent Ilona szigetére vetette a szemét, di­csérte is égre-földre a szigetet s hirtelenébem utasí­tást adott az éppen Indiából hazatért Northumber­land hadihajónak, hogy szállítsa Napóleont Szent Ilo­na szigetére. Még arra sem engedett időt, hogy a ha­jót a hosszú utazás után rendbehozzák s friss ivóviz­­_ zel lássák el. .jdséMitrméb/uen két francia no B^TvoftThering módjára begyömöszölték a kabinetbe 6 Sir George Cockburne, az admirális, azonnal meg­adta a parancsot az indulásra. A Northumberlandon már megkezdődött az a bánásmód, amelyben Napó­leonnak egész fogsága alatt része volt. Sir Cockburne nagy igyekezettel alkalmazkodott az utasításokhoz, amelyekkel lord Liverpool ellátta s Napóleonnal, kit csak Bonaparte tábornoknak ismert el, meglehető­sen lealázó módon bánt. Az intézkedések szerint Na­póleonnak nem járt a hajón több tisztelet, mint egy szolgálaton kívüli angol tábornoknak. Tizenkét láb hosszú, kilenc láb széles kabint jelöltek ki számára s amikor a szomszéd helyiséget dolgozószobája gya­nánt egymaga akarta használni, nyomban tudtára ad­ták, hogy ehhez nincs jussa, mert oda a hajó összes tisztjeinek szabad a bemenet. Napoleon megadással, zúgolódás nélkül fogadta a tiltó figyelmeztetést. Egy ideig nem is adta jelét felháborodásának a vele szem­ben tanúsított kicsinyeskedés, sőt mondhatni tiszte­letlenség miatt, de végre is keserűen jegyezte meg: — Rakjanak rám láncokat, ha úgy akarják, de adják meg nekem járó tiszteletet. Megtörtént a többi közt, hogy az angol tisztek, amikor fedetlen fővel jelent meg a fedélzeten, hoz­zá sem nyúltak a maguk fövegéhez, — úgy álltak előtte, ügyet sem vetve rá. Az admirális pedig való­sággal háborgott az udvariatlan Bonaparte tábornol ellen, ki szokása szerint nem ült tovább busz peroné az asztalnál s amint megitta a kávéját, azonnal el hagyta a fedélzetet. — Világos, — duzzogott Sir Cockburn, hogy mé£ mindig szeretné az uralkodót játszani. No, de ezt nen engedhetem meg neki! Később kegyesen megjegyezte, hogy Napoleoi természete nem a legpallérozottabb, hanem hát any nyira mégis udvarias, amennyire a természete képe: reá. Napoleon, amikor a hadihajó elindult vele szám - * üzetésének helyére, megállt a fedélzeten s merengv I nézte a francia partokat, amig ezek el nem tűnte! szemei elől. Hü tábornokai, akik osztoztak sorsábar ott álltak az árboc előtt s meghatva, némán nézté! őt. (FOLYTATJUK) TOBIN MEGHŰLT Daniel Tobin, munkás vezéi aki elnöke volt a Teamstei uniónak és az AFL-nek, 8c éves korában meghalt. 55 éver át volt a Teamsterek elnöke. a lerjessze lapunka ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom