A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-04-29 / 17. szám

4-IK OLD AL A JÖ PÁSZTOR UTAZÁS A lOi JÚ Kttltfíf EGY PERC ALATT JL STUTTGART, Németország, —' Baden és Würt­temberg nyugatnémet tartományok kormányai meg­engedték, hogy farmerek olasz mezőgazdasági mun­kásokat hozassanak be. Nyugat-Németországban oly nagyfokú a gazdasági fellendülés, hogy nemcsak a munkanélküliség tűnt el teljesen, hanem már sok helyen munkáshiányról panaszkodnak. —o— BERLIN — A keletnémet szovjetzónában szi­gorú csomagellenőrzés van. Egy személy egy hónap­ban legfeljebb egy csomagot kaphat Nyugat-Német­­országból vagy Amerikából; aki többet kap, szigo­rú büntetésnek teszi ki magát. Újabban azonban enyhitettek ezen a rendelkezésen olyképpen, hogy abban a hónapban, amelyben valakinek születésnapja van, több csomag is emgengedhető; de az évi 12 cso­mag felső határt ilyen esetben sem szabad túllépni. —o— PARIS — A rendőrfőnök figyelmezteti a város népét: Ha meg akarnak szabadulni a galamboktól, amelyek házukat piszkolják, lelőhetik azokat, de — csak csendesen, parittyával. —o— ALHAMBRA, Cal. — Ellis Passmore 80 éves embert elütötte egy autó. Az öreg nyomban felkelt az úttestről, leporolta a ruháját és amikor jött a mentőkocsi, egykedvűen legyintett: “Nem történt semmi bajom, mehetnek vissza.” Az autó sárhányója megrongálódott. CANBERRA, Ausztrália — A szigetország északi részében a vad bölények annyira elszaporod­tak, hogy a kormány emberei évente 6—8 ezret el­pusztítanak. Ezek a vad bölények szelíd bölények leszármazottai. Több' mint száz évvel ezelőtt hozták be az első bölényeket Timor holland-indiai szigetről. Ezek megszelídített háziállatok voltak. De amikor Ausztráliában a szabadban éltek és teljes szabadsá­got élveztek, elvadultak. —o— HEIDELBERG, Németország — Amerikai ka­tonai bíróságok egyre-másra pénzpüntetésre Ítélik amerikai katonák és tisztek feleségeit, akik csereüz­leteket csinálnak — például amerikai cigarettáért, kávéért és teáért vásárolnak különböző tárgyakat privát személyektől. Az ilyesmit zugpiaci üzérkedés­nek tekinti a hadvezetőség. Akinek bármilyen áru­cikkre szüksége van, köteles azt pénzért az üzletek­ben megvásárolni. „ * —o— LA PAZ, Bolivia — Bolivia és Peru kormányai megállapodtak abban, hogy közösen áramfejlesztő telepek létesítésére fogják felhasználni a Titicaca tó vizét. A Titicaca a világ legmagasabban fekvő tava — 12,500 láb magasságban van az Andes hegylánc egyik magaslatán. —o— JERUZSÁLEM — Jakarya határmenti faluban éjnek idején jordáni arabok dinamittal felrobban­tottak egy házat. Hattagú családot maguk alá te­mettek a romok. Az izráeli rendőrség vérebekkel kö­vette a merénylők lábnyomait, de nem sikerült őket utolérni. *"•■ •\r% ■ m, . — POITIERS, Franciaország — Maussabre gróf a magas adók és költségek miatt túl akart adni a csa­ládi kastélyom, felajánlotta az államnak, az egyház­megyének, jótékonysági intézményeknek, de senki­nem sem kellett az öreg ház. Erre a gróf a múlt héten 114 lyukat furatott a vastag kőfalakba és dinamittal felrobbantotta a kastélyt. Nincsen többé a vidék egyik nevezetessége, a Maussabre kastély, amelynek 365 ajtaja és ablaka volt és több mérföld folyosója. —o— SINGAPORE — Egy indiai repülőgépen Indo­nézia felé útban volt 18 kommunista, akik részt akar­tak venni a Bandungba összehívott ázsiai-afrikai konferencián. A repülőgép a kínai tengerbe zuhant s csak három kommunista vezért sikerült kimenteni a hullámokból. KARACHI, Pakisztán — Mohammed Ali minisz­terelnök menyecskét hozott a házba Beirutból, Liba­non fővárosából. Ez kínos szenzációt keltett az egész országban, mert Alya, a menyecske, második fele­ség. A mohamedánok szent könyve, a Korán ugyan megenged egy férfinak négy feleséget, de a pakisztá­niaknak most már kettő is sok, mert erős — külö­nösen a nők körében — a soknejüség elleni mozga­lom. A miniszterelnök Alyának a ház első emeletén jelölt ki lakószobát, ugyanazon az emeleten, ahol az első feleség lakosztálya van. A két feleség még nem találkozott; az első feleség a beiruti lakzi hírére be­zárkózott szobájába és nem mozdul ki onnan. Újság­íróknak nyilatkozott: “Szivem szomorú”, mondta. Az uj menyecske sziriai (libanoni) szülők gyermeke, Ka­nadában született és nevelkedett. 1949-ben Ottawá­ban ismerkedett meg Alival, az akkori pakisztáni kö­vettel. HAZAFIAS ÜNNEPÉLY LESZ LORAINBAN KOLESZ HELEN EMLÉKE TISZTELETÉRE Május 1-én Lorain, O.-ban a pénzügyminisztérium olyan ünnepséget rendez, aminőre még nem volt példa: “In Me­móriám’’ kitüntetésben része-Miss Helen Kolesz sül halála 'után Kolesz Helen, egy egyszerű magyarszárma­­zásu nő, akii a világháború [ki­törése 'után feladta jólmenő ingatlanüzletét és minden ide­jét és minden erejét War Sav­ings Bondolk eladására fordí­totta. Oly eredményt ért el hazafias buzgalmával, hogy már a háború végefelé, Ohio War Savings Bond ehampion­­ja jelzővel tisztelték meg. De á kormány most, félévvel 72 éves korában történt elhalálo­zása után, úgy érezte, ihogy Kolesz Helennek országos elis­merés is kijár és ezért elhatá­rozta, hogy május elsején Lo­vamban — Kolesz Helen utol­só lakhelyén — a Savings Bond program 14-i’k évfordu­lóján a jubiláris ünnepséget összeköti ennek az önzetlen hazafias érzelmű nőnek most már csak halála után lehetsé­ges kitüntetésével. Kolesz Helen, aki 11 éves korában árvaságra jutott és egész életét kemény munká­ban töltötte, mint cseléd, ház­vezetőnő, szakácsnő, hotel munkafelügyelőnő, az elemi iskolán sohasem jutott túl, tu­dásra, műveltségre nem tett szert. De nem kevesebb mint tiz nyelvet értett annyira, hogy tiz nemzetiségi csoport­ban nyelvi nehézségek nélkül folytathatta propagandáját a Savings Bond vásárlás érde­­kéibeih A pénzügyminisztérium ne­vében a miniszter felesége, Mrs. George M. Humphrey, fogja az In Memóriám kitün­tető oklevelet átnyújtani a St. Nicholas görög lkat. egyház plébánosának, Ft. Barnyock Pálnak, aki lelkiatyja volt. Az ünnepség előkészítésében a plébánoson fcivül résztvesznek John C. Jaworsfci, Lorain vá­ros polgármestere is, kormány hivatalok, egyházak és egy­házaik és egyletek képviselői­vel együtt. Az ünnepélyen egyházi és népi énekekkel fog 'szerepelni a pittsburghi Cyril és Method szeminárium A Capella kórusa és egy másik A Capella ének­kar a C'leveland-Lorain kör­nyékéről, amelyben képvisel­ve lesznek mindazok a nemze­tiségek, amelyeknek óhazája szovjet rabságban van. Képvi­selve lesznek a vasfüggöny mögötti összes nemzeteik is amerikai vezető személyisé­geik által. ’ A Kolesz Helen emlékünne­pély lefolyását az Amerika Hangja világrádió ki fogja su­gározni Magyarország és a többi középeurópai raborszá­gok felé. Az emlékünnepély délután 3 órakor kezdődik a St. Nicholas templom előtti téren. Az In Memóriám oklevél, miután felsorolta Kolesz He­len érdemes hazafias tevé­kenységének fő adatait, e sza­vakkal zárja a méltatást: “Amerika nagyságát népének jellege biztosit ja.” Ez a kitüntetés, amely egy egyszerű, tudatlan és művelet­len, de lelkiekben annál gaz­dagabb bevándorlónak, elkés­ve ugyan, de nem későn osz­tályrészül jutott, nem csupán egy személy emlékének szól, hanem — mint az In Memó­riám hangsúlyozza — Kolesz Helenhez hasonló millióknak, akik együttes munkálkodá­sukkal széppé és erőssé tették ezt az országot. Ez a benvádorlóikat az Egye­sült Államok kormánya részé­ről ért elismerés kiáltó ellen­tétben áll az Egyesült Álla­mok törvényhozásának, a kon­gresszus mindkét házának /be­vándorlási politikájával, mely nek lényege tartalma az, hogy csak az angol szigetekről, Né­metországból és a többi nyu­­gateuró'pai országokból való bevándorlás kívánatos, mert — e tévtan kongresszusi hit­­vallói szerint — a közép- és dél-európai népek, a magya­rok, lengyelek, görögök, szer­­bek, stb. egyrészt alacso­­nyabbrendü népek, másrészt nehezebben válnak amerikai­akká mint a nyugateurópaiak. A Kolesz emlékünnepélyről kiadott hivatalos értesitő tar­talma szerint az Amerika Hangja rádió éppen ellenkező­leg azt az üzenetet fogja el­vinni a rabnemzetek felé, hogy Amerika tiszteli a Ko­­lesz-tipu'su bevándorlókat, kik nem magas kulturális teljesít­ményeikkel, hanem a szív gaz­dag kincseivel megrakodva jönnek az uj hazába. HALLOTTA MÁR? . . . hogy a szacharint szén­­kátrányból állítják élő. . . . hogy a múlt század het­venes évig egy áruszállitmány Kansas Cityből .Santa Fe, New Mexicoba Ihat hónap alatt ért el. A szállítás öszvérkara­ván utján történt. em FAITHFUL WATCHDOG U. S. SAVINGS BONDS Infláció és defláció — a dol­lár veszedelmes ellenségei — egy hajszálát sem görbíthetik meg annak, akire ez a bulldog vigyáz, A leselkedő ellensége­ket haragos mormogással tá­voltartja ez á bulldog, amely­nek teljes neve: U. S. Savings Bond. Aki megtakarított pén­zét Savings Bondokba fekteti, nemcsak saját érdekében cse­lekszik igy, .hanem erős védel­met nyújt a dollárnak minden ingadozás és értékvesztés el­len. Ma már alig szükséges han­goztatni a Savings Bond ta­karékoskodás előnyeit; ismeri azokat mindenki. Évi 3 .száza­lék kamaton felül még kama­toskamatokat is hoz, és olyan biztos befektetés, mint ami­lyen biztosan áll a lábain Uncle Sam, a legyőzhetetlen. Majdnem minden második amerikai családnak — ponto­san 40 millió családnak — van Savings Bond ja, összesen 39 ezer millió dollár értékben, és a családok negyven százaléka a kisebb jövedelműek közül kerül ki, amelyeknek évi jöve­delme 5000 dolláron alul van. Tanulságos még egy szám: a Savings Bond tulajdonosok háromnegyede nem is váltja be a kötvényeket, amikor azok 10 év ‘elmúltával visszafizetés­re esedékesekké válnak, ha­nem egyszerűen megtartják a ibondot további tiz évre és az egyre több kamatot hoz. Sokan készpénzzel egyszer­re vásárolják a Savings Bon­­dokat, de milliókra megy azoknak a száma is, akik mun­kaadójukkal való megállapo­dás szerint a heti vagy havi fi­zetési csekkből adnak egy-egy kisebb összeget, amelyekből idővel egy foondra való gyűl össze. Ez a Payroll Savings Plan nagyon kényelmes, az ember észre se veszi a csekély levonásokat és időről-időre kézhez kap egy U. S. Savings Bondot. AMERIKAI MAGYAROK TÖRTÉNELMI ESEMÉNY ELŐTT Egyesül a Veihovay Se­gély Egylet és a Rákóczi Se­­gélyző Egyesület? . . . Remél­jük és hisszük, hogy igen. És ezzel uj és nagyszerű fe­jezet kerül az amerikai ma­gyarok történetébe. íme, okos egyleti vezetők, amerikai magyarok, végre rá­eszméltek arra, hogy itt az ideje amerikái magyarok ösz­­szezárkózásának. Nem pedig azért, mintha erre egyéb okok késztetnék akár a Verhovay Egyletet, akár a Rákóczi Egyesületet, mert hiszen egynek is, másik­nak is szakértő tisztviselői, begyakorolt irodaszemélyzete és képesített szervezete van, úgy hogy a tagok száma mindkettőben folyton emel­kedik, de mert manapság or­szágos irányzat az ilyesmi: nagy üzleti vállalatok, kitűnő neves bankok is egyesülnek a több termelés, illetve jobb közszolgálat érdekében. Az sem oka ennek az egye­sülésnek, hogy alapitói ez in­tézményeknek, sőt régebbi vezetői és tagjai közül sokan immár eltávoztak az élők so­rából és tagjai között vannak már más nemzetiségűek, vagy más nemzetiségekkel elkeve­redett magyar leszármazot­tak, mert a tagság zöme mindkét intézménynél még mindig — magyar és még mindig van elég életerős ma­gyar, aki hivatott vezető tisztségre és naponta irat­koznak be sokan a menekült magyarok közül is a tagok sorába. Történelmi szükség azonban a hasonló egyesülés, hogy intézményeink, miket magyarok alapítottak és ma­gyarok fejlesztettek naggyá, még nagyobbak legyenek. Ma­gyar jellegüket pedig meg­őrzi — történetük. Ennek az egyesülésnek — akár tudatos, akár tudatalat­ti — célja az is, hogy az öreg­­amerikás magyarok nagy örökséget • hagyjanak ivadé­kaikra, 1 e s Z á rmazottaikra. Ugyanazt cselekszik, amit gondos ősök, apák cseleked­tek, amikor gazdaságukat, melyet megteremtettek és ér­tékké, vagyonná építettek fel, azokat utódaikra, rokonaikra hagyták azzal a gondolattal, hogy azoknak létét a jövőben is biztosítsák, az örökséget még nagyobbá fejlesszék, még akkoris, ha a haszon má­sok javára is válik, másokat is segít... de a vezetés, az irányitó gondolat az öröklött vagyonnal járul, mert az ősök, az apák szelleme is mun- I kálkodik becsületes és hozzá­értő munka révén. Tudnivaló, sőt naponta ta­pasztalható az, hogy egysze­rű magyar munkáscsaládok­ból egyre többen emelkednek ki — tanultságuk, hivatott­­ságuk révén — Amerikában is a közéleti, üzleti, pénzügyi, politikai, tudományos munka mezején — megbecsült leszár­mazottak, utódok. Csak ter­mészetes, hogy lesz tovább­­épitő elég ebben az egyesí­tett magyar intézményben is. Méltó, hogy éppen ilyen nagy örökséggel gondoljunk rájuk és egyesitett intézmé­nyeinket, miket magyar gon­dolat, magyar kötelességérzet teremtett meg és fejlesztett naggyá, mert hiszen a ma­gunk lelkének, törekvéseink­nek, álmainknak folytatóit is hisszük, látjuk bennük. Széles, nagy Amerikában ezért mindenütt magyar örömnek kell lennie annak, hogy ime két nagy intézmé­nyünk, a Verhovay Egylet és Rákóczi Egyesület egyesül és ez a két intézmény ezzel amerikai magyar és nagy történelmi föladatot valósit meg! Hálásan köszöntjük azokat, akik e nagy eseményünknek magvát elvetették, azt való­sággá növelték — áldozatos és munkás múlt után — a magyar okosság éselőrelátás bizonyságaképpen. A szerződések, megállapo­dások ime készen vannak, az egyesülés senkinek sem lesz kárára, de annál inkább hasz­nára válik minden érdekelt­nek. Most már csak a Ver­hovay delegátusoknak és a Rákóczi nagygyűlésnek kell ráütni a jóváhagyás , pecsét­jét, hogy régi magyar törek­vések valósággá, történelmi eseménnyé váljanak! SZÉCSKAY GYÖRGY . . . hogy a Fülöp Szigetek köztársasága juliuis 4-ik nap­jain ünnepli meg függetlensé­gét — ámbár nem ezen a na­pon, hanem március 22-én (1934-ben) nyerte ól az ame­rikai kongresszus határozata alapján függetlenségét. . . . hogy az oroszlán 8, sőt 10 láb magasságban is tud ug­rani. . . . hogy Amerika legna­gyobb kiterjedésű városa nem New York, hanem Los Ange­les. . . . hogy a világ majdnem egész nickel termelése (85 százalék) Sudbury ontarioi város határában történik. . . . hogy Utah államban van elég sió az egész emberi­ség részére 500 évre. . . . hogy az első Wool worth 5-and-lO üzlet Utica, N. Y.­ban 1879-ben nyílt meg. . . . hogy Egyiptomban nin­csenek erdők. . . . hogy Angliában négy­­zetmérföldenkint tizenegyszer több ember él, mlint az Égye­­sült Állaimiokban. . . . hogy az ősidőkben a hin­duk állatokat és fákat tisztel­tek mint isteneket. . . . hogy Angliában három­száz év előtt és régebben a ta­nítók feladatai közé tartozott a sirásás is. . . . hogy Washington díja­zás nélkül szolgált a függet­lenségi háborúban. . . . hogy a tea valamikor ré­gen nagyon drága volt — 30 dollárba került fontja. ... hogy a halak nem tudják behunyni szemüket. . . . hogy a nyári időszámi­­tás Benjamin Franklin ötlete volt. De először nem Ameriká­ban, hanem Parisban alkal­mazták.-. . . hogy a Százéves háború Anglia és Franciaország közt nem 100 évig, hanem 115 évig tartott — 1338-tól 14534g. A JÓ PÁSZTOR ELŐFIZETŐI SZIVES FIGYELMÉRE! Sok éven át azt a szokást követtük, hogy az év végén A Jó Pásztor valamennyi előfizetőjének megküldtük a kin­cses képes kalendáriumot, és olvasóink aztán elküldték nekünk a naptár árát, 1 dollárt. Az évek folyamán több oldalról is feltették a kérdést: nem lenne-e egyszerűbb és kényelmesebb, ha olvasóink A Jó Pásztor előfizetését és a Naptár árát egy összegben küldenék be? Akik ezt kérdezték, illetőleg ezt ajánlották, Joggal hivatkoztak arra, hogy időt, fáradságot és még postaköltséget is megtakarítanak olvasóink, ha az újság és a naptár árát egyszerre, egy money orderrel küldik be. Ennek a meggondolásnak alapján a következő uj rendet léptetjük életbe: A Jó Pásztor előfizetési ára egy évre az eddigi 5 dollár helyett 6 dollár lesz, de éhben benne van a naptár ára ia| félévi előfizetés 3 dollár 50 cent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom