A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-04-01 / 13. szám
HÁBORÚ UTÁN ZŰRZAVAR Bármily messze is van innen Indo-Kina, az amerikai újságolvasó számára érdekesek és tanulságosak az ottani események. Hét évi polgárháború folyt ott a támadó kommunisták és a védekező franciák közt és a háború a franciák csúfos vereségével végződött. A Vietnam nevű legnagyobb országrész északi fele a kommunisták hatalmába jutott, a déli fele még szabad, de ki tudja, meddig lesz képes ellenállni a kommunista aknamunkának? A fegyverszüneti egyezmény szerint a jövő év nyarán északon is, délem is a népet leszavaztatják: milyen egységes országot akarnak, kommunistát-e vagy demokratikusát. ROSSZ KILÁTÁSOK A világháború óta és a szovjet világhóditási hadjárat és propaganda elkezdése óta ez az első eset, hogy attól kell tartani, hogy a kommunisták szabad választáson is győzhetnek. Eddig minden más országban (például Magyarországon, Ausztriában, Indiában, Franciaországban, Nyugat-Németországban) választásokon a kommunisták csak nevetséges kisebbséget tudtak a zászlójuk alá csábítani. Miért ez a veszedelem Vietnam indokínai ország déli, még szabad felében? BÉKÉTLEN NÉP Azért, mert ott széthúzás van. Nincs egyetértés a lakosság és a még mindig befolyással bíró franciák közt. Politikai, vallásfelekezeti és katonai csoportok a kormány ellen fordultak és az, ország egyes részein kormányhatalmat gyakorolnak. Hogyan is lehetne ily körülmények közt a déli szabad országrészben a gazdasági életet és a kormányzást megszilárditani ? Hogyan lehetne a kommunista északról délié menekült sokszázezer embert beilleszteni a gazdasági életbe? Amerika segít, pénzzel, fegyverrel és tanácsadókkal, de hogy ez a segítség elég lesz-e az ország szabadságának megvédésére, amikor népszavazásra kerül sor, még nem lehet tudni. Attól kell tartani, hogy a demokratikus kormány ellen állást foglaló és harcoló csoportok dacból és bosszúból a kommunisták mellé állnak. HANGOS AGITÁCIÓ ÉS KORGÓ GYOMOR És mi a helyzet északon, ahol a kommunisták az urak? A kommunisták hangos népboldogitó propagandát folytatnak, de attól a nép nemi lesz sem boldog, sem jóllakott. Rizshiány van, mert a nagy áradások f olytán gyenge volt a termés, és nincsen pénz, amivel a szomszéd országok rizsfeleslegeiből vásárolhatnának. Nincs rizs, nincs pénz, az üzletekben nincs áru éis nincs vevő — egyszóval ott kommunista paradicsom van, nagyszájú propaganda és üres gyomor. PROLETÁROK ÉS ARISZTOKRATÁK Az észak-vietnami kommunista paradicsomban a rizsét jegyre árusítják. A havi adag: gyermekeknek 17 font, felnőtteknek 33 font, párttagoknak 55 font rizs. Mi lesz? Egy vezető állásban levő kommunista nyíltan megmondta: El lehetünk készülve arra, hogy ebben az évben két millió lakossunk éhen fog pusztulni. A déli, szabad országrésznek ugyanekkor 400,- 000 tonna rizsfeleslege van. Nagy kísértés a kommunistáknak, hogy megpróbálják fegyveres erővel megkaparitani ezt a rizsfelesleget. Orosz szobmarinokat kapott Kína A formosai szabad kínai kormány jelenti, hogy a szovjet 10 tengeralattjárót adott a kínai kommunista kormánynak, 100 más hajóval együtt. Nyilvánvaló, hogy az oroszok segíteni akarják a kommunista Kínát a Formosa ellen tervezett támadásnál és megfelelő fegyverekkel látják el a kínaiakat, akárcsak a koreai támadás előtt az északkoreai és később a kínai kommunista katonaságot. A formosai inváziónak az amerikai Hetedik Flotta áll az útjában és az orosz tengeralattjáróajándék célja: amerikai hadihajók elsüllyesztése. Koreában az orosz repülőgépekben orosz pilóták ültek, de sohasem merészkedtek az amerikai állások felé, mert lelő vetés esetében kiderült volna az oroszok részvétele a háborúban. A tengeralattjárók esetében ilyen elővigyázatosságra nincs szükség, mert ha az amerikaiak elsülyesztehek egy orosz tengeralattjárót, annak egész személyzete a tengerbe vész és az orosz tengerészek személyazonosságát' sohasem lehet megállapítani. Tábornok, nagyin KAISERSLAUTERN, Németország. — Mint most köztudomásra jutott, Oliver W. Hughes tábornok, aki a háború után itt teljesített szolgálatot, egy régi házat 52 ezer dollár költséggel ujjáalakittatott és, hogy ezt a pazarlást elleplezze, a költségek nagy részét más számlákra íratta. A tábornokot annakidején fegyelmi utón megbüntették s azóta nyugalomba vonult. 1945-ben a yaltai konferencián még teljes volt az egyetértés a szövetségesek között. A yaltai tárgyalásokról készült jegyzőkönyvek ismertetése világszerte nagy feltűnést keltett. békekisérlet Az oroszok hajlandóságot mulataak a hidegháborús feszültség enyhítésére Meghal! White, a fehér néger Walter White, az amerikai négerek szellemi vezére, szívbaj következtében meghalt 62-ik életévében. Mint a neve, úgy a színe is fehér volt. Hivatalos bizonylatok szerint öt-harminckettedrész néger vér volt ereiben, vagyis elődeinek legtöbbje fehér ember volt. Mint 5-32-es néger, joga lett volna arra, hogy hivatalosan fehérnek tekintsék, mint ahogyan évente átlag 12,000 néger ily módon átlépi a faji elválasztó vonalat. De White nem élt e jogával, önként néger maradt, a négerek egyenjogúsági harcának szentelte egész életét. EGY ÉLETRE SZÓLÓ LECKE 13 éves volt, amikor ez az elhatározása megérett. Szülővárosában, Atlantában fehér-néger üldözés volt, a fehérek többek közt az ő házukat is megtámadták. Ő és az apja puskát ragadtak, az a Dián mögött vártaik a támadókra, az anyja és nővérei egy másik szobában húzódtak meg. Szerencséjükre a fehér roham csapat az utolsó pillanatban ‘másfelé fordult, mert a szomszédságban négerek sortüzet adtak le egy fehér házra. White az 580,000 tagot (riégereket és liberális fehéreket) számláló országos egyesületnek volt főtitkára, de vezérüknek tekintették őt mind az amerikai négerek, 14 millió- férfi és nő. Nagy tekintélye és nagy befolyása volt; ő készítette el Roosevelt elnök számára azt a törvényjavaslatot, amely tiltja a faji megkülönböztetést munkások 'alkalmazásánál; ő hiúsította meg egy néger-ellenes bitó kinevezését a Legfelső bib' Biróságho z. A néger kérdés megoldására mindig a békés utat ajánlotta és elejétől végig együttműködött fehérekkel, akik szövetségesei voltak felszabadító harcában. x Orosz tengerészek Amerikában Néhány nap előtt George szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, felvetette az eszmét, hogy a vezető nagyhatalmak — Amerika, Anglia és Franciaország — képviselői üljenek le a tanácskozó asztalhoz a szovjet uraival, próbáljanak valamiképen megállapodni ellentéteik elsimítására, hogy a világ népei nyiugodtabban iparkodhassanak egy jobb és bőségesebb élet megteremtésén. Minthogy eddig minden békülési kísérlet az oroszok mereven elutasító magatartásán meghiúsult, George szenátor javaslata hűvös közönnyel találkozott. Mégis, pár napra rá, Eisenhower elnök úgy nyilatkozott, hogy négyhatalmi konferenciától lehetne valami jót várni, ha az oroszok előbb tanujelét adnák igazi békés szándékainak. Kivonulnak Bécsből? Erre az oroszok meglepő lépéssel feleltek. Meghívták Moszkvába Raab osztrák miniszterelnököt — a békekötés megbeszélésére. Meg akarják talán mutatni, hogy ők engedményekre is hajlandók? Lehetséges,'hogy ezt akarják, de ez nem sikerülhet nekik addig, amig nem engedik ki halálos ölelésükből a több mint tucatnyi kelet- és középeurópai csatlós országokat. Ezt nem teszik, ennek éppen az ellenkezőjét teszik, amennyiben bejelentették, hogy ha Németország f e 1 fegyverkezik, ők közös orosz főparancsnokság alá helyezik, .vagyis az! orosz vörös ^A^/egbe bekebelezik a magyar lengyel, cseh, román, stb. hadseregeket. Négyhatalmi konferencia? Mindenesetre a szabad világ nem követheti el azt a baklövést, hogy egy orosz békés lépésre elutasítóan reagál. Ezért Eisenhower elnök konferenciára hívta össze a jövő hétre a kongresszus mindkét pártjának vehetőit, hogy megbeszélje velük esetleges négyhatalmi külügyminiszteri kon ferencia tervét. De már most is az elnök saját pártjának szenátusi vezére, Knowland szenátor, aggodalmának ad kifejezést s azt állítja, hogy az oroszokkal való alkudozás a helyzetet csak ronthatja, ahelyett, hogy a feszültséget enyhítené. Mert — Knowland szenátor szerint — az oroszok minden akciója, akár ellenséges, akár szinleg barátságos, csak rosszat szülhet. Gyanakvás Bár Knowland szenátor túlzóan harcias, az ő nézetét senkisem veti el mint teljesen alaptalant. Nem lehet tudni, milyen ravasz meggondolások rejtőznek az oroszok mostani békülékeny viselkedése mögött. Talán éket akarnak verni a szövetségesek közt, tudva azt, hogy az angolok -és az európaiak általában több engedményre hajlandók, mint Ame-A JÓ PÁSZTOR ELŐFIZETŐI SZIVES FIGYELMÉBE! Sok éven át azt a szokást követtük, hogy az év végén A Jó Pásztor valamennyi előfizetőjének megküldtük a kincses képes kalendáriumot, és olvasóink aztán elküldték nekünk a naptár árát, 1 dollárt. Az évek folyamán több oldalról is feltették a kérdést: nem lenne-e egyszerűbb és kényelmesebb, ha olvasóink A Jó Pásztor előfizetését és a Naptár árát egy összegben küldenek be? Akik ezt kérdezték, illetőleg ezt ajánlották, foggal hivatkoztak arra, hogy időt, fáradságot és még postaköltséget is megtakarítanak olvasóink, ha az újság és a naptár árát egyszerre, egy money orderrel küldik be. Ennek a meggondolásnak alapján a következő uj rendet léptetjük életbe: A Jó Pásztor előfizetési ára egy évre az eddigi 5 dollár helyett 6 dollár lesz, de ebben benne van a naptár ára is; félévi előfizetés 3 dollár SO cent. rika. Talán az a szovjet célja, hogy elterelje a figyelmet a kínaiak vakmerő támadó akcióitól. Talán félnek Amerika rettentő katonai hatalmától. Egyik feltevés is, másik is, harmadik is valónak bizonyulhat idővel. Pálfordulás Londonban most lefegyverzési konferencia van. Az orosz delegátus, a hírhedt Gromiko, azzal indította el a vitát, hogy először el kell pusztítani minden atom- és hidrogénbombát, azután, ha ez megtörtént, elkezdhetnek alkudozni a közönséges fegyverzet csökkentéséről. Másszóval: Amerika és Anglia mondjanak le az egyetlen fegyverről, amely az oroszokat visszatartja attól, hogy csatlós sorba taszítsák egész Európát, és miután hatalmunkba kerítették Nyugat- Eurőpa hatalmas iparát és a nagy emberanyagát, akkor . . akkor majd a szemünkbe röhögnek. Úgy tetszett, hogy a londoni lefegyverzési konferencia már megnyitásakor csődbe ment. De nem úgy! Az oroszok értik ma igy, holnap úgy beszédet. Hirtelenül, váratlanul irányt változtatták és hozzáj árultak a szabad világ főköveteléséhez, hogy az atom-hidrogén lefegyverzést és ugyanakkor az általános lefegyverzést a nemzetközi bizottság ellenőrizze — minden ország területén, a szovjet földön is. 1946 óta most először tettek az oroszok ilyen engedményt. Persze ez még korántsem jelenti azt, hogy komoly lefegyverkezésről szó lehet. Száz részletkérdés merül fel és az oroszoknak — miután learatják uj ajánlatuk propagandisz tikus gyümölcseit — még száz szór alkalmuk lenne visszakozásra. Propaganda, semmi más A legáltalánosabb nézet az, hogy az oroszok célja ebben a mostani békülékeny légkörben semmi más, mint propaganda. Nem szabad elfelejteni azt, hogy ugyanakkor, amikor a szovjet a békefuvolába fuj, kínai szövetségesük nyíltan háborúra készül. A helyzet emlékeztet a berlini blokád ide jére. Akkor Sztálin a berlini provokációval izgalomban tartotta a szabad világot, hogy A múlt év júniusában a kínai nacionalisták a Csendes óceánon, 125 mérföldnyire Formosa szigetétől, feltartóztattak és formosai kikötőbe kísértek egy orosz tankhajót. A hajó személyzetéből húszán úgy nyilatkoztak, hogy szívesebben mennének Amerikáiba, mint vissza a hazájukba. Most az amerikai kormány úgy határozott, hogy befogadja őket. NEM ELLENSÉGEK Igaz ugyan, hogy a McCarran-féle bevándorlási törvény tiltja kommunistáiknak, sőt volt-kommunistáknak is a beutazását, de az igazságügyminiszternek ezt joga van mégis megengedni, ha a kommunisták befogadása a nemzeti érdeket előmozdítja. Nos, orosz tengerészek befogadása, amerikai szempontból, nagyon kívánatos, ment hiszen az oroszok minden propaganda ellenére tudják, hogy Amerikában jobb az élet, mint Oroszországban, és remélni lehet, hogy a húsz orosz tengerész befogadása felbátorít majd a jövőben más oroszokat is, hogy hátat fordítsanak szovjet uraiknak és jobb életet kezdjenek Amerika szabad földjén. Az orosz tankhajó személyzetének másik felét, azokat, akik haza akarnak menni, a kínai nacionalisták hazaengedik. ELMARADT KONVENCIÓ SEATTLE, Wash. — Kétszáz tudós az ország minden részéből egy konvencióra készült, amelyet az itteni Washington Egyetemen akartak rendezni. A konvenció tárgya lett volna az életvegytan legújabb vívmányainak ismertetése, kísérletek bírálata, tapasztalatok és elméletek kicserélése. De hét tudós lemondta a meghívást és ezek részvétele nélkül az egész összejövetel céltalan lett volna. A hét tudós azért mondott le a részvételről, mert az egyetem rektora nem engedte meg, hogy Robert Oppenheimer ott előadást tartson. A hét tudós nézete szerint az Oppenheimer elleni bojkott a Washington Egyetemet a tudósok közösségéiből kizárta. Oppenheimer, mint köztudott dolog, egyike volt az atombomba megteremtőinek, és tudott dolog az is, hogy hivatalos vizsgálóbizottság őt, mert kommunistákkal barátkozott, megbízhatatlannak nyilványitotta. Számos tudós tiltakozott már korábban is a megbélyegzés ellen. Oppenheimer a princetoni super-egyetemen folytatja tudományos munkálkodását. elterelje a figyelmet arról, hogy a világ másik végén a kiinai kommunisták döntő csapásra készülnek a kínai nacionalista rezsim ellen. És ne feledjük el azt sem, hogy a rövid Malenkov rezsim bukása után a jelenlegi Kruscsev rezsim (amelyben Bulganin miniszterelnök kirakati figura) kiadta a jelszót: Vissza a sztálini politikához és a sztálini stratégiához! SZÍNES TV A színes televízió majd egyszer olcsó, vagy legalábbis megvehető lesz. De egyelőre még dtága. Miért. Azért, mert a fehér-fekete televíziós készülékben mindössze körülbelül 700 alkatrész van, ellenben a színesben több mint 2000. Több anyag, több szerkezet, több munka van a színes televízióban. The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvacu lapok; KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG | AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA JÓ % • VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 április 1. EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 13. SZÁM
