A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-03-11 / 10. szám
A Jó PÁSZTOR Emlékezzünk a régiekről j aXXXXXXTTTXXXXXYYTYXrXTXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX***J VÁSÁRHELYI PÁL, A LEGNAGYOBB MAGYAR MÉRNÖK. Vásárhelyi Pál nevét minden magyar ismeri. Az ő nevéhez fűződik a Tisza szabályozása, ő szabályozta a Vaskaput, ő építette a Széchenyi utat az Aldunán. De hogy Széchenyiével egybefonódó életműve milyen nagy jelentőségű volt a nemzet életében, azt még ma is nehezen tudjuk felmérni. Neve jelképévé vált az egész, magyar vizimérnöki kultúrának, melynek ő volt a legkiválóbb képviselője. Két ország volt Európában, melynek életében a vizek megfékezése döntő szerepet játszott: Hollandia és Magyarország. Hollandi földjén annyi volt a folyó, tó és mocsár, hogy Tacitus szerint, amikor a rómaiak meghódították, azt sem tudták, hogy víznek vagy szárazföldnek nevezzék-e. Hasonló volt a helyzet az egykori tengerfenéken, Európa legnagyobb alföldjén, a Magyar Alföldön, a Tisza völgyén is. Itt az áthatolhatatlan mocsarak és árterületek még a római légiókat is megállították. A hollandok sok évszázad szívós munkájával teremtették meg virágzó hazájukat, úgyszólván a víztől hódították el országuk területének egynegyed részét. Mi magyarok hosszú háborúk után csak á mült században tudtunk hozzáfogni vizeink szabályozásához, már a 14.-15. században, sőt az Árpádok-korában megkezdett munkálatok elvégzéséhez. A nagy hidegben részben befagyott a Hudson folyó vize. Vontató gőzös húzta az uj autókat szállító teherhajót a new yorki Tarry town telepéről a másik oldalra, de a hidegben a jég között rekedt a szállítmány. Buzaazemberiség történetében MÁSODIK HONFOGLALÁS Magyarország területének egyenegyed részét az ármentesités es leesapolás tette lakhatóvá és müvelhetővé. Ez a terület 3.8 millió hektár volt — szembein a hollandok 1.4 millió hektárnyi ármentesitett földjével. Egyedül a Vásárhelyi nevéhez fűződő^ Tiszaszabályozásának 2.6 millió hektár (4.5 millió hold) termőföldet köszönhetünk. Joggal nevezték ezt második honfoglalásnak. A hatalmas munka legfőbb szervezője^ Széchenyi István volt, műszaki irányítója pedig Vásárhelyi Pál. Széchenyi volt az első, aki felismerte a vizi munkálatok jelentőségét a mezőgazdaság és közlekedés fejlesztésében. A vizi munkálatokat gazdaságpolitikai programjának alapjává tette. Hogy Széchenyi programját meg is tudta valósítani — helyesebben megvalósitását elő tudta készítem —, az elsősorban annak köszönhető, hogy munkájában egy olyan cxuUci iái.iugau'isái-a talált, mint Vásárhelyi Pál. Vásárhelyi Pál 1795 március 25-én született Szepesolaszüban. Apja kántor-tanitó volt. A műszaki tudományok iránt való érdeklődése korán jelentkezett: már egyetemi évei előtt gyakornokként működött Borsod megye mérnöke mellett. A gyakorlati ismeretek birtokában aztán kitünően megfelelt a pesti Mérnöki intézet szigorú követelményeinek. (A pesti' Tudományegyetem keretén belül 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet az első egyetemi színvonalú mérnökképző intézet volt, mely a doktori diplomával egyenértékű mérnöki okleveleket adott.) Mérnöki oklevelét 1816-ban kapta meg. Előbb úrbéri és erdőméréseknél talált mukát, majd Huszár Mátyás, az akkori idők egyik legismertebb mérnöke mellé nevezték ki gyakornoknak. Kezdetben a Tisza és a Kőrös-Berettyó, utóbb pedig a Duna vízrajzi felvételénél dolgozott. Hamar felfigyelnek rá, s 1829-ben rábízzák az egész dunai földmérés vezetését, sőt az aldunai hajózási mérnöki állás ellátását is. A DUNA TÉRKÉPE A Duna vízrajzi felvételeinek elkészítése volt Vásárhelyi első nagy munkája. Méltán keltett feltűnést külföldön is. E térképek, — amelyek a Dunaiszabályozás és a hajózás megindításának alapjául szolgáltak — legértékesebb része a hihetetlenül nehéz körülmények közepette készült aldunai felvételek voltak. Ezek jelentették Vásárhelyi térképészeti működésének csúcspontját. Még az osztrák építési főigazgató is kénytelen volt megállapitani, hogy ez a felvétel “bátran nevezhető a világ első folyami térképének”. BÉCSTŐL A TENGERIG Civilizációnk sohasem fejlődhetett volna mai fokára búza termelés nélkül nálni, valószínűleg a búzával Amikor nemrégen Cheops faraó sírját felbontották, egy urnában buzaszemeket találtak. A búzát megőrölték és ízletes kenyeret sütöttek belőle. Több mint 5000 éve, hogy ezt a búzát learatták. Tévedés lenne azt hinni, hogy az ember csak 5000 éve ismeri a búzát. Egyike volt az a korai hasznos növényeknek, csak más formában használták, és ä mi 'tudomásunk szerint szintén az egyiptomiak voltak az elsők, akik — egy szerencsés véletlen következtében — rájöttek, hogyan lehet kenyeret sütni belőle. A világ legfontosabb növénye A búza a világ legfontosabb növénye — legalább is a legelterjedtebb. A világ termőföldjeinek hetedrésze búzával van bevetve. Több vetőterületet használnak termesztésére, mint bármely más növényére — majdnem annyit, mint rizsre és kukoricára együtt véve. Búza megterem az Egyenlítőtől kezdve a Himalája 11,000 láb magas lejtőjéig és majdnem 15,000 különféle fajtáját ismerik. Több mint 5000 év előtt egy egyiptomi pék egy éjszaka véletlenül nyitott levegőn hagyott egy darab tésztát. Éjszaka mikroszkopikus élesztő baktériumok hullottak bele és másnapra a pék a tésztát többszörösére dagadva találta. Mikor megsütötte, sokkal izletesebbnek találta, hogy az akkor használatos lapos lepényt. Ez volt a kenyér felfedezése és ez biztosította a búza elsőbbségét minden más gabona növénnyel szemben. És az a -buzafajta, amelyből az egyiptomi pék a maga első kenyerét sütötte, még ma is használatban van. Vadásztából földművelés roljon élelmiszert a sovány esztendőkre és ez viszont a városok és vele együtt a civilizáció kifejlődésére vezetett. Sok tekintetben a búza története az emberiség története. A régi nomád törzsi életben az embernek nem volt érzéke a magántulajdon iránt. A megművelt föld fejlesztette ki benne a magántulajdon érzetét. A legelő nem volt az övé, de a föld, amit megművelt, igen. És miután a termés oly nagy mértékw> függött az időjárástól, az^ember kezdte figyelni a csillagokat — és csillagász lett. Civilizáció kényszerűségből Az emberi civilizáció tehát a kényszerűségnek sorozata. Például, az embernek számon kellett tartani a napokat hogy eldöntse melyik időszak legjobb a vetésre és aratásra — tehát megcsinálta az első naptárt. Miután rájött, hogy az esőzés gyakran szabálytalan, csatornákat vágott, gyűjtötte a vizet és megcsinálta az első mesterséges öntözőcsatornát. A termést nem hagyhatta a szabadban — tárházakat épített. És igy tovább, s igy tovább. Az ember rájött, hogy finomabban őrölheti meg a búzát, ha nem a kezével két kő között morzsolja — tehát megépítette az első malmot, amelyet kerék hajtiott. Ráeszmélve, hogy a kerék sokkal nagyobb erőkifejtésre képes, mint az emberi karizom, megépítette az első kocsit. Mikor kitanulta a szelek járását, már nem izomerővel vagy az igásállattal hajtotta a malmait, hanem vízzel vagy széllel. Mindez azért volt lehetséges, mert érdemesnek találta a földet megművelni. Az első aratógép járná a legjobban. A búza fő tápanyaga a keményítő, de bőven van benne fehérje is. Ha kénytelenek lennénk egyet len élelmiszerként használni, nem szabadna finomítani, vagyis lehántani a külső héjját, amiben a fehérje van. Az igy készült kenyér nem lenne oly fehér és jóizü, de táplálóbb lenne. A búza betegségei A mezőgazdasági tudósok szakadatlan harcot folytatnak a búza betegségei ellen. A búzának legnagyobb ellensége egy légyfajta, amelynek “hesseni légy” a neve. Nevét ionnan nyerte, hogy a függetlenségi háború idején az amerikai farmerek a hesseni csapatokat vádolták azzal, hogy a buzabetegséget terjesztik. Érdekes megemlíteni, hogy az amerikai búza jórészt orosz származású. A század elején egy Mark -Carleton nevű mezőgazdasági szakértő olvasott arról, hogy az orosz mennonita farmerek szép búzát termel nek a rossz időjárás, perzselő hőség és nagy fagy ellenére. Két évig járta Oroszországot, amig megtalálta azt a buzafajtát, amit keresett. Itthon kifinomitotta megnemesitette és elültette. Később szibériai búzát plántált át Amerikába. Amerikában az orosz búza kifinomodott, míg Oroszországba nem fejlődik. Ma már afrikai és ecuadori búzával kisérleteznek forró égövi tájakon való ültetésére. Rozsda és más betegségek szintén veszélyei a búzának. Az atomkorszakban az a veszély is kiküszöbölhető. Azt í hiszik, hogy rádiumsugárzásnek kitett vetőmag ellenáll a rozsdának. A felvételek alapján készítette el az Alduna szabályozásának és hajózhatóvá tételének tervét mederrendezéssel és zsilipes csatornák építésével. Noha a muníka befejezését Bécs gáncsoskodása megakadályozta, az Alduna hajózhatóvá tétele mégis Vásárhelyi érdeme marad. A legveszedelmesebb sziklazátonyok kirobbantásával, a nagyhírű Széchenyi-vontató-ut megépítésé vei isikerült az akkori hajók számára járhatóvá tennie a Dunát Becstől a Fekete-tengerig. És amikor a század végén a magyar vizimérnöki kar befejezte, korszerűsítette munkáját, akkor ez is lényegében az általa megkezdett utón történt. A földművelés felfedezése a legnagyobb történelmi fordulat volt az ember életében. Ha az ember még ma is vadászatból lenne kénytelen élni, civilizációnk sohse fejlődött volna mai fokára. Egyetlen vadász megélhetéséhez 8 négyzetmérföld vadászterületre lenne szükség. Ha ugyanezt a területet gabonával vetik be, többezer ember megélhet rajta. Búzával bevetve például 6000 embernek ad megélhetést. Azóta is valamennyi hajó, amely az Al-Dunán áthalad, Vásárhelyi Pál dicsőségét hirdeti. Vásárhelyi Pálét, aki a kortárs költő, Garay János szavai szerint : Csatornát tört az erősbb Duna szirtein által, S csüggő szirtfaíakon tört diadalmi utat. (Folytatjuk) Mielőtt a földművelés megkezdődött, a föld egész területe bevetve nem tudott volna megélhetést adni annyi embernek amennyi New York és Pennsylvania államokban él. A gabonagazdálkodás serkentette az embert letelepedésre a nomád életmód helyett. Lehetővé tette, hogy tá-Mindazonáltal, a búza, a legfontosabb gabonanövény, fejlődése lassú volt — de 1831-ben egy Cyrus McCormick nevű farmer forradalmi fejlődést hozott létre az aratógép feltalálásával. Előtte lényegében az emberek úgy arattak, mint 5000 év előtt. McCormick aratógépe két és fél órára csökkentette egy acre búza learatását a régi 64 óra helyett. Ennek következtében az éhes aratógépek nekivágtak Amerika szűz területeinek, az akkor távoli középnyugati és nyugati praireknek. Lehetséges, hogy a kontinens nyugati része még ma is gyéren lakott fél-vadon lenne az aratógép nélkül. Az aratógépet követte a vasút és a nyugat civilizációja. Ha az ember kénytelen lenne egyetlen táplálékot hasz-A búza hatalmas utat tett, mióta az a bizonyos egyiptomi pék rájött, hogy kenyér is süthető belőle. Nemcsak képletesen, de szó szerint is igaz, hogy a búza azonos a civilizációval, mert a buzaevő országok mérhetetlenül fejlettebbek, mint a rizsevőké, lévén a rizs a búza után a világ másodig legfontosabb gabona növénye. Kecske és a káposzta A Penny Company, az ország egyik legnagyobb department üzlete, évi üzleti jelentésében közli, hogy az 1954 évi eredmény ez volt: 43 és fél millió dollár tiszta haszon és 44 és fél millió dollár adó (tiszta haszon a kincstárnak). 3-IK OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖHfl EGY PERC ALATT L» ~ ' ______L■-■T— BERLIN. — Kurt Wirtz, a berlini szovjetzóna rendőre, egyike a sokszáz rendőrnek, akik átszöktek a város szabad zónájába. De baleset érte, most megint a szovjetzónában van — börtönben. Az okozta a végzetét, hogy tulközel ment a zónahatárhoz. Alig pár lépésnyire a határtól sétált, amikor hirtelen rárohantak szovjet rendőrök, autóba cipelték és elrobogtak vele. A nyugati zóna rendőrei nyomban ott termettek, de pár pillanattal mégis elkéstek, nem tudták kiszabadítani az elrabolt embert. / NEW DELHI, India. — A kormány a parlament elé terjesztette az első költségvetést, amely meghaladja az ezer millió dollárt. Nagy összeg ez a több mint 300 millió lakosú országban, ahol millióknak heti keresete nem pár dollár, hanem pár cent. A billiós költségvetés legnagyobb tétele a hadi kiadás — 40 százalék. India semlegessége a szovjet és a szabad világ közt eszerint nem tétlenség, hanem elővigyázatosság. LONDON. — “Ezeregy éjszaka” jelszóval, keleti pompával rendezett itt nagyszabású jótékonycélú mulatságot az Angol-Arab Baráti Társaság. Éjszaka után reggel következett és az arab-barátok vezérét, Francis Fripp őrnagyot, letartóztatták, mert a saját zsebére jótékonykodott a gyönyörű éjszakán — 1500 dollárral segített magán. VARSÓ. — A lengyel kormány uj üldözési akciót kezdett a katolikus egyház ellen. Számos papot letartóztatttak az utóbbi napokban. MANNHEIM, Németország. — A farsangi menetiben némi feltűnést keltett egy vigyorgó alak, aki fegyenerühában járt-kelt a vigadozó nép közt. Senki se gyanította, hogy az a fegyenc csakugyan — fegyenc. A frankenthali fegyház egyik kint dolgozó különítményétől szökött meg, hogy résztvehessen a karnevál^ mulatságon, aztán . . . kopogtatott a fegyház kapuján, bebocsáttatást kért és kapott. HIROSHIMA. — Tíz évvel azután, hogy az első atombomba lehullt erre a japán városra, tizenöten, akik a katasztrófát túlélték, most leukémiában megbetegedtek. Ez a betegség, amelyet fehérvérűségnek is neveznek, nem egyéb, mint vér-rák, gyógyithatatlan. Mind a tizenöt japán körülbelül 1Ó00 yardnyira volt az atomrobbanás helyétől. MOSZKVA. — öt év előtt William O. Douglas, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, beutazási vízumot kért a szovjet kormánytól s most megkapta azt. Douglas meglátogatja a szovjet hat középázsiai köztársaságát s azután Moszkván át utazik haza, Douglas már egyszer vándorolt a Szovjet szomszédságában, a Himalaya hegyvidéken, és akkor az oroszok azzal vádolták meg, hogy a hegyek magasságából kémkedett. ' ~ KOPENHÁGA. — Dr. Oie Marner, közismert tekintélyes orvost négy évi börtönre ítélték, inert gyógyithatatlan feleségének injekciót adott, amely véget vetett elviselhetetlen szenvedéseinek. “Neb bírtam elviselni, hogy szemem láttára küzd a halállal”, mondta az orvos. SZEMÉLYLEIRÁS A kongresszus atombizottságnak üléseire még a bizottság tagjai is csak igazolás után léphetnek be, ha az ajtóőr nem ismeri őket személyesen. Ezért a bizottság minden egyes tagjának, szenátornak és képviselőnek, személyazonossági kártyát állítottak ki, fényképpel és ismertetőjelek megjelölésével. Amikor Millikin republikánus szenátor került' sorra, az igazolványokat kiállító titkár-1 nő zavarba jött. Mit írjon be a “Haja színe” rubrikába.! Szőke vagy barna ? Millikin szenátornak egyetlen hajszála sincsen . . . . — Trja be: bőrszínű, — mondta a titkárnőnek. Tisztogntr" Bulganin tábornok, az uj orosz miniszterelnök, tisztogat. Újabban elbocsátott két minisztert és lefokozott egy harmadikat. Az elbocsátottak : a széntermelési és a földművelésügyi miniszter. Elbocsátásuk oka: elégtelen eredmények. Ezzel is bevallják az orosz nép urai azt, amit országvilág tud, hogy úgy a gyárakban, mint a falvakban nehézségek, hiányok vannak. A nép elégületlenségének ellensúlyozására a szovjet urai kardjukat csörtetik. Valódi Krumpli Cukor! FRISS! — IDEI! — AZONNAL SZÁLLÍTJUK 5 font aaaí# S3-00 Amerikába font csak R00 canadam szállítással együtt. 50 M>. Magyar Regény MIND KÜLÖNBÖZŐ, SZENZÁCIÓS f, ^ m gr- $ 5.00 Amerikába LÄAK— $5.75 Canadába szállítással együtt. Küldjön csekk vagy money ordert! I Ezenkívül sokezer más importált cikk van raktáron. Kérje ingyenes 1955-ös nagy képes árjegyzékemet. PAPRIKÁS WEISS. liPOPTÜ 1504 Second Ave. (Dept. J ), New York 21, N. Y. VIDÉKRE BÁRHOVÁ PONTOSAN SZÁLLÍTOK!