A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-03-04 / 9. szám

a jó pásztor 3-IK OLDAL Emlékezzünk a régiekről KANTUS JÁNOS Hatvan év előtt halt meg az amerikai és magyar természettudományok jeles úttörője. december 13-án halt meg Xantus János, a vnagjaró magyar, a hires természetrajzi és néprajzi gyújtó. 1825 október 25-én született Csokonyán. Is­kolait Győrben végezte el, majd jogi tanulmányokat folytatott s 1847-ben ügyvédi vizsgát tett Budapes­ten. Forradalmi időkben lépett Xantus János az is­kola padjából az életbe. 1848 nyarán nemzetőr lett, majd Pesten beállt a tüzéreikhez. A pákozdi csatá­ban már mint tűzmester vett részt. Azután átkerült a gyalogosokhoz, s egy őrjárat alkalmával az osztrá­kok fogságába esett. , Kiszabadulása után érintkezésbe lépett az emig­ránsokkal, s emiatt ismét letartóztatták. Sikerült azonban megszöknie. Eljutott Londonba, majd on­nan 1851-ben Amerikába. Mindössze hét dollárral érkezett Xantus János Amerikába, s jóidéig igen szűkös viszonyok között élt. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkeres­kedő, zongoratanitó, nyelvtanár és napszámos.. 1852-ben rajzolómérnökként alkalmazták a St. Louistól Californiáig tervezett vasútvonal építésénél, 1855-ben pedig leszerződött tártani rajzolónak Kansas állam felméréséhez. Ez a munkája fordulatot jelentett életében. Ek­kor kezdte meg a rendszeres természetrajzi gyűjtést, amelyre megbízást is kapott a Smithsonian Intézet­től. Egy év alatt többszáz kígyót, gyikot, halat és nö­­venyt gyűjtött. Értékes anyagot juttatott ebből a Ma­gyar Nemzeti Muzeum számára is. , Kansas felmérése után Washingtonba utazott es felajánlotta szolgálatait a kormánynak. Megbízást kapott California déli, addig ismeretlen területeinek kikutatására és térképezésére. Itt is rengeteg állatot és növényt gyűjtött. A munkálatok befejezése után a tengerész­­mérnökkarhoz került és újabb expedícióban vett részt, amikor is 89 ismeretlen szigetet és zátonyt fe­dezett fel. Ezt az útját Xantus János 1861-lben fejez­te be. Régi vágyát válthatta valóra akkor. Hazauta­zott szülőföldjére. Értékes ajándékot, mintegy 500 madarat hozott magával a Nemzeti Muzeum állattá­­ranak. Otthon szeretettel fogadták, s ünnepelték nem­csak Győrött, de szerte az országban is. Egy csapás­ra ismert és népszerű ember lett. A Magyar Tudomá­nyos Akadémián — amelynek már 1859 óta levelező tagja volt — 1862-ben tartotta székfoglaló értekezé­sét “Adatok a temrer tprmcrzollani földiratához” I címmel. ]\ elk nem kapott képességből ""-oteK ítTTToVr .auiazOn, 1 rikába. • * A tengerészeti minisztérium titkára lett, majd pár hónap múlva konzul Nyugat-Mexicoban. A fran­cia csapatok mexicoi bevonulása után Peruba, majd Havanába utazott. Xantus már huzamosabb ideje sárgalázban szenvedett s mivel egészségi állapota nem jött teljesen rendbe, elhatározta, hogy véglege­sen hazatér Magyarországra. } Magyarországon munkához kezdett. Nevéhez fűződik a természetrajzi könyvtár létrehozásának kezdeményezése. Már 1862-ben javaslatot tett az Ál­latkert megszervezésére. A javaslatot örömmel fo­gadták, de az Állatkert ügye mégis csak lassan ha­ladt a megvalósulás felé. Kicsinyes vádakkal illet­ték, azt állították, hogy csak azért szorgalmazza az Állatkert létrehozását, mert igy akar álláshoz jutni. Erre visszautasitotta a fizetéses állást és ingyen, “kedves kötelességének tartva” ajánlotta fel szolgá­latait. Végre 1865 március 5-én kijelölték az Állat­kert helyét a Nyugati pályaudvar északkeleti olda­lán. Az Állatkert, amely teljesen Xantus tervei sze­rint készült el, 1866 augusztus 9-én az ő igazgatása alatt megnyílt. Ezzel még nem értek véget a nehézségek. Xan­tus elvesztette kedvét. Már le akart mondani, amikor felmerült az ázsiai expedíció gondolata, amely régi vágya volt. Az expedíción Xantus János a Közoktatásügyi Minisztérium kiküldötteként vett részt. 1869 áprili­sában érkezett Singaporeba, ahol csatlakozott az ex­­pedicióhoz. Előbb Ceyloniban, Penang szigetén és Malackában tartózkodott, majd az expedícióval együtt Japánban, Sziámbán, Kínában, Indokinában járt és mindenütt tekintélyes gyűjteményt szedett össze. Később összekülönbözött az expedíció vezető­jével, Scherzer udvari tanácsossal, aki azt kívánta tőle, hogy a bécsi múzeumnak, illetve a schönbrunni állatkertnek gyűjtsön, ellentétben Xantus megbízá­sával, majd olyan munkát adott neki, amely gyűjtő­munkájától teljesen elvonta volna. Emiatt Xantus el­hagyta az expedíciót és egyedül folytatta útját. Formozán, Kínában, Jáva, Borneo és Szumatra szigeteken igen értékes állatokat, Borneoban — ahol a folyókat és azok vízrendszerét térképezte fel, — sok értékes növényt is gyűjtött. Az expedíció eredménye fényesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Magyar Nemzeti Muze­um állattárának gyűjteménye száz- és ezerszámra gyarapodott emlősökkel, csontvázakkal, madárbőr­rel, fészkekkel ,tojással, kígyókkal, gyíkokkal, tek­nősökkel, rovarfélékkel stib. Xantus 65,000 növényt, igen sok ásványt, érmet, pénzt, 500 kéziratot és köny­vet, s csaknem háromezer néprajzi tárgyat is hozott a múzeumnak. Munkája elismeréseként 1872-ben kinevezték a Királyi családok mostanság csak ritkán találkoznak, Képünk az angol és az iráni uralkodópárt ábrázolja, látogatása alkalmával. mert — kevesen vannak, a sah és felesége londoni Magyar sebész sikeres szemoperációi A budapesti Népszava je­lenti: A debreceni szemklinikán olyan műtéteket is végeznek, melyekkel visszaadják a szem szaruihártyájának elszürkülé­­se miatt megvakult emberek látását. Ebben az évben már negyven ilyen műtét járt tel­jes sikerrel. A betegek között 15 egyik szemére sem látott. Az egyik legérdekesebb mű­tétet a közelmúltban Csillag Erzsiké mezőberényi ötéves kislányon végezték Kettesi Aladár professzor és munka­társai. A kislány születésekor még látott, de néhány hónap múlva mindkét szemének sza­ruhártyája elszürkült és a gyerek vakon nőtt fel. A deb­receni szemklinikán az egyik szemét megoperálták. Körkés­sel ötmilliméteres átmérőjű korongot vágtak ki a kislány elszürkült szaruhárty jájából. Ekkor ennek helyébe — elhalt ember szaruhártyájából — ugyanolyan méretű darabot helyeztek. Ezután a szemre egy nyúl szaruhártyáját borí­tották, amelyet négy varrat­tal a kötőhártyához erősítet­tek. Nyolc nap múlva — ami­kor az átültetett szaruhártya hozzáerősödött a szemhez — eltávolították a nyúl szaru­hártyáját, s Csillag Erzsiké is­mét látott. Kettesi tanár sikeres operá-Nemzeti Muzeum néprajzi osztályánok őrévé, majd 1893-ban igazgatóőrré. Élete végéig élénk részt vett a különféle intéze­tek és társulatok tudományos életébejMÉÉ^y érdele­staff; -9 rajzi munkája mellett az állattárban ísfumgozott, a könyvtárt kezelte és mindent elkövetett annak fej­lesztéséért. Számos magyarországi és külföldi tudományos társaságnak volt a tagja. Tudományos gyűjtései ré­vén világhírű, lett. Két növény és huszonnégy állat­fajta elnevezése hirdeti munkásságának nemzetközi elismerését a Xantus névvel. Sem fáradságot, sem csekély pénzét nem kímélte, ha arról volt szó, hogy hazája tudományos intézményeit gyarapítsa. Ázsiai gyüjtőutja alkalmával vette meg Weiss Emánuel hi­res növénygyűjteményét, amely a Magyar Nemzeti Muzeum növénygyűjteményének jelentős része. A Xantus által gyűjtött állatok is jelentős és értékes részét képviselik az állattár gyűjteményeinek. Nép­rajzi gyűjtése pedig alapja lett a Néprajzi Múzeum­nak. Nyolcvankét munkája jelent meg nyomtatásban, három pedig kéziratban maradt reánk. Richard Wakatoni őrmesternek, saját kívánságára, mérték szerint készítettek egyenruhát. De kívánsága nélkül is mértékre készítették volna él az uniformist, mert a megfelelő nagyságban nem volt raktáron. cióinak hire nagy feltűnést keltett egész Európában. Min­denfelől levelek érkeznek a debreceni szemklinikára, két­ségbeesett emberek tanácsot kérnek a tudós professzortól, hogyan lehetne hasonló okból származott vakságon segíteni. Belgiumból két levél jött. Az egyikben J. Laurent Fro­­mont kér tanácsot szembeteg­sége gyógyításához. A mási­kat egy brüsszeli anya irta. és féléves kislánya szaruhártyá­jának elszürkülése miatt nem lát és szeretné, ha Kettesi professzor megvizsgálná és megoperálná. IS RÓNI KA Melyik okosabb? u TAZÁS A FÖL» KOllI EGY PERC ALAT1 L Egy alkalommal 7-ik Fri­gyes dán király látogatóban volt 15-ik Károly svéd kiráUál íicLTÍ riZ Üit/T 6-fás vita fejlődött ki, hogy me­lyik nemzet okosabb, a svéd vagy a dán? Természetesen, mindegyik a saját népét di­csérte és hogy a kérdést meg­oldják, elhatározták, hogy pró­bát tesznek azonnal egy őrt álló svéd és dán katonával. Behivatták először a svéd katonát Károly megmutatta Frigyes arcképét. Megkérdez­te a katonától: — Tudod-e, ki ez? — Igen, ez a dán király ő Felsége. Most a saját arcképére mu­tatott. — És ez kicsoda? — Ez Károly király ő Fel­sége. Rámutatott ekkor a király a Megváltó képére. — Tudod-e, ki van ezen a képen ? — A Megváltó! — felelt a svéd katona. Behívták ezután a dán ka­tonát, aki az első két kérdésre szintén megfelelt, de amikor a két király arcképe között függő Megváltó képét mutat­ták neki, igy szólt: — Nem tudom, hogy ki ez. A király biztatta. — Gondolkodjál egy kicsit, fiam. — Nem ismerem, de azt hi­szem, valahol láttam. — Oh te tökfilkó, hisz ez a megfeszített Megváltó képe. A dán katona alázatosan igy felelt: — Nem lehet az, felséges uram, mert a Megváltó két go­nosztevő között függött, már pedig ez a kettő itt —két ki­rály. A királyok jót nevettek a dán katona megjegyzésén, és a svéd király elismerte, hogy a dán katona az koosabb. VISSZAVONULÁS A kinai kommunisták egy­re újabb szigeteket foglalnak el. A nacionalisták feladták Nancsisan szigetet, amely a szárazföldtől 23 mérföldnyi­­re, Formosától 140 mérföld­­nyire van. A polgári lakosság és az 5000 főnyi katonaságot Matsu szigetére szállítot­ták. BUENOS AIRES. — Peron argentínai diktátor elrendelte három katolikus pap letártóztatását. Az a bűnük, hogy El Rodeo városban körmenetet vezet­tek, a rendőri tilalom ellenére. Vallási szertartásokat' csakis a templomokban szabad rendezni. SANTIAGO, Cuba. — A város öt helyén öt bomba robbant. Az egyik robbanásnak egy 60 éves férfi és 15 éves unokája estek áldozatul. Ä bomba­­merénylőket nem sikerült kinyomozni. Csak a me­rényletek inditóoka ismeretes: Batista köztársasági elnök küszöbönálló inaugurációja . . . LINZ, Ausztria. — Miroslava Nachodska, 22 éves cseh korcsolyabajnoknő itt vendégszerepelt és kihasználta az alkalmat, hogy átsétáljon a szabad vi­lágba. Az amerikai menekült-irodában szívesen fo­gadták. Azt mondta a csinos szőke leány: “Odahaza mindenem volt, siker, nagy fizetés, kényelem, csak egy hiányzott: szabadság. Madár voltam kalitkában. Most kirepültem a kalitkából és boldog vagyok”. Jö­vő tervei? Amerika ... BÁNGKOK. — Thailand (Sziám) fővárosa ün­nepi köntösbe öltözött, abból az alkalomból, hogy az uj délkelet-ázsiai szövetség ott tartja első, nagy­­fontosságú értekezletét a kommunizmus elleni közös védekezésről. Ez ünnepi alkalomból hangszóróval felszerelt autók robogtak át az utcákon, hangosan közhírré téve a következő alkalmi illemszabályokat: “Zsiványok, zsebtolvajok a nemzetközi konferencia hetében otthon maradnak! Meztelen lurkók ezen a héten nem játszadoznak az utcán!” MELBOURiNE, Ausztrália. — Az északi siva­tagiban, a Rum Jungle vidékén, az uránium bányák munkásai, több mint 200-an, sztrájkba léptek, mert nagyon kényelmetlenek a lakóhelyeik. Sátrakban laknak, amelyekben nincsen padló s eső után sárten­gerbe sülyed a lábuk. Fürdőt, vagy legalább is zu­hanyt követelnek. OTTAWA, Canada. •— St. Laurent miniszter­­elnök a parlamentben ostoba beszédnek minősítette azt a híresztelést, hogy ő republikánus. Erzsébet an­gol királynő Kanadának is királynője, mondta St.. Laurent; és Kanadának érdeke, hogy az angol ural-' kodónő egyben Kanada uralkodója is legyen. A vita onnan eredt, hogy a kanadai kormány nem akarja Királyi Kanadai Vasútnak elnevezni az uj Canadian Pacific vasutat, amely az országot egész szélességé­ben átszeli. RANGOON, Burma. — A rizsháboru újabb ked­vező fejleményekre vezetett! Miután a kommunista Kína nagymennyiségű rizsét vásárolt a bormai rizs­­feleslegből, most a szovjet is rendelt 200,000 tonnát, minek ellenében ipari felszereléseket fog szállítani. Korábban Amerika és Anglia is segítették Burmát, ^nelymk gazda- életében fontos szerepe van a BI JEMFONTAIN, Dél-Afrika. — J. Sireight kanadai fotóüzlet tulajdonos 4 font sterlinget utalt át egy délafrikai fotónagykereskedőnek 3 font ster­linget kitevő tartozása fejében. Streight számláb­nak ily módon történt kiegyenlítése nem azért érdi • kés, mert ő egy fonttal többet fizetett, mint amonny ■ vei tartozott, hanem az, hogy ez az adósság 50 éves volt. Azokat-a. bizonyos fotófelszereléseket a kana­dai, aki ott, mint rendőr teljesített szolgálatot, ötven év előtt vásárolta hitelbe s még mielőtt tartozását megfizethette volna, Bloemfonteinból áthelyezték egy középafrikai városba, majd Kanadába került és csak most jutott eszébe a rég elfelejtett adósság. RANGOON, Burma. — A tanítónő egy rakon­cátlan kislányt felpofozott és a haját ráncigálta. A kislány papája tiltakozást jelentett‘be. Azt mondta: “Nekem semmi kifogásom az ellen, ha a lányomat megrendszábá 1 yozzák, magam is hive vagyok a bo­tozásnak. De a haját ráncigálni, az más. Az a mi né­pünk ősrégi hagyományaival és illemszabályaival el­lenkezik.” MEGIJEDT? Tulsa, Okla. — Mrs. Rena Wallace válópert indított fér­je ellen hűtlen elhagyás cí­men. A férje 15 perccel az es­küvő után odébb állt és azóta se mutatkozott. T. L. A chicagói adóhivatal leve­let kapott, $237.80 csekkel bé­lelve, T. L. aláírással. Magya­rázat: T tisztát jelent, és L. lelkiismeretet. Valódi Krumpli Cukor! FRISS; — IDEI! — AZONNAL SZÁLLÍTJUK 5fnnt pools ^3*®® *.1 IUIII *'ödlv $4.00 CANADÄBÄ szállítással együtt. 50 dr». Magyar Regény MIND KÜLÖNBÖZŐ, SZENZÁCIÓS ^ 18a' _ $5.GÖ Amerikába ISAR — S5.75 Canadába szallitással együtt. Küldjön csekk vagy money ordert! Ezenkívül sokezer más importált cikk van raktáron. Kérje ingyenes 1955-ös nagy képes árjegyzékemet. PAPBUÁS TOS, HSWTH'P 1504 Second Ave. (Dept. J ), New York 21, N. Y. VIDÉKRE BÁRHOVÁ PONTOSAN SZÁLLÍTOK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom