A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 4. szám

LASSAN ÜBÖLT A MALOM Öt évvel ezelőtt, 1950 februárjában, McCarthy szenátor Wheeling west virginiai városban nagy Lincoln-napi beszédet mondott s e beszéde során fel­robbantott egy politikai atombombát. Azt állitotta, hogy kézéiben van 205 külügyminisztériumi tisztvise­lő névsora, akik mind aktiv tagjai a kommunista pártnak. DUPLA ATOMBOMBA Pár nappal később a szenátusban újra felrob­bantotta azt az atombombát, de ekkor már csak 81 aktiv kommunista volt a tarsolyában. Kevesebbet mondott, de ezt a kevesebbet nyomatékosabban mondta, és pedig úgy, hogy ő hajlandó vádjait a sze­nátuson kivül is megismételni, úgy, hogy azok a kom­munista külügyi tisztviselők őt rágalmazás címén pe­relhetik. EGY SE KOMMUNISTA Ez az ígéret azonban papíron maradt. így tehát a szenátus maga vállalta a vádak megvizsgálását. A szenátus által kiküldött bizottság, Millard Tydings marylandi demokrata szenátor elnöklete alatt, ala­pos vizsgálat alá vette, a 81 állítólag kommunista párttagsági dijat fizető külügyminisztériumi tisztvi­selő ellen emelt vádat és megállapította, hogy Mc­Carthy vádaskodásából egy szó sem igaz. A külügy­minisztériumban, amelynek élén akkor A ehe son mi­niszter állt, nem akadt egyetlenegy kommunista sem. FELELŐTLEN BESZÉD “Szerecsenmosdatás!” — kiáltotta akkor Mc­Carthy és1 ezt visszhangozták akkor és még soká az után is, republikánusok, kevés kivétellel. Egyre han­gosabban vádolták a demokratákat, hogy takargat­ják, védik a kommunistákat, annak ellenére, hogy a Truman kormány a Marshall tervvel megállította Európában a szovjet terjeszkedést és Koreában fegy­veres erővel szállt szembe a kommunista terjeszke­déssel. Még a múlt év novemberében is, a választási kampány végeidé, Nixon alelnök McCarthy vádjait ismételgette,"óvatosabb szavakkal. KIDERÜLT AZ IGAZSÁG Most, amikor újra demokrata többség van ^ a kongresszusban, a demokraták elérkezettnek látták az időt, hogy egyszersmindenkorra tisztázzák ezt a kérdést: Igaz-e, hogy 1950-ben vagy azóta a külügy­minisztérium tisztviselői közt voltak aktív kommu­nisták — 205 vagy 81 vagy akár csak egyetlenegy? Johnston south carolinai szenátor kérdést intézett a jelenlegi republikánus miniszter vezetése alatt álló külügyminisztériumhoz: mi az igazság? Johnston szenátor most közzétette a külügymi­nisztérium hivatalos válaszát: A McCarthy szenátor által 1950-ben kommunistáknak mondott külügymi­niszteri tisztviselők mindegyikére nézve megállapí­tást nyert, hogy a vád. teljesen alaptalan volt. Lassan őrölt a malom, de öt év múltán mégis ki­­őrölte a McCarthy-féle pelyvát. EZ 15 ÁRTATLAN! ' És ugyanazon a napon, amikor Johnston szená­tor közleménye az újságokban megjelent, még ezt is lehetett olvasni az ország minden egyes napilapjá­ban : Mrs. Annie Lee Moss 49 éves asszony a katona­ság egyik segédhivatalában volt alkalmazva. Mc­Carthy Szenátor megvádolta kommunizmussal. _ A megindított vizsgálat során elbocsátották, aztán visz­­szavették, aztán megint elbocsátották. Most végre kiderült, hogy a vád alaptalan volt, mire Wilson hon­védelmi miniszter elrendelte, hogy azonnal vegyék fel újra a katonaság civil hivatali szolgálatába és fi­zessenek ki neki utólag körülbelül 1000 dollárt elma­radt fizetések fejében. IKE FUT Eisenhower elnök a jövő év novemberében újra fellép, mint a republikánus pártok (jobbszárny és balszárny) elnökjelöltje. Az amerikai politikai szó­lásmód szerint: fut. Hallgatag . , . Ő nem nyilatkozik, körülötte mindenki találgat, állít és tagad. De a múlt héten az elnök képletesen megszólalt: sajtókonferenciáját televízión a közön­ség elé tárta. Televíziós Szereplésével ezentúl állan­dóan a nemzet szeme előtt lesz és a nemzet mindig jó benyomást fog szerezni róla, mert hiszen ő kényes kérdésekre kitérő válaszokat ad vagy egyszerűen ezt feleli: kérdezzék inkább ezt vagy azt a minisztert. . . . NÉLKÜLÖZHETETLEN A republikánus pártoknak szükségük van Eisen­­howerre, mert más jelöltjükre biztos (bukás várna a jövő év novemberében. A Mau Mau terorrisiáklól rettegő kenyai asszonyok katonai kiképzésben részesülnek, hogy védekezni tudjanak a gyilkos támadók ellen. Az amerikai hadiflotta készen áll a kínai szabad szigetek megvédésére Teljes felhatalmazást adott a kongresszus Elsenhower elnöknek A kínai kommunisták fenye­getése, hogy “felszabadítják” Formosát és a Csiangkaisek kormányzata alatt álló többi szabad kínai szigeteket, a vál­ságot annyira kiélezte, hogy Washington kénytelen volt megálljt kiáltani Pekingnek. Eisenhower elnök a kong­resszustól felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy kommunista kínai invázió« kí­sérlet esetén harcba vesse a Csendes-tengeri vizeken öt év óta, Truman elnök rendelkezé­se óta, őrt álló Hetedik Hadi­flottát, de ezenkívül is bár­milyen fegyvert. A “bármi­lyen más fegyver” közt van az atombomba is. A kínai kommunista kor­mány egyre azt hajtogatja, hogy Formosa és a többi sza­bad szigetek kínai területek, azoknak hovatartozása a kom­munista Kina belügye, tehát ebbe a kérdésbe sem Ameriká­nak, sem az Egyesült Nemze­tek Szervezetének nincsen be­leszólása. > * AW — • Most Peking megkapta a választ Washingtontól: Van beleszólásunk, mert Formosa Kínai kommunista kezekben Amerika biztonságát veszé­lyeztetné. Nem tűrhetjük For­mosa “felszabadítását” a kom­munisták által és ha ez a sza­vunk, ez a figyelmeztetésünk nem elég, megszólalnak a fegy­verek — köztük az atombom­bák is. Washingtonban úgy vélik, hogy ez a komoly figyelmez-j tetés meghallgatásra fo& ta­lálni kínai • kommunistáknál,1 akik értenek angolul, de még jobban értik a fegyveres erő szavát. . J MIÉRT NEM JÖNNEK A MENEKÜLTEK? Rossz a törvény — mondja McLeod, a menekült-be­vándorlás igazgatója... Jé a törvény, de rossz az igazgatója — mondja Celler demokrata képviselő Még csak a jövő év végén jár le a határidő, amelyen be­lül az Eisenhower elnök által javsolt s a kongresszus által a felismerhetetlenségig módo­sított menekült-bevándorlási törvény alapján összesen 214,- 000 ujbevándorlót lehetne be­­boesátani Amerikába, de a törvény végrehajtásának irá­nyításával megbízott ktilügy­­minisztériumi f ő t i sztviselő, Scott McLeod, máris kijelen­tette, hogy nincsen remény en­nek az eredménynek elérésé­re. Akadályverseny Miért nincs remény? McLeod ezt mondja: A tör­vény hibájából. A törvény bor­zasztóan komplikált, megne­hezíti az eljárást. Hogyan is lehetne simán lefolytatni egy eljárást, ha abba jobbról-bal­­ról egy csomó különböző hiva­talnak van beleszólása: a kül­ügyminisztériumnak, a beván­dorlási és honosítási hivatal­nak, a haderő kémelháritó szol gálatának, a közegészségügyi hivatalnak, a pénzügyminisz­tériumnak, a munkaügyi mi­nisztériumnak! A törvény előírásai oly szi­gorúak, hogy rengeteg időbe telik minden egyes jelentkező ügyének elintézése. Szinte hi­hetetlen, de tény, hogy egy­­egy jelentkezővel 126 napon át kell foglalkozni. 44 napot vesz igénybe a kommunista-vizs­gálat, 40 napig tart, amíg a je­lentkező be tudja szerezni a szükséges iratokat, és igy to­vább. A fő akadályok McLeod szerint a fő akadá­­( lyok a következők: A törvény megköveteli azt, hgoy az assurance-adók biz­tosítsanak a jelentkezőnek la­kást és munkaalkalmat, annak egyidejű igazolásával, hogy ezáltal senki sem fogja itt el­veszíteni lakását és munkaal­kalmát, továbbá megköveteli a törvény az assurance-adótól, hogy biztosítsa azt, hogy a bevándorlásra jelentkező nem fog a köz terhére esni. Ezeket a feltételeket nehéz teljesíteni a mostani lakásínség és mun­kanélküliség idején. McLeod javasolja, hogy a kongresszus módosítsa a tör­vényt olyképen, hogy ameri­kaiak rokonaitól mindezeknek a feltételeknek teljesítését ne követeljék meg. Mindjárt hoz­zátette azonban McLeod, hogy ez a könnyítés még mindig ke­vés lenne ahhoz, hogy a 214.- 000 személy bebocsátást nyer­jen. Ez év első napjáig mindösz­­sze 13,056 személy érkezett Amreikába és ezeknek nagy része nem a vasfüggöny mö­gül menekült, nem a kommu­nizmus elől menekült személy, hanem az úgynevezett népfe­leslegből valók: olaszok és gö­rögök. A csalók A törvény jóelőre gondos­kodni akar arról, hogy ha va­lamely Amerikába bebocsá­­tott .személyről kiderül, hogy csalás, félrevezetés segitségé­­vel csempészte be magát az országba, vissza lehessen kül­deni oda, ahonnan jött. Evég­ből a törvény megköveteli, hogy minden egyes jelentkező mutasson fel egy írást jelenle­gi tartózkodási helyének kor­mányától, hogy visszaküldés esetén abba az országba újra befogadják. A német és az osztrák kormány ilyen köte­lezettséget nem hajlandók vál­­lalani, és ez súlyos akadálya a bevándorlásnak, mert éppen ebben a két országban vannak legnagyobb számban a vasfüg­göny menekültjei. McLeod azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést is töröljék a törvényből. Szerinte erre nin­csen okvetlenül szükség, mert a vizsgálat olyan szigorú, hogy alig lehet valakinek csalárd utón bejutnia Amerikába. Ellenvélemény így vélekedik McLeod. De másképp vélekedik Emanuel Geller newyorki demokrata képviselő, aki a kongresszuban többizben élesen támadta Mc- Leodot, szerinte minden baj­nak okozóját. Geller heteken át tanulmányozta Európában a viszonyokat és arra a meg­állapításra jutott, hogy a tör­vény jó, de megrontotta azt McLeod “őrült, önkényes és kíméletlen” eljárása. Akár jó a törvény, akár rósz — tény az, hogy a menekültek nem jönnek. Akik jönnek, azok nagyobbára nem is me­nekültek, hanem énpfelesle­­gek. FORD ÉVI BÉRT AD * Washingtonban elterjedt az a szenzációs hir, hogy a fiatal Henry Ford megadja munká­sainak azt, amit az unió köve­tel : garantált évi bért. Apja nyomdokaiba lép a fiatal férj. (Világszenzációt keltett az öreg Ford merész ujitása, hogy napi 5 dollárra emelte a munkabért, ami annakidején 3mesésen magas.bér volt. ZSAROLNI PRÓBÁL A SZOVJET Molotov, a szovjet külügyminiszter, hónapok óta egyre-másra küldi a szabad nemzetek fővárosai­ba fenyegető jegyzékeit: Ha f elf egy vérzik Németor­szágot, ezzel fokozzák a háború veszélyét! Minthogy ezek a fenyegetések hatástalanok ma­radtak, Molotov most zsarolni próbál. A falra festi a szörnyű pusztítást, amit egy modern eszközökkel fo­lyó háború különösen Európában okozna, ahol sür­­rün lakott nagy városok vannak. “Különösen Euró­pában ...” — hangsúlyozza a szovjet szószólója, vagyis bombázással fenyegeti meg Londont és Pá­risi, Manchestert és Milánót stb. NÁCI RECEPT És érdekes, hogy minden egyes akciónál a szov­jet milyen pontosan követi a német nácik taktikáját. Mint a nácik, ők is törvényes színezetet szeretnek ad­ni még zsarolásaiknak is. Molotov most azzal hoza­kodott elő, hogy a németek felfegyverzése megsérte­né az 1925 évi Genfi Szerződést. Ez a harminc év előtti nemzetközi szerződés tilt­ja a méreg- és baktérium-háborut, vagyis a polgári lakosságot fenyegető tömegirtást. Nos, ez elv,_ amely ebben a nemzetközi szerződésben kifejezésre jut, na­gyon szép. De Amerika mégsem ratifikálta, mert két­sége volt, hogy háború esetén a másik oldalon tiszte­letben tartanák. Ma természetesen még nagyobbak Amerika ké­telyei, hogy a kommunista országok háború esetén bármely fegyver használatától visszariadnának, és ez okból ma is változatlanul vonakodik azt a szerző­dést jóváhagyni. Amerika szabad kezet óhajt ebben a kérdésben s egyedül akar háború esetén dönteni a felett, hogy milyen fegyverekkel védekezzék az orosz, csatlós és kínai embertömegek támadásával fezemben. HAZUG PROPAGANDA Ez volt az oka annak is, hogy a koreai háború idején, amikor az oroszok megint előhozakodtak az 1925 évi Genfi Egyezménnyel, Amerika megint csak nemet mondott, mert a legcsekélyebb bizalma sin­csen a szovjet jóhiszeműségében. Nem is szólva ar­ról, hogy a szovjet hangoskodás abban az időben az amerikai állítólagos baeillusterjesztés propaganda­­hazugságának alátámasztását akarta szolgálni. Minden hazugságban, még a hitleri hazugságok­ban is van egy uncia igazság. Az igaz, hogy a néme­teknek, ha sor kerül felfegyverkezésükre, lesz min­denféle fegyverük, köztük tömegirtásra alkalmas fegyverek, mint gáz, bacillus és atombomba. De ezeknek használatára sohsem kerül sor, ha a szovjet lemond világhódító, a világ szovjetizálására irányuló politikájáról. HÁBORÚ VAGY BÉKE Ez a nagy kérdés: akar-e vagy nem akar a szov­jet világháborút? Ha akar, megkisérelheti, amint Hitler is megkisérelte. De azt nem Írhatja elő a sza­bad világnak, hogy miképpen és milyen fegyverek­kel védekezzék. Nagyon furcsa szerepben mutogatja magát a szovjet, mint az emberiességnek szószólója, még há­ború esetére is. Nagyon furcsa szerepe ez egy olyan kormánynak, amely emberek millióit, mint igásbar­­mokat dolgoztatja, éhezteti, irtja száz meg száz oroszországi és szibériai bányában, útépítésnél, csa­tornaépítésnél, folyamszabályozásnál. Barbár tö­meggyilkosok erkölcsi prédikációt tartanak a nyuga­ti civilizált világnak. Sem fenyegetéseiknek, sem zsarolásaiknak, sem erkölcsi prédikációiknak nem lesz semmi hatásuk. OTT IS VANNAK ÁRULÓK A szovjetnek minden országban vannak fana­tikus követői, hazájuk árulói. Angliában is vannak. 1951-ben eltűnt az angol külügyminisztérium két magasrangu tisztviselője, Donald MacLean és Guy Burgess; minden valószínűség szerint azóta a vasfüggöny mögött tartózkodnak. Fontos államtitko­kat vittek magukkal az ellenség táborába. De vannak Angliában a politikusok közt töb­ben, akik azt hiszik, hogy a kormány többet tud er­ről, mint amennyit a nyilvánossággal közöltek. Kö­vetelik tehát a kormánytól, hogy ne titkolózzék to­vább. De senkisem gyanúsítja vagy vádolja a kor­mányt azzal, hogy leplezni próbálja az árulók bűneit. MoSt ujalbb árulás történt: egy külügyminiszté­riumi főtisztviselő aktatáskája, amelyben az angliai atomtervek vázlata volt, titokzatos módon eltűnt. Keményebb büntetést a hazaárulóknak! Az igazságügyminiszter kevesli a kommunista belső ellenségeket a jelenlegi törvényben fenyegető büntetéseket. Jelenleg a maximális szabadságvesztés 10 év és a maximális pénzbüntetés 10,000 dollár. Ezeket a büntetési tételeket meg kellene duplázni. Ezt ajánlja az igazságügyminiszter a kongresszus­nak. The GOOD SHEPHERD Is The lari Hungarian Weekly Newspaper in Amei Beolvadt i. * KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKALMAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 január 28 * EGYES EZÄM ÁRA 10 CENT No. 4. SZÁM-- - - ————————————— - ■ i IMS - ..........................■ - ■ — , | . Ml -1« nwmiT—ii—»— *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom