A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-09-10 / 37. szám
I AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tie GOOD SHEPHERD is lie larges* Hungarian Weekly Newspaper In America KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG CLEVELAND, O. péntek, 1954 szeptember 10. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 37. SZÁM Piszkos üzlet és tiszta haszon A lakóházépitési program körül támadt botrány egyre magasabb hullámokat ver. A kongresszusi vizsgálóbizottság előtt egyre újabb eseteket szellőztetnek, amelyekben az építkezési vállalkozók lakóházépitési milliós kölcsönök egy részét megspórolták, vagyis kevesebbet költöttek az építésre, mint amennyi kölcsönt kaptak, és a különbözetet zsebrevágták. Például : felvettek egy banktól a kormány jótállásával 4 millió dollár kölcsönt, az építkezés csak 3 millió dollárba került, 1 millió dollár a vállalkozó személy vagy kis alkalmi részvénytársaság tagjainak zsebében maradt. A 4 millió dollár kölcsönt nekik nem kell visszafizetniük visszafizetik azt kamatokkal és kamatoskamatokkal együtt a lakók, akiknek ennek megfelelően — 4 millió dollár állítólagos építési költségnek megfelelően — szabták meg a havi lakbér nagyságát. Az 1 millió dollár tehát “tiszta” haszon. Rossz törvény Hogy ily botrányos módon lehetett az utóbbi években millió meg millió dollárt, összesen körülbelül 500 millió dollárt, keresni, annak magyarázata az, hogy amikor a kongresszusban tárgyalás alatt volt a kormánygaranciával való lakóházépítés, nem vettek fel a törvénybe oly rendelkezést, hogy ha az építés kevesebbe kerül, mint amennyi az előirányzat és a kölcsön összege volt, akkor a megmaradt különbözetet vissza kell adni a banknak. Ez esetben a vállalkozóknak nem jutott volna efféle “tiszta” haszon és a kölcsönt garantáló kormánynak, vagyis az adófizetőknek, nem esett volna károsodása. Ilyen károsodás több esetben megtörtént, ilyen módom i A haszon az övéik, a kar a népé ) > Előfordult, hogy egyes lakóházakban sok lakás hosszú ideig kiadatlan maradt és igy elmaradt a lakbérfizetés, amely a fentiek szerint a bankkölcsön töm lesztésére kellett volna, hogy szolgáljon. A bank követelte a pénzét és elárvereztette a lakóházat vagy lakóház-csoportot, amelyek a kölcsön fedezetéül szolgáltak. Az árverezés, — mint többnyire történni szokott —, a kölcsönnél jóval kisebb összeget eredményezett, miáltal a bank a kölcsönadott péiwnot csak egy részét tudta visszaszerezni. A bank ilyenesetben károsodott volna. Igen ám, de a kölcsönt a kormány garantálta! A kormány a garancia alapján köteles volt a bak veszteségét (90 százalék erejéig) jóvátenni. Végeredményben tehát ez történt ilyen esetekben: A veszteséget a kormány, vagyis az adófizető polgárság szenvedte, a “tiszta” haszon ellenben az építési vállalkozók zsebében maradt, mert hiszen a bankkölcsön fedezetéül kizárólag csak a házak szolgáltak, az építési vállalkozók a maguk személyében, a maguk vagyonával nem voltak felelősek a banknak. Adócsalás * * 4> De ez még nem minden. A kongresszusi vizsgálat során most kiderült, hogy a kormányt ily módon becsapó építési vállalkozók “tiszta” haszna jövedelmi adó szempontjából nem volt tiszta haszon, a nyerészkedő építési vállalkozók a fentiek szerint megspórolt összeget — például a fenti példában szerepelt 1 millió dollár “tiszta” hasznot — nem tekintették jövedelemnek és nem vallották be március 15-én. Ezért most a kongresszusi vizsgálóbizottság minden egyes vizsgálat alá került esetet áttesz a szövetségi adóhivatalhoz annak megállapítására, hogy az építési vállalkozók mennyi jövedelmi adó eltitkolásával károsították meg a kormányt. A koreai háborúban eleseii és kommunista területen eltemetett amerikai és szövetséges katonákat, szám szerint 4011-et, kicserélik 14,061 elesett kinai és koreai katona holttestével. Az amerikai és szövetséges hősi halottak végső nyugvóhelyét a családok fogják kijelölni. CIRKUSZ UTÁN FEJMOSÁS Nyolc hétig tartott a McCarthy cirkusz a szenátusi vizsgálóbizottság és a televízió sokmilliónyi közönsége előtt s most a bizottság republikánus és demokrata tagjai külön-külön kimondták a szentenciát, hogy McCarthy és jobbkeze, Cohn, megrovást érdemelnek, amiért indokolatlanul nagy erőfeszítéseket tettek, hogy McCarthy másik jobbkezének, Schinenak, a katonaságnál kivételes bánásmódot biztosítsanak. De megrovást érdemel Stevens hadügyminiszter is, mert — ahelyett, hogy ezt az indokolatlan beavatkozást erélyesen visszautasította volna —, engedékenységet és gyengeséget mutatott. Az, hogy a hadügyminiszter a Schine közkatonának nyújtott kedvezésekkel a kommunista-hajszát akarta volna a hadseregtől elhárítani, nem nyert bizonyítást. Másszóval: sok hühő volt semmiért. Mégis, úgy McCarthy,^ mint Stevens rosszul jártak: McCarthy népszerűsége és befolyása a cirkusz óta leromlott, Stevens pedig gyengének bizonyult olyan közhivatali állásban, amelyben erősnek kell lenni. Második felvonás Uj utakon keresik Azon a napon, amikor a szenátusi vizsgálóbizottság tagjai közzétették Ítéletüket, megkezdődött egy másik vizsgálat, ugyancsak szenátusi bizottság előtt, McCarthy ellen. Itt sokkal súlyosabb szemrehányásokkal illetik McCarthyt: nemcsak politikai, hanem privát, financiális tevékenységét is vizsgálat tárgyává teszik. Ennek az uj vizsgálatnak első napján McCarthy mindjárt megkísérelte, hogy, — mint a televíziós cirkuszban —, mellékvágányra terelje a vitát. De Watkins republikánus szenátor, a vizsgálóbizottság elnöke, leintette. Ezt a vizsgálatot oly szigorú "endben fogják lefolytatni, ahogyan a bíróság előtt tárgyalnak bünpereket. A vizsgálóbizottságnak három tagja régebben bíró volt, értik a bírói mesterséget. Tekintettel arra, hogy McCarthy sokrétű politikai és financiális ténykedéseiről van itt szó, a vizs' ‘ A'- valószínűleg heteken át fog tartani. Amikor azíátust külön ó a.. k etet: meg; • .< ■ earthy szetodL or vagy sem? Németország felfegyverzése Abban a percben, amikor a francia parlament leszavazta az európai közös hadseregben való részvételt, összeomlott a szabad nemzetek programja, hogy fokozatosan megteremtsék az Európai Egyesült Államok alapjait, kezdve egy közös nemzetközi haderő létesítésével. Uj utat-módot kell keresni a szovjettel szemben való védekezésre, Európa megvédésére. Ha nem félnének az amerikai atombombáktól, az oroszok már ma megrohannák Nyugat-Európát és egyre-másra kikiáltanának az európai országokban demokratikus kormányzatot, ami alatt ők kommunista kormányzatot értenek. A franciák nélkül Kézenfekvő az elgondolás, hogy ezek után Franciaország nélkül kell az európai védelmet megszervezni. A nyugatnémet kormány máris ezt a megoldást ajánlja. Követeli a teljes’ függetlenséget, amiben benne van a felfegyverkezés szabadsága is, úgyszintén a megszálló idegen katonaság távozása, illetőleg csak oly idegen (amerikai) haderők tartózkodása német földön, amelyeknek erre a német kormány engedélyt ad. Nem jött váratlanul . . . A franciák kiugrása a közös európai védelemből nem érte váratlanul a többi szabad nemzetek kormányait. Erre az eshetőségre számítani kellett és számítottak is. Most kitudódott, hogy Amerika kormánya már három év óta készítette és elraktározta a Manilában, a Fülöp Szigetek f ővárosában megkezdődött azoknak a kormányoknak konferenciája, amelyek együttes védekezést terveznek a kommunista hatalmak, Kína és Oroszország, esetleiges újabb támadása ellen. A konferenciát Amerika hívta egybe és azon részt vesznek: Anglia, Ausztrália és New Zealand, Franciaország, az ázsiai országok közül pedig a Fülöp Szigetek köztársasága, Thailand (Sziám) és a mohamedán Pakisztán köztársaság. Már ez a felsorolás mutatja, hogy Ázsia szabad népeinek legtöbbje nem hajlandó beállni a közös frontba; India vezetésével a semlegesség álláspontjára helye zik edneik, egyetértenek Nehru indiai miniszterelnökkel abban, hogy békésen meg kell férniük egymás mellett a kommunista és a nem-kommunistá országoknak, mert máskülönben elkerülhetetlen egy világháború, amely az atom- és hidrogénbomba korszakában úgyszólván a rvilág pusztulását vonná maga után. A manilai konferencián nem vesznek részt: India, Ceylon, Burma, Indonézia szigetország, Japán, Korea, Formosa és Indokina —, vagyis az ázsiai népek nagy többsége távoltartja magát a közös védekezés tervbevett megszervezésétől. És még azok aaz országok is, amelyek képviseltetik magukat Manilában, nem katonai szövetkezést kívánnak, hanem csak szoros együttműködést, elsősorban gazdasági kölcsönös támogatást és csak veszély esetén közös katonai akciót. Dörögnek az ágyuk Még meg sem nyílt a manilai konferencia, amikor a kommunista Kina ágyuk torkából hallatta a szavát. Kinai tüzérség a szárazföldről bombázott két kis szigetet, amelyeket Csiang nacionalistái tartanak megszállva. Öt óra alatt körülbelül 5000 ágyulövés érte a kis szigeteket és pekingi jelentés szerint sok kárt tett a bombázás. Ez kinai kommunista részéről annak bejelentése volt, hogy ők addig nem akarnak békét, amíg nem végeznek a kinai nacionalistákkal. Persze Csiang nacionalistáival végezni csak úgy lehet, ha a kommunisták elfoglalják Formosa szigetét —- és ennek útjában áll az amerikai hadiflotta. Európa védelme Ugyanakkor Európában a helyzet még teljesen tisztázatlan. A közös védelmet uj utakon kell keresni, miután a francia parlament elvetette a közös európai hadsereg eszméjét és tervét. Ha nem lesz közös hadsereg, csak nemzeti hadseregek lehetnek, köztük egy rős német haderő. Ez világos. 'De nemcsak a franciák irtóznak a német militarizmus feléledésétől, hanem — mindenki más is. Olyan megoldást kell keresni, hogy létrejöhessen ugyan egy hatalmas német katonai erő, de előre biztosítani kell azt, hogy ez nem fog az ‘‘ősi ellenség” Franciaország ellen fordulni. A franciák ilyen garanciát látnának abban, ha Amerika köfegyvereket, amelyeket a németek kezébe adunk, mihelyt a német fegyverkezés kérdése aktuálissá váiik. -Persze a dolog nem oly egyszerű, hogy Franciaország kihagyásával teljesíthetjük a németek kívánságait: a függetlenséget és fegyverkezést. Mert Németország katonai megszállásában a franciák is résztvesznek s ők csapataikat Németországból csak önszántukból vonnák vissza. Tehát tovább is tárgyalgyalni kell a franciákkal, de — nem kesztyűs kézzel, mint tettük eddig. felezné magát, hogy állandóan tart Európában amerikai katonaságot. De vannak sokan Franciaországban, akik még ezt sem tartják kielégítő megoldásnak és ellenzik a németek felfegyverzését. A franciáik idegenkedése a német mil'itarizmsiutól érthető, hiszen országukat 1870 óta háromszor is feldúlta a német katonai túlerő. Szovjet intrika A szovjet persze nem tétlen. Újra. meg újra a német kérdés békés megoldását sürgeti — a maga módján: úgy, hogy az orosz és a nyugati megszálló katonaság vénüljön ki Németország valamennyi zónájából és azután a nyugati és a keleti (kommunista) német kormány rendezzen országos választást és alakítsanak meg egy egységes német kormányt. Sokan vannak Nyugat-Németországban — köztük a szocialistáik —, akik ezt a megoldást elfogadhatónak tartják, mert úgy vélik, hogy más megoldás országuk egységének megteremtésére nincsen. És a franciák közül is sokaknak tetszik a további orosz terv, hogy a megalakítandó egységes német kormány semlegességre kötelezze magát és következésképpen lemondjon a felfegyverkezésről. A szabad világ azonban ilyen megoldást nem fogadhat el, mert az a. veszély forog fenn, hogy amerikai, angol és francia megszálló katonaság távollétében az oroszok, akiknek hadserege a határon lenne, Csehszlovákia sorsára juttatnák a “semleges” Németországot. Mendes-France francia miniszterelnök nemsokára Washingtonba jön s meg fog kísérelni egy megoldást a német kérdésiben,, amely Franciaország biztonságát és Nyugat- Európa védelmét garantálja. E pillanatban a helyzet úgy Európában, mint Ázsiában zavaros; még senkisem látja a kivezető utat. JÖNNEK AZ OROSZOK! A háború után a Holland Kelet-India szigetországból alakult független Indonézia köztársaság politikailag középuton áll a szabad világ és a világkommunizmus közt. A szigetország tele van belső ellenségekkel, akik a szovjet érdekében alattomos aknamunkát végeznek. Gazdaságilag Indonézia függ az ázsiai piacoktól és főleg a nagy kinai piacot nem hanyagolhatja el. Ez a magyarázata annak, hogy Indonézia vonakodik csatlakozni az Amerika irányítása alatt folyó ázsiai védelmi szervezkedéshez, semleges akar maradni a két vetélkedő tábor közt. Ebben a kényes politikai helyzetiben érthető megdöbbenést keltett Jakarta fővárosban, hogy útban van Indonézia felé Zsukov, az újonnan kinevezett szovjet nagykövet, hatvan főnyi személyzettel. Indonéziának Moszkvában a nagykövetségen^ mindössze hét tisztviselője van, miért küld a szovjet egy egész bandát? —kérdik az indonéziaiak. Persze tudják, hogy miért: Azért, mert'a szovjet követségek egyben kémirodák is. Diplomatáik és kémeik részére negyven épületet béreltek ki az oroszok Jakarta fővárosban.----------------«V -VOL. 32. ÉVF(A . Ay a szabad világ ■ mm tr A vede met Aisíai szövetségről tanácskoznak a FUlöp ■ \: £íg - •^.«»■casaa-KERESKEDÉS AZ ELLENSÉGGEL A sokáig vitás kérdést, hogy helyes-e, ha fokozzuk a gazdasági forgalmat, az árucserét a szovjet országokkal, eldöntötte kormányunk a múlt héten, főleg európai szövetségeseink sürgetésére, akiknek szükségük van egyes keleteurópai országok termékeire, még inkább azonban ipari cikkeik számára nagyobb piacra. Minthogy a ^ gazdag Amerikának aránylag kevés áru behozatalára van szüksége, nem lehetett tartósan gazdasági bojkott alatt tartani a szovjet országokat; és amit megengedünk másoknak, azt magunk is megengedhetőnek tartjuk. Ennélfogva Weeks kereskedelmi miniszter majdnem felére vágta le azoknak az árucikkeknek listáját, amelyeket eddig nem volt szabad szovjet vagy csatlós országba szállítani. Mindez a szovjet országokra vonatkozik, a következők kivételével: Kína, Észak-Korea és Észak- Indokina. Továbbra is teljes mértékben megmaradnak a tilalmak oly árukra nézve, amelyek a szovjet országok katonai hatalmát növelnék. Nem nagyvásár! _______________ Még meg sem indult a szabadabb árucsere a szábad és szovjet világ közt, de már most kételkednek a gazdasági körök abban, hogy a szovjettel való kereskedelem nagy méreteket fog ölteni. Erről Szó sem lehet két okból - először azért, mert a szovjet országoknak csekély a vásárlóképességük, és másodszor azért, mert orosz irányítás alatt mind a csatlós országok lázasan fejlesztik iparukat s igy nincsen szükségük nagymennyiségű import árura.
