A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-26 / 48. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tha GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America >eolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VA ROSI ELET, AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FUGGETLENSEG VOL. 32. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0, péntek, 1954 november 26. EGYES SZÁM ÁÍIA 10 CENT 'No. 48. SZÁM ISTEN ÉS A HIDBOGÉNBOMBA Talbott államtitkár az arlingtoni Nemzeti Teme­­metőben, az Ismeretlen Hősi Halott síremléke előtt megemlékezve az eddigi háborúk hősi halottairól, rámutatott arra, hogy azok a fegyverek, amelyek ezeknek a hősöknek halálát okozták, szinte gyerek­játékoknak tekinthetők, összehasonlítva az atomkor pusztító masináival. A VILÁG VÉGE . . . A hidrogén bomba — mondta a légierő állam­titkára — oly szörnyű erejű, hogy egyetlen napon el tud pusztítani nem egy hadsereget, nem egy nemze­tet, hanem egy egész földrészt — embert, állatot, nö­vényzetet. Azt a rettentő pusztítást, amit ez a fegy­ver végezni képes, még azok sem tudják elképzelni, akik a hidrogénbombát megteremtették. Hogyan is lehetne elképzelni, hogy van egy bomba, egyetlenegy bomba, amely percek alatt több pusztítást végezne, mint a világháborúban használt valamennyi bomba együttvéve. SOHA! Ilyen pusztító bomba használatára még gondol­ni is istenkisértés. Ilyen bombának sohasem szabad robbannia, irtó munkát végeznie. De hogyan lehet ilyen bombának pusztításától az emberiséget meg­menteni? Csakis Isten segítségével. Csakis, ha a né­pek Isten segítségéért könyörögnek. Az emberiség jövője bizonytalanná válik, ha a vallásos érzület nem erősödik meg ezekben a sorsdöntő időkben. Csak Is-1 ten útmutatása vezetheti el az emberiséget arra az útra, amelyen élet és jólét van, nem pusztulás és tö­meghalál. TÜRELEM ÉS BIZALOM Meg kell felelni arra a kérdésre is: Hogyan óv­hat meg bennünket Isten a katasztrófától? Nem úgy, hogy isegitene nekünk az istentelen és istentagadó el­lenség elpusztításában. Hanem úgy, hogy erőt, türel­met, kitartást ad nekünk, hogy sakkban tudjuk tar­tani a háborúra készülő gonosz elemeket. TITÓISTA MARAD TITO A jugoszláviai kommunista párt hivatalos lapja jelentős külpolitikai cikkben megállapította, hogy az a viszony, amely a háború után Jugoszlávia és a szovjet között fennállt, nem újítható meg többé. Más szóval: Jugoszlávia nem lesz a szovjet csatlós or­szága. < Továbbá‘azt fejtegette a lap, hogy a szakítás Tito és Sztálin közt nem puszta összeveszés volt, ha­nem elszakadás a Sztálin által erőszakolt rendszer­től, amelyben Moszkva diktál és a gyengébb kom­munista állam engedelmeskedik. Jugoszláviának is fő gondja a világbéke meg­óvása, írja a lap, és hozzáteszi, hogy a béke csak úgy biztosítható, ha a terjeszkedés erői ellen (vagyis a szovjet ellen) egységesen védekezik a másik tábor. Ha tehát a szovjet a mostani “együttélési” politika időszakában azt hiszi, hogy minden el lesz felejtve és megbocsátva, — tévedni fog. Japán válság—amerikai segítség Japánnak kevés termékeny földje van, a nép megélhetését csak ipari termeléssel és kivitellel lehet biztosítani. Minthogy a kommunista Kínával való ke­reskedésnek mindenféle, főleg politikai akadályai vannak, a japán gazdasági élet úgyszólván állandó­an válságos helyzetben van. Amerika kénytelen se­gíteni, hogy az összeomlás elkerülhető legyen. A múlt héten Washingtonba látogatott el Yos­­hida japán miniszterelnök és 100 millió dollár ame­rikai gazdasági segítség Ígéretével tért vissza hazá­jába, ahol jobbról-balról támadják. Az amerikai gazdasági feleslegből kapja Japán a 100 millió dol­lár értékű termékeket, részben kölesönképpen, rész­ben — az iskolásgyerekek élelmezése és ruházása javára — ajándékképpen. Kapnak a japánok búzát, rizsét, árpát, tejport, dohányt és gyapotot. ÉLNI AKARNAK! De egy nemzet, akárcsak egy egyén, nem élhet ajándékból és kölcsönből. Japán csak úgy erősödhet meg, ha ipari termékeit a külföldön el tudja adni. Amerikában az érdekelt gazdasági körökben nagy az ellenállás az olcsó japán versennyel szemben, ide­­gendeknek a vámtételek leszállításától. Eistentower elnök az utolsó két évben próbálkozott a vámtarifa leszállításával, de a republikánus vezetés alatt állt kongresszus, — a déli demokraták segítségével — megakadályozta a liberális vámpolitika életbepteté­­sét. Az uj kongresszus a jövő évben valószínűleg több megértést fog mutatni külkereskedelmi problé­mák iránt. Be kell látnia mindenkinek, hogy nem le­het Japánt eltiltani a kommunista Kínával való ke­reskedéstől és ugyanakkor megnehezíteni a japán árucikkek behozatalát Amerikába. Chicago közelében a Glenview repülőtéren leszállt a sérült kétmotoros repülő­gép, amelyből az utasokat az ablakokon keresztül mentették ki. A negyven utas sértetlenül került ki a gépből. A magyar szovjetkormány szabadozibccsátotta Noel Field állítólagos amerikai kémet A szovjetvilág őserdejéből szokatlan hangok hallatsza­nak. Egy nagy kémkedési af­fér vádlottjait egymásután ártatlanoknak nyilvánították és szabadonbocsátották. Noel Field, az amerikai kül­ügyminisztérium volt tisztvi­selője, 1949-ben feleségével Hertával Budapesten járt. Ak­kor folyt a vizsgálat és a bűn­vádi eljárás Rajk László ma­gyar külügyminiszter ellen, akit azzal vádoltak, hogy “titó­­ista” ellenforradalmi összeskü­­vést szőtt a magyarországi szovjetkormány ellen s bűnös aknamunkáj ában segítőtársa volt Noel Field, az amerikai kémszervezet állítólagos tagja. Rajk Lászlót több társával együtt bűnösnek mondta ki a magyar népbiróság, Rajkot halálra Ítélték és kivégezték, több vádlottársát sokévi bör­tönbüntetésre ítélték, Noel Fieldet és feleségét pedig az­óta mostanáig, mint amerikai kémeket, fogságban tartották. Herman után Noel Noel Field és felesége sorsá­ról fivére Herman, clevelandi mérnök, akkor még nem tu­dott, elkezdett kutatni utá­nuk. Prágában, maj d Varsóban kereste őket. De Varsóban őt is bebörtönözték mint ameri­kai kémet és öt évig fogva tartották. Néhány hét előtt a lengyel kommunista kormány közhírré tette, hogy Herman Field ártatlansága kiderült, szabadonengedték, sőt szana­tóriumba utalták és nagy ösz­­szeggel kártalanították ötévi szenvedéséért. Most megszólalt a budapesti rádió is és közölte, hogy Noel és felesége is ártatlanoknak bizonyultak és szabadok. Szibériában- A Noel családnak még egy tagja ván a vasfüggöny mö­gött: Erika Glaser, Mrs. Wal­lach, Noel Fieldék adoptált lá­nya. Őt 1950-ben a berlini re­pülőtéren látták utoljára és a múlt évben ő élet jelt adott ma­gáról, közölte férjével, hogy Szibériában, az északi jégvidé­ken, a vorkutai kényszermun­katáborban a szovjet rabja. Az amerikai kormány ismé­telten felvilágosítást kért az ország kormányától Efika sor­sáról, de a Malenkov kormány az amerikai érdeklődést még csak válaszra se méltatta. Eddig tart a Field család históriája, és most nézzük mi rejlik a história mögött. Kommunisták vagy A4. an1ikommunistúkjfEg£w, A Field fi íiit ta­ker Chambers, az 'Amerikai kémszervezetnek volt tagja, később az amerikai kommu­nista üzelmek leleplező je, azt állította, hogy kommuniták. Ezzel szemben a szovjetorszá­gokban az amerikai imperia­lista ügynökeinek, kémeknek tartották őket. Akkoriban történt a szakadás a szovjet és Tito közt, a csatlós országok­ban, Magyarországban is, titóista összeesküvők után szi­matoltak és igy kerültek ho­rogra és ibörtönbe Fieldék. A végül is ártatlanoknak nyilvánított Fieldék sorsa ak­kor kezdett jobbrafordulni, amikor Lengyelországból a vasfüggönyön át a szabad vi­lágban átszökött Josef Swiat­­la a lengyel politikai titkosren­dőrség főtisztviselője, és Wa­shingtonba érve, leleplezte a jogtalan eljárást. Swiatlotól megtudtuk, hogy ő tartóztatta le annakidején Hermán Fieldet Varsóban — a lengyel szovjet elnökének, Boles'law Bierutnak utasítá­sára. De, mondja most, ő első perctől fogva ártatlannak tar­totta azt az embert, akit bör­tönbe vetett! Igazmondó hazug .. . Ez a leleplezés persze nem tetszett Lengyelország kom­munista urainak. Árulónak, hazugnak kiáltották ki Swiat­­lot. De Hermán Fieldet most ők is kénytelenek voltak ár­tatlannak nyilvánítani. Tehát Swiatlo nem hazudott. És tud­ták ők mind,.a lengyelek ép­pen úgy mint a magyarok, hogy a Field fivérek nem kém­kedtek, nem vettek részt a Rajk László féle állítólagos titóista összeesküvésben. De az oroszok megparancsolták, hogy a titóista összeesküvést összefüggésbe kell hozni az Amerikai kémszolgálattal és ezért engedelmesen -bebörtö­nözték és öt éven át börtön­ben tartottak embereket, akik nek ártatlanságáról kezdettől fogva meg voltak győződve. Ördögi gonoszsággal kormá­nyozzák ma a népeket Szibé­riától az Aldunáig mindenütt, ahol a szovjetcsillag éktelen­kedik az égen. _ ELLIS ISLAND JOBB VOLT... A New York Times közli Pearl Buck világhírű Nobel-dijas amerikai Írónő levelét a bevándorlók uj veszteglő-állomásairól. Miután Ellis Isi and ot kiürí­tették, a vizsgálat alatt levő bevándorlókat foghá­zakban helyezik el, például New York államban Westchester megye két börtönében, BÖRTÖNLAKÓK Ott a bevándorlókat úgy kezelik, mint a többi börtönlakókat, Írja Pearl Bück. Együtt vannak le­csukva gyilkosokkal és más gonosztevőkkel, ágyuk piszkos, élelmezésük rossz, csak rövid ideig szívhat­nak friss levegőt az udvaron és ugyanolyan munkára fogják őket, mint a bűnözőket. SZÉTSZAKÍTOTT családok A férfiak és a nők külön-külön fogházakban vannak s ezáltal a családok szét vannak^ szakítva. Egy román hölgy nem láthatja 12 éves fiát, mert a börtönszabályok szerint 16 éven aluliak a börtönla­kókat nem látogathatják meg. Az írónő attól tart, hogy az ilyen Ellis Island­­után állapotok kitűnő anyagot szolgáltatnak a kom­munista hazugságpropagandának s már csak ezért is hamarosan véget kellene vetni ennek az állapot­nak. MIT AKAB McCarthy? A-szenátus itélőszéke előtt, mint vádlott áll Mc­Carthy szenátor. Két súlyos vádat emelt ellene a Watkins szenátor elnöksége alatt a választás előtti hetekben ülésezett szenátusi vizsgálóbizottság: az egyik vád úgy szólt, hogy McCarthy vétett a szená­tus tekintélye ellen, amikor vonakodott megjelenni, 1952-ben, egy vizsgálóbizottság előtt, amely az ő gyanúsnak tetsző pénzügyeit akarta felderíteni. A másik vád az, hogy súlyosan sértegette és gyalázta Zwicker tábornokot, a világháború sokszorosan ki­tüntetett hősét. A Watkins bizottság azt ajánlotta a szenátus­nak, hogy e két súlyos visszaélése miatt bélyegezze meg McCarthyt. Ő CSAK TÁMADNI TUD? Most folyik a szenátus külön ülésszakában a vi­ta erről az ajánlásról. McCarthy nem védekezik, ha­nem támad. Azt mondja, hogy Watkins republiká­nus szenátor, a vizsgálóbizottság töblbi tagjai és ál­talában mindazok a szenátusban és széles ez ország­ban, akik őt támadják, a kommunizmus ügyét szol­gálják ki. És ha ez még nem lenne rágalomnak elég erős, McCarthy ráadásul még hülyének és gyávának nevezi kollégáját, Watkins szenátort. mártír akar lenni Mit akar? Nem felmentő Ítéletet akar, mert hi­szen tudja, hogy felmentésre nem számíthat. A sze­nátorok feje felett a jóhiszemű néphez fordul, már­tír szerepében akar a nép előtt megjelenni. Mártír ő, akit azért vettek üldözőbe, mert ő — csak ő, egyedül ő— a kommunisták ellensége, mindenki más egy kö­vet fuj a kommunistákkal! Néhány barátja menteni szeretné McCarthyt a megszégyenítő megrovástól, de McCarthy még egy­re tetézi bűneit. Már a két vádpontot megtoldották egy harmadikkal: a szenátust megsértette a kommu­nista rágalommal és Watkins szenátort megsértette a “hülye és gyáva” jelzőkkel. ' körö^.vvye-1. A GOROMBA ÉS A RÉSZEG Néhány barátja még mindig kitart McCarhy mellett. Welker idahoi republikánus szenátor emlé­keztette a szenátust arra, hogy előfordultak a szená­tus méltóságát sértő dolgok a múltban is és nem csi­náltak abból ilyen nagy affért. Például elfordult, hogy egy szenátor részegen támolygott be az üléste­rembe és ki kellett kisérni onnan. (De az a részeg szenátor nem nevezte a haza többi bölcseit hülyének és a kommunizmus szekértolóinak.) VESZEDELMES KÉZSZORITÁS Mindenütt az országban szervezkednek és tün­tetnek McCarthy hívei, köztük a republikánus párt szélső jobboldali elemei. Milwaukeeban McCarthy oly lelkes fogadtatásra talált hívei körében, hogy egyik nagyon lelkes hívének erőteljes kézszoritása következtében jobbkarja megsérült. Emiatt pár nap­ra McCarthy kórházba ment és a szenátusi vita tá­vollétében folyt tovább. TAKTIKÁZÁS McCarthy könyökének megsérülése miatt a sze­nátus a vitát felfüggesztette, egyelőre 10 napra. De a vádlott szenátor kevésszámú hívei a szenátusban már most remélik, hogy sikerülni fog a vitát decem­ber 24-ig huzni-halogatni döntés nélkül. Már pedig, ha december 24-ig nincs döntés, ezt a vizsgálatot már csak a jövő évi, demokrata vezetés alatt álló kon­gresszus folytathatja és fejezheti be. Ebben az eset­ben a McCarthy-tábor az elkövetkező két éven át, az uj elnökválasztásig, egyre hajtogathatja majd, hogy “McCarthy szenátort keresztrefeszitették a de­mokraták, mert ő harcolt a kommunisták ellen.” A demokraták persze világosan látják, hogy er­re megy ki a játszma és ezért mindent el fognak kö­vetni, hogy a republikánus vezetés alatt álló szená­tus ítélje el a republikánus McCarthyt. Mendes-France Washingtonban Pierre Mendes-France, a francia miniszterelnök, tengerentúli útja során előibb a nagy francia lakossá­gú Kanadába látogatott el, aztán eljött Washington­ba, ahol a világpolitika nagy problémáiról tanácsko­zik és főleg azon igyekszik, hogy megnyerje Ameri­ka bizalmát. Mindjárt megérkezésekor hangsúlyoz­ta, hogy Franciaország nem fog eltévedni az úgyne­vezett semlegesség útvesztőjében, hanem a szabad nemzetek táborában akarja a helyét elfoglalni. Amerikába a miniszterelnök; a feleségével jött, aki már éveket töltött itt, a háború idején, amikor Mendes-France odahaza harci repülő volt a francia ellenállási mozgalomban. bűntársa—nem volt bűnös! A kivégzett Raik László

Next

/
Oldalképek
Tartalom