A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-05 / 45. szám

A JO PAiZTOS T-IK OLDAL V1LÜUABOL A FÄGYÄSRÖL Irta: Dr. Beck Soma ■ A mi éghajlatunk hőmérsékletének évszakok szerint való változása egy nagy csomó betegségnek kutforrása. Azok a betegségek, amelyeket meghű­lésre vezetünk vissza, olyankor lépnek fel, amikor a szervezet a hőmérséklet hirtelen, átmenetnélküli vál­tozásának van alávetve. Innen az, hogy a legtöbb u. n. szezon-betegség a gyors átmenetek évadjában lép fel, olyankor, amikor pl. egy szép meleg, nyárias őszi napot egy nyirkos, hűvös őszi nap vált fel, vagy ami­kor egy zimankós téli napra egy langyos, olvadást­­hozó tavaszi nap következik. A legtöbb ember saját tapasztalataiból jól ismeri a tavaszi és őszi nátha, garat-, gége- és légcsőhurutnak, csuzos fájdalmak­nak kellemetlenségeit, vagy a még súlyosabb és ha­sonlóan ez évszakokban leginkább virágzó fertőző gyermekbetegségeknek pusztító hatását. Mindezek­nél a meghűlés többnyire csak alkalmi okul szolgál a betegség kitörésére, előkészíti a szervezetet arra, hogy a betegség tulajdonképeni okozója, a ibakte­­rium kifejthesse romboló munkáját abban a szerv­ben, amely a meghűlés hozzájárulása nélkül ellen ( tudott volna állani, le tudta volna küzdeni a kóroko- 1 zó baktérium káros munkáját. f De vannak évadbetegségek, amelyeket a hőmér­séklet hirtelen változása egymagában, minden más­nak hozzájárulása nélkül okoz: ilyen legfőképpen a fagyás, annak különböző könnyebb vagy súlyosabb formái. A fagyás azokon a testrészeken szokott jelent­kezni, amelyek részint fedetlen voltuknál fogva job­ban ki vannak téve a hőmérsékletingadozás hatásá­nak, részint távolabb esvén a vérkeringést fentartó legfőbb szervtől, a szívtől, bizonyos körülmények kö­zött kevésbé jól láttatnak el vérrel, kevésbé jól táp­­láltatnak. Innen van az, hogy többnyire vérszegény, gyenge véredényrendszerü egyének hajlamosak a fa­gyáéra és ezek is főleg a serdülő korban, amikor a gyors növéssel nem tud lépést tartani a vérképző­­szervek munkája. Leggyakrabban tehát a kezek és lábak, főleg azok ujjai, az arc kiálló részei — az oiTcsucs, fülkagylók és fülcimpák — fagynak el. A fagyás, mint az imént mondottakból követke­zik, a bőr vérereinek megbetegedése a hideg beha­tása alatt. Ha valamely testrészünk hirtelen, átme­net nélkül, alacsonyabb hőmérséklet hatása alá ke­rül, akkor a véredények rövid időre összehuzódnak, azután pedig elernyednek, kitágulnak, a vérkerin­gés ennek folytán lassúbbá válik, sőt vérpangás kö­­zetkezik be, ami a pangásos ib őrgyulladás, későbbi stádiumban bőrelhalás tüneteit hozza létre. Megtör­ténhet, hogy fagytól gyulladt bőrön gennyezés, fáj­dalmas fekélyképződés, sőt nagyobb területre kiha­tó bőrelhalás- és leválás lép fel. Az ilyen súlyosabb formái a fagyásnak szakszerű orvosi kezelést, nem ritkán sebészi beavatkozást igényelnek, mig a köny­­nyebb és gyakoribb fagyási gyulladásnál okszerű házi kezeléssel is nem ritkán ugyanazt el lehet érni, mint az orvos segítségével. Otthon, a fütött szobában a láb lehetőleg köny­­nyen legyen öltözve, csak vékony harisnyával, nyári cipővel fedessék. Az utcára való kimenés előtt azon­ban jó meleg cipővel, esetleg a vékonyabb cipő fölé húzott posztóból készült hócipővel láttassák el. Ez­által mérsékeljük, ha egészen el nem is kerüljük a nagy hőkülönbségnek, amely a fütött szoba és az ut­ca levegőjének hőmérséklete között van, a lábra va­ló hatását. Kerüljük a szabadban való álldogálást, inkább kissé gyorsított járással iparkodjunk a vén keringéést élénkíteni. Kezeinket is jó keztyükbe dug­juk, mielőtt az utcára lépünk, ha fütött helyiségbe kerülünk, ne rohanjunk azonnal a meleg kályhának, hanem a keztyüket és felső-cipőt levetve fokozato­san melegítsük fel kissé lehűlt végtagjainkat, ha csak azt nem akarjuk elérni, hogy a nagy melegnek a hideg kéz és lábra való gyors behatása folytán vég­tagjaink elfagyjanak. Ez ugyan ellenmondásnak lát­szik, de azoknak alapján, amiket a hőingadozásnak a vérerekre való hatásáról mondottunk, érthetővé válik. Az orr és fülek persze bajosan fedhetők be — az utóbbi még inkább, különösen gyermekeknél sap­kával, fülvédővel. A fagyás enyhe fokánál arra kell törekednünk, hogy az elfagyott testrészeknek pangó vagy lassúbbá vált vérkeringését élénkítsük. E célra különböző iz­gató szerekkel való dörzsöléseket ajánlanak. Célsze­rű a kámforos vagy levendula-spiritysszal a sósbor­­szesszel való bedörzsölés, egyéb hijján a melegí­tett puha szövettel való dörzsölés is jó szolgálatot tehet, ellenben az a nagyon elterjedt hit, hogy a hó­val való bedörzsölés meggyógyítja a fagyási, min­den alap nélkül való. A különböző u. n. fagybalzsamok, amelyek ke­reskedésekben kaphatók, sem egyebek, mint valami bőrizgató szert tartalmazó kenőcsök — többnyire pe­rui balzsamot vagy illatos olajakat tartalmaznak — s ép ezért egyik-másik be is válhat. Mégis ajánljuk, hogy ezek közül csak azok használtassanak, amelyek­nek összetételét, ha nem is a beteg, de orvosa ismeri és használatukat jóváhagyta. A fagyott kezeket és lábakat célszerű minden este lefekvés előtt 8-10 per­cen át füröszteni s mindjárt utána jó melegen beta­karni. A vízbe 1-2 kanál timsót is tehetünk. Ha az elfagyott testrészek kifekélyesedtek, ak­kor az ilyen házi kezeléssel nem érhetünk célt, ha­nem orvosrá kell bízni bajunkat, aki a szükségnek megfelelően valami kenőesös kötést fog alkalmaz­ni vagy esetleg sebészileg fog beavatkozni. HASZNOS IDŐTÖLTÉS Magunk dolgozunk — magunknak Mindjobban elterjed az a szokás, hogy az amerikai pio­nírok példájára, magunk vé­gezzük el azt a munkát, amit — különösen a bevándorlók— az asztalosra, a szerelőre, a kőművesre bíztunk. Elszán­tan és átszellemülve, ahogy azelőtt csak tenni,szpályához vagy kuglizóhoz közeledtünk, nekifogunk a vízvezeték csap­jának a megszoritásához, de még motoros csolnakok össze­­kalapálásához is. A “Végez­zük el magunk” divatja úrrá lett a nemzeten. Két gazdasági oka is van az uj sport elterjedésének. Az első: a szakmunkások magas órabére. “Én csak két dollárt keresek óránként, mért fizes­sek a szerelőnek három és fe­let olyasmiért, amit magam is elvégezhetek szombat dél­után?” A másik ok inkább lé­lektani. A legtöbb ember, kü­lönösen a fehérgalléros pol­gár, ritkán teremthet valami kézzelfoghatót, amire büszke lehet. De most már milliók gyönyörködhetnek a tapétá­ban, mit minden gyűrődés nél­kül, a saját kezükkel ragasz­tottak fel, a megreparált ka­rosszékben, amiben minden félelem nélkül elterpeszked­hetnek. Építőipari és szerszám-gyá­rak hamar megszimatolták a meginduló uj amerikai kon­junktúrát. Olyan készleteket hoztak forgalomba, amelye­ket a műkedvelő lakásdiszitő, asztalos és szerelő előképzett­ség nélkül, erőlködések nélkül is azonnal használatba vehet. Szerszámok a srófhuzótól a villamos szivattyúig a közön­ség rendelkezésére állanak. A “Magad uram, ha nincs szol­gád” elvének követői az utol­só évben eladott festékek 75 százalékát, a tapéták 60 szá­zalékát, a csempék 50 száza­lékát vásárolták meg. Vannak természetesen koc­kázatok és akadályok, amelye­ket a műkedvelő “handyman” nek át kell hidalnia. Millió­­számra kellett* karcolatokat behegeszteni és izomlázakat kiheverni. Sok előszobában sántítanak a lőcslábu székek és sok pincéből hangzik fel az elkeseredett kiáltás: “Fel­adom a harcot, hívjátok el a szerelőt.” Arról is hallottunk, hogy Seattleben két úri “ha­jóács” nagy fáradsággal ösz­­szeeszkabálta a tök életes yachtot és gyönyörűen kifes­tette. Csak amikor a pincéből az utcára akarták vinni, de­rült ki, hogy kicsi az ajtó és nagy a yacht. A gyakori tévedések, koc­kázatok és a sikertelenségek ellenére is, a “Csináld meg ma­gad” mozgalom állandónak Ígérkezik. Sok millió dollárra rúg az összeg, amit évenként szerszámokra s íelszerelések­­sekre költenek Amerikában. Akinek háza van, deszkapa­dot, ' fúrógépet, gyorsfürészt is vesz hozzá. Akik eddig azt képzelték magukról, hogy fizi­kai munkára alkalmatlanok, rájönnek arra, hogy "nem­csak hogy el tudják végezni az egyszerűbb javításokat, hanem örömük is telik benne. Lehet, hogy ez egy sport múló divatja lesz, mint az aranyhal tenyésztés vagy a kanaszta, de az elmeorvosok máskép vélekednek. Azt állít­ják, hogy az emberek ösztönö­sen fejlesztik azt a tehetségü­ket, hogy veszély esetén egy­­magukban is megállják a he­lyüket. Mások szerint a moz­galom tudatalatti lázadás a tulságba vitt munkamegosz­tás rendszere ellen. Bárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy szombatonként a köny­velők, szobafestőkké, az orvo­sok kertészekké, az ügyvédek szerelőkké vedlenek át. Az uj amerikai szokás tér­hódítása bizonyára érdekli a külföldet is. Az ott elterjedt vélemény, hogy az átlagos amerikai szabad iaejét éjjeli mulatóhelyeken, a lóverseny­téren, vagy legjobb esetben szabadtéri moziban tölti el, önmagától megcáfolódik, ha az uj divatról beszámolunk. Common Council Philadelphia, Pa. MANAYUNK, RIDLEY PARK, LESTER lro<lan»tS: SZÉKELY ZOLTAN 1811 N. FranfeU» St. — T»l. FRemoat 7-6205 — Phil.d.lribi*, (*„ AMERIKAI TOKÉ KANADABAN (Canadian Scene)* Egyik hazug jelszavuk a kanadai kommunistáknak, hogy a ka­nadai ipar és a kanadai mun­kásság és fogyasztók az Egye­sült Államok tőkéjének ki­­uzsorázottjai. Voltak idők, amikor a ka­nadaiak nem túlságosan örül­tek az Egyesült Államok pénzügyi befolyásának és a nemzeti büszkeség azt köve­telte, hogy többet tegyünk magunkért és kevésbbé. függ­jünk a mások tőkebefekteté­sétől. De jelenleg nincs elég pénz az országban ahoz, hogy a különféle iparágakat és nyersanyag forrásokat kifej­leszthessék. Amerikaiaknak 8,600 mil­lió dollár tőkéje van jelenleg beruházva kanadai ipartele­pek és kanadai nyersanyag források kifejlesztésében. A nagy gépi-üzemek, a hatalmas villamos készülék- és felszere­lés gyárak, néhány biztositó társaság — ezek mind nagy­részt amerikai tőkével mű­ködnek. Néhány százmillió dolláros tőke van befektetve bányákba, olajkutakba, vas­érc termelésbe, és igy tovább. A hatalmas aluminium tele­pek Kitimatban, British Co­lumbiában és a vasérc tele­pek Labradorban jórészt ame­rikai tőkével dolgoznak. Más­részt kanadaiak tartják ke­zükben a bankokat, vasúttár­saságokat, repülőjáratokat, a nagy áruházak legtöbbjét. A Toronto Star, amelyrő nem lehetne elmondani, hogy a nagy üzleti vállalatok barát­ja vezércikkében ezt mondja: Nem kérdéses, hogy a mi gazdasági életünket nagy­ban befolyásolja az a tény, hogy ipari életünk fontos ré­szei amerikai kézben vannak. De hogy ez a befolyás ártal­mas lenne, mint ahogy sokan aggályoskodnak, az más kér­dés. Hiszen a tetemes ameri­kai beruházások nélkül lehet­­ne-e életszínvonalunk olyan magas, mint amilyen jelen­leg? Tőke-beruházások — bár­honnan erednek is — képezik a fűtőanyagot, amely gazda­sági növekedésünket táplálja. Ez fejleszti ki gazdag olaj- és ásvány-anyag forrásainkat, ez építi számunkra Kitimatot és a St. Lawrence tengeri utat. Amerikai tőke nélkül sokkal lassúbb lenne a fejlő­dés. És az eddig tapasztalt gyorsütemü fejlődés nélkül életszínvonalunk sokkal ala­csonyabb lenne. Bárhogyan mérlegeljük is ezeket az itteni amerikai tő­ke-befektetéseket, nagyon fontos meglátni azt is, hogy az idegen tőke-beruházások aránya erős csökkenést mu­tat. 1939-ben például még nem kanadaiak kezében volt Kanada iparának 39 százalé­ka. 1951-ig a növekvő kanadai tőkeberuházások ezt lecsök­kentették 32 százalékra és je­lenleg ez valószínűleg még ala­csonyabb. Más szavakkal, kanadaiak kezében van iparuk legna­gyobb része. És ahogy növek­szik népességünk s növekszik nemzeti jólétünk, várhatólag vele növekszik önállóságunk is. Mert a nagyobb jólét hoz­zásegít bennünket, hogy mind több és több iparágat és nyersanyag forrást vegyünk .ulajdonunkba. Mindazonáltal, mig ez az idő elérkezik, okunk van rá, hogy hálásak legyünk azért a bizalomért, amivel az ameri­kai tőke-befektetők vannak Kanada iránt. Mert az ő segít­ségük nélkül Kanada nem vol­na az az ország ami ma. 601 MILLIÓ KÍNAI TOKIO. — A peipingi rá­dió szerint Kína lakosságának száma meghaladja a 601 mil­liót. Több a férfi, mint a nő az országban. A tengerentúl élő kínaiakat is maguk közé számították a vörös népszám­lálók. OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemorvosa előírását gondosan és pontosan teljesítjük. Szemüvegeket iavitunk, szorosabbra csinálunk. — Előirt üveget megfelelővel pótolunk PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. L. V. PROHASKA — Magyarul beszélünk. 9915 Euclid Ave.. Cleveland, Ohio CE 1-4961 22580 Lake Shore Blvd. RE 1-5779 3550 Warrensville Center Rd. SK 1-0112 Már fentebb említettük, hogy leginkább vérsze­gény, gyorsan fejlődő serdülő gyermekek szoktak fogékonyak lenni a fagyással szemben. Ezeknél leg­jobb orvosság a fagyás megelőzésére vagy a már fel­lépett baj gyógyítására az alapbántalomnak,^ a vér­­szegénységnek megfelelő kezelése. A test edzése, tor­­názás és mérsékelt sportüzéssel, hidegvizkura, jó táp­lálkozás és túlzott szellemi munkától való tartózko­dás, a legjobb óvó és gyógyitó eljárás. E mellett csu­kamájolaj, vas- és arzénkészitmények kitűnő szol­gálatot tehetnek, amelyeknek szükség szerint való megválasztása az orvos feladatát képezi. SZÜRETI BÁL November 13-án, szomba­ton este szüreti bált rendez a Munkás Dalárda a 1144 N. 4th St. egyleti helyiségben. Did­­rincz Gusztáv hires trentoni zenekara fog játszani. Finom magyaros ételekről, hűsítő italokról és igazi óhazai szü­reti hangulatról gondoskodni fog a figyelmes rendezőség. “RIADÓ A KÁRPÁTOKON” December 5-én, vasárnap délután 4 és este 7 órai kez­dettel, két előadás keretében mutatjuk be a Riadó a Kár­pátokon cimü magyar kultur­filmet a Jótékonysági Egylet nagyteremben, 1435 German­­ton Ave. ELSŐ MAGYAR REF. EGYHÁZ Lelkész: Dr. Tóth Sándor Istentisztelet november 7- én, vasárnap 10 órakor. Az egyház jegyzője Mower Sán­dor, 306 Chandler St. KÁVÉDÉLUTÁN November 14-én, vasárnap a Szent Szív r. k. templom alatti teremben Mrs. Szabó, Mrs. Kolos és Mrs Engel ká­védélutánt rendeznek a tem­plomuk javára. SZÉKELY ZOLTÁN NOTESZÉBŐL A Nők Bs. Egylet impozáns keretben megtartott jubileu­máról az ünneplő közönség egy feledhetetlen szép est em­lékével távozott a Jótékony­­sági Egylet díszterméből. A múlt szombati magyar rá­dió műsor keretében szép ma­gyar nótákkal üdvözölték Pa­­lencsár Elemértnét, Mondok Helent, Mrs. Andot, Stefcsen­­ko Marilynt, Kozma Sándort és ifj. Kulisz Istvánt. Dr. Mihályi Elemérné egy kislánynak adott életet a Uni­versity kórházban a múlt hé­ten. A Női Bs. Egylet elnöke, Újházi Lajosné, hálás köszö­netét mond az egylet tisztvi­selőinek és tagjainak a lelkes együttműködésért az arany­jubileum rendezésében, az ün­neplő közönségnek, az egyleti és egyházi vezetőknek és ma­gánosoknak, akik megjelené­sükkel megtisztelték az egy­letüket, továbbá a magyar sajtónak és rádiónak. ÁRPÁD BÁL November 24-én, szerdán este tartja még az Árpád Egy­let Thanksgiving Day előtti őszi bálját a Jótékonysági Egylet dísztermében. MAGYAR KISLÁNYOK SIKERE AChapel of Four Chaplains kápolnában — amelyet a há­borúban egy megtorpedózott hajó négy különböző vallás­felekezetekhez tartozó tábori papjának hősi halála emléké­re állítottak fel — október 24-én a United Brotherhood emléknapi istentiszteletet tar­tott. Ez illő alkalom volt a fe­lekezeti és nemzetiségi kü­lönbségek félretételével a nemzeti egység demonstrálá­sára. Az istentiszteletre a Chapel vezetőségének f e 1 k é résére Horváth László elvitt egy njolc magyar kislányból álló Első Magyar Női Betegse­­csoportot, csinos magyar ru­hában, s ez a szép csoport nagy tetszéssel találkozott. Istentisztelet után a kislányok résztvettek a Philadelphiai gélyző Egylet 50 éves jubileu­mán és elénekelték az ameri­kai és a magyar himnuszt. Itt is nagyon tetszettek, sok tap­sot kaptak. MAGYAR FOGORVOS RENDELŐ ÓRÁK: Reggel 9-től este 8-ig Vasárnap előzetes jelentésre Di, G. F. FARKAS 1012 N. 5th Street Phone Market 3539 Philadelphia, Pa. GYÁSZ ESETÉN figyelmes kiszolgálást kaphat ANTON B. URBAN Magyar temetkezési vállalat modernül berendezett gyászkápoinájában 1428 GERMANTOWN AVE. PHILADELPHIA, PA. Telefon: ST 7-3447 äliami vizsgálat felfedezi a veszély! LINOLEUM INGYEN LERAKVA INLAID linóleumot a padlóba cementezzük. ABLAK ROLLÓK (WINDOW SHADES) Mértékre készítve és ingyen feltéve. Kitűnő munkát adunk! PHILA. FLOOR COVERING CO. 895 NORTH 6th ST. PHILADELPHIA, PA. Telefon: MARKET 0433 Ha bármilyen alkalomból kifolyólag VIRÁGRA van szüksége forduljon bizalommal Edw. J. Colahan virágkereskedőhöz 410 W. Girard Avenue Philadelphia, Pa. Tel. MA 7-1462 Az ön biztonságáért Ezt a kocsit a tulajdonos idejében hozta fi felülvizsgálatra. Észrevette, hogy a fé­kek elmozdultak helyükről és két lining hi­bás . . . úgy, hogy egy síkos talajon szük­ségessé váló hirtelen lefékezés halálát okozhatná. AZT HITTE, hogy kocsija si­mán átmegy a felülvizsgálaton ... és há­lás volt a bölcs állami felülvizsgálati tör­vényért. Ma felülvizsgálás HOLNAP BIZTONSÁGOS HAITAS NE kacérkodiék a veszéllyel—Vizs­gáltassa meg kocsiiát a mostani kö­telező vizsgálati időszakban. Gondos­kod iék arról, hogy télidőben az álla­milag ióváhagvott felülvizsgálat ré­vén biztonságban tudjon haitani. Vizsgáltassa meg kocsiiának “ve­szély” nontiait — FÉKEK — KOR­MÁN YKERÉK — WHEEL ALIGN­MENT — TÜKRÖK — SZÉLVÉ­DŐ ABLAK TISZTÍTÓ — ABLAK­ÜVEGEK — DUDA — A KERE­KEK — KIPUFFOGÓCSŐ — LÁM­PÁK.. MAKE SURE YOUR CAR IS SAFE­­THEN DRIVE IT SAFELY HIVATALOS VIZSGÁLATI IDŐ KEZDETE NOVEMBER 1. VIZSGÁL­TASSA MEG KOCSIJÁT, HOGY TÉLEN BIZTOSAN HAJTHASSON COMMONWEALTH OF PENNSYLVANIA Department of Revenue JOHN S. FINE, Governor OTTO F. MESSNER Secretary ef Revenue CCLOf’EL C. M. WILHELM Comnissioner of Pennsylvania Steife Police A TUDOMÁNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom