A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-11-05 / 45. szám
Ö-IK OLDAL a jo pAsztoh Pünkösd után 22. vasárnap. EVANGÉLIUM. Szent Máté 22. fejezet, 15—21. szakasz. Az időben elmenvén a farizeusok, tanácsot tartanak, hogy megfogják Jézust beszédében. S hozzá küldték tanítványaikat a Heródes-pártiakat, mondván: Mester, tudjuk, hogy igazmondd vagy és az Isten útját igazságban tanítod és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? . . . Tudván pedig Jézus az ő álnokságukat, mondá: Mit kisértetek, ti képmutatók? Mutassátok meg nekem az adópénzt. Azok pedig hozónak neki egy dénárt. És mondá nekik Jézus: Kié ez a kép és ez a felírás? Mondák neki: A császáré. Akkor mondá nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. SZENTBESZÉD Az emberek manapság nem egy Ízben és nem egy dologban épen úgy járnak el a vallásbeli kérdésekkel, mint ahogyan a mai szent evangélium szavai szerint a farizeusok jártak el magával az Ur Jézussal szemben. Kérdést intézned az illetékesekhez, sőt hangoztatják még azt is, amit a farizeusok mondottak Krisztusnak: “Mester, tudjuk azt, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanítod, és nem törődöl' senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét’’ s mégis. —sajnos, de igaz —, sokan nem azért kérdezik az illetékeseket, hogy megtudják, mit kell cselekedniük, hogy azután azt jó lélekkel kövessék is, mint ahogy a farizeusok sem azért kérdezték Krisztust, hogy Ót kövessék, hanem azért, hogy kísértsék. Az igazság keresése minden dologban, de kivált az istenes dolgokban az embernek és pedig minden embernek a legnagyobb és legszentebb kötelessége. Minden igazságban van azonban egy általános érvényességű elv, amelyet mindenkinek el kell fogadnia és ez az elv az, hogy adjuk meg mindenkinek azt, ami őt megilleti. Ezt hangoztatja az Ur Krisztus is az igazságot kereső farizeusoknak, amikor azt mondja: “Adjátok meg, ami a császáré, a császárnak és ami Istené, az Istennek.” Ezt kell hangoztatniok a ma igazságot keresőknek is. Ennek igy kell lenni a családi életben és a munkásviszonyban, valamint a társadalmi életben is; másszóval mindenütt az egész vonalon, ahol az emberek egymással érntkeznek, ahol ember emberrel áll szemben ... Elsősorban a családban ... A gyermeket megilleti a szülei részéről az, hogy eltartsák, de viszont a szülők jogos igénye az, hogy a gyermek engedelmeskedjék. A férj megkövetelheti feleségétől a hűséget, de ugyanakkor a férjnek sincsen jogcíme arra, hogy feleségét bármiben is megcsalja. A feleség megkívánhatja azt, hogy megbecsüljék, de csakis akkor, ha maga is megbecsüli önmagát. Sem a férjnek, sem a feleségnek nincs arra joga, hogy a másikától egyszerűen eltartassa magát, hanem igen is: kölcsönösen az a kötelességük, hogy egymást mindenben segítsék. Másodsorban a munkásviszonyban. A munkásnak joga van az igazságos bérre, a jó bánásmódra, de viszont kötelessége is a becsületes dolgozás. Avagy fordítva, amint a munkaadónak joga van arra, hogy becsületes munkát kapjon, ép úgy kötelessége, hogy a munkással — méltányosan bánjon. És a társadalmi életben! ... Ha viselem tisztemet, teljesítenem kell az azzal járó kötelességeket is. Ha mástól jó pénzt várok, jó anyagot is kell azért adnom. Ha elvárom, hogy más tőlem bocsánatot kérjen, meg kell neki bocsátanom. Ez a kép nem egy Halloween tököt ábrázol, hanem a Union Oil Company Wilmington California-! olajtároló telepét, amely 80,000 hordóolaj elraktározására alkalmas. Kivont Pál ol«n onoiniíii nti» karácsonyi segítő akció A MENEKÜLT MAGYAROK JAVARA A Katolikus Liga közleményé Az Amerikai Magyar Katolikus Liga szociális téren egyik fő feladatául tözte ki azon magyar véreink megsegítését, kik a kommunista rémui'alom elől menekülve, Európa szabad földjén a menekültek sivár, nyomorúságos életét kénytelenek élni. Nem tudván a vasfüggönyön keresztül megfelelő segítséget nyújtani szeretteinknek, kötelességünknek érez^ zük figyelmünket azon nehéz sorban élő magyarok felé fordítani, akije Európában a menekültek keserű sorsát viselik és nagy számban még ma is táborokban morzsolják le napjaikat szürke reménytelenségben és lelki csüggedésben. A magyar menekültek ügye nemzeti probléma, mely megoldást sürget. A megoldás minden magyarnak egyformán kötelessége. Gondoljunk sok ezernyi szerencsétlen véreinkre, kikre a nélkülözés, éhezés és ruhátlanság szomorú karácsonya vár. Kötelességünk ezel karácsonyára t e h etségünk szerint egy kis fényt és meleget sugározni. Nem sokat kérünk, csak használt ruhaneműt, vagy egyéb használati cikket, élelmiszert és pénzadományokat. Ezen adományokat kérjük eljuttatni legközelebbi magyar plébániára. Ha nem volna magyar plébánia a közelben, úgy rövid értesítésre a Katolikus Liga címmel ellátott címkéket küld, amelyeket a csomagra ragasztva leh Ezerkilencszáz éve annak, ! hogy Szent Pál Kisázsiából át- i kelve Európába, a tengerpart j közelében lévő Philippiből el- ] indult a mai Szalonikibe és ott ; kezdett működni. ( Ebben az időben negyvenöt, legfeljebb 50 éves lehetett, de I külseje szerint már alighanem öregedő, megviselt ember benyomását keltette, mert már Damaszkusz óta is jó tizenöt éve futotta a maga hatalmas pályáját a világban. Azonkívül1 élete, a damaszkuszi fordulat előtt sem volt kényelmesnek mondható. Az ifjúságára vonatkozó tör téneti kutatások már majdnem mind bizonyosságát engedik sejteni, hogy a jeruzsálemi templom napjainak és rabbijainak ahhoz a missziós csoportjához tartozott, amely a zsidóság hitének a pogányok közt való terjesztésében is látta Izrael jövendőjét és a leendő messiási ország megalapozását. A názáreti Jézus fellépésének és működésének három esztendeje alatt ő, a fiatal tarzuszi rabbi, akinek gyerek- és ifjúkora a Törvény kietlen tanulásával telt el: keleti téritő utakon járhatott, a zsidóságnak a Jordánon túli szétszóródási-.területén és valószínűleg ezért nem találkozott annakidején Jézussal. Jeruzsálembe való visszatérése után már az apostolokvezette formájában találkozott a kereszténységgel, s lépett könyörtelen üldözőinek sorába. Az ő gyakorlati lángesze pillantotta meg legelőször és legtudatosabban azt is, hogy a Jeruzsálemből 'szétüldözött keresztényeknek mindenüvé való szétrajzása tulajdonképen a kereszténység el te rjedését szolgálja, ha nem irtják őket uj helyeiken; ezért ajánlkozott, hogy vállalja ezt a feladatot éppen a Jordánon túli részeken, amelyeket ismert. Ezért küldette magát Damaszkuszba. Mikor öszvéren kilovagolt a damaszkuszi kapun át, el kellett haladnia ama kőhalom mellett, melyet jelenlétében dobáltak a görög származású Stephanos vértanú csontjai fölé, mikor még alig sejtette, hogy annak munkáját fogja folytatni a világban. Az ut innen fölfelé vezet, majd elvonul Béthel mellett, amely Benjámin törzsének volt valaha székhelye. Az ő családja is Benjamin törzséből származott, de ekkor még ő sem tudhatta, hogy ő maga lesz az, akiben be fog teljesedni Jákobnak Benjámin törzséről való jövendölése. Jákob mikor haldokolt, sorra megáldotta fiait és mindegyikről megmondotta, mi lesz utódainak a sorsa, vagy pedig ki lesz a belőle származó legjelentősebb egyéniség. Amint a haldokló aggastyán előtt zsúfolt homályos képekben tolongott mindaz, ami legkedvesebb fiai utódaival történni fog: látomásában talán megpillantotta az öszvéren Jeruzsálemből Damaszkuszba lovaglót, aki a maga szerepét üldözéssel fogja kezdeni, de azután áldást hoz mindenkire. íme ez Jákob jövendölése: “Benjamin törzséből való lesz az az erős Farkas, aki kimegy vadászni és eleséget hoz onnét összes testvéreinek!” A törzs történeti léte ekkor már századok óta megszűnt, csak egyes családok tudták magukat leszármazóinak köztük az övé. is, Valóban: egész mivoltában volt valami a legnagyobb egyéniségek villámszerűén ható erejéből. A damaszkuszi fordulat után szinte éles pengeként fordult szembe azokkal, akikhez idáig tartozott s uj testvérei szinte félnek attól a villámszerű valamitől, ami belőle árad. Ezért első damaszkuszi működése után három évet kelH^jt-nié az arab sivatag kietlen magágyában és valószínűleg itt tette szembajossá, rövidlátóvá a sivatag kemény, vörös pora. De ugyanezen három év alatt hatol teológiai lángelméje Krisztus alakjának mint Messiásnak teljes dogmatikai élményéig. Utána rövid időre visszatért Damaszkuszba és úgy kell megszöktetni őt Jeruzsálembe. S mivel megjelenik, villamossággal telik el körülötte a légkör, azért elküldik haza, a kisázsiai Tarzuszba; még az első kikötőig is elkísérik, csakhogy biztosak legyenek abban, hogy elment. Pedig ekkor már megpillantotta küldetését. Életének legkegyetlenebb megpróbáltatása minden bizonnyal az volt, hogy neki, a világtörténelem egyik legnagyobb méretű személyes energiájának, most éveket kellett vesztegelnie szülővárosában. De végre azután eljött az ő ideje, elhívták pontosan arra, amire hivatva volt, pogányokat téríteni, először Antiochiába, majd Ciprus szigetére, onnan Kisázsiába. A magas kisázsiai fensikon pásztorkodó és földmivelő kis parasztnép, a galata nép volt az első nemzet, amely Krisztusé lett a 45-től 48-ig tartó első missizós körút három éve alatt,. (Folytatjuk.) A PÁPA A BŰNÖZŐKRŐL Anemzetközi bűnügyi rendőrségi bizottság, amelyben 50 nemzet kriminológusai vannak képviselve, multheti konvenciója alakalmából megjelent Pius pápa castel-gondolfoi vidéki székhelyén. A pápa előadást tartott részükre a bűnvádi eljárással kapcsolatos kérdésekről. H a n g o ztatva, hogy a bűnözőkkel, különösen a foglalkozásszerü gonosztevőkkel senkisem rokonszenvez, mégis a megtorló eljárásnak nem szabad igazságtalannak lennie. A letartóztatsánál, a kihallgatásoknál szigorúan be kell tartani az előírásokat. Kínzás, narkotizálás elítélendő, nemcsak azért, mert az emberi természettel ellenkezik, hanem azért is, mert az hamis valomásokra vezethet. Megemlítette a pápa, hogy a kínzást már I. Miklós pápa a tizenkettedik században elitélte. HAMILTONI BÚCSÚ A hamiltoni Sz. Mihály magyar gör. kát. egyházközség, november 7-én ünnepli temploma védőszentjének, Szent Mihály arkangyalnak ünnepét. A már híressé vált hamiltoni Sz. Mihály búcsú ünnepségeinek nagyszerűségét ebben az esztendőben még emelni fogja az a tény, hogy ugyanakkor fogjuk ünnepelni a Pius pápa által elrendelt Mária Évnek fő ünnepségét. Ez lesz a kanadai magyar gör. katolikusság ez évi Mária ünnepe. Az ünnepség sorrendje: 8- kor utrenye, fél 11-kor ünnepi nagymise, utána diszebéd, 6- kor vecsernye, utána vacsora, majd az ifjúsági szórakozása kitűnő zenekar muzsikájára. egyenesen a newyorki központi raktárba küldeni. Az Amerikai Magyar Katolikus Liga az európai magyar menekültek segélyezését pártpolitikai és felekezeti különbségeken felülálló szellemben oldja meg. Éppen ezért szeretettel hívunk minden amerikai magyart, hogy pártállásra és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, érezze át kötelességét, jöjjön segítségünkre és vegye ki a részét közös nemzetmentő műnkből. Father Kiss Gyula, elnök, ; Ms gr. Szabó János, alelnök. Baál prófétáinak lemészárlása Pünkösd után 22. vasárnap. EVANGÉLIUM. Szent Lukács 16, 1—31 Mondá az Ur e példabeszédet: Vala egy gazdag ember, bársonyba és bíborba öltözködő, és mindennap fényesen lakmározó. És vala egy Lázár nevű koldus, ki annak ajtaja előtt feküdvék, rakva fekélyekkel, s kívánva jóllakni csak a morzsalékokból, melyek^ gazdagnak asztaláról hullottak; még az ebek is éljövének, nyalván az ő fekélyeit. Lön pedig, hogy meghala a koldus, és az angyalok által Ábrahám kebelébe vitetek. Meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. Pokolban pedig felemelvén szemeit, midőn a kínokban vala, látá Ábrahámot távolról, és Lázárt az ő kebelében; és kiáltván, mondá: Atyám Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy vízbe mártván ujjahegyét, enyhítse meg az én nyelvemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrhám: Fiam, jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlóképen a rosszakat; most pedig itt vigasztaltatik, és te gyötörtetek És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, sem onnan ide át ne jöhessen nek. És mondá: kérlek tehát, atyám, küldd el őt atyáin házába; mert öt atyámfia van, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is e kínok helyére. És mondá neki Ábrahám: Van Mózesok, és vannak prófétáik, hallgassák azokat. Amaz pedig mondá: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a holtak közül hozzájok menend, bünbánatot tartanak. Mondá pedig neki: Ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül feltámad, annak sem hisznek. SZENTBESZÉD A dúsgazdag ember a földi életben süket volt a szegény Lázár kérésére, úgy a másvilágon a dúsgazdag ember kérése lett visszautasítva, sőt még fájdalmainak nagyítására szemrehányásokkal is lett illetve. Ábrahám ugyanis a dúsgazdag embernek eszébe juttatta a nyomorult Lázár iránt tanúsított viseletét és emlékeztette őt előbbi életére, mondván: Fiam, jusson az eszedbe, hogy elvetted a jókat földi életedben. Te midőn lakmároztál, nem akartál megemlékezni Lázárról, sem az Istenről, sem a mennyországról, sem a pokolról; ámde most emlékezzél vissza a te lakmározásaidra, amelyek téged az örök szenvedés örvényébe sodortak . . . Emlékezzél meg arról, hogy te még földi életed folyama alatt kivetted a magad részét, tudniillik a földi javakat, melyeket te valódi javaknak tartottál, elhanyagolva a menynyei javahat, mint amelyek tőled távol voltak s reád nézve teljesen idegenszerüek. Miután a pokolban szenvedő dúsgazdag ember mindezeket tudomásul vette, még egy kéréssel fordult Áibrahámhoz, mondván: Kérlek tehát, atyám, Ábrahám: küldd el Lázárt a földön élő atyám házába, mert öt atyámfia van és tegyen Lázár azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is a kínok helyére. S mondá a pokolban szenvedő dúsgazdagnak Ábrahám: Van Mózesük s vannak prófétáik, hallgassák azokat. Ez előadott példabeszédből az az erkölcsi tanulság tárul elénk, hogy a gazdagok ne bizakodjanak el földi javaikban, mint amelyek mulandók és a halál végét jét azoknak; azért ne csüggjenek azokon, hanem minden bizalmukat a jó Istenbe helyezzék és Isten iránti szeretettről földi javaikat részben a szegények gyámolitására fordítsák. Rettenetes az Isten Ítélete és borzasztó az örök kárhozat kínjainak gondolata. Föl nem érhetjük eszünkkel a kárhozat kínjainak nagyságát; kimondhatatlan az és irtózatosabb minden elgondolható fájdalomnál, melyet e földön tapasztalhatunk. Az örök kin sohasem enged nagyságából és soha meg nem szűnik. INDOKÍNAI katolikusok DÉL FELÉ VÁNDOROLNAK Vietnam indokínai ország északi részéből, amely a fegyverszüneti egyezmény alapján kommunista uralom alá került, többszázezer család a déli országrészbe vándorolt át. De a tömeges vándorlás nem volt teljes, sokan északon rekedtek. Most e megrekedtek közül körülbelül 15,000 katolikus egy tengerparti halászfaluban gyülekezett, ott vártak francia hajókra, amelyek elvinnék őket a déli országrészbe. Kis csónakokban, tutajokban várakoztak, és amikor megpillantották a farneia hajókat, oda eveztek. A franciák sorra felvették őket és az áttelepítési akciónál nagy segítség volt két amerikai partraszállási hajó, amelyet az amerikai hadvezetőség e célra bocsátott a franciák rendelkezésére. A két hajó egyenkint 1300 menekültet helyezett biztonságba. A menekülő katolikusok több csónakján a fehér-sárga pápai zászló lengett. FARMER ASSZONYOK SZIVES FIGYELMÉBE A földmivelésügyi minisztérium vizsgálódott annak a kérdésnek tisztázása céljából, hogy a falusi, illetőleg városi élet mennyiben befolyásolja a nők testalkatát. A vizsgálat eredménye az, hogy a városi nők karcsúbbak, mint a farmer asszonyok. Ennek oka az, hogy a városban élő nők kevesebbet esznek és különösen mészben és B-vitaminban szegény a kosztjuk. A városi nők átlag napi 1780 kalória tápanyagot fogyasztanak, a farmon élő nők sokkal többet. ezerkilencszáz évvel ezelőtt
