A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)
1954-06-25 / 26. szám
A JÓ PÁSZTÓ* PASS 7. OLDAL TITlf A Történelmi 111 Ivrl mre<;énym IRTA: BOROSS VILMOS — S ha nem ölné meg Szulejmánt? — János Zsigmondot a hódoló menet alkalmával lelövöm. — S ha sikerül Mária hercegnőnek a szultánt eltenni láb alól? — Visszavonulunk szépen. — És nem mennél János Zsigmondhoz? — Nem. — Férjhez sem mennél soha? — Azt mondtam, azt Ígértem, — szólt Mariáka a szót erősen megnyomva, hogy tiéd leszek, ha Szulejmánt megölöd. — Ezzel azt akarod mondani . . . — Hogy előzd meg Mária hercegnőt. Az ő lelkét ne nyomja ilyen teher, hiszen ő idegen Erdélyben. Ha te ölöd meg a szultánt, a honfi keze lett véres és az nem bűn a hadak istene előtt. — Értelek Mariska, értelek! A szultánt én ölöm meg! Menj, keresd fel atyádat, várjátok be a reggelt. Mária hercegnőt visszaküldöm s reggel köztetek leszek. Balassa Mihály Mária hercegnő Után sietett. — Fenség, — szólt Balassa, midőn a hercegnőt utolérte, forduljon vissza, a szultán életét én fogom kioltani. — Félek, nem tud kelmed hozzáférni, — felelte Mária és megállott. — Menjünk együtt, végezzünk együtt. — Előbb én, azután fenséged. — Jól van. Előbb kelmed próbálja a gyilkot Szulejmán mellébe döfni, s ha nem sikerül, jövök én. — Nyújtsa karját, fenség. Az ezüst páncélba öltözött hercegnő és a fekete páncélos Balassa, kart-karba öltve keresztülvágtak a csatatéren és török ruhákat kerestek. A zimonyi csatatér fölött szelíd fénnyel ragyogott a hold. Sugarai bevilágították a messze tájat s az eltemetetlen halottak sápadt és véres orcái, megüvegesedett szemei rémesen meredtek a holdvilágos éjszakába. Balassa Mihály és Mária bajor hercegnő, kart-karba öltve lépdeltek a göröngyös földeken, a halottak és súlyosan sebesültek sokasága közt. Alkalmas török ruhákat kerestek, amelyekben Szulejmán császár táborába lopódzhassanak. Halottak és sebesültek, erdélyi magyarok és törökök, vegyesen feküdtek a szántóföldeken s a közeli erdő szélein. Nehéz sóhajtások, jajszó, könyörgés reszkettette meg a levegőt s tette borzalmasabbá a csatatér iszonyatos képét. Mária hercegnő lehajolt az egyik halk, elfúló fjangon jajgató sebesült magyarhoz. A katona sápadt arcán, a homloktól kezdve állig sjinnen le a nyakon végig vér szivárgott. Fején tenyérni hosszú seb tátongott, mind a két lábát elszakította afz ágyúgolyó, de azért élt még, eszméletnél volt és jajgatott. — Az ápolók és sebesült hordozók itt lesznek mindjárt, — vigasztalta Mária hercegnő a szerencsétlent. — Imádkozzál, hogy az Isten enyhítse fájdalmaidat. — Oh, az Isten elhagyott. Nem hiszem, hogy léteznék, különben nem hagyna igy kínlódni, — zúgolódott a sebesült. — Ne az Istent elmegesd előttem, jó lovag, annak a segítségét hiába várom. Te segítsél, te könyörülj rajtam. Oh, tégy jót velem, huzz kardot és szúrd keresztül a szivemet. — Nem tudom megtenni, szerencsétlen barátom, — viszonzá Mária hercegnő. — Talán a másik lovag, — könyörgött a sebesült tovább. Balassa végig nézett a szerencsétlenen. Lehajlott a földre, felvette a vitéz kardját és e szavak kíséretében tette a katona kezéhez : — Én nem tudlak megölni bajtárs ;* de ime itt a kardod, ha Istenbe vetett bizodalmád elhagyott, talán lesz még annyi erőd, hogy önmagad kivégezd. — Szívtelenek! Embertelenek! Kegyetlenek! —fakad ki a sebesült kínos hörgéssel. — Önfeláldozó hazaszeretetemért még csak egy kegyelemdöfést' sem érdemelek. Balassa és Mária tovább haladtak. — Látja fenség, — szólt Balassa mélyen lehangolva, — itt a vitézség és hősi elszántság másik képe. A hős vérben fagyva, emberfeletti kínnal, segély és ápolás nélkül. A győzőt megtapsolják, kitüntetésekkel, koszorúkkal halmozzák el, de a sebesült jaiszavát nem hallja senki, segélyére nem megy más, csak a halál, ez is későn, hogy a hősnek ideje legyen a pokol minden kínját még a földön keresztül elszenvedni. Oh, a csataterek borzalmai iszonyúak, s enyhíteni csak egy dolog tudná — az emberszeretet. Mária hercegnő visszafojtott lélegzettel s folytoriosan jobbra-balra figyelve, haladt tovább a sebesülték és halottak közt. Az imént említett sebesülttől kissé távolabb valaki megfogta Balassa Mihály kardját. Mind a ketten, Balassa és a hercegnő, visszafordultak. A földön, három tarfejü holt török véres testén -—fiatal parasztasszony feküdt hanyatt. Kurta piros szoknyája tele volt vérrel, mellén ketté volt szakítva a virágos kelméből csinált, aranysujtásos pruszlik és hófehér keble szabadon látszott. A hófehér kebel baloldalán azonban fekete foltsötétlett s a folt körül vastagon szivárgott az aludt vér. — Mihály, — susogta a sebesült asszony halHan és megtört üvegesedő szemeit Balassára meresztve,;— állj meg, az Isten verése legyen teljes . . . legyen teljes azzal, hogy utolsó perceimben látlak, fenn a magasban, páncélos lovagként, mig én itt fetrengek a földön, elhagyatva, egyedül, súlyos sebbel borítva. — Tercsi, — rebegte Balassa meglepetten. \— Te vagy az? .. . Oh, ne fájjon a halál, Erdély szabadságáért halsz meg s haláloddal megváltod minden Bűnödet. A sebesült asszony — Pipacs Tercsi volt. — Haragszol, még mindig haragszol? — kérdezte Tercsi alig hallhatóan. — Nem is haragudtam reád, Tercsi, soha! Tégéd a szenvedély és a pénzvágy vezérelt. Nein illettünk össze s jobb volt idejében kiábrándulni. Szívesen segítenék most rajtad, de nem tudok, a szultán táborába kell mennem. De hátunk mögött jönnek már a sebésülthordozók, majd intek nekik és ők bevisznek a varosba ápolás végett. — Rajtam emberfia nem segíthet többé, Mihály, — mondotta Pipacs Tercsi szomorúan. — A golyó mellemben van s mire megvirrad, halott és dermedt leszek én is. A haza szabadságáéit halok meg, igazad van s ez megkönnyítheti utolsó perceimet. Jer, hajolj le hozzám, csókolj meg, engesztelő és bucsu-csókod legyen ez, hiszen szerettél egykor, az én két karombari volt a mennyországod . . . Oh, be régen volt. . . talán nem'is igaz, hogy úgy volt... — Isten áldjon meg, Tercsi! — felelte Balassa magára nyugalmat erőltetve. Talán felépülsz még és akkor keress fel, mint markotányosnő megkapod jutalmadat. És most ime itt a bucsucsók. Egykor szerelmi lázban égő ajkaid csókoltam, most a halál lehelletét fogom fel rajtuk. Isten veled, Tercsi! Isten veled! Balassa féltérdre ereszkedve, lehajolt a haldokló asszonyhoz és megcsókolta. Mária hercegnő meghatottan nézte ezt a jelenetet. Szemeibe könnyek tolultak, megsiratta, kiről csak azt sejtette, hogy valamikor Balassa Mihály kedvese volt. Pipacs Tercsi megszorította Balassa jobbját s a holt törökre visszadőlve, halkan suttogta: — Köszönöm, köszönöm, Isten veled Mihály, légy boldog, nagyon boldog ... Balassa és Mária tovább haladtak. Az országút szélén egy földön fetrengő török integetett. Ennek az egyik karja és az alsó állkapcsavolt leszakítva. Rimánkodó hangjából és félkezével tett mozdulataiból Balassa és Mária azt vették ki, hogy ő is kegyelemdöfésért esdekel. Valóban borzalom volt ránézni e csonka, véres emberre. De kinek volna lelke, szive ahhoz, hogy az ilyen szenvedőt leszúrja? Szótlanul haladtak el az integető és jajgató török mellett. Az országutra értek. Innen már el lehetett látni a város túlsó oldalán levő török táborba. — Szédül a fejem a látottaktól. — jegyezte meg a hercegnő és kék strucctollas sisakját levéve, megsimogatta verejtékes, sápadt homlokát. — Pihenjünk, hercegnő. Forduljon arccal a városnak s ne nézzen a halottak rémes orcáira. — Mi lesz a török ruhákkal? — Mig fenséged pihen, én gyorsan levetkőztetek két halott törököt. — Végezzen gyorsan s menjünk mielőbb e szörnyű helyről. — Igen, menni fogunk, még pedig a leggyorsabban — szólalt meg egy erős férfi hang a hercegnő mögött. — Ah, bátyám, te vagy? — kiáltott fel Mária hercegnő meglepetve. — Mit keresel itt? Miért jöttél utánam e borzalmas helyre? A bajor herceg összeráncolta szemöldökeit és szigorú tekintettel nézett Mária hercegnő szemeközé. — Miért jöttem? — szólt bosszúsan. — Azért, mert te megtébolyodtál, elment az eszed, bolond vagy, tökéletesen bolond. — De kedves bátyám, hogy ejthetsz ki ilyen durva, nyers szavakat? Csillapulj, türtőztesd magad, nem vagyunk egyedül. — Ki ez? — kérdezte a herceg Balassára mutatva. — János Zsigmond? — Nem az vagyok, — felelte Balassa szerényen. — Pedig épen olyan a pofája. (Folytatjuk) 5 éves iucsoni kisfiú 24 órán ái bolyongott a Cataline hegyekben, ahol eltévedt. Hűséges kutyája akadt másnap a nyomára. Detroit és környéke ÜSZT0K 1ST VAX a Szabadság képviselője Michigan államban és Toledo, Ohioban Iroda: 835 S. West End — Detroit 17, Mich. Telefon: AV 2-3979 Lakás: 1053 Goddard Road Wyandotte, Mich. Oltómester DETROIT, Mich. — Árvay István (Zemplén m., Zemplén) a Chamberlainen már 72 éves, de még ma is nagy reménykedéssel ol tógát ja facsemetéit szép kertjükben, pedig úgy gondolja, hogy azoknak gyümölcséből nem sokat fog enni. Legutóbb egy virágfába oltott körtét sikeresen, velük" együtt én is kíváncsian várom, hogy milyen gyümölcsöt fog az a fa teremni. Árvay István feleségének ritka szép neve van: Templom Mária (Szatmár megye, Jánk), aki ugyancsak nagy buzgalommal segít férjének gondozni szép kertjüket. Volt rikkancs, zenészprimás és cimbalmos DETROIT, Mich. — Sulimán Miklós a VanderbIlten ma az egyik legöregebb amerikás magyar. Amerikába még 1899-ben jött az Ung megyei Kisgejőczről. Trenton, N. J.-ben rikkancs volt előbb, azután zenekart szervezett fiatal magyar társaival. Volt ő prímás is meg cimbalmos is a zenekarban, mikor melyikre volt szükség. Detroitban is sokáig játszott zenekarával 40- 45 évvel ezelőtt, tudomása szerint már abból a zenekarból csak ketten élnek, ő és Kendrovics András, Ann Arborban. Suliman Miklós azt mondja: “Hej, azok voltak ám a szép idők, amikor 2-8 napos lakzikat csaptak régen a Delrayban amagyarokés mink huztuk azokban a talpalá valót.” Neje Bernáth Anna (Abauj megye, Ájból való) S könnyes zsemmel gondol vissza azokra a szép nyugalmas atombombákat nem ismert világra. Házasságot 1905-ben kötöttek Trentonban, a jövő év február 11-én lesznek 50 éves házasok. Szerelnék megérni aranylakodalmükat, amit három nős fiuk, egy férjes lányuk, 11 unokájuk, 4 dédunokájuk és rokonaik körében, a volt zenészorfmás és cimbalmos “vőlegény”, régi hangszereivel méjj? egyszer szívből, igazán elmuzsikálhatná mindkettőjük Kedvenc dalát. 55 eves házasok BELLEVILLE, Mich. — Lóspnczy Mihály (Ürményháza torontói) jómódú farmer és n^je Fodor Anna (Bóka Torontói) ez évben október 16- án lpsznek 55 éves házasok. Mindketten jó egészségben várják a nagy napot. Ötven éves i házassági évfordulójukat 4 közeli farmhallban közel 100 rokon, ismerős és jóbarátl körében 1949-ben tartották meg. Harminc töltött kakas!, egy hízott disznó és hordónyi itóka fogyott el äzon á környéken sokáig emlékezetes aranylakodalmon. Most jősszel is a három nős fiuk, egy férjes lányuk, tizenhat unokájuk, négy dédunokájuk és családjaik már készülhek jó szüleik 55 éves házassági évfordulóját illőképpen megünnepelni. Losonczyék 1899 október 16-án Bókán a rom. kát. templomban esküdték egymásnak örök hűséget. Éz a frigy immár 55 év óta tart teljes boldogságban és egyetértésben. Manapság olyan ritka ez, mint a fehér holló! Aranylakodalom BROWN CITY, Mich. — Dobay Pál és neje Kedves Mária tiszteletére junius 12- én 50 éves házassági évfordulójukra gyermekeik; Dobay Sándor, Mrs. Giza Louzon, Mrs. Mary Szabó, Dobayné testvére Markos Istvánné Kedves Ilonka, Mrs. Németh, Mlrs. Getyina, Mrs. Baksay Detroitból és családjaik és nagyon sokan rokohok, ismerősök jól sikerült aranylakodalmat rendeztek. A White Avenue- Hall kicsinek bizonyult, annyi sokan megtisztelték az ünnepelt aranylakodalmas házaspárt. Dobay Pál és neje 1907-ben jöttek Amerikába Szatmár megyéből Opájiból. Laktak Pennsylvániában, Detroitban, ahonnan kiköltöztek a kies pinconningi otthonukba, hogy nyugalomba vonulva közel legyenek gyermekeikhez, unokáikhoz. Az ünnepelt házaspár nagyon sok értékes és szép ajándékot kapott. 25 ÉVES HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ A hitvesi szeretetnek és megértésnek jegyében, szűk családi és baráti körben vasárnap ünnepelték meg id. Szaniszló István és neje, született Visney Ilona, 3028 S. Edsel Avenuen, Detroitban lévő otthonukban házasságuk 25-ik évfordulóját. A bensőséges, szép ünnepélyen jelen voltak és az ünnepelt házaspárt szép ajándékokkal és jókívánságokkal halmozták el. Nt*. Tóth Tibor a Magyar Református Egyház lelkésze; az ünnepelt házaspár gyermekei: ifj. Szaniszló István és Stallard Eiijahné, született Szaniszló Veronika és férje és a kisfiúk Kenneth; a jó komák; Pirigyi Lajos és leánya Plazynek Margit; Szénás Sándor és neje; id. Szaniszló Istvánné testvére Visney Károly és id. Szaniszló ■István édesanyja Mrs. Borbála Szaniszló. KARDOS JUDITH LETT A MISS SOUTHWEST JOURNAL A meghirdetett szépségversenyre hatan pályáztak: Kardos Judith, Tóth Lillian, Mandy Vilma, Wanda Russell, Elaine Pierce és Elaine Mondziel. Junius 7-én, hétfőn este a Hollywood színházban ült öszsze a bizottság, hogy a pályázók közül a Miss Southwest Journált megválassza. A bizottság döntése sorrend szerint a következő volt: Az első dijat nyerte Kardos Judith 289 Radamacher St.-en lakó magyar leányka, Kardos József és neje honfitársunk bájos leánya. Második lett a versenyben Tóth Lillian, harmadik Mandy Vilma. A többi pályázókat a bizottság elismerésben részesitette. A megválasztott Miss Southwest Journalt, Kardos Judithot egy szép rózsacsokorral jutalmazták, és a szépségkirálynőt megillető koronát özv. Pálos Ernőné tette fejére. A VÍZHASZNÁLAT KORLÁTOZÁSA DETROITBAN A Detroiti Városi Vízmüvek figyelmeztették a közönséget, hogy junius 10-tcI csütörtöktől kezdve korlátozva van a pázsitok öntözése. Laurence G. Lenhardt, a Vízmüvek igazgatója jelentése szerint a korlátozás szeptember 5-ig lesz érvényben, hacsak nem lesz szokatlanul hideg és nedves nyár. Miután csütörtök junius 10- ike páros számú nap, azokban a házakban, melyek házszáma páros, a nap minden szakában Öntözhetnek csütörtökön. ! Azoknak a házaknak lakói, melyeknek házszáma páratlan pénteken, junius IDén öntözhetnek, csütörtökön nekik nem szabad a városi rendelet értelmében öntözni. Kivételt képez vasárnap, mert azon a napon úgy a páros, mint a páratlan számú házakban egész napon át lehet öntözni, akár páros, akár páratlan számú napra esik vasárnap. LESINSKI RONGRESZMAN FELHÍVÁSA John Lesinski, Michigan állam 16-ik kongresszusi kerületének kongresszmanja, közölte, hogy a United Statt | Civil Service Commission 1954. julius 12-én, hétfőn Detroitiban előzetes vizsgát tart azok részére, akik az Egyesült Államok katonai és tengerészeti akadémián akarják az 1955-ik évben tanulmányaikat folytatni. John Lesinski kongresszman egy tanulót ajánlhat a West Point és egyet az Annapolisban lévő akadémiára. Pályázók, akik a 16-ik kongresszusi kerületben laknak és az akadémiai tanfolyamra való jelölésüket szeretnék elnyerni, küldjék be közvetlenül hozzá — Congressman John Lesinski, 1238 House Office Building, Washington 25, D. C. — a pályázatukat, melyben legyen benne a teljes nevük, címük, születésük helye és ideje. REGISZTRÁLJON, HOGY SZAVAZHASSON Augusztus 3-án lesznek a városi első választások, s hogy azon minden szavazópolgar szavazati jogával élhessen, regisztráltnak kell lennie. Kinek kell regisztrálni? Annak, aki már elmúlt 21 éves, de eddig nem szavazott, mert még nem töltötte be 21- ik életévét. Azután annak, aki 1952 január 1-je óta nem élt szavazati jogával, valamint annak, aki a legutóbbi szavazás óta nem lakik Detroitban abban a szavazati körzetben, ahol szavazott. Ez utóbbiak postán is elintézhetik regisztrálásukat olymódon, hogy aki nem élt szavazati jogával, annak be kell küldeni régi regisztrálási kártyáját és aki pedig lakást változtatott, annak be kell jelenteni régi és uj detroiti lakáscímét, az elköltözése idejét név aláírásával ellátva. Mindkét esetben azonban legkésőbb 1954 julius 6-ig (kedd) a következő címre: Election Commission, 110 City Hall, Detroit 26, Michigan. Nem kell azoknak regisztrálni, akik 1952 jannuár 1-je óta szavazati jogukkal éltek vagy lakásváltozásukat azóta már bejelentették a regisztrálási hivatalban és uj regisztrálási kártyát kaptak. A regisztrálás utolsó napja julius 6-ika, hogy szavazhasson augusztus 3-án a városi előválasztáskor. A regisztrálási hivatal a City Hallban nyitva van minden nap hétfőtől péntekig reggel 8 órától délután 4:45 óráig és szombaton reggel 8 órától déli 12 óráig. Junius 30, julius 1, 2, 3 és 6-ikán pedig regisztrálni lehet reggel 8 órától este 8 óráig. A Delray negyedben, S. West Detroitban lakók regisztrálhatnak naponta junius 30, julius 1-én, és julius 6-án déli 12 órától este 8 óráig a Fort-Green rendőrségi állo- I máson. Ci'YÁSZ.l KLKNiTftS Fájdalomtól megtört szivvel, de a jó Isten szent akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a szerető férj, apa, nagyapa, testvér és rokon, az Ung megye, Bártvai születésű __________ SIMON JÁNOS 69 éves korában, május 20-án meghalt. Temetése május 23-án ment végbe saját otthonából. Drága halottunkat a Lafayette Memorial Parkban levő sírhelyünkön helyeztük örök nyugalomra. LEGYEN ALMA CSENDES! Grindstone, Pa., 1954 junius hó. Gyászolják: özvegye, Simon Jánosné, született Novak Erzsébet, leánya Mary és családja, három fia: Frank, Joseph, Edward, valamint családjaik, öccse Simon István és három unokája valamint kiterjedt rokonsága ős jó barátai. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szivvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik a megpróbáltatásunkban vigasztalásunkra siettek és akik a temetésen megjelentek, vagy bármiben is segitség-ünkre voltak a szomorúság és fájdalom óráiban. AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉN NEKI! ÖZV. SIMON JÁNOSNÉ ÉS CSALÁDJA.
