A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)
1954-06-25 / 26. szám
PjLÚi 1 OLDAL ' 'v«»"—* A JO PLSZTüíl PÉTER ÉS PÁL az Egyház két hatalmas pilléié Pünkösd után 3. vasárnap evangélium Szent Lukács, 15, 1—10 pr Azon időben közeledének Jézushoz a vámosok és bűnösök,^ hogy hallgassák őt. És zugolódának a farizeusok és írástudók, mondván, hogy ez a bűnösökkel társalog és velük eszik. Mondá tehát nekik e példabeszédet, szólván: Kicsoda közületek az az ember akinek ha száz juha vagyon és elveszt egyet azok közül, ott nem hagyja a kilencvenkilencet a pusztában és nem megyen az elveszett után, míg meg nem találja azt? És amikor megtalálja, örömmel veszi vállára és hazamén vén, összehívja barátait és szomszédait, mondván nekik: Örvendjetek velem, mert megtaláltam az én juhomat, mely elveszett vala. Mondom nektek, hogy oly nagy' öröm lészen mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akiknek nincs szükségük bünbánatra. Vagy ha valamely asszonynak tiz drachmája lévén, ejveszt egy drachmát, nem gyujt-e világot, nem söpri-e ki házát és nem keresi-e szorgalmasan, mígnem megtalálja? És mikor megtalálta, nemde egybehívja barátnőit és szomszédait, mondván: Mondom néktek, hasonló öröm lészen az Isten angyalai közt egy megtérő bűnösön. SZENTBESZÉD Jézus szentséges szivének szenteljük a mai napot, amelyen az egész világon mindenütt fényes körmeneteket és ünnepélyes ájtatosságokat tartanak a szent Siv tiszteletére. A szív jelképe a szeretetnek. Most, amikor annyira hiányzik a szeretet az emberi szivekben, szinte gondviselésszerü ennek a titoknak megünneplése az Egyházban. A szeretetben rneghidegült embernek szívre van szüksége, hogy ismét lángragyulladjon és égjen benne a szeretet. Van-e vájjon a mai emberben szeretet? Nem tulzás-e azt mondani, hogy a szeretetnek olyan mostoha sorsa van csak? Valóban, ha csak úgy általában vesszük a szeretet fogalmát, éppen nem mondhatjuk hogy nincs, nagyon is sok van belőle, csak az a hibája, hogy egy kis szócskával is több van belőle, és igy kell helyesen leírni: önszeretet. Sok mindent szeretnek az emberek, de csak addig, amig saját maguknak jelent valamit, amiből haszon, élvezet, kényelem származik. Itt tehát nincs okunk a panaszra. Az önzés evangéliumának követői megszámlálhatatlanok. Jézus Szive, a szeretetnek lángoló forrása, éppen ennek a szeretetnek üzen hadat. Ugyanis ez a Szív kezdettől fogva másokért dohogott. Nem kereste a magáét, sőt arról egészen elfeledkezve, sietett másokat segíteni. “Nagyobb szeretete senkinek sincs, miint aki életét adja másokért”. Jézus csupán azért jött a világra, hogy ezt megtehesse és feláldozza magát érettünk a kereszt oltárán, hogy bennünket megváltson. Jézus Szive az igaz szeretet evangéliuma. Ha tudni akarjuk, könnyen elleshetjük tőle az igaz szeretet szabályait. Egészen más ez a szeretet és eltérő az emberekétől. r * * % Jézus meghal az emberi lelkekert, a világ fiai odadobják a lelkűket földi javakért. A mai világnak nyűg a gyerek. Ő pedig magához öleli a gyermekeket, mert azoké a mennyek országa. Megvetik, elítélik a bűnösöket és követ dobnak rájuk olyanok, akik talán még bünösebbek, de sikerül bűneiknek szennyét elfedni mások elől. Jézus felkeresi őket, hogy kihámozza őket a bűnök kötelékeiből. Jézus Szive a szegények barátja, szívesen tartózkodik közöttünk, sőt maga számára is a szegénységet választja. Milyen boldogság volna, ha Jézus szentséges Szivének a szeretete kiáradna minden lélekre! Junius végén ünnepli az Anyaszentegyiház a két apostol fejedelemnek, Szent Péternek és Szent Pálnak ünnepét. Haláluknak napja nem esik egy időpontra, a keresztény hagyomány mégis egyszerre ünnepli őket. Ezzel az egy napon való ünnepléssel kifejezésre jut, hogy elválaszthatatlanok egymástól, mert mindkettő teljes énjét és ennek az énnek minden idegrezdülését adta Krisztusért és Krisztus Egyházáért. Két oszlopnak, két olajágnak is nevezi a hagyomány őket, ki akarván fejezni, hogy az Egyház életének támasztó pillérei és erősségei. PÉTER Szent Péter halász volt. Az Ur egyszerű hívására tette le a hálót és követte a Mestert. Annak ellenére, hogy háromszor tagadta meg az Urat, mégis Egyháza fejévé tette Krisztus, hogy ezzel is megmutassa, hogy nem emberi erőkön nyugszik az ő legszentebb müve, az Anyaszent egyház, hanem magán az örök Igazságon. Bukásának ellenére is rajongó szeretettel csüng Mesterén és életének tragédiáját, háromszoros tagadását élete végéig siratja, úgy, hogy a könnyek árja barázdát von arcán. Keresztrefeszitették Néró uralkodása alatt.. Az első pápa, Krisztus földi helytartója, Róma püspöke vérének hullásával lett az Egyháznak tartó oszlopa. A világ legcsodálatosabb bazilikája, a római Szent Péter templom hirdeti az első pápa grandiózus nagyságát. Szent Pétert a művészet és tudomány egyaránt a lobbanékonyság emberének ábrázolja. Szenvedélyes volt, de ennek a heves és gyorsan határozó t e m peramenbumnak minden előnyét Krisztus szieretete mozgatta. Talán legszebb megmintázása és kifejezője az apostol egész lelkének a római Szent Péter bazilika kereszthaj ójának mellékoltárán levő ábra, amelyen az a jelenet van megörökítve, mikor Szent Péter a tengeren kivéti magát a hajóból és siet a Mesterhez. A mozaik mesterm'ü a habokkal küzködő Pétert ábrázolja, amint siet ahhoz, akinek adta életét. Nem tervez, nem nézi a veszélyeket, nem számol az alámerüléssel, neki elég, hogy látja Krisztust és máris beleveti magát a vízibe, hogy először érinthesse és üdvözölhesse. így lett Szent Péter sok minden mellett azoknak vezére, akik a krisztusi hitből nem csinálnak kalkulust, nem számitgatnak, vájjon érdemes-e hinni, vagy nem, vájjon előnyömre válik-e, vagy sem, hanem sietnek szivük szeretetével a Mester felé, veszélyen keresztül, halált megvetve, hogyha kell. A megalkuvó világban is élnek ilyen lelkek sokan. És ezek a nem-számitgató lelkek lesznek Istennek választott edényei, akiknek sze- 1 retetéért, hitéért, szivéért tekint le az Ur a nyomorgó emberiségre. PÁL Más világot hord szivében Szent Pál. Más területre hívta az Ur kegyelme, mások lettek adottságai. A nagy mesternek, Gamalielnek lábainál ül és ott szívja magába az ótestamentum szellemét. Szenvedélyesen rabja lesz ennek az ótestamentumnak és fanatikusan ellensége mindenkinek, ki az “idők teljét’’ várja. Nem hisz a Messiásban, a régi világmegrontójának látja, követőit, az első keresztényeket pedig a törvény meggyalázóinak. Ellenük fordul vad idomtalansággal és üldözi őket, valahol csak felbukkannak. Értékes egyéniségéért maga Krisztus száll le s emeli fel az ő szolgaságába Pált. A damaszkuszi utón leteriti és vaksággal sújtja, hogy ebből a leteritettségből, és vakságból uj életre hivja meg az Evangélium szolgálatára és hirdetésére. És Pál látóvá lesz. Kinyílnak szemei és be kell látnia, hogy nem volt helyes az az ut, amelyen járt, uj Istent kell szolgálnia, akit eddig üldözött, mert többre hivatott lelkét csak ennek az uj Istennek szolgálata elégítheti ki. Amilyen fanatikusan szolgálta az ót ö r vényt, megsokszorozott fanatizmussal lett szolgájává az uj testamentumnak. Világot jár be hirdetvén mindenütt Krisztus igazát. Ezért az igazságért hajtja fejét a hóhér pallosa alá Rómától nem messze, ahol ma a Trefontanoi 'trappista apátság áll. Szent Pál iskolapélda lett, egy világ számára. Örök példája azoknak, akik mindenütt keresik az igazságot, csak egyet hagynak ki kutató útjukból, Krisztus útját és az Egyház ösvényét. Évtizedeket szolgálnak a részlet, vagy féligazságok, sokszor a nyílt hazugság szolglatában, de mert többre hivattak, lenyúl értük Krisztus és emeli fel őket a sötétségből a világosságra. Csak kettőt kell megemlíteni a mi életünk legismertebbjei közül. Giovanni Papinit a halhatatlan olasz irót és Agostirio Gemellit, tudós franciskánust, a milánói Szent Szív egyetem rektorát. A sötétségben és ködben járt mindkettő, ott kerestek eszményt, tudományt, művészetet. Kutató ütjük az Egyház ölébe torkollott és kikötöttek Krisztusnál, mert rádöbbentek Szent Pál nyomán, hogy egyetlen célja és kutforrása minden bölcseségnek az életből sokaktól kihagyott Krisztus és letéteményese az Anyaszentegyház. h. Bennington nevű repülőgéphordó anyahajó a brooklyni Navy Yardban javítás alatt áll, A tragikus robbanás, amely a íedélseíén történt, 103 halálos áldozatot követelt. Szent Pál a ROMMEL EGYIPTOMBAN KÁIRO — Amíg Erwin Rommel, a németek legnagyobb — vagy legalább is leghíresebb tábornoka élt, életének minden katonai becsvágya az volt, hogy Egyiptomot elfoglalja. Montgomery marsai azonban El Alameinnél, Egyiptom küszöbén súlyos csapást mórt rá és Rommel hires “Africa Corps”-ja attól kezdve nem volt a régi többé. Múlt héten azonban Rommel ellenállás nélkül bevonult Egyiptomba, a hálála után. Rommel életéről és katonai tetteiről ugyanis egy német film készült, amelynek bemutatója most volt az egyiptomi fővárosban. A filmet egy német vállalat készítette és képzelhető, hogy alaposan kiszínezte a legnépszerűbb német tábornok életét. A német beszédet angolra szinkronizálták Egyiptomban, mert németül kevesen tudnak. A bemutató ünnepélyes keretek között ment végbe. Meg dent maga Naguib elnök és 1 ramal Nasser miniszterelnök, Egyiptom mai diktátora. A börtönben. kormány tagjai mellett ült a páholyban Lucie Rommel, a tábornok özvegye, aki közreműködött a film szövegkönyvének megírásában. Tiz év óta nagyot változtak az idők. NAPPAL MUNKÁS. ÉJJEL MILLIOMOS A legkülönösebb ember kétségtelenül nemcsak Amerika, de az egész világ milliomosai között Massee W. C. st. louisi Krözus, aki óriási vagyona dacára napközben úgy él, mint egy közönséges munkásember, este "azonban frakkot ölt fel, és résztvesz az előkelő társaság szórakozásaiban. Massee harminc éves, sokat tanult, nagy utazásokat tett Európában és mégis mint munkás érzi magát a legjobban. Minden reggel automobilba ül és egy nagy áruházba hajtat, hol mun kát vállal. Odaérve, felveszi munkásruháját és vezeti a tisztogatás munkáját, miközben épp úgy, mint az alantasai, maga is dolgozik: söpör vagy az ablakokat tisztogatja. Este félhétkor, amikor munkája véget ér, ismét beleül az automobiljába, hazamegy, hogy családjának és a társaságnak éljen. BIBLIAI JELENETEK Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 22—33 Az időben mondá az Ur; Tested világa szemed, ha szemed tiszta, egész tested világos lészen, ha pedig szemed álnok, egész tested sötét lészen. Ha tehát a világosság, mely benned vagyon, sötétség, maga sötétség mily nagy leszen! Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy egyiket eltűri és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Azért mondom néktek: Ne aggódjatok ételekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élét az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél? Tekintsétek az égi madarakat, ezek nem vetnek, nem aratnak,^ sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok-e ti azoknál becsesebbek? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy könyöknyit? És a ruházatról miért aggódtok? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, nem munkálkodnak és nem fognak, mondom pedig nektek hogy Salamon minden dicsőségében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma vagyon és holnap kemencébe vettetik, az Isten így ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket csak a pogány ok keresik. Hisz’ tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk nyilvános hivatalának második és harmadik Husvétja közötti időben Galileában, Genezáret'h tava közelében, a Nyolc Boldogság hegyén tartott beszédében azt tanitia, hogy a földi javak hajhászata mellett nem szolgálhatunk egyúttal Istennek is. Mert egy szolga egyszerre nem szolgálhat két urnák, kik ellenkezőt parancsolnak, mert vagy az egyiket gyűlölni, vagy a másikat szeretni fogja; vagy egyiküket se fogja szeretni, hanem mindkettőjüket gyűlölni fogja és az egyiket megveti . . . Aztán tiltja az Üdvözítő ama kicsinyhitű aggódást, mely az életfenntartás megszerzésénél Istenről és az ő áldásáról egészen elfeledkezik. Nem több-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél-----mondja Jézus. Tekintsétek az ég madarait; ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek s ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becsesebbek? ... Ha Isten az esztelen madarakat, melyek élelem és ruházat felől nem gondoskodnak, fenn tartja és táplálja, mennyivel inkább fog táplálni benneteket, oh emberek, akik eszes lények vagytok, teremtve az ő képére, sőt az ő fiai és örökösei vagytok. Krisztus az embereket az égi madarakhoz hasonlítja, hogy feltüntesse, miszerint nekünk az eg felé repülő madarakként kell elménkben a menny felé emelkednünk és onnan felülről, a legjobb es legbölcsebb Atyától, a mindenható Istentől kell naponta kérnünk a szükséges testi és lelki eledelt. Ne aggódjunk tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk — úgymond az Ur, Mert a földi dolgokról, mint az ételről, italról és ruházatról való kicsinyhitű _ aggódás nem keresztényies, hanem pogányokhoz illő, akik Istent és az isteni gondviselést nem ismerik; a keresztények azonban mind az Istenben, mind az isteni gondviselésben hisznek s remélnek. Keressétek először az Isten országát, tudniillik az örök boldögságot és dicsőséget s az Isten igazságát; másszóval azon eszközöket, amelyek segelyevel az örök mennyei boldogságba bejuthattok. Ezen eszközök az Isten malasztja, az erények es a jo, igazságos cselekedetek, melyek folytán Isten előtt igazakká leszünk. SZENT GYÖRGY MISSZIÓS SZÖVETSÉG * Szövetségünk egy jótevőnknek 550 dolláros kamatmentes kölcsönéből kinyomtatta a “Magasztalja az én lelkem az Urat” c. ima és énekes könyvecskét. Kérjük az egész Kanada területén szórványokban élő magyar görögkatolikusokat, hogy jelentsék be cimüket a központnak s díjtalanul fogják megkapni a 94 oldalas kis könyvecskét. Lehetetlen mélységes megindulás nélkül olvasni a soksok köszönő levelet. A könyvecskéért senkitől se kértünk s ma se kérünk adományt. Néhányan azonban küldtek be adományt s ezeknek az összege 332 dollár. Hitelezőnknek tehát még 218 dollárral tartozunk. Ennek a visszafizetése azonban nem sürgős, hitelezőnk szívesen vár vele tovább is. Ellenben ismételten kérjük mindazokat a magyar görögkatolikus hittestvéreket, kik szórványokban élnek, bárhol a nagyvilágban, hogy jelentsék be cimüket a Szent György Missziós Szövetség központjának (213 James St., N. Hamilton, Ont. Canada), hogy elküldhessünk nekik ajándékképen ezt a könyvecskét. Legyen ez az ének és imakönyv a szeretetnek köteléke, mely összefűz bennünket, a világ bármely részén lakó magyar görögkatolikusokat. Dr. Papp György lelkész. PÁRTOLJA LAPUNK HIRDETŐIT
