A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)

1954-05-21 / 30. (21.) szám

A JŐ PÁSZTOB PAGE A OLDAL I Emlékezzünk a régiekről A TÁBOUNOK irta: Kárp;tíi Auríl A következő pillanatban azonban már abba is hagyta. Egy puskatus barátságos nyakkenéssel vágó­dott az oldalába. Némán mentek tovább. Kilenc óra lehetett, mikor a köd szakadozni kezdett az előbujó napfényben. A havas erdő tele lett aranyos ragyo­gással. Az olvadó hó csepegve hulldogált az ágak kö­zött és egyhangúan kopogott az avaron. Langyos zsongó muzsikája betöltötte az erdőt. A gyenge szél­ben nedves földszag érzett és a katonák nehezebben lélegzettek. Az ut egyre meredekebb lett. Balról a sűrű tölgyes oldalából keskeny patakok­ban ömlött alá a hóviz s keresztülfutva a szekéruton, gyors szökkenéssel táncolt lefelé a maradék mély­ségbe. Óvatosan a legnagyobb rendben haladtak a csa­patok. Egyszerre gyönge pukkanás zavarta meg az erdő halk muzsikáját. Mindenki összerezzent. A fegyverek idegesen csörrentek meg s utána félemes csend támadt. Mintha az ágakról permetező vizcseppek is fönnmaradtak volna. Megálltak. Az altisztek suttogva adták tovább a parancsot. A pukkanás újra fölhangzott, most már valami­vel erősebben. Nyomon követte a harmadik, negyedik. A kaptató hajlásánál futó alakok tűntek fel. Pat­­rulok voltak. Puskájukat kezükben tartva bukdácsol­tak lefelé a hepe-hupás utón. Lihegve jelentették, hogy az ellenség csatárjai az útra dűlő hegyoldalt megszállva tartják, mintegy negyedmérföldre, olyan ponton, ahonnan golyóik az országutat hosszában söprik. Atábornok gyorsan rendelkezett. Egy századot felküldött az erdős hegyoldal tete­jébe, hogy azok az ellenség csatárjait kimozdítsák he­lyükből. Az ütegből két ágyút előrehozatott és lemoz­­donyoztatott a keskeny szekérút két oldalán. A gya­logság rohamoszlopban állt, készen az előnyomulásra az erdőszél födözete alatt, mig a huszárok hátvédül maradtak az üteg többi ágyúja mellett. A hegytetőre küldött század megkezdte a tüze­lést. A kopár fák közt piszkos füstfelhők gyülekeztek az éles dörrenések nyomában. A tábornok kivont karddal állt a gyalogosok élén. Ebben a pillanatban nyolc-tiz huszár rohant el mellette, váratlanul előretörve az országúton minden - 'parancs nélkül. Úgy látszik, elunták hátul a várako­zást az ágyuk mellett s most vad kiabálással vágtat­tak az ellenség hadállása felé. A tábornok ajka elsá­padt a dühtől. De mielőtt még szólhatott volna, sürü fegyver­ropogás hangzott s a huszárok ész nélkül robogtak visszafelé. Az ellenség golyói oldalba fogták őket. Két ló hörögve bukott el s a többiek keresztülgázol­tak rajta, őrült iramban zúdulva neki egyenest a fel­állított rohamoszlopnak. A tábornok látta a veszedelmet s előreugorva a legelső huszár lovának szügyébe döfte a kardját. Az erős penge elpattant s a tábornok arcába forró vér­sugár szökött. A ló fején keresztülbukva, maga alá te­mette lovasát. De ez már nem használt. A fejveszett kis huszár­csapat belegázolt a gyalogság tömör soraiba. Rettenetes fejetlenség támadt. A zárt oszlop rendje megbomlott és szakadozni kezdtek a sorok. A hátul álló újoncok eldobták fegy­vereiket és futásnak eredtek. A tábornok szava élesen süvített át a zsivajon: — Szuronyt szegezz! Előre! A megingott hadsorokból alig egy század teljesí­tette a parancsot. A tábornok az indulattól remegve rohant velük előre. De az első tömeges tüzelésre ez a csapat is megfordult és lehetetlen volt megállítani an­nál kevésbbé, mert a szekéruton már föltűnt egy el­lenséges vadászosztag, amely futólépésben, szurony­szegezve közeledett. A futó gyalogság képtelen rémülete magával ra­gadta a két lekapcsolt ágyú legénységét is. Az egész zászlóalj futásnak eredt, A hátul álló huszárok útjukat akarták állni, de a futók a lovak hasa alatt kúsztak tovább, mikor a lovasok közéjük vagdostak. Az iszonyú zavarban az ág.yuslovasok ne­kivadultak s csaknem az egész üteg hanyat-homlok a mélységbe zuhant. Az ütegparancsnok legázolva, véresen feküdt egy tölténykocsi mellett. A tábornok hasztalan igyekezett, hogy néhány bátor emberét legalább a lemozdonyitott ágyuk fede­zésére együtt tartsa, nyomról-nyomra hátrább szo­rult. Végre azon a ponton találta magát, ahol a két lekapcsolt ágyú állott. Itt azután az egymást követő vadászgolvók hangos fütyülése azt a néhány embert is megszalasztotta ,akik még kitartottak mellette. Se­gédtisztje is eltütnt mellőle. Egyedül maradt. Az ágyuk mellett, keresztben az országúton egy tölténykocsi állt. A tábornok a kocsi mögé vonult és elszántan várt, maga se tudta mire. A szégyen és te­hetetlen düh égette a torkát. A völgybe lerohanó csa­patainak csörtetése egyre gyöngébben hallatszott fel hozzá. .___ , . (Folytatjuk) A FIATALKORÚ lU .VÖ/.Ö Egyház, rendőrség, kormány — és újabban a kong­resszus igyekszik megoldani a szörnyű problémát Múlt év júliusában egy new yorki baseball mérkőzésen a nézők egyike — egy középko­rú fértfi — hirtelen összeseit, mellében egy golyóval és né­hány perc múlva meghalt. A nyomozás megállapította azt, hogy a lövés a pályát környe­ző bérházak egyikének abla­kából jött. Le is tartóztattak egy Willie nevű 13 éves fiút — fiatalkorúak családi nevét nem adja ki a rendőrség — s amikor az ügy tárgyalására került a sor, a bíró ezt mondta a 13 éves vádlottnak: “Nem büntethetlek meg olyan mér­tékben, ahogy megéredmel­­néd”. Willie az állami javító intézetbe került, ahonnan né­hány év múlva ki fog szabadul­ni — és mielőtt még úgyszól­ván megkezdi életét, már egy emberélet terheli a lelkiisme­retét. A comic book „ . . Willie esete csak egy a sok százezerből, ami évente a ha­tóságokat foglalkoztatja. Ki­derült, hogy Willienek volt egy puskája — a jó ég tudja honnan szerezte — és azzal szokott lövöldözni a ház abla­kából vagy a parkokban. Mi­ért lövöldözött a puskával ? Mert a pajtásai “nagy fiúnak” fogják tartani. Az illetékes nevelésügyi ha­tóságok úgy vélik, hogy Willie nem felelős tetteiért, hanem a szülőket és családtagokat kell okolni. A felfogás általában divatos lett a fiatalkorúak problémáival foglalkozó szer­veknél. Van is lélektani alap­ja — mert a tapasztalat az, hogy az ifjúkori bűnözés ott virágzik, ahol ahol rossz ott­honok vannak. Csak épen a felfogás nem oldja meg a problémát. De újabban egy másik fon­tos tényező kezd súlyt kapni a kérdés mérlegelésénél: a comic book. A comic book a kongresszus előtt. Tekintette arral hogy a co­mic bookok betiltása a sajtó­­szabadság fogalmába ütköz­ne, legutóbb a kongresszus­nak egy külön vizsgáló bizott­sága kezdett foglalkozni a kér­déssel. Ami nyilvánosságra került elég elcsüggesztő. Mindenki ismeri ezeket a rajzos olvasmányokat, ame­lyekből havonta mintegy 90 millió példány lát napvilágot és a serdülő ifjúságnak leg­fontosabb, legelterjedtebb ol­vasmánya. Már régen forga­lomban vannak, de amikor vagy 35 év előtt először di­vatba jöttek, elég ártatlanok voltak. Többnyire gyerekme­séket tartalmaztak rajzokkal illusztrálva. Később tudomá­nyos — illetve népszerűén tu­dományos — történeteket, amelyek az ifjúság képzeleté­re ebben a gépkorszakban hatnak. Az utolsó 10-15 évben azon­ban a comic bookok valóság­gal “tervrajzok a bűnre” — mint az egyik képviselő a ki­hallgatáson megjegyezte. Csu­pa büniigyi történetet tartal­maznak, erőszakot, vért, ke­gyetlenséget — és sok eset­ben a bűnöző még vonzó szí­nekben is van feltüntetve. Túl­jár a detektívek eszén, fény­űző életet él — és általában azt a benyomást kelti, ha koc­kázatos is, de kifizetődő és vonzó a bűnöző élete. Nincs törvény Ezek a vértől csepegő tör­ténetek ellenállhatatlan va­rázst gyakorolnak a zsenge ifjúság képzeletére, amelynek még nincs olyan határozott ösztöne a jó és rossz közötti külömbség megítélésére. Ha egy nyomtatott könyv hőse biinözöhet, és sokszor bün­tetlenül — miért ne tehetnék meg ők is? Megállapították, hogy legalább minden negye­dik — de talán minden har­madik — ifjúkori bűneset ezeknek a comic bookoknak egyenes következménye. Az ifjú vagy gyermek nemcsak az inspirációt kapta tőlük, ha­nem a kivitelre való pontos tervet is. Tragikus — és a sajtósza­badsággal — való visszaélés­nek tekinthető — hogy a gyermek lelkét mérgező ol­vasmányok ellen nincs tör­vény. A kormánynak nincs szerve, amely betilthatná. Egy-egy állami cenzor eset­leg betilthatná azon a cimen, hogy visszataszitó vagy er­kölcstelen, de mire a cenzori hivatal lefolytatja a lyos eljárást, hetek telnek T® és a füzetes könyvet már ré­gen elkapkodták. Könyvekkel szemben az állami cenzor fel­léphet, de a comic bookokból két-háromnapkint újabb száz­ezrek kerülnek eladásra és igy a cenzor tehetetlen elle­nük. Nem is szólva arról, hogy a könyvek kiadói természete­sen a “sajtószabadság meg­sértésére” hivatkoznának. Szörnyű esetek A kongresszusi vizsgálóbi­zottság tagjainak haja az ég­nek meredt, amikor az egyes eseteket meghallotta, ame­lyek comic book olvasásának következményei. Egy hat éves gyermek felakasztotta társát, mert olvasta a comic bookban hogyan kell akaszta­ni. Egy 11 éves fiú megölt egy asszonyt, aki az utcán nem akarta átadni neki erszé­nyét. Egy 13 éves fiú erőszak­tevést kísérelt meg egy idő­sebb lány ellen és amikor az védekezett, agyonlőtte. Az el­múlt év során közel 300 vér­­bün történt, amelyet fiatalko­rúak követtek el, és több mint 50,000 vérbünre való kísérlet. Nem is szólva a kisebb bűnök százezreiről, mint magántu­lajdon rongálása, autólopás, stb. A comic bookok, ellentét­ben a régi detektív regények­kel — ahol a bűnös mindig el­nyeri büntetését — nem tö­rődnek a jó és rossz kérdésé­vel. Praktikus tanácsokat ad­nak, hogyan kell egy zárat ki­nyitni, egy autót kulcs nélkül megindítani, egy ablakot zaj­talanul betörni, stb. (Vastag csomagolópapirt kell rára­gasztani az ablakra, és be­nyomni. A cserepek ráragad­nak a beenyvezett papírra és nem csapnak zajt.) A követendő ut Ez a probléma persze nem uj és a múltban legalább há­rom alkalommal történtek tör­vényhozási kísérletek a co­mic bookok szabályozására. Valamennyi csődöt mondott. Az érdekelt kiadók azt állítot­ták, hogy ha a törvényhozás útját szegi a comic bookok szabad terjesztésének, ráke­rül a sor “a tömegszórakozta­tás többi eszközeire is” — mint a rádió, televízió, film, stb. A fiatalkorú bűnözés azon­ban elérkezett arra a fokra, amikor a törvényhozás nem hunyhatja be a szemét többé. JHetek óta folynak a kihallga­tások. Egyelőre csak a ténye­ket próbálják megállapítani, azután a bizottság ki fog dol­gozni javaslatokat. Hogy ezek is arra a sorsra jutnak majd, mint az előzőek, nem tudhat­juk. De annyi bizonyos, hogy a kongresszust komolyan fog­lalkoztatja a kérdés. A bűnöző gyermek inkább társadalmi és lélektani prob­léma — ezt mindenki elisme­ri. De a törvény kötelessége elhárítani az útból azokat a tényezőket, amelyek az ifjú­ságot a bűn útjára terelik. Alkotmányellenes a négerek külön iskoláztatása A Legfelsőbb Bíróság nagy horderejű elvi döntése A Legfelsőbb Bíróság egy­hangú döntésiben kimondta, hogy a jelenleg 21 államban és Washingtonban szokásos kettős iskolarendszer — kü­lön iskola fehéreknek és kü­lön iskola másfaju tanulók részére — az alkotmányba ütközik és megszüntetendő. A rabszolgaságnak Lincoln elnök által történt megszün­tetése óta legnagyobb hord­erejű esemény ez a faji meg­különböztetés terén. 1896-ham a Legfelsőbb Bíróság úgy Idöntött, hogy nem forog fenn alkotmány ellenes megkü lön­­böztetés, ha a négereknek kü­lön, de megfelelő iskolák áll­nak rendelkezésre. Most ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság megmásította és ha­tározottan rámutatott arra, hogy az elkülönités mégis a szlinesbőrüek egyenlőségének megtagadása. , Éppen a döntés óriási jelen­tősége miatt a Legfelsőbb Bí­róság ezidőszerint még nem határozott afelől, hogy mikép­pen történjék a faji egyen­jogúság megvalósítása az is­koláztatás terén; a részletek­re -nézve ősszel ujabib döntést fog hozni. A Dél államaiban éles ellen­zést Váltott ki la döntés. Geor­gia kormányzója kihivóan úgy nyilatkozott, hogy amíg ő kormányzó, nem lesznék az államban, közös fehér-néger iskolák. Megjegyzendő, hogy a Leg­felsőbb Bíróság döntése csak az iskoláztatásra — még pe-Lodi, N. J.-ben Gloria Roma­nowski 21 éves szőke szépség megtanulta, hogy nem vezet­het jóra, ha a lakó, ahelyett hogy lakbért fizetne, szitko­kat szór a háziasszonyra. Olyan jól megtanulta a lec­dig csakis a nyilvános isko­lákra — vonlatkozik, de nem vonatkozik a vonatokban, vendéglőkben és szállodák­ban egyes déli államokban szokásos megkülönböztetésre és elkülönítésre. És megjegyzendő még az is, hogy ha a Délen lecsilla­pulnak a kedélyek, még éve­kig fog tartani mig átszerve­zik a kettős iskolarendszert egységes iskolarendszerré. két, hogy aztán 530 szóból ál­ló értekezést tudott imi erről a témáról: ‘Sohse szitkozódj!’ Kissé tulzótt ambíció és a Biblia olvasása volt az oka an­nak, hogy az az értekezés ily hosszúra nyúlt. A biró csak 500 szó leírására Ítélte őt. Froehlich rendőrbiró itéle-GLORIA LECKÉJE UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC ALATT Li CHICAGO. — Miss Florence Bartlett, aki la­kása ablakából kiugorva öngyilkosságot követett el, egymillió dollár vagyonából több mint 600,000 dol­lárt jótékony célokra hagyományozott s 136,000 dol­lárt 23 rokon és barát közt osztott el. HÁGA, Hollandia. — A nemzetközi bíróság előtt per folyik 5143 font szinarany birtokáért. Az aranyat Rómában a német nácik ellopták és a háború után a náci zsákmány az angol katonaság kezébe s onnan az Angol Bankba, Londonba került. Az olasz kormány magának követeli mint olasz vagyont, de kiderült, hogy nem jogos olasz vagyon, amennyiben Mussolini, az egykori fascista diktátor lopta azt Albániától. Minthogy Angliának ellenkövetelése van Albániával szemben (mert albánok tengeri aknákkal angol hajók elsülyedését okozták), egy angol-francia-amerikai döntőbíróság 1949-ben úgy határozott, hogy Angliát illeti meg az aranykincs. Ez ellen a döntés ellen a há­gai nemzetközi bírósághoz felebbezett az olasz kor­mány. COLOMBO, Ceylon. — Amerika gazdasági se­gítséget ígért Ceylon kormányának azzal a feltétellel, hogy abba kell hagynia gumiszállitásait a kínai kom­munisták részére. A ceyloni parlamentben ellenzés hangzott el: azt mondja az ellenzék, hogy ha Ceylon visszalép a kínai szerződéstől, amely még három évig lenne érvényben, akkor Ceylon teljesen ki lenne szol­gáltatva Amerika jóakaratának és kényszerülve len­ne arra, hogy minden tekintetben kövesse az ameri­kai külpolitika irányát. DARWIN, Ausztrália. — Az északi pusztaság egyik kis telepén, amelyen öt ember lakik, egy őslakó eszméletlen állapotban találta a 68 éves George Bellt, a remetét. Elvitte a darwini kórházba, ahol megálla­pították, hogy majdnem éhenhalt. Bell 17 éve él re­meteéletet a pusztaságban. A kórházban megkérdez­ték az orvosok: “Mi értelme van a remeteéletnek?” Azt felelte a csontvázra lefogyott ember: “Kezdem belátni, hogy nincs értelme . . . Kár volt az elpazarolt 17 évért...” BLUEFIELD, W. Va. — Mrs. Alma Milesnek súlyos szivbaja volt, 23 éves asszonyleányának rák­ja. Eerv napon haltak meg mindketten. GUADALAJARA, Mexico. — Szomszédok, láto­gatók, turisták, tudósok nem győzik csodálni Angeli­na Esperanza 34 éves parasztasszony számtani csoda­telj esitményeit. Ez a nő csak néhány osztály elemit végzett, semmi tudása, műveltsége nincsen. De szá­molni tud — olyan biztonsággal, de még gyorsabban, mint egy villanyos számológép. Például feladták neki a következő számtani feladatot: Adia össze a két számot: 394,372 és 686,136. Angelina behunyta a sze­meit, összeráncolta homlokát, arra kérte a vizsgázta­tóit, hogy lármázzanak egy kicsit, aztán nyomban fejből elvégezte az összeadást. Ugyanilyen meglepő gyorsasággal tud szorozni és osztani akármilyen nagy számokat is. De csak ha körülötte lármáznak. A csend zavarja, csendben nem tud számolni. BÉCS. — A város orosz megszállás alatt levő ré­szében a múlt héten egy éjjel két főbenjáró büncselek­­sményt követtek el részeg orosz katonák. Két orosz egy korcsmában halálra szurkált egy osztrák munkást és súlyosan megsebesített egy másikat. Egy 16 éves parasztleányt pedig egy orosz katona, miután erő­szakot követett el rajta, bicskával szivenszurt. SEOUL, Korea. — Az északkoreai kommunista kormány koreai lányokat arra kényszerít, hogy man­­dzsuriái és mongol férjet válasszanak maguknak. Idővel ki akarják irtani a koreai nemzeti érzést. VERGENNES, Vermont. — Joseph Griffis, a falu örege, 104 éves korában meghalt. Hires ember volt az öreg. Texasból való volt. Ott garázdálkodott a múlt században az amerikai Rózsa Sándor, a hírhedt Jesse James. Egyszer a haramiavezér erőszakkal le akarta szedni a Griffis lováról a nyerget. Griffis pisztolyt rántott és rászólt a rablóra, álljon odébb. És csodá­latosképpen a félelmet nem ismerő haramia odébbállt. Griffis utoljára 74 éves korában nősült és 80 éves volt, amikor legkisebb fia született. Maradt utána: 5 gyer­mek, 4 unoka, 4 dédunoka. TULSA, Okla. — Loby Torres, a spanyol háború veteránja, 109-ik születésnapját azzal ünnepelte, hogy repülőgépbe ült — életében először. te úgy szólt, hogy azt az 500 szavas értekezést intelligen­sen, meggyőzően kell a vád­lott asszonyságnak megírnia, nem Írógépen, hanem kézzel, vonalazott papíron, nagy fi­gyelemmel arra, hogy a pon­tok és vonások, kettőspontok és pontosvesszők mindig a megfelelő helyeken legyenek. Három hónapig tartott, mig Gloria elkészült írásbeli fel­adatával. “Én inkább három napi börtönt választottam volna”, — mondta Gloria férje. NYELVHÄB0RU Az egykori indiai gyarma­tokból kiszakadt Pakistan mo­hamedán köztársaság a világ egyedüli országa, amely nem egy darabban van: az óriási indiai félszigetnek egyik ré­szében van egyik fele, másik részében a másik fele. Telhát egy pakistani lakosnak olykor külföldön át kell utazni, hogy országának egy másik váro­sába eljusson. De nemcsak két része, ha­nem két nyelve is van Pakis­­tannak; az urdu és a bengáli nyelv. (És ezeken kivül van még pár tucat tájszólás is). Elkeseredett harc folyik az ország két részében a két nyelv körül, mindegyik fél a maga nyelvét szeretné általá­nos pakistani nyelvvé tenni. Az alkotmányozó országgyű­lés most salamoni döntést ho­zott; hivatalos nyelv lesz úgy az urdu, mint a bengáli... de majd csak busz év múlva, ha a soknyelvű nép megtanulja az egyik vagy a másik nyel­vet. Addig a hivataloknak és parlamentnek nyelve az angol lesz. Ez a döntés súlyos belpoliti­kai konfliktusra vezetett. Mo­hamed Ali kormányának hat minisztere lemondással fenye­getőzik. Szerintük a nemzet egységét csak úgy lőhet bizto­sítani, ha az államnak egy hi­vatalos nyelve van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom