A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-02-13 / 7. szám

PAGE 3. OLDAL A JÓ PÁSZTOR ." AVICENNA -Ezer évvel ezelőtt született a nyugati tudományok kleti úttörője Arab évszámítás szerint ezer évvel ezelőtt született Közép- Ázsi|i egyik legnagyobb tudósa, Abu Ali Al-Husszen ibn Abdái lah ibn Szína, aki a középikori Európában Avicenna néven letl hiressé. Születésének pontos esztendeje 980, de — a mohame­dán időszámítás évei rövidebbek lévén — most van A vicénn; millenáriuma. Avicenna egy Bokhara melletti üzbék faluban született Tízéves korában már folyékonyan beszélte az akkori vallási éí tudományos nyelvet, az arabot. Csodagyerek volt: feltűnő gyor san sajátított el minden tudást. Végighallgatta naphosszat az akkori keleti ember minden napi életében is nagy szerepet játszott házi vitákat és szomjas léteikkel szívta magába mindazt, amit atyja a tudományról beszélt és lelkesedett a zenéért, költészetért. Az indiai tizes számolást a -szomszédságukban lakó zöldségárustól sajátította el, mert a tizes számrendszert először a gyakorlat emberi hasz­nálták. Az egyházi tanok képviselőitől a vitatkozás művészetéi tanulta meg. Az arab tudomány ebben a korszakban viszonlag még ha­ladó jellgü volt. A keleti ipar és kereskedelem fejlődése elő­­segítette a tudomány haladását és az uralkodóik, feudális urat és kereskedők kezén összpontosult vagyonok, a fényűzés ugyan­csak egyengették a művészetek és tudományok fejlődésénél útját. Az egykori Római Birodalom nagyságával vetekedő ki terjedésű Arab Bii'odalom számos nép leigázása árán eg> olyan uralkodóréteget teremtett, amelyneik végsősoron — sa­ját jóléte fokozására — érdekében állt a természettudomá­nyok kifejlesztése. így virágzott fel az Indiából átvett al geóra tudománya (amelynek neve az arab), a vegyészet al­­kérnia), amelynek alkohol, alkáli, szóda, nátron, eliskszir stb. szavai máig is jelzik az arab eredetet. Az ókor tudósai munkáinak lefordítására számos főiskola és könyvtár tudót körét támogatták a kalifák. A serdülő Avicenna szellemi táp­lálékai is ezek a fordítások voltak. Avicenna lázas ismeretszomjában az orvostudomány felé fordult. A mohamedán Keleten ezidőtájt már jól ismerték az ókori Hyppokrates és Galenus orvostudományi müveit, de Avicenna nem állott meg az elméletnél, hanem saját megfi­gyeléseiből levoht következtetéseikkel javította .az orvisi gya­korlatot. 17 éves korában olyan hires orvos volt, hogy mesz­­sze földről jártak hozzá a betegek. Ekkor történt, hogy a bokharai emir megbetegedett és senki sem tudta meggyógyítani, mígnem Avicennához for­dult. Az ifjú tudósnak ez sikerült. Az uralkodó jelentős ösz­­szeggel akarta jutalmazni, Avicenna azonban ehelyett sza­bad búvárkodásra ikért engedélyt a palota könyvtárában. Ott oly könyvekre talált, amelyeknek még a címét sem halottá senki. Ezekben elmerülve, Közép-Ázsia legnagyobb tudásává képezte magát. Orgengsbe ment később, ott ismerkedett meg Abu Reihan Birunival, a másik nagy természettudóssal. De nem volt so­káig maradása és a Kaspi-tengerhez közelfekyő Gurganba költözött át. Hire-neve sóik tanítványt vonzott tudósiskolájá­ba, közöttük későbbi titkárát és hü követőjét vándorlásain: Dzsudszenit is. Dzsudszení szorgalma — mestere írásait sza­kadatlanul másolta — őrizte meg az utókornak Avicenna kéz­iratai nagy részét. Gurganban, kezdte el Írni “Az jorvostudo­­mány kánonja” eimii alapvető munkáját. Avicenna később az Iráni Hamadán uralkodóját, Sam­­íSzadvalát gyógyította meg. Samszadavla udvari miniszteré­vé nevezte ki. Mint ilyen csökkentette a vámokat, rendet te­remtett az adók zűrzavarában, amely ténykedéseivel elsősor­ban a kizsákmányolt népen segített. A nemesek és papok azonban gyűlölték Avicennát, házát feldúlták, őt magát bör­tönre vetették. Nemsokára kiszabadult ugyan, de elrejtőzött nehogy ismét az uralkodó szolgálatába kelljen állnia. Sok ka­land után vándor dervisként Iszapohánba szökött. Iszpuhán uralkodója biztosította a tudományos munkálkodás feltételeit. Később Hamadán és Iszpahán között háború tört ki, amely­ben Avicenna vagyona, értékes kéziratai — köztük főmun­kája, az “Igazság” — elvesztek. A tudós megbetegedett, 1037 junius 18-án, 58 éves korában halt meg. Ilyen hányatott életet élt a világ egyik legnagyobb tudósa. Európában elsősorban mint orvost értékelték, mert “Ká­­non”-ját héberből már a XII. században latinra fordították. E fordítást a századok folyamán több mint harmincszor ad5 ták ki. A középkori hires orvosegyetemek, mint Louvain, Pá­­ris, Montpellier és Salerno, bőségesen kiaknázták tanításait. ' A “Kanon” öt részből állott. Az első rész általánosságban tárgyalta a megbetegedéseket, különös tekintettel az elme megbetegedéseire. Avicenna itt kifejtette vél^pényét a be­tegségek megelőzéséről is és egészségvédelmi tanácsoíkat adott. A második részben nem kevesebb mint 760 állati, nö­vényi és ásványi eredetű gyógyszert sorolt fel. A harmadik rész. elméletileg vette' sorra a betegséget, főként a fej és az izomzat kórjáait. A negyedik rész tartalmazta a betegségek tüneteit, a kórok nyavalyák, lázak és rohamok leírását. A fejezetet a bőrbajok leírásai és sebészeti tanácsok zártáik le. A9z ötödik rész felsorolta, hogy mindegyik betegségnek mi a gyógyszere. Avicenna nagy orvosi tekintélyét kiváló megfigyelőképes­­ségéne-k, világos rendszerezésének, pontosságának köszön­hette. Bámulatos, hogy ő, akinek még egyszerű nagyitója sem volt, már megsejtette, hogy a betegségeket láthatatlan kór­okozók idézik elő. Étrendeket állított össze, aminek hazája ivóvíz és éghajlati viszonyai között nem csekély fontossága volt. Javasolta az ivóvíz forralását és a tornát, súlyt helyezett az életmódváltoztatásra is. Az embereket vérmérsékletüknél fogva, alkatuk szerint próbálta osztályozni. A nedvek felosztása arra mutat, hogy megsejtett valamit a hormontanból is. Tapasztalata szerint a hideg és a meleg érzete nem a tapintószervtől függ, hanem va­lami más szervtől, mégpedig az agytól. Általában a tapaszta­lásból indult ki a kórisme és a gyógyitásmód megállapításá­nál . A tapasztalatnak ez a kiindulópontként való előtérbe he­lyezése uralkodott egyéb tudományos fejtegetéseiben is. Mi­alatt Európában az orvostudomány még a ráolvasásokban és ördögűzésekben merült ki, Avicenna már heves harcot foly­tatott az alkimisták állítólagos “bölcsek köve”, a tilizmánol Mindenki lehet feltaláló I Gadge&-of-fhe-Monfth Club minden miikedvelő feltaláltnak alkalmai ad ai érvényesülésre Az Egyesült Államokban min­den 15 percben valaki feltalál valamit, amire előbb vagy utóbb szabadalmat fog kapni. Ezenkí­vül ezer és ezer ember van, aki feltalált valamit, ami nincs ke­reskedelmi forgalomban és csu­pán saját házában használja. Az országban 2300 kutató laborató­rium van üzemben 90,000 tudós­sal, mérnökkel és technikussal, de ennek ellenére a találmányok fele műkedvelő feltalálóktól jön, akiknek műhelye a házuk pincéjében van. Ez a felismerés vezette Don L. Davist, egy vál­lalkozó szellemű fiatalembert, amikor megalapította műkedve­lő feltalálók részére Gadget-of­­the-Month Clubot. Találmányok forgalomba­­hozaiala Davis soha életében nem fog­lalkozott találmányokkal. Egy hirdetési iroda tagja volt Chica­góban és egyszer észrevette, hogy egy biztató találmány gyártását abba kellett hagyni, mert nem volt elég pénz hozzá. A baj az — döntötte el magában Davis — hogy az emberek nem tudják, hogyan kell találmányo­kat forgalomba hozni, mert en­nek a technikája más, mint az ismert árucikkeké. Az ismert árucikkeknek kész piacuk van — tűnődött tovább Davis — és a technika csupán abból áll, hogy a vevőt “be kell csalogatni az üzletbe.” A talál­mány iránt azonban nincs ke­reslet, mert a közönség nem tud róla. Amiről pedig nem tudunk, annak nem érezzük hiányát. Ennek folytán találmányok for­galomba hozatalának fontos kel­léke a publicitás. Davis elhatá­rozta, hogy kézbeveszi a dolgot és talán segíteni is tud a felta­lálókon. Los Angelesbe költö­zött, mert valahogyan az a vá­ros a feltalálók paradicsoma és műkedvelő feltalálók részére megalapította a Gadget-of-the- Month Clubot. A club célja a ta­lálmányok kikutatása, átszürése és a legjobbak forgalomba hoza­tala volt. A club sikere A club az első perctől kezdve olyan siker volt, hogy majdnem tönkretette az alapitót. A tag­sági dij próbatagok részére 1 dollár végleges tagok részére 5 dollár volt. Miután a rádió kö­zölte a club alapítását, néhány napon belül 10,000 dollár jött be tagsági dijakból. Egy hónap alatt a tagok száma 125,000 volt. Nehány tag, akiknek előfizetése elveszett a posta zuhatagban, panaszt emelt, mire a posta gya­nakodva nyomozást indított. A club kénytelen volt hamar le­zárni taglistáját és nekikezdeni a találmányok gyártásának. A club ma már 12 dollárra emelte fel a tagdijat, főleg hogy megakadályozza minden kelekó­tya feltaláló csatlakozását és minden hónapban forgalomba hoz egy találmányt, amelyet egy zsűri választ ki gondosan a temérdek öltet közül. A club egy bizonyos jutalék ellenében forgalomba is hozza a talál­mányt és a piacon tartja 17 évig, ameddig a szabadalom szól. A feltalálók hada A club tagjai a legváltozato­sabb társadalmi rétegekből va­lók. A legtöbb feltaláló foglal­kozása olyan, hogy semmi ösz­­szefüggésben sincs a találmány­nyal. Vannak köztük hivatalno­kok, farmerek, lelkészek, keres­kedők,stb. A clubnak többszáz külföldi tagja is van. A tagok életkora meglepően magas, át­lagban 50 évnél több. Ez arra vall, hogy nagyon sok ember csak nyugalombavonulása után tud igazán találmányával foglal­kozni. A találmányok, amelyek be­futnak, nem egetrengetőek, de ügyesek és hasznosak. És meg­lepő, hogy ki találják fel. Egy favágó Oregonból beküldött egy szitát, amely szitálja és egyben adagolja a lisztet. Egy textilke­reskedő beküldött egy borotvát, amelynek formája követi az arc domborulatait és állítólag két­szer annyi ideig tart, mint a többi. Egy műszerész feltalált egy kis készüléket, amely fel­szívja a nyirkosságot és a süte­ményt frissen tartja a pléhdo­­bozban. Egy vasúti munkás fel­­taláit egy uj kávéfőző fazekat. A legsikeresebb találmánynak eddig egy kis készülék bizo­nyult, amely megakadályozza, hogy a sör vagy bármilyen szén­savas ital elveszítse izét, mi­után a -palackot kinyitották. Eb­ből félmillió darabot adtak el. A feltaláló jutalma A legtöbb feltaláló nagy re­ményeket fűz találmányához és csalódott, ha nem keres százez­reket. Voltak rendkívüli esete­­két, amikor egy jelentektelen de hasznos taM^nány tuladono­­sa e:íTktxgy.5w*^Wb,-azdagodott, de a feltaláló állagban 1-25,000 dollár közötti hozadékot várhat egy kisebb találmányért. A legjobban agyondolgozott terület a találmányok terén: az egércsapda és a kannanyitó. A club eddig ezernél több kanna­nyitóra kért szabadalmat. Egér­csapdából 237 érkezett be, amely jobbnak bizonyult az eddigieknél. Meglepően sok a horkolás elleni készülék — kis müszerecske, amely a szája vagy orra helyezve horkolát hallhatatlanná teszi. Más talál­mányi terület el van hanyagol­va, például a játékok. A játék­­kereskedők főleg azt szeretnék, hogy lányok részére találjanak fel játékokat. Szórakozás és kereset Davis figyelmezteti a leendő műkedvelő feltalálókat, hogy az “ideális feltaláló” az, aki nem pénzért dolgozik, hanem kedv­telésből és szórakozásból. Aki el van szánva, hogy sok pénzt keres találmányával, csalódá­soknak teszi ki magát. A mű­kedvelő feltalálónak úgy kell éreznie, hogy még ha anyagilag nem is arat sikert, az izgalom, a játék megérte a befekteti mun­kát. A pénz csak melléktermék legyen ebben a kalandban. A tapasztalat az, hogy eddig azok voltak anyagilag is a legsikere­sebb feltalálók, akik nem töl­­rődtek a pénzzel. Néha a túlzott mohóság az és ráolvasások ellen. Elméleti ludasának azonban csaík a se­bészeti részét tehette Írásban is közkinccsé (pl. hogyan kell a kificamodott testrészeket helyrerakni), mert'más feljegy­zései háza kirablásánál •elvesztek. Mindenesetre jól ismerte az emberi test szerkezetét, ami arra enged következtetni, hogy titokban boncolt is. Avicenna a gyógyítás könyvét a nép nyelvén irta és ner\ a tüdőseik arab nyelvén. Kórházakat szervezett a nép számára, amelyekből távoltartotta a betegségterjesztő állatokat. Elő­írta például a patkányok irtását. Súlyt helyezett a felcserek és bábaasszonyok tanítására, mert ezek voltak a köznép or­vosai. i Kedvelt tanulmányi tárgya volt Avicennának a természet­­tudomány. A hegyek keletkezéséről megírta, hogy vulkáni­kusán (tűz által), vagy lerakódásképpen, viz által keletkez­­te. Csillagászata szembefordult a csillagjóslástannal, az aszt­rológiával. Iszpahánban csillagdát állított fel. A fénysugarat anyagi siker bukását jelenti. Néhány hónap előtt történt, hogy egy fiatalember egy ügyes kis háztartási eszközt készített és a gyáros 25,000 dollár kész­pénzt ajánlott érte a clubon ke­resztül. A feltaláló elutasította az ajánlatot, többet akart érte. Most egy másik feltaláló egy jobb háztartási eszközt talált fel ezen a téren és a fiatalember találmánya senki se kell. Mindenki lehet feltaláló! Min­denkinek lehetnek praktikus öt­letei. A legtöbb találmány — kicsi és nagy egyaránt — egy felvillanó ötlet szülötte. Aki já­tékos szellemben, szórakozásból bocsátkozik erre a területre, sok örömet lelhet benne. KEMÉNYEN DOLGOZZ! A Windsor, Ont.-l "Star" vezércikke Szükségtelennek tűnik, hogy az ujkanadások figyelmébe ajánljuk: Keményen dolgozz, ha boldogulni akarsz Kanadában. Legtöbbjüknek az uj országban való lábvetés, a nyelvi s egyéb kezdeti gond eléggé kézenfek­vő. A nagy többség látja, s jól tudja ezt. Némelyikük az ittszü­letett kanadaiakat is megszé­gyeníti nagyszerű munkatelj e­­sitményével. Lehet, hogy vannak, kik még Európából hozták magukkal azt a hitet, hogy e kontinens gaz­dagsága egyéni sikerük gyors val óra-válását is biztosítja. Ezek azután csalódottan veszik számításba, hogy a várt siker el­maradt. Kétségtelenül nagy le­hetőségek hazája Kanada, de ál­talában csak azoknak, kik üstö­kön ragadják a kínálkozó alkal­mat s minden lehetőt kifacsar­nak belőle. Régibb államokban könnyebb a munkatempó, mint Kanadá­ban. Lehet, hogy testi S lelki szempontból egyaránt a kanadai A GYERMEKEK BARÁTJA A Detroiti Újságban olvastuk ezt a megindító megemlékezést Louis Stone gyógyszerészről, aki 65 éves korában szivszélhü­­dés folytán váratlanul meghalt: Louis Stone Volhyniából, Oroszországból, ahol zsidószár­­rpazása miatt kellemetlenségei voltak, vándorolt ki Amerikába s itt előbb gyárakban dolgo­zott, majd drogériában. Köz­ben esti iskolába járt, megta­nult angolul s a High School­­ba is járt, melynek elvégzése után a gyógyszerész tanfolya­mokra járt s öt év alatt gyógy­szerészi diplomát kapott. 1925- ben jött Detroitba s itt drogé­riát és gyógyszertárt nyitott. . A gyermekek felé akkor te­relődött figyelme, amikor egy alkalommal a gyógyszertára szomszédságában egy álarcos fiú Halloween párty alkalmá­val a lábát és karját törte s ugyanakkor egy asszony jött hozzá, akinek a gyermekét a Halloween pártyn egy autó ha­lálra gázolta s az asszony al­tatóport kért, mert gyermeke halála miatt nem tudott el­aludni a lelki fájdalmaktól. Louis Stone ekkor elhatároz­­tá, hogy a következő évben az üzletében tart a gyermekek ré­szére Halloween pártyt. Meg is hívott azután arra 100 gyer­meket s megvendégelte őket üzletében; minden gyermek nek ingyen fagylaltot, cukor­kákat, könyvecskéket adott. A reridőrség attól tartott, hogy a sok gyermek majd zavargást csinál s kivonultatta készen­létét. Azonban rendőri beavat­kozásra nem került sor, mert a gyermekek jól viselték magu­kat. Stone elérte a célját, mert a gyermekeket kivonta az utcá­ról s igy nem is történt bajuk. A következő években mind többen jöttek s az utóbbi évek­ben. már az utca egy részét le­zárta a rendőrség, hogy a Stone gyógyszertár Holloween party­­ján a szomszédságából összejött több ezer gyermek szabadon szórakozzon. , tempó tulgyofs. De az is két­ségtelen hogy aligha viszi vala­mire, ki lemarad e mögött. A gyermekeket a legutóbbi években 120 font cukorkával, 3000 comic könyvvel, és 1000 zacskó süteménnyel, 5000 cso­mag rágógummival, 1000 adag fagylalttal és 1000 zacskó sült burgonya szelettel vendégelte meg. Közben gondoskodott szóra­koztatásukról is. Karácsony­kor, julius 4-én, iskolazáráskor is tartott a gyermekek részére pártykat. Elvitte őket cirkusz­ba s felkereste és segítette a kórházban lévő beteg gyerme­keket. Igazi nagylelkű jóbarát­ja volt a gyermekeknek. Leg­utóbb Williams kormányzó egy ilyen párty alkalmával egy diszplakettel tüntette ki gyer­mekszerető munkájáért. Halála alkalmával mi is meg­emlékezünk a nagylelkű gyer­mekbarátról, aki majdnem egész jövedelmét a gyermekekre for­dította s akinek önzetlensége például szolgálhat azoknak, akiket az Isten anyagi javak­kal ajándékozott meg s akiknek lelki kötelessége volna vagyo­nuk egyrészét emberbaráti cé­lokra fordítani. Louis Stone élete örömben és boldogságban telt el, mert az irgalmasság erényének gyakor­lása bearanyozta életét. Nem hajszolta magát vagyonszerzés­ben, pénzharácsolásban, tisztes­séges munkájával üzletében szerzett jövedelmét fordította a gyermekekre. Elve volt, hogy nem a pénz teszi boldoggá az embert, hanem a jócselekede­tek, a becsületes élet. Me vedd feleségül azt a leányt, még ha csinos vagy gazdag is, aki 1. olyan hamiskásan moso­­solyog, mint a macska, vagy 2. aki mulatnivágy, vagy 3. aki szép is, kedves is, jó is, de buta. Ezt a három jó tanácsot adja a férfiaknak Scobell Armstrong angol válóperes biró, aki több mint negyven éven át éppen elég tapasztalatot szerzett sze­rencsétlen és boldogtalan há­zasságok dolgában. electric ranges chosen again for National Cherry Pie Baking Contest! In the Mural Room —Morrison Hotel —Chicago, III.—Feb. 20th, 195S In big-time cooking contests uniform performance is definitely a MUST. That’s why electric ranges were selected again this year by the National Red Cherry Institute for their Annual Cherry Pie Baking Contest in Chicago. Electric ranges are first choice too for safety, cleanliness, speed, and thrift, with leading professional chefs and millions of homemakers. See the wonderful new electric ranges at your dealer’s now. Indiana £ ELECTRIC Michigan COMPANY A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom