A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-02-06 / 6. szám

PAGE e. OLDAL A JŐ PÁSZTOR k. H n m m m m m m m m H ■ ■ ■ ■ a m H i IIHllglBBIBBHHBBBaiHBBBaiaaBBaKUKaHaMHHBeBESISIB’­S _ B Kim*§e§ I Jó Pá§%tor I Népszerű ismertetések <i tudomány, a kutatás, a történetem, H földra/z, találmányok, felfedezések, a csillái] ászát, a ter­mészet, az állat es növényvilág, stb. koréból. B lliaBIBBSiaiBBIBIIBIIIIIBIIIBBIIIiafl Ä SZÁMÜZÖTTEK ARANYKAPUJA Engedjétek át nekem az elfáradtakat és a szegényeket. A tömegeket, melyek szabadságra vágynak. Partjaitok sokaságáról küldjétek hozzám a nyomorgókat, a viharvert hontalanokat. És én felemelt lámpámmal mutatom nekik az aranykaput. A Szabadságszobrot általában new yorki szabadságszobor­nak nevezik, de csak azért, mert közel van New Yorkhoz; tény­legesen a New York közelében lévő kis BEDLOE szigeten állí­tották fel 1886 október 26-án. Fentebb olvashatók azok a magasztos szavak, melyek a szobor talapzatába vannak vésve. De a költői lélek szülte fel­írás, ma már csak félig igaz. Mert mikor e szavakat a Szabad­ságszobor talapzatába vésték, a Szabadság Istenasszonya Ame­rika nevében tényleg keblére ölelte az elfáradtakat és a szegé­nyeket ... a nyomorgókat ... a viharvert hontalanokat . . . és felemelt lámpásával valóban megmutatta nekik az Arany­kaput . . . Ma már hihetetlenül szigorú bevándorlási töiwények őrzik izt az Aranykaput, amelyen nyomorgók, elfáradtak, viharver­tek és számüzöttek közül csak nagyon kevesen léphetnek át. Bátran merjük állítani, hogy ez a szobor sohasem létesült volna, ha akkori alkotói csak sejtik is, hogy alig 40 évvel a szo­bor felállítása után a szoborba vésett magasztos szavak már elé­vülnek, mert jóformán 98 százalékig tilos a bevándorlás. A FELEDHETETLEN LÁTOMÁS Azok számára, akik New Yorkon át érkeztek az Egyesült Államokba, mindenkor feledhetetlen látomás volt a szobor meg­pillantása, mely annyi uj biztatást és életreményt ébresztett fel bennük. Kevesen tudják, hogy Amerikának e világhírű szobrát a franciák kezdeményezték és a szükséges összeget is nagyrészt franciák adták össze. Az amerikai szabadságszobor felállításának gondolata 1871- ben, a második francia császárság bukása után vetődött fel és állítólag Hugo Victor, a világhírű francia iró volt az első, aki az ámerikai szabadságszobor felállítását javasolta. Gondolata az volt, hogy ma már csak Amerika partjain van igazi szabad­ság, — olyan, amelyre Európa hiába vágyódik, és ezért a min­denki szabadságszobrát Amerika partjain kell felállitani. CsakhHinur megalakult a francia szoborbizottság és Bart­holdi hírneves francia szobrászt bízták meg a nagy szobormű elkészítésével. Bartholdi terepszemle végett Amerikába jött és a new yorki kikötő közelében fekvő kis Bedloe szigetet választot­ta ki a szobor helyéül. Az amerikai kongresszus 1877 február 22-én felhatalmazta az akkori elnököt IJáyest, hogy a kijelölt szigetet biztosítsa a szobor számára. A szobor körül azonban az a furcsa eset történt, hogy Ame­rika, a milliós gyűjtések hazája, csak 300 ezer dollárt tudott összegyűjteni a szabadságnak e gigantikus jelképére, míg Fran­ciaországban 700 ezer dollár gyűlt össze erre a célra. Az óriási szobrot nem egy darabból faragták ki, hanem ré­szekből állították össze. A szobor feje 1878-ra készült el és nag.) tetszést aratva bemutatták az akkori párisi világkiállításon. A nagy mii 1883-ra teljesen elkészült és 1884 julius 4-én De- Lesseps, a francia szoborbizottság elnöke, átadta a teljesen el­készült szobrot az amerikai nagykövetnek. A szigeten 1884 augusztus elején kezdték meg az alapzat építését, inig a szobor 1885 junius végén érkezett meg Francia­­országból és 1886 május közepén kezdték az óriási szobordara­bokat egymáshoz illeszteni. A szobor ünnepélyes leleplezése azon év október 28-án ment végbe és azóta a világszabadság jelképe lett, különösen azok szemében, akik Amerika határain túl élnek. A SZABADSÁGSZOBOR MÉRETEI A szobor súlya a talapzat nélkül közel félmillió fontot nyom. Fejében negyven ember, a fáklya tetején pedig 12 ember férne el. A szobor balkarja, egy könyvet tart testéhez szorítva, mely­re “1776 Julius 4” van bevésve, az amerikai függetlenség kiki­áltásának napja. A szobor talapzata 150 láb magas, mig a tulajdonképeni szobor magassága, a fáklya hegyéig számítva, 151 láb. A szobor­­teljes magassága a talapzattól tetejéig, valamivel meghaladja a 301 lábat. szobor főbejáratánál bevésett költői felirat szerzője Laza­rus Emma, egy német-zsidó bevándorolt család gyermeke vrjt. A költőnő átérezve a szobor ábrázalásának jelentőségét, köl­teménye első szakaszában igy hívja- fel az európai országok zsarnokait: Tartsátok meg magatoknak ősi földjeiteket és a felhal­mozott pompát, de nyüzsgő partjaitokról küldjétek hozzám a nyomorgókat. A szobrot íredig- a számüzöttek édesanyjának ne­vezi. Amerika valóban a számüzöttek édesanyja volt, de csak addig, amig Harding elnök 1921-ben aláírta az első kvóta-tör­vényt. 1931-ben uj világítási berendezéssel látták el a szobrot, melynek talapzatáról 96,000 wattos lámpa szórja tündöklő fé­nyét a szoborra. A fáklyából 14,000 wattos fény világit és hirde­ti a világ minden tája felé a Szabadság bejáratát. A kongresszus Egymillió dollárt szavazott meg a szabad­ságszobor környékének és az egész Bedloe szigetnek átala­kítására, a régi kaszárnyaépületek lerombolására és az egész sziget megszépítésére. JAKAB ISTVÁN ÉS TESTVÉREI KÉT CYÖNYÖRÜ TEMETKEZÉSI OTTHONA 1 11713 BUCKEYE RL>., 8^23 BUCKEYE RD. S Tel: WAshington 1-4421—TelrCEdar 1-0384 Az elhunytakat a legszebben, a gyászoló caa- g| ládok teljes megelégedésére ravatalozzuk fel* 5 OTTHONAINK TELJESEN DÍJMENTESEK g A TANÁCS T FIZETÉSEMELÉST ADAT 11,1 VÁROSI MÓRNAK Cleveland törvényhozó testü­leté ,a Városi Tanács, egyhan­gúan elfogadta azt a javaslatot, hogy javítsa meg a város 5%-a1 11,000 alkalmazottjának fizeté­sét, köztük a rendőrökét és és a tűzoltókét is. A szavazást rövid vita előzte meg. Nem is volt szükség hosz­­szabbra, a város polgármestere, Thomas A. Burke és az unionok tisztviselői ugyanis hónapok óta tart ótárgyalás után szintén 5% -os emelésben állapodtak meg. “Ez az emelés is vagy 1,560,000 dollárjába kér rl az adófize­tőknek” — mo idja Frank R. Hanrahan, a városi pénzügyi igazgató. 1952-b in 31,286,000 dol­lárt fizetett ki a város munka­bérekre. 1953-btn majd legalább is 32 millióra fog rúgni a mun­kabér. . A választott tisztviselők fize­tését nem fogják most emelni. De az építési munkásokét, a te­lefonkezelőkét jós néhány más alkalmazottét- j igen. Ezeknek béremelése ügyében most foly­nak a tárgyalások. ELMI.T FÉRJE LÁTOGATÁSA UTÁN ELÜTÖTTE M. AUTOMpL Szepesi Mihály és felesége is a Lulheranlkórházban van December 11-ike óta a Luthe­ran kórházban fekszik Szepesi Mihály, a 68 éves, 3021 W. 47th streeti lakos, akit egy városi autóbusz ütött el, Felesége, Zsu­zsanna azóta mindennap meglá­togatta. Szombaton este is behívták hozzá családját, mert az apa ál­lapota kezdett válságosra for­dulni. Eszméletlenül feküdt, a­­mikor felesége és gyermekei a betegágyhoz érkeztek. A négy gyermek el tát zott ,mig Szepesi Mihályné a bt egágynál maradi még egy órán Amint 8 ól után a hóvihar ban hazafelé i yekezett, a Fran kiin boulevard és Fulton sarkán át akart jutni, rie egy beforduló autó elütötte, A szerencsétlen asszony mind­két lába eltörött s így került vissza a Lutheran kórházba. A gázoló autót egy 35 éves west sídéi U-kós vezette, akit a rendőrügyfAzség elé állítottak. OHIO JUBILEUMI ÜNNEPÉLYEI MÁRCIUS ELSEJÉN KEZDŐDNEK Nem hivatalosan számos esemény lesz az év fordulóval kapcsolatban januárban és februárban is Ohio állam sesquicentennial évének, vagyis 150 éves jubileu­mának ünneplése hivatalosan március Irén kezdődik meg, de nem hivatalosan addig is szá­mos eseménye játszódik le. Az első jubileumi esemény január 8-án volt, amikor meg­nyílt Washingtonban a Kong­resszus Könyvtárában Ohio tör­ténelmi tárgyainak, dokumen­­tumjainak kiállítása. A kiállitás megnyitásán Dr Carl F. Wittke, a clevelandi Western Reserve Egyetem Gra­duate Schooljának dékánja volt az ünnepi szónok. Ezt a kiállí­tást április 8-án elviszik Colum­­busba és ott az Ohio State Mu­­seumban nyitják meg. A következő események neve­zetesebb jei: Január 24-én megnevezik Miss Ohio Sesquicentennialt, aki a kiállítási ünnepélyeken mint Ohio legszebb lánya az államot képviseli . Február 14-én megnyitják az Ohio River Museumot Weílsvil­leben, a Columbiana megyei vá­roskában. A megnyitásra Cle­­velandbol kiránduló vonat in­dul s ezzel ünnepük az Erie tó és Ohio folyó közötti vasúti for galom megnyitását. Ezt a for­galmat a Cleveland & Pitts­burgh Vasúttársaság bonyolítja le. Február 15-én lesz Cleveland­­ban a negyedik évi népünnepély. Február 19-én Washington­ban műsoros vacsorát tart az ottani Ohio Society. Február 21-én Cincinnatiban az eredti Public Squaren fel­avatják a Daughters of Ameri­can Revolution emlékművét, Február 27-én és 28-án lesz a Wilmington College hatodik évi népünnepélye, amelyen a Cincinnati Symphony Orchestra “Cincinnati Profiles” címmel előadja első Ízben négy cincin­nati zenész eredeti szerzemé­nyét. Február 22-28-án lesz a Natio­nal Engineers Hét és ennek ohioi osztálya külön ünnepel a 150 éves jubileummal kapcsolatban. JÖNNEK A [RAKNÁK . Kanada történetének második fejezete Bár New France (Uj Francia­­ország) kialakulása a Sámuel de Charmplaintól első állandósított gyarmatosításával a tizenhete­dik századra esik,, előjátékát már Jacques Cartier irány tsza­a newfoundlandi, mind pedig a labradori partvidéket gondosan lelmérte. Ekkor lelt a Strait of Belle Islera is. Az átjárón ke­resztül haladva, a Prince Ed­ward Llandra érkezett. Kikötő AGYONLŐTTEK fOY ŐRIT OMLANDI Fi IBERT Az őrüli le'ott egy gasolimíllomás tulajdonost, aki alig ha marad életben. — Megsebesítette Job l Fitzgerald ren­dőrkapitányt. - Mike Blackwell alinspektor lőtte agyon a dühöngőt Clevelandban tok őrült sza­ladgál szabadon. A legtöbbje csendes viselkedésű. Nem volt ilyen John C. Hayes, aki East Clevelandban az 1870 Roxbury roadon lakott. Hayes több ízben halállal fenyegette meg felesé­gét, aki pincérnő a Fenway Ho­tel éttermében. Hayes elmeállapotát megvizs­gálták a megyei börtönben és minthogy az elmeszakértők ép­­elméjünek nyilvánították, csii törtök reggel kiengedték a bör­tönből. Első dolga volt a Fenway Ho­telbe hajtani, ahol ismét halálra kereste feleségét. Szerencsére sikerült neki elrejtőzni. Délután 1 órakor Hayes be­hajtott a 11834 Euclid avenuei Meyers Gas Town ha, de úgy, hogy előbb elütött egy parkolt autót, majd nekikanyarodott >gy gasoün-pumpának, aztán egy másik autónak szaladt s vég­re is kidöntött egy oszlopot a sarokkőnél. “Nézdd csak, az az ember őrült!” ~ kiáltott fel Bob Me­yers, a háborús Air Force vete­rán és kiszaladt, hogy megnéz ze ki rombol a gasoünállomá son. Persze, összeszólalkoztak. - Közben Hayes előrántotta rovok vérét és hasbalőtte Don Me yefst. Hayes a kocsiját hátrahagyva, az E. 117th streeten a tó felé szaladt s hamarosan elérte is­mét a Fenway Hotelt, hogy fe­leségét lelőj je. Éppen akkor lé­pett a szálloda előcsarnokába John Fitzgerald rendőrkapitány és Mike Blackwell helyettes rendőrinspektor. Mrs. Hayes hozzájuk lépett és sirva panasz kodott, hogy a férje agyon akar ja lőni. Csakhamar meg is je bó működésében kell keres­nünk. Franciaroszágpak az Új­világban való bázis-épjtépé-t ugyanis e rettenhetetlen, Iran eia indította el. 0, . Jacques Cartier, T. Ferenc francia király -szolgálatában, ál­ló breton nevéhez fűződik a Ka­nada partjára irányuló első fel­táró vállalkozás kezdeményező-, se. Mikor Északamerika később Kanadának nevezett e részére először tette lábát,'már a Atlan­ti Óceánt többször is átszelte s a nyugatindiai ipanyol telepü­léseket is felkereste. Három ka­nadai útja New foundland part­vidékének s a Szt. Lőrinc fo­­lyónak a mai Montrealig való tüzetes felkutatását eredmé­nyezte. St. Malo breton kikötőváros­ból 1534-ben indult el Cartier első újvilági útjára. Úgy tartják, hogy először Cape Bonavista, Newfoundland mellett pillan­totta meg Kanada partját. Mind lent a férj kezében a revolver­rel. Az őrült rálőtt a két rendőr­tisztre és a golyó a mellén se­­bésitette meg Fitzgerald kapi­tányt. Blackwell erre előkapta revolverét és agyonlőtte Hayest, mielőtt elsüthette volna revol­verét. A főváros palöianegyedc. Elől jobboldalt: a posiaigyj minisztérium, amely most megint politi­kusnak .nem pedig Szakembernek — Summerf c!d republikánus országos bizottsági elnöknek vezetése alá került. hiánya miatt azonban tovább hajózott, migi 'végül a Bay of Ohaleurbe futott be. A korai felfedezők a Kínába vezető úttal bajlódtak mindeme feltárásaik folyamán. Cartier azért mént tovább s egyre to­vább, hogy a különös part men­tén a nyugatnak menő Kíná­ba vezető átjárót egyszer majd felfedje. Éppen elhajózott az Island of Anticosti mellett, mikor erős folyamiár miatt nem tudott tovább haladni nyugat­nak. A következő évben, 1535-ben már a francia király védnöksé­ge alatt került Cartier második útjára sor. Megint csak 'keresz­tülihajózott a Strait of Belle Isién a Szt. Lőrinc folyóba, no­ha nem volt tudatában annak, hogy folyó ez a hatalmas víztö­meg. Mind északabbra hatolva elérte Isle de Orleanst s végül Stadácona indián községet, mely később Quebec városa lett. Kikötött. A szárazföld belse­jébe hatolásakor kis csónakon benszülött vezetők útbaigazítá­sával haladt. A benszülöttek barátságosan viselkedtek. Végül is elérkezett Hochlega község­be, a mai Montrealba. Útjáról küldött beszámolójá­ból kitűnik, hogy egészen a La­ciimé Rapids vízesésig jutott el. Minthogy a tél közeledett, visz­­szafordult s kísérőivel a St. Charles folyónál töltötte el a téli hónapokat. A felfedező s kísérői sok min­denen mentek keresztül a kö­vetkező néhány hónapban. Por­­tyázó indiánok támadtak egyik őrsére, csak a vele levő indiánok segítségének köszönhette, hogy 1536 tavaszán St. Maloba visz­­sza térhetett. Bár Cartier útja a St. Law­rence torkolata körüli terület feltárására nézve jelentős, azt már nem tudta megállapítani, hogy maga a folyó az Indiákba vezető átjáró-e, vagy sem. E kérdés tisztázása a későbbi fel­fedezőkre várt. Érdekes vi­szont, hogy a “Canada” nevet Cartier mint első alkalmazta e földrészre. A név valószínűleg a húron indián “kanata” (kuny­hó-telep) szóból származik. Tovább folytatódtak a követ­kező ötven évben a 'kísérletek, hogy Északamerikán keresztül Ázsiába, Kínába és Indiába ve-JÖN! JÖN! FEB. 19. KEZDETTEL D. u. előadások: (Feb. 0, 10. 16, 17 ki­vételével) $1.50 és $2.00 adóval. Esti előadások: $1.50, $2.00, $2.40, $3.00 adóval. Szom. d. u. előadások helyárai ugyan­azok mint este. D. u. előadások: 2:15, este 8:15. Ajtónyitás d. u. 1 és 7 óra. zető átjárót leljenek. Az ango­lok és hollandok nagyon is északra keresték az utat. 1576- 78 közt Martin Frobisher há­romszor is megkísérelte, hogy a Greenland és Labrador közti tengereken keresztülhatoljon. John Davis ugyanezzel az úttal próbálkozott. Három kísérlete, mely a Davis szoroson és a Baf­fin öblön vezetett keresztül, elég volt arra, hogy a további kutatókat meggyőzze az áthato­lásra számításba vett terület óriási kiterjedéséről. 1600 körül az angol Henry Hudson háromszor is megkísé­relte, hogy az Ázsiába vezető átjárót felfedje. Egyik útja so­rán délnek hatolva a Hudson lölyóig jutott el s a mai Albanyt, New York állam fővárosát is el­érte. Utolsó útját északnak vé­ve, anevét viselő átjárón haladt keresztül. »Mikor az ott feltáru­ló hatalmas víztömeget meg­pillantotta, valószínűleg arra gondolt ,hogy az átjárót végre megtalálta. Hatalmas beltenger volt azonban csak ez: Hudson Bay. Az ő 'kísérletét tartják az északi átjáró kerítésében a leg kiemelkedőbbnek. Franciaországot a tizenhato­dik század háborúi annyira le­kötötték, hogy csak a századfor­dulón fordította érdeklődését újra Északamerika felé. Samuel de Champlain útjaival s felfe­dezései vei keződik meg a feltá­rás és gyarmatosítás pompás kora, mely Kanadának mint nemzetnek a bölc. öjét hordozza. VISSZA KOREÁBA NEW YORK. — Eisenhower tábornok John nevű őrnagy fia vissza repült Koreába. NYITVA ESTÉNKÉNT 9 ÓRÁIG LEGNAGYOBB ÉS LEGFINOMABB FALPAPÍR választék a városban. Jöjjön el. — Ismerkedjék meg velünk. Kitűnő minőségű festékek. THRESHER ' SIPES ü. P. S. . KEM-TONE Ingyen költségvetés. — Ingyen házhozszállítás. OLIVER’S DISTINCTIVE WALLPAPER & PAINTS 280S Lorain Ave. WO 1-8421-22 Legszebb Ajándék! SZENT CSALÁD, 11. kiadású ima és énekes könyv színes képekkel és oktatásokkal, erősebb kötésben $3.5()-ert, bőrkötésben aranyozott szegéllyel $5.00-ért' kapható az alábbi címen: Msgr. STEPHEN D. NYÍRI, 435-lOth Ave., MUNHALL, PA. LOVÁSZI' IMRE HÁZI KÉSZÍTÉSŰ KO LKA SZÓK Stand F-2, We*! Side Market n imái' KATOLIKUS-CÉG! a A SOUTH NORVVALKi MAGYAROK TEMETKEZÉSÉT l.EGJUTANYOSABB ÁRON VÉGZI AJ. COLLINS TEMETKEZŐ ÉS BALZSAMOZÓ North Main St., South Norwalk BÚTOROK ÉS LAKÁS­­BERENDEZÉSEK VICTROLÁK ÉS LEMEZEK Telefonszám: 747 Nagy választék paplanokban és elsőrendű blankettekben is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom