A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)
1952-01-25 / 4. szám
p AZ AMERIKAI MUKKÁS MAGTAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EOT MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl The UOUD SHEPHERD h the Tarne* Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a lóleknemeslíő lapot! VOL. 30. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek, 1952. január 25. EGYES SZÁM 10 CENT NO. 4. SZÁM. Mi történt a héten • • • AMERI AN lWWWWVWWV\W\W»VWVV\V\\»V» vw*v*\»wwv Újra több adót ke elnök a kongresszustól. Körülbelül 500( ibb adóbevételre van a kormánynak szüksé ; a jelenlegi adótörvény megenged. A most ké_________ ___ a julius 1-től 1953 junius 30-ig terjedő időszakra) 82 és 8.. billió dollár közti kiadásokat tartalmaz s a hiány 12—14 billió dollár lenne, ha a mostani adótörvényt netm szigorítaná a kongresszus. Csak egyes adók felemelését javasolja az elnök és a kiadósabb adóbevételt inkább oly uj rendelkezésektől reméli, amelyek bedugnak egyes nagy lyukakat. Ezt úgy kell érteni, hogy az adótörvénynek több rendelkezése valósággal csábitja a nagy keresetű embereket, hogy adókon “spróroljanak.” Például egy nemrégen megszavazott törvénymódosítás megengedi, hogy egy üzletember a cégébe társakként felveheti gyermekeit, unokáit, testvéreit és a vállalati hasznot feloszthassa ezek közt, miáltal egy millió dollár jövedelmet nem a milliós jövedelemre kiszabott magas százalék szerint adóztatják meg, hanem öt vagy tiz kisebb tételben. Azonkívül vannak az adótörvényben különleges kedvezmények éppen a leggazdagabb rétegek számára: olajforrások és bányák tulajdonosainak jövedelme jórészben adómentes, a törvény indokolása szerint avégből, hogy ha a forrás vagy tárna kimerül, a tulajdonosnak megmaradjon eredeti tőkéje, vagyona. Ily különleges kedvezések kiküszöbölését Truman elnök már évek óta sürgeti a kongresszustól, de eddig süket fülekre talált. Az elnök felelt azoknak, akik úgy vélik, hogy mindenáron el kell kerülni a deficites gazdálkodást, ami egyben azt is jelenti, hogy csökkenteni kivánják a kiadásokat több ezer millió dollárral. Nagyon kényelmes dolog lenne a kiadások csökkentése s ezzel a költségvetés egyensúlyának biztosítása; de ez a kényelmes ut c'da vezetne, hogy a világ hatalmi egyensúlya megdőlne s Sztálin válnék a legnagyobb hatalommá a világon. A keserű pilulákat az elnök vékony cukorréteggel vonta be, mondván, hogy egy-két év múlva a fegyverkezési programnak már oly jelentős része lesz készen, hogy a kiadásokat és adókat csökkenteni lehet, másrészről ekkor a haditermelés céljaira kibővített ipari üzemel; a nemzetet oly bőségesen láthatják majd el hasznos gyártmányokkal, hogy még a mostani nemzedék életében az amerikai életszínvonal a mainak duplájára emelkedhet. Feltéve, tette'hozzá szükségszerűen, hogy béke lesz. A kongresszusban vegyes érzelmekkel fogadták az elnök pénzügyi előterjesztését. Az úgynevezett takarékossági blokk részéről erős ellenzés várható — tekintettel arra, hogy novemberben választás lesz. Ilyenkor népszerűségét növelheti az a honatya vagy hazabölcse, aki az adóteher enyhítése érdekében szónokol. ■ A katonáknak fizetésemelést szavazott meg a képviselőház, az egész vonalon, közkatonától ötcsillagos tábornokig, 10 százalékban. A takarékossági blokknak ez nem tetszik, mert ez évi 832 millió dollár uj megterhelést jelent a kincstárnak, de — novemberben választás lesz s három és fél millió szavazópolgár van uniformisban. A fizetésjavitás egyébként nem is fizetésemelés, hanem csak részbeli kárpótlás a magasabb árakért, amiket a katonáknak, illetőleg családjuknak fizetniök kell minden szükségleti cikkért. A kormány éppen úgy, mint mind a két választás előtt álló párt hozzájárult ehhez a fizetésrendezéshez azzal az indokolással, hogy ami igazságos volt — 10 százalékos fizetésrendezés — a kormány civil alkalmazottjainak, az méltányos a sokkal nehezebb és veszedelmesebb feladatokat ellátó katonaságnak. A fizetésrendezés havonta 7 dollár 50 centet tesz ki közkatonáknál, 114 dollárt a többcsillagos tábornokoknál és tengernagyoknál. Csak a republikánus Taber képviselő, a tisztelt Táz fő spórolója ítélte el élesen ezt a fizetésrendezési törvényt, mondván, hogy nem teszünk jó szolgálatot a katonáknak, ha ezzel is fokozzuk az inflációnak, a drágulásnak veszélyét. Churchill a kongresszus előtt nagy és szép beszédet mondott, amelyben összegezte Truman elnökkel korábban folytatott megbeszéléseinek eredményét. Európában a fegyverkezés oroszlánrészét Anglia vállalta magára s mert ez anyagi erején felül van, Amerikától további segítséget vár — nem aranyat, hanem acélt. A kínai kommunistáknak azt üzente, hogy ha csak azért akarnak fegyverszünetet kötni, hogy aztán ujult erővel támadjanak, Amerikával együtt Anglia is azonnal és teljes erejével fog felelni az uj kihívásra. Meglepetést keltett Churchill javaslata, hogy a Szuez csatorna védelmét Anglia mellett Amerika, Franciaország és Törökország is garantálják, katonai hozzájárulással, vagyis csapatok küldésével is. Ez kényes kérdés, Amerika nem aprózhatja el katonai erejét most, amikor Koreában a helyzet tisztázatlan s Indo-Kina ellen háborúra készülnek a kínai kommunisták. Amerika diplomáciai utón, egyezkedéssel szeretné megoldani a szuezi problémát. Az atomfegyverkezésnek hatszorosára fokozását ajánlotta McMahon szenátor, a kongresszusi atombizottság elnöke, és most, Truman elnökkel folytatott megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy Truman már döntött is a kérdésben, oly értelemben, hogy atomfegyverkezésüket, jelentősen felfokozzuk. Persze részletesen nem lehet erről a nyilvánosságot informálni s a szenátus csak annyit mondhatott, hogy az uj atomprogram, amelyet az elnök elhatározott, 30—40 billió dollár megtakarítással ér fel, amennyiben ilyen értékű régimódi fegyver gyártását teszi feleslegessé. Ebből a homályos célzásból megértheti Sztálin röhögő külügyminisztere, hogy miért mosolyognak oly gúnyosan az Egyesült Nemzetek párisi gyűlésén a szabad Szomorúság és büszkeség az arcokon és a szivekben . . . Ezek Koreában eleseti katonák szülei, özvegyei. Löveti honvédelmi miniszter (középen) áinyujioiia nekik a Medal of Honor érdemrendeket. BEKETLEN A VILÁG SZUEZTŐL KOREÁIG Ismailia egyiptomi várost, a Szuez csatorna partján, körülzárták az angol csapatok és az egész egyiptomi lakosságot kizavarták otthonaikból. Aztán “átszűrték” a város népét, a békés polgárokat hazaküldték, negyvenegy gyanús alakot további vizsgálat céljából fogva tartottak/ Ezek a gyanús alakok valószínűleg résztvettek az utóbbi napokban gyakori lesipuskás-támadásokban angol csapatok ellen, amely támadásoknak imár több angol katona áldozatul esett. A lesipuskások közt sok kairói egyetemi hallgató is van. A közvetlen okot Ismailia átszürésére egy amerikai apáca meggyilkolása adta. Amikor az angolok viszonozták egy egyiptomi lesipuskásbanda tüzelését, Anthony nővér, a Szent Vince zárda amerikai rendfőnöknője golyót kapott a szivébe s holtan rogyott össze a zárda kapuja előtt. Az egyiptomiak azt állítják, hogy angol golyó érte, de szemtanuk vallomása szerint az egyik egyiptomi terrorista lőtte agyon. KI FOGYNAK A SZÓBÓL A koreai fegyverszüneti tárgyalás során az egyik albizottság, amely a repülőterek építésének jogáró^ alkudozott heteken át, a hét utolsó napján mindössze hat percig ült az asztalnál. Ültek, ültek, végül megszólalt az amerikai delegáció vezetője: “Annak semmi értelme, hogy itt ülünk és egymásra nézünk” — és ezzel az ülés végétért. Semmi kilátás sincsen megegyezésre, Amerika nem j írulhat hozzá, hogy a fegyverszünetet a kommunisták arra használják ki, hogy zavartalanul kiépíthessenek repütőtereket a front közelében s ezzel fenyegessék az amerikai és szövetséges haderők biztonságá^jjhndolni kell ugyanis már most arra, hogy a kommunisták a fegyverszünetet csak lélekzetvételi szünetnek tekintik, amely után ujult erővel szándékoznak támadni. A másik bizottságban, ahol a hadifoglyok kicseréléséről van szó, még nem fogytak ki a szóból, de ott sincs kilátás megállapodásra. Úgy látszik, már egyik fél sem gondol fegyverszünetre, hanem amíg csak lehetséges, el akarják odázni az elkerülhetetlen uj vérontást. ADÓEMELÉST KÉR AZ ELNÖK Az elnök a kongresszust elé térj észté a jövő pénzügyi évre (julius 1-től 1953 junius 30-ig) szóló költségvetési tervezetet. Ebben a kiadások 84 és fél billió dollárral szerepelnek. E rekord kiadásokból a katonaság kapna 51 ezer millió dollárt, szövetségeseink kapnának 8 billiót fegyverkezésre és 2 és fél billiót gazdasági segély formájában, a kormány rendes költségeinek fedezésére csak 23 és fél ezer millió dollár jutna. A katonai kiadások közt feltűnő az atomprogram kibővítésére szánt 1700 millió dollár, amely azonban csak része lenne egy öt évre szóló ötezer milliós programnak. A rekord költségvetés ezek szerint a szovjet imperializmus elleni védekezés jegyében született meg. Ily magas a béke ára, mondotta az elnök. A rendes kiadások közül figyelmet érdemelnek mindeneknemzetek delegátusai, amikor Visinszki oly atomellenőrzést javasol, amelyet orosz földön tilos gyakorolni, mert szerinte az orosz atom orosz belügy s ahhoz senkinek semmi köze. lllllllllllllllllllllllllllllllllllillllM A JÓ PÁSZTOR KINCSES KALENDÁRIUMA AZ 1952. ÉVRE MÁR MINDEN előfizetőnknek a kezében van. Hisszük, hogy érdeklődéssel és élvezettel forgatják, hiszen telistele van tanulságos, szórakoztató, hasznos olvasmányokkal. És hisszük azt is, hogy nem sokalják az árát, hiszen az előállítási költségek mértéktelen emelkedése ellenére is olyan olcsón szabtuk meg az árát, mint a múlt évben — EGY DOLLÁRBAN. Az előfizetőinknek megküldött naptárokon kívül már csak kevésszámú példány van raktáron, miértis kérjük azokat az olvasókat, akik barátaik, rokonaik részére ajándékul még egy példányt akarnak rendelni, tegyék azt minél előbb, amig a készlet tart. A Jó Pásztor Kiadóhivatala 1736 East 22 Street, Cleveland 14, Ohio előtt a következők: egy és fél billió dollár a farmerek paritásos ár védelmére, több mint 4 ezer millió a veteránok gondozására és illetményeire, egy és fél billió a villanyáram termelés fokozására, amit az egyre növekvő ipari termelés tesz szükségessé. Minthogy az adóbevételeket 71 ezer millió dollárra becsülik, ez a költségvetés 14 ezer millió dollár hiányt mutat, vagyis enynyivel kellene növelni a már igy is igen magas államadósságot s annak kamatfizetéseivel megterhelni még meg sem született generációkat. Ennek elkerülése végett az elnök inkább újabb öt billió dollárral szeretné emelni az adókat. De a kongresszusnak mindkét pártja aggodalmaskodik, egyrészt azért, mert máris tulmagasak az adók, másrészt azért, mert választási évben vagyunk, amikor egyik párt sem mer kiállni ilyen érzékeny adóemelésért. Valószínű tehát, hogy a költségvetést le fogják vágni pár ezer millió dollárral. A katonai költségvetésben akadnak tételek, amelyeket pazarlás vagy túlzás címén ki lehet törölni a számlából. Az óriás és a törpék Steve Nelson, a magyarszármazásu pennsylvaniai kommunista vezér, a másodosztályú kommunista vezérek most folyó bünpereinek egyikében a tárgyaláson azt mondotta, hogy Sztálin a világ legnagyobb államférfia és Lenin volt az emberiség történetében a legnagyobb lángész. Szellemi törpék mindazok, akik Sztálin politikai elveivel nem értenek egyet. Az emberiségnek fele már felismerte a marxizmus igazát, értékeit és a világ másik felp is nemsokára ebben a táborban lesz. Mi történt a héten • • • A N AGA VILÁGBAN “Nem tőlünk függ a béke Koreában/’ mondotta Visinszki orosz külügyminiszter az Egyesült Nemzetek párisi konferenciáján, “hanem azoktól akik képtelen követeléseket támasztanak.” Visinszki szerint képtelenség az az amerikai álláspont hogy ugyan annyi hadifoglyot adnak vissza, amenynyit visszakapnak, nem pedig tizszerannyit. És az az amerikai álláspont is képtelenség, hogy a fegyverszünetnek nem az a célja és rendeltetése, hogy a kínai és koreai kommunisták zavartalanul építhessenek Észak-Koreában repülőtereket, amelyekről aztán az orosz MÍG villámrepülőgépek közvetlen közelből lecsaphatnának az amerikai és szövetséges csapatokra. De ne szálljunk perbe Sztálin röhögő és szitkozódó külügyminiszterével, ő nem ervel, hanem propagandát csinál. Fent idézett kijelentése egészen más szempontokból érdemel figyelmet. “Tőlünk” ezt a szót használta Visinszki. Ezzel most elsőizben ismerte el azt a tényt, amelyre mi már ismételten rámutattunk: hogy ez a háború nem koreai háború, hanem a szovjet háborúja Amerika ellen. A Korea elleni támadás végső célja az volt, hogy elfoglalják és szovjetcsatlós országgá degradálják Japánt s a japán szigetek birtokában veszélyeztessék a Csendes tengeren levő amerikai és barátságos szigeteket, elsősorban a Fülöp Szigeteket, ahová már most is titokban szállítják az oroszok a fegyvereket a kommunista felkelőknek. Azt is kiabálta Párisban Visinszki, hogy Van Fleet tábornok, az amerikai Nyolcadik Hadsereg főparancsnoka emberevő, akinek rendeletére a többi emberevők, amerikai és szövetséges katonák, gyilkolnak, gyújtogatnak, pusztítanak gyermekeket, nőket, öregeket, papokat. (Papokat is sirat . az istentelen — érdekes!) Ezt a kirohanást, amely pecsenye az Izvesztiának, Visinszki a tábornok egy kijelentésére alapította, amelynek értelmét félreértette, mert nem tud jól angolul. Ez abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy még az angol nyelv hiányos ismeretét is propaganda szolgálatába állítják Hitler majmolok L “Alávaló rágalom’’ vádja is elhangott a párisi konferencián, de ez nem visinszkis handabandázás volt, hanem a jogos felháborodás szava. Az Egyesült Nemzetek költségvetési bizottságában Try^vc Líe'-icíilkm » new yorki U. N. székház építési költségeire újabb három millió dollár megszavazását kérte. A szovjet delegátus erre ócsárolni kezdte a főtitkárt és könnyelmű gazdálkodásról, pazarlásról beszélt. Price főtitkárhelyettes ezt alávaló gyanúsításnak nevezte, mert tudvalevő, hogy New Yorkban az1 építési költségek húsz százalékkal emelkedtek, a főtitkár pedig csak öt százalék többkiadásra kért fedezetet. Éhez az épületes vitához még csak anynyit kell megjegyezni, hogy az Egyesült Nemzetek költségvetéséhez a szovjet csak aránylag kevéssel, a szovjetcsatlós tagkormányok pedig majdnem semmivel járulnak hozzá. Pénzt nem adnak, de pénzfecsérlésről fecsegnek. A hadifoglyokat halálveszedelemnek teszik ki a kommunisták azzal, hogy nem jelölik meg messzire láthatóan a fogolytáborokat, úgy hogy az amerikai repülők néha akaratlanul bombázzák saját baj társaik tartózkodási helyét. A múlt héten ilyen bombázásnak állítólag húsz amerikai és délkoreai hadifogoly esett áldozatul. A fegyverszüneti bizottságban a kommunisták szószólója kárörvendve megjegyezte: “Nem jelöljük meg a hadifogolytáborokat, mert maguk azokat amugyis bombáznák.” A szovjetpropaganda kétszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a németországi katonai helyzet. Miközben az oroszok tiltakoznak és fenyegetőznek, mert a szövetségesek Nyugat-Németországnak megengedik hadsereg felállítását, ők maguk Németország keleti zónájában már megszerveztek egy hadsereget és tartalékot, amely háború esetén huszonöt hadosztályt tud lábra állítani. A nyugati zónában mindössze tizenkét hadosztályról van szó és ezek is még csak papirosán vannak meg. A keletnémet katonaságot az oroszok rendőrségnek nevezik, de az orosz vörös hadsereg mintájára szervezik meg és képezik ki. Jelenleg 45,000 katonája van ennek a “rendőrségnek”. Folyton uj katonákat kell toborozni, mert igen sokan megszöknek a nyugati zónába. Az utolsó másfél évben havonta átlag százan szöktek át Berlin nyugati zónájába és sokan más nyugati zónákba. De ami késik, nem múlik, az európai védelmi szövetségben résztvevő hatalmak most hozzájárultak a tervhez, hogy német légierőt is megszerveznek, még pedig 1000 repülőgéppel — 1954 nyaráig. Egyelőre az a terv, hogy a régi német légierő pilótáit Amerikában és Angliában kiképezik s repülőgépeket majd csak azután bocsátanak a németeknek rendelkezésére. Német repülőgépgyártás jelenleg nem lehetséges, egyrészt azért, mert a gyárakat vagy tönkrebombázták a háború alatt vagy szétszedték a háboruutáni lefegyverzési akció során, amikor még remény volt arra, hogy az oroszokkal békésen lehet együtt élni; másrészt azért nem lehet Németországban repülőgépeket felállítani, mert ezt nemzetközi egyezmények — az oroszok és a szövetségesek közt — tiltják. Ilyen egyezmény persze csak addig érvényes, amig az oroszok katonai fölényben vannak Európában és maguknak tartják fenn a jogot, hogy egyezményeket egyoldalúan érvénytelenítsenek. Egy, neki nyilván mellékesnem tetsző körülményt Nelson elvtárs említés nélkül hagyott: azt, hogy a proletárdiktatúrának nevezett zsarnoki uralmakat mindenütt a nép akarata ellenére vezették be, erőszakkal, fegyveres erővel. r\n v°, ° VWVW A r> PV yA) 'f r>%° * n miL. e, min ' 4/h zülő költ, x .es
