A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)

1952-01-25 / 4. szám

p AZ AMERIKAI MUKKÁS MAGTAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EOT MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl The UOUD SHEPHERD h the Tarne* Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a lóleknemeslíő lapot! VOL. 30. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek, 1952. január 25. EGYES SZÁM 10 CENT NO. 4. SZÁM. Mi történt a héten • • • AMERI AN lWWWWVWWV\W\W»VWVV\V\\»V» vw*v*\»wwv Újra több adót ke elnök a kongresszustól. Körülbelül 500( ibb adóbevé­telre van a kormánynak szüksé ; a jelenlegi adótörvény megenged. A most ké_________ ___ a julius 1-től 1953 junius 30-ig terjedő időszakra) 82 és 8.. billió dollár közti kiadásokat tartalmaz s a hiány 12—14 billió dollár lenne, ha a mostani adótörvényt netm szigorítaná a kongresszus. Csak egyes adók felemelését javasolja az elnök és a kiadósabb adóbevételt inkább oly uj rendelkezésektől reméli, amelyek bedugnak egyes nagy lyukakat. Ezt úgy kell érteni, hogy az adótörvénynek több rendelkezése valósággal csábitja a nagy keresetű embereket, hogy adókon “spróroljanak.” Például egy nemrégen megszavazott tör­vénymódosítás megengedi, hogy egy üzletember a cégébe tár­sakként felveheti gyermekeit, unokáit, testvéreit és a vállalati hasznot feloszthassa ezek közt, miáltal egy millió dollár jöve­delmet nem a milliós jövedelemre kiszabott magas százalék sze­rint adóztatják meg, hanem öt vagy tiz kisebb tételben. Azonkí­vül vannak az adótörvényben különleges kedvezmények éppen a leggazdagabb rétegek számára: olajforrások és bányák tulajdonosainak jövedelme jórészben adómentes, a törvény indo­kolása szerint avégből, hogy ha a forrás vagy tárna kimerül, a tulajdonosnak megmaradjon eredeti tőkéje, vagyona. Ily kü­lönleges kedvezések kiküszöbölését Truman elnök már évek óta sürgeti a kongresszustól, de eddig süket fülekre talált. Az elnök felelt azoknak, akik úgy vélik, hogy mindenáron el kell kerülni a deficites gazdálkodást, ami egyben azt is jelenti, hogy csök­kenteni kivánják a kiadásokat több ezer millió dollárral. Na­gyon kényelmes dolog lenne a kiadások csökkentése s ezzel a költségvetés egyensúlyának biztosítása; de ez a kényelmes ut c'da vezetne, hogy a világ hatalmi egyensúlya megdőlne s Sztálin válnék a legnagyobb hatalommá a világon. A keserű pilulákat az elnök vékony cukorréteggel vonta be, mondván, hogy egy-két év múlva a fegyverkezési programnak már oly je­lentős része lesz készen, hogy a kiadásokat és adókat csökken­teni lehet, másrészről ekkor a haditermelés céljaira kibővített ipari üzemel; a nemzetet oly bőségesen láthatják majd el hasz­nos gyártmányokkal, hogy még a mostani nemzedék életében az amerikai életszínvonal a mainak duplájára emelkedhet. Felté­ve, tette'hozzá szükségszerűen, hogy béke lesz. A kongresszusban vegyes érzelmekkel fogadták az elnök pénzügyi előterjesztését. Az úgynevezett takarékossági blokk ré­széről erős ellenzés várható — tekintettel arra, hogy november­ben választás lesz. Ilyenkor népszerűségét növelheti az a hon­atya vagy hazabölcse, aki az adóteher enyhítése érdekében szó­nokol. ■ A katonáknak fizetésemelést szavazott meg a képviselőház, az egész vonalon, közkatonától ötcsillagos tábornokig, 10 százalékban. A takarékossági blokk­nak ez nem tetszik, mert ez évi 832 millió dollár uj megterhelést jelent a kincstárnak, de — novemberben választás lesz s három és fél millió szavazópolgár van uniformisban. A fizetésjavitás egyébként nem is fizetésemelés, hanem csak részbeli kárpótlás a magasabb árakért, amiket a katonáknak, illetőleg családjuk­nak fizetniök kell minden szükségleti cikkért. A kormány éppen úgy, mint mind a két választás előtt álló párt hozzájárult ehhez a fizetésrendezéshez azzal az indokolással, hogy ami igazsá­gos volt — 10 százalékos fizetésrendezés — a kormány civil al­kalmazottjainak, az méltányos a sokkal nehezebb és veszedelme­sebb feladatokat ellátó katonaságnak. A fizetésrendezés ha­­vonta 7 dollár 50 centet tesz ki közkatonáknál, 114 dollárt a több­csillagos tábornokoknál és tengernagyoknál. Csak a republiká­nus Taber képviselő, a tisztelt Táz fő spórolója ítélte el élesen ezt a fizetésrendezési törvényt, mondván, hogy nem teszünk jó szolgálatot a katonáknak, ha ezzel is fokozzuk az inflációnak, a drágulásnak veszélyét. Churchill a kongresszus előtt nagy és szép beszédet mondott, amelyben összegezte Truman el­nökkel korábban folytatott megbeszéléseinek eredményét. Eu­rópában a fegyverkezés oroszlánrészét Anglia vállalta magára s mert ez anyagi erején felül van, Amerikától további segítsé­get vár — nem aranyat, hanem acélt. A kínai kommunistáknak azt üzente, hogy ha csak azért akarnak fegyverszünetet kötni, hogy aztán ujult erővel támadjanak, Amerikával együtt Anglia is azonnal és teljes erejével fog felelni az uj kihívásra. Meglepe­tést keltett Churchill javaslata, hogy a Szuez csatorna védelmét Anglia mellett Amerika, Franciaország és Törökország is garan­tálják, katonai hozzájárulással, vagyis csapatok küldésével is. Ez kényes kérdés, Amerika nem aprózhatja el katonai erejét most, amikor Koreában a helyzet tisztázatlan s Indo-Kina ellen hábo­rúra készülnek a kínai kommunisták. Amerika diplomáciai utón, egyezkedéssel szeretné megoldani a szuezi problémát. Az atomfegyverkezésnek hatszorosára fokozását ajánlotta McMahon szenátor, a kongresszusi atombi­zottság elnöke, és most, Truman elnökkel folytatott megbeszé­lés után úgy nyilatkozott, hogy Truman már döntött is a kérdés­ben, oly értelemben, hogy atomfegyverkezésüket, jelentősen fel­fokozzuk. Persze részletesen nem lehet erről a nyilvánosságot informálni s a szenátus csak annyit mondhatott, hogy az uj atom­program, amelyet az elnök elhatározott, 30—40 billió dollár meg­takarítással ér fel, amennyiben ilyen értékű régimódi fegyver gyártását teszi feleslegessé. Ebből a homályos célzásból megért­heti Sztálin röhögő külügyminisztere, hogy miért mosolyognak oly gúnyosan az Egyesült Nemzetek párisi gyűlésén a szabad Szomorúság és büszkeség az arcokon és a szivekben . . . Ezek Koreában eleseti katonák szülei, özvegyei. Löveti honvédelmi miniszter (középen) áinyujioiia nekik a Medal of Honor érdemrendeket. BEKETLEN A VILÁG SZUEZTŐL KOREÁIG Ismailia egyiptomi várost, a Szuez csatorna partján, körül­zárták az angol csapatok és az egész egyiptomi lakosságot kiza­varták otthonaikból. Aztán “át­szűrték” a város népét, a békés polgárokat hazaküldték, negy­venegy gyanús alakot további vizsgálat céljából fogva tartot­tak/ Ezek a gyanús alakok való­színűleg résztvettek az utóbbi napokban gyakori lesipuskás-tá­­madásokban angol csapatok el­len, amely támadásoknak imár több angol katona áldozatul esett. A lesipuskások közt sok kairói egyetemi hallgató is van. A közvetlen okot Ismailia át­­szürésére egy amerikai apáca meggyilkolása adta. Amikor az angolok viszonozták egy egyip­tomi lesipuskásbanda tüzelését, Anthony nővér, a Szent Vince zárda amerikai rendfőnöknője golyót kapott a szivébe s holtan rogyott össze a zárda kapuja előtt. Az egyiptomiak azt állít­ják, hogy angol golyó érte, de szemtanuk vallomása szerint az egyik egyiptomi terrorista lőtte agyon. KI FOGYNAK A SZÓBÓL A koreai fegyverszüneti tár­gyalás során az egyik albizott­ság, amely a repülőterek építé­sének jogáró^ alkudozott hete­ken át, a hét utolsó napján mind­össze hat percig ült az asztalnál. Ültek, ültek, végül megszólalt az amerikai delegáció vezetője: “Annak semmi értelme, hogy itt ülünk és egymásra nézünk” — és ezzel az ülés végétért. Semmi kilátás sincsen megegyezésre, Amerika nem j írulhat hozzá, hogy a fegyverszünetet a kom­munisták arra használják ki, hogy zavartalanul kiépíthesse­nek repütőtereket a front köze­lében s ezzel fenyegessék az amerikai és szövetséges had­erők biztonságá^jjhndolni kell ugyanis már most arra, hogy a kommunisták a fegyverszünetet csak lélekzetvételi szünetnek te­kintik, amely után ujult erővel szándékoznak támadni. A másik bizottságban, ahol a hadifoglyok kicseréléséről van szó, még nem fogytak ki a szó­ból, de ott sincs kilátás megál­lapodásra. Úgy látszik, már egyik fél sem gondol fegyver­­szünetre, hanem amíg csak le­hetséges, el akarják odázni az el­kerülhetetlen uj vérontást. ADÓEMELÉST KÉR AZ ELNÖK Az elnök a kongresszust elé térj észté a jövő pénzügyi év­re (julius 1-től 1953 junius 30-ig) szóló költségvetési tervezetet. Ebben a kiadások 84 és fél billió dollárral szerepelnek. E rekord kiadásokból a katonaság kapna 51 ezer millió dollárt, szövetsé­geseink kapnának 8 billiót fegy­verkezésre és 2 és fél billiót gazdasági segély formájában, a kormány rendes költségeinek fe­dezésére csak 23 és fél ezer mil­lió dollár jutna. A katonai kiadá­sok közt feltűnő az atomprog­ram kibővítésére szánt 1700 mil­lió dollár, amely azonban csak része lenne egy öt évre szóló ötezer milliós programnak. A rekord költségvetés ezek szerint a szovjet imperializmus elleni védekezés jegyében szüle­tett meg. Ily magas a béke ára, mondotta az elnök. A rendes kiadások közül fi­gyelmet érdemelnek mindenek­nemzetek delegátusai, amikor Visinszki oly atomellenőrzést ja­vasol, amelyet orosz földön tilos gyakorolni, mert szerinte az orosz atom orosz belügy s ahhoz senkinek semmi köze. lllllllllllllllllllllllllllllllllllillllM A JÓ PÁSZTOR KINCSES KALENDÁRIUMA AZ 1952. ÉVRE MÁR MINDEN előfizetőnknek a kezében van. Hisszük, hogy ér­deklődéssel és élvezettel forgatják, hiszen telistele van tanulsá­gos, szórakoztató, hasznos olvasmányokkal. És hisszük azt is, hogy nem sokalják az árát, hiszen az előállítási költségek mérték­telen emelkedése ellenére is olyan olcsón szabtuk meg az árát, mint a múlt évben — EGY DOLLÁRBAN. Az előfizetőinknek megküldött naptárokon kívül már csak kevésszámú példány van raktáron, miértis kérjük azokat az olva­sókat, akik barátaik, rokonaik részére ajándékul még egy példányt akarnak rendelni, tegyék azt minél előbb, amig a készlet tart. A Jó Pásztor Kiadóhivatala 1736 East 22 Street, Cleveland 14, Ohio előtt a következők: egy és fél billió dollár a farmerek paritá­sos ár védelmére, több mint 4 ezer millió a veteránok gondo­zására és illetményeire, egy és fél billió a villanyáram termelés fokozására, amit az egyre nö­vekvő ipari termelés tesz szük­ségessé. Minthogy az adóbevételeket 71 ezer millió dollárra becsülik, ez a költségvetés 14 ezer millió dollár hiányt mutat, vagyis eny­­nyivel kellene növelni a már igy is igen magas államadósságot s annak kamatfizetéseivel meg­terhelni még meg sem született generációkat. Ennek elkerülése végett az elnök inkább újabb öt billió dollárral szeretné emelni az adókat. De a kongresszusnak mindkét pártja aggodalmasko­dik, egyrészt azért, mert máris tulmagasak az adók, másrészt azért, mert választási évben va­gyunk, amikor egyik párt sem mer kiállni ilyen érzékeny adó­emelésért. Valószínű tehát, hogy a költségvetést le fogják vágni pár ezer millió dollárral. A katonai költségvetésben akad­nak tételek, amelyeket pazarlás vagy túlzás címén ki lehet töröl­ni a számlából. Az óriás és a törpék Steve Nelson, a magyarszár­­mazásu pennsylvaniai kommu­nista vezér, a másodosztályú kommunista vezérek most fo­lyó bünpereinek egyikében a tárgyaláson azt mondotta, hogy Sztálin a világ legna­gyobb államférfia és Lenin volt az emberiség történetében a legnagyobb lángész. Szellemi törpék mindazok, akik Sztálin politikai elveivel nem értenek egyet. Az emberiségnek fele már felismerte a marxizmus igazát, értékeit és a világ másik felp is nemsokára ebben a tá­borban lesz. Mi történt a héten • • • A N AGA VILÁGBAN “Nem tőlünk függ a béke Koreában/’ mondotta Visinszki orosz külügyminiszter az Egyesült Nemze­tek párisi konferenciáján, “hanem azoktól akik képtelen köve­teléseket támasztanak.” Visinszki szerint képtelenség az az ame­rikai álláspont hogy ugyan annyi hadifoglyot adnak vissza, ameny­­nyit visszakapnak, nem pedig tizszerannyit. És az az amerikai álláspont is képtelenség, hogy a fegyverszünetnek nem az a cél­ja és rendeltetése, hogy a kínai és koreai kommunisták zavarta­lanul építhessenek Észak-Koreában repülőtereket, amelyekről az­tán az orosz MÍG villámrepülőgépek közvetlen közelből lecsap­hatnának az amerikai és szövetséges csapatokra. De ne szálljunk perbe Sztálin röhögő és szitkozódó külügyminiszterével, ő nem ervel, hanem propagandát csinál. Fent idézett kijelentése egé­szen más szempontokból érdemel figyelmet. “Tőlünk” ezt a szót használta Visinszki. Ezzel most elsőizben ismerte el azt a tényt, amelyre mi már ismételten rámutattunk: hogy ez a há­ború nem koreai háború, hanem a szovjet háborúja Amerika ellen. A Korea elleni támadás végső célja az volt, hogy elfoglalják és szovjetcsatlós országgá degradálják Japánt s a japán szige­tek birtokában veszélyeztessék a Csendes tengeren levő amerikai és barátságos szigeteket, elsősorban a Fülöp Szigeteket, ahová már most is titokban szállítják az oroszok a fegyvereket a kom­munista felkelőknek. Azt is kiabálta Párisban Visinszki, hogy Van Fleet tábornok, az amerikai Nyolcadik Hadsereg főparancs­noka emberevő, akinek rendeletére a többi emberevők, ameri­kai és szövetséges katonák, gyilkolnak, gyújtogatnak, pusztíta­nak gyermekeket, nőket, öregeket, papokat. (Papokat is sirat . az istentelen — érdekes!) Ezt a kirohanást, amely pecsenye az Izvesztiának, Visinszki a tábornok egy kijelentésére alapította, amelynek értelmét félreértette, mert nem tud jól angolul. Ez abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy még az angol nyelv hiányos ismeretét is propaganda szolgálatába állítják Hitler maj­molok L “Alávaló rágalom’’ vádja is elhangott a párisi konferencián, de ez nem visinszkis handa­­bandázás volt, hanem a jogos felháborodás szava. Az Egyesült Nemzetek költségvetési bizottságában Try^vc Líe'-icíilkm » new yorki U. N. székház építési költségeire újabb három millió dollár megszavazását kérte. A szovjet delegátus erre ócsárolni kezdte a főtitkárt és könnyelmű gazdálkodásról, pazarlásról be­szélt. Price főtitkárhelyettes ezt alávaló gyanúsításnak nevezte, mert tudvalevő, hogy New Yorkban az1 építési költségek húsz százalékkal emelkedtek, a főtitkár pedig csak öt százalék több­­kiadásra kért fedezetet. Éhez az épületes vitához még csak any­­nyit kell megjegyezni, hogy az Egyesült Nemzetek költségveté­séhez a szovjet csak aránylag kevéssel, a szovjetcsatlós tagkor­mányok pedig majdnem semmivel járulnak hozzá. Pénzt nem adnak, de pénzfecsérlésről fecsegnek. A hadifoglyokat halálveszedelemnek teszik ki a kommunisták azzal, hogy nem jelölik meg messzire láthatóan a fogolytáborokat, úgy hogy az amerikai repülők né­ha akaratlanul bombázzák saját baj társaik tartózkodási helyét. A múlt héten ilyen bombázásnak állítólag húsz amerikai és dél­koreai hadifogoly esett áldozatul. A fegyverszüneti bizottságban a kommunisták szószólója kárörvendve megjegyezte: “Nem je­löljük meg a hadifogolytáborokat, mert maguk azokat amugyis bombáznák.” A szovjetpropaganda kétszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a németországi katonai helyzet. Miközben az oroszok tiltakoznak és fenyegetőznek, mert a szö­vetségesek Nyugat-Németországnak megengedik hadsereg felál­lítását, ők maguk Németország keleti zónájában már megszer­veztek egy hadsereget és tartalékot, amely háború esetén hu­szonöt hadosztályt tud lábra állítani. A nyugati zónában mind­össze tizenkét hadosztályról van szó és ezek is még csak papi­rosán vannak meg. A keletnémet katonaságot az oroszok rendőr­ségnek nevezik, de az orosz vörös hadsereg mintájára szervezik meg és képezik ki. Jelenleg 45,000 katonája van ennek a “rend­őrségnek”. Folyton uj katonákat kell toborozni, mert igen sokan megszöknek a nyugati zónába. Az utolsó másfél évben havonta átlag százan szöktek át Berlin nyugati zónájába és sokan más nyugati zónákba. De ami késik, nem múlik, az európai védelmi szövetségben résztvevő hatalmak most hozzá­járultak a tervhez, hogy német légierőt is megszerveznek, még pedig 1000 repülőgéppel — 1954 nyaráig. Egyelőre az a terv, hogy a régi német légierő pilótáit Amerikában és Angliában kiképe­zik s repülőgépeket majd csak azután bocsátanak a németeknek rendelkezésére. Német repülőgépgyártás jelenleg nem lehetsé­ges, egyrészt azért, mert a gyárakat vagy tönkrebombázták a háború alatt vagy szétszedték a háboruutáni lefegyverzési ak­ció során, amikor még remény volt arra, hogy az oroszokkal békésen lehet együtt élni; másrészt azért nem lehet Németország­ban repülőgépeket felállítani, mert ezt nemzetközi egyezmények — az oroszok és a szövetségesek közt — tiltják. Ilyen egyezmény persze csak addig érvényes, amig az oroszok katonai fölényben vannak Európában és maguknak tartják fenn a jogot, hogy egyez­ményeket egyoldalúan érvénytelenítsenek. Egy, neki nyilván mellékes­nem tetsző körülményt Nelson elvtárs említés nélkül hagyott: azt, hogy a proletárdiktatúrá­nak nevezett zsarnoki uralma­kat mindenütt a nép akarata ellenére vezették be, erőszak­kal, fegyveres erővel. r\n v°, ° VWVW A r> PV yA) 'f r>%° * n miL. e, min ' 4/h zülő költ, x .es

Next

/
Oldalképek
Tartalom