A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-09-07 / 36. szám

AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN ËGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! VOL. 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O., péntek. 1951 szeptember 7 EGYES SZÁM 10 CENT No. 36. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America A JO PÁSZTOR Mi történt a hé • • • AMER BAN A japán békekor jia megkezdődött kedden, szeptember 4-én. x xierika hosszas tár­­gyalások után megállapodott a Japán elleni háborúban résztvett szabad nemzetek kormányaival s az volt a terv, hogy a béke­­szerződés tervezetét gyorsan letárgyalják és elfogadják. De az utolsó órában jelentkezett a szovjet,’ hogy — előbbi bojkottja ellenére — részt akar venni a japán béke megbeszélésében s ez üj helyzetet teremtett, mert az oroszok kizárólag zavarkeltés és propagandázás végett jöttek San Franciscoba. A németországi és ausztriai tapasztalatok alapján mindenki tudja, hogy a szov­­jettel semmi kérdésben megállapodásra jutni nem lehet. Ugyan­­csak az utolsó órában küldött meglepetésszerü üzenetet Nehru, India miniszterelnöke, bejelentvén, hogy India bojkottálja a béketárgyalást, főleg azért, mert a békeszerződés tervezetében van egy rendelkezés, amely szerint amerikai katonaság Japán területén maradhat az ország megvédelmezése céljából. Szerinte ilyen megállapodást csak a békekötés után köthet Japán mint teljesen független ország. Előbb megkötni a békét, aztán be­­szelni Japánnal erről. Előbb visszaszállítani Japánból az ame­­rikai katonaságot, aztán tárgyalni Japánnal az amerikai katona- Ságnak Japánba való visszavezényléséről. A közbeeső időben Japán teljesen védtelenül állna orosz támadás esetében, akár­­csak Dél-Korea teljesen védtelen állapotban volt, amikor Sztálin harcba vezényelte az északkoreai kommunistákat, aztán a kinaia­­kát is. A kinai kommunista kormányt természetesen nem hiv­­ták meg San Franciscoba, mert ezt a kormányt a résztvevő államok közül többen nem ismerik el. Viszont a nacionalista farmosai kormányt sem lehetett meghívni, mert ennek nincsen hatalma és rendelkezési lehetősége Kínában. így hát Csiang nacionalista kormánya külön fog békét kötni a japánokkal. A szovjet elleni gazdasági bojkott egy lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz a múlt héten, amikor a szenátus némi módosításokkal magáévá tette a képvi­­selőházi törvényjavaslatot, amely szerint Amerika megvon min­­den gazdasági és katonai segítséget oly államoktól, amelyek fegyvert vagy fegyvergyártásra alkalmas nyersanyagot vagy felszerelést adnak el a szovjetnek vagy csatlósainak. De a lő­­.szergyártásra alkalmas anyagokra nézve a törvény úgy rendel­­kezik, hogy az elnök e tilalomtól eltekinthet oly esetben, ami­­kor ez inkább ártalmára, mint előnyére lenne Amerika bizton­­ságának. Az elnöknek nyújtandó ilyen rendelkezési szabadság úgyszólván természetes dolog, merthiszen a tilalom merev al­­kalmazása a gyakorlatban nehézségekre és bonyodalmakra ve­­zethetne; másrészt a kongresszusnak bizalommal kell lennie a nép által megválasztott elnök iránt, akiről nem tételezhető fel, hogy a világkommunizmus érdekében vissza fog élni ilyen fel­­hatalmazással. Mégis, tizenhat maradi, izolácionista republiká­­nus szenátor mindvégig hadakozott e felhatalmazás ellen. Ezek a republikánusok, Tafttal az élükön, azt kifogásolták, hogy a felhatalmazás tulnagy hatalmat adna az elnöknek. Ők az elnöki hatalom megnyirbálását követelik, mert az elnök demokrata. A demokraták és a haladószellemü republikánusok — akik a tör­­vény mellett szavaztak — úgy vélekedtek, hogy az abszolút tilalom megnehezítené az európai szabad nemzetek gazdasági megerősödését, amennyiben ezeknek bizonyos mértékben szűk­­ségük van lengyelországi és más csatlósországokból való nyers anyag és áru behozatalra. A bojkott nem oly egyszerű dölog, mint sokan vélik, mondotta Eden volt angol külügymi• niszter, aki jelenleg New Yorkban van látogatóban. Angliának feltétlenül szüksége van orosz épületfára, mert Angliában fel­­tétlenül és sürgősen építeni kell házak ezreit, tízezreit, hogy eny­­hüljön a nyomasztó lakásingség. Hogy ennek az árunak fejében Anglia mit szállít az oroszoknak, az szigorú megvizsgálás alá kerül, mondotta Eden; mindenesetre ügyelünk arra, hogy az oroszok tőlünk ne kapjanak oly termékeket, amelyeknek kato­­nai értékük van. Ami pedig az angol-kinai kereskedelmet illeti, Hong Kongban szigorúan betartják a katonai szállítások tilal­­mát. Arra a kérdésre, hogy épületfát nem lehetne-e más forrás­­ból is kapni, Eden azt felelte az amerikai újságíróknak, hogy lehetne, de -— csak dollárért és Angliának ügyelnie kell arra, hogy dollártartalékja meg ne fogyatkozzék. Érdekes az amerikai-kínai külkereskedelmi mérleg. Hivatalosan közlik, hogy júniusban két millió dollár értékben vásároltunk a kommunista Kínától tungsten ércet és disznósörtét, viszont mi semmitsem exportáltunk Kínába. Ellenben Formosa szigetére, ahol Csiang nacionalista kormánya van. több mint három millió dollár ér­­tékü árut küldtünk és onnan 400,000 dollár értékű árut kaptunk. •Uj atomrobbantási kísérletek lesznek nemsokára Nevadában és ezentúl rendszeresen fognak ott ilyen kísérleteket folytatni Las Vegas közelében. Az Atom­­bizottság figyelmezteti a közönséget, hogy rádióaktiv kisu­­gárzások észlelhetők lesznek messze Nevada állam határain túl is, az ország bármely részében. Aggodalomra mégsincs ok, mert a szél által messzire hordott sugárzás nem veszélyes sem em­­berek, sem állatok vagy a termés biztonsága szempontjából. Az oroszok, akiket csak az amerikai atomkutatás fölénye tart vissza attól, hogy lerohanják egész Európát, szeretnének minél többet megtudni e kísérletek részleteiről, de az Atombizottság csak annyit árul el, amennyiből az oroszok “nem lesznek oko­­sabbak.” Csak annyit tudunk, hogy az atomfegyver harcászati, taktikai kipróbálásáról van szó, összehasonlítva és kombinálva a szokásos tüzérségi és légi bombázással. Ezt egyébként kémek segítsége nélkül is tudhatják az oroszok, már abból a tényből következtetve, hogy a nevedai atomkisérletek a tüzérségi és bombázási lövőtéren folynak. Azt is tudják az oroszok, hogy a Béke-alku helyett hazugság-propaganda ísmét fellángolt a harc Eszak-Koreában Az augusztus 23 óta szünetelő fegyverszüneti alkudozás még mindig zsákutcában van. A kom­­munisták újra meg újra kitalál­­nak amerikai támadásokat és merényleteket a kaesongi sem­­leges zóna ellen, a kommunista fegyverszüneti bizottság vezető­­je ellen és magyarázkodást, bocsánatkérést követelnek a ki­­talált sérelmekért. Máskülön­­ben, mondják, a szövetségeseket terheli a felelősség a háború folytatásáért. Mindez a hitleri Nagy Hazugság taktikájára em­­lékeztető hazugság-propaganda. Minden épeszű ember tudja, hogy az amerikaiak nem szók­­tak orvul támadni, de ettől elte­­kintve, az állítólagos incidensek nem is szolgálnának valamelyes célt. Hogy a kommunisták még­­is ilyen képtelen állításokkal halogatják a fegyverszünetet, annak magyarázatát nehéz len­­ne kitalálni. Csak annyi látszik valószínűnek, hogy ezzel a ha­­zugságsorozattal a japán béke­­tárgyalás ideje alatt függőben akarják tartani a koreai háború ügyét. Másfelől az is bizonyos, hogy a koreai fegyverszüneti alkunak «EM EVITA Buenos Airesben, mint mult héten jelentettük, nagy politi­­kai muri volt: Peron argentínai diktátor pártja a fővárosba cső­­ditette potya utazás és potya el­­látás ígéretével, a hívek száz­­ezreit, hogy egyhangú lelkese­­déssel felkérjék Peront és szőke feleségét, Evitât, fogadják el ke­­gyesen jelöltségüket a novem­­béri választás alkalmával az el­­nöki és az alelnöki tisztségre. !Mindketten kegyesen elfogad­­ták a jelölést s az egész világ ámult és nevetett, mert arra még nem volt példa, hogy egy fiatal asszonyka egy államnak alelnöke lett volna és, ha az elnök-férjnek valami baja es­­nék, köztársasági elnök. A nagy muri után szürke hét­­köznapok következtek és e szűk­­ke hétköznapokon a diktátor ci­­vil és egyenruhás barátai rájöt­­tek arra, hogy ez az egész muri rossz vicc volt. Először is, Evita azt mondja, hogy ő 29 éves, az alkotmány pedig azt mondja, hogy alelnök legalább 30 éves kell legyen. Mászodszor, kérdez­­ték, mi lesz, ha, Isten ments, Perronnal valami baj történik s Evita beül az elnöki székbe s ezzel automatikusan az argenti­­nai hadsereg főparancsnoka lesz — szoknyás hadseregfőparancs­­nők? .. . Nem, ez képtelenség, jelentették ki. És most Evita a mikrofon elé lépett és sírástól elfojtott hangon, akadozva be­­lesóhajtotta az üzenetet, hogy ő meggondolta a dolgot és még­­sem fogadja el a jelöltséget. Férjeura úgy határozott, hogy a mostani öreg alelnök lesz me­­gint alelnök. És novemberben a nép úgy fog határozni, ahogy most a diktátor határozott, mert ahol diktatúra van, ott a nép szava csak visszhangja a dik­­tátor szavának. nem a kitalált incidensek az aka­­dályai, hanem az, hogy az ama­­rikaiak semmi körülmények közt nem járulnak hozzá a régi észak-déli határ visszaállitásá­­hoz s követelik, hogy fegyver­­szünet esetén a semleges vona­­lat a jelenlegi hadijheiyzetnek megfelelően jelöljék meg, vagy­­is a semleges sáv észak-koreai területen legyen. A kommunis­­fáknak van okuk rá, hogy ez ellen ágaskodjanak. Ugyanis ők kezdettől fogva azt hazudják, hegy a múlt év júniusában nem az orosz fegyverekkel állig fel­­fegyverzett észak-koreai kom­­munisták támadtak, ! hanem a védtelen dél-koreaiak. Ha tehát most sikerülne kierőszakolniok, hogy az észak-déli határvonal legyen megint az elválasztóve­­nal, azt hazudhatnák, hogy, ime, a gonosz dél-koreaiak az ameri­­kaiak segítségével megtámad­­ták Észak-Koreát és mi vissza­­vertük, visszaszorítottuk őket Dél-Koreába ! Egyelőre nem szorítják visz­­sza a Nyolcadik Hadsereget, ha­­nem ellenkezőleg, a fegyverszü­­neti alkudozás megkezdése óta a szövetséges haderők a “vi­­szonylagos csendben” egyre fél­­jebb nyomultak a keleti' front­­szakaszon és mopt > U szaka­­szón helyenkint 25 !mérfioldnyire észak-koreai területen vannak. A “viszonylagos csend” ide­­jét a kommunisták arra hasz­­nálták fel, hogy újabb embertö­­megeket sorakoztattak fel Ko­­reában s most már 400,000 embe­­rük van a fronton s ugyanannyi tartalékban. Azonkívül az oro­­szók újabb fegyvereket küldtek nekik, repülőgépeket is. De mindez hiábavaló, mondja Ridg­­way tábornok, a szövetségesek fel vannak készülve bármily erős kommunista támadás visz­­szaverésére. Az utóbbi napok­­ban már aligha lehetett viszony­­lagos csendről beszélni, hiszen heves harcok folytak s ezek so­­rán orosz repülőgépek is tárna­­dásokat intéztek amerika csapa­­tok ellen. A kommunista rádió azt állítja, hogy hétfőn tizenhá­­rom amerikai repülőgépet lelőt­­tek. De az ő győzelmi jelentései­­két fenntartással kell fogadni. A BÉKEBONTÓK ELLEN Kedden este Truman elnök megnyitotta San Franciscóban a béketárgyalást. Előzőleg a rádió utján figyelmeztette a nemzetet, hogy a kommunisták békeszán­­dékával szemben a bizalmatlan­­ság jogosult. Nincs kizárva, hogy éppen a japán béketárgya­­lás napjaiban támadásba men­­nek át — akár Koreában, akár Európában vagy a Közel-Kele­­ten. Résen kell lenni. Hogy az oroszok, akik kizáró­­lag békebontás céljából jöttek San Franciascoba, ne akadályoz­­hassák meg a békeszerződés lét­­rejöttét, tizenegy nemzet dele­­gátus^i hozzájárultak az ameri­­kai ügyrendi tervhez, amely sze­­rint egy-egy nemzet képviselői — ötvenegyen vannak — csak egy־egy óra hosszat beszélhet­­nek s ha még kiegészítő kérdé­­seket akarnak feltenni, erre to­­vábbi öt perc időt kapnak. EZ IS BÉKEPROPAGANDA Manilából, a Fülöpszigeti Köz­­társaság fővárosából hivatalo­­san jélentik, hogy Yulin kikötő­­ben megjelent egy orosz tenger­­alatt járó és fegyvereket és lő­­szert hozott a kommunista Hűk felkelőknek. HÁBORÚS BŰNÖSÖK Los Angelesben letartóztatták Andrija Artukovich horvát me­­nekültet, aki a jugoszláviai náci terror idején állítólag húszon­­két honfitársát meggyilkoltatta. A jugoszláv kormány már 1946 óta ismételten kérte a háborús bűnös kiadatását, mig most vég­­re meghallgatást talált. A san­­franciscoi jugoszláv konzul eskü alatt vallotta, hogy Artukovich volt felelős a gyilkosságokért. Prágában halálra Ítéltek hat nácit, köztük azt a Gestapo tisz­­tét, aki Lidice falut felégettette és az egész férfilakosságot agyonlövette. Mi történt a héten A NAGYVILÁGBAN tulajdonképpeni atombombákat wetok Csendes-tengeri szigeten letek idején messzi körzetben amelyeken gondoskodni fognak nak ne legyenek hátrányos köve kedés veszélyeztetett területek táblák felállítása. nem Nevedában, hanem Eni­­próbálják ki. A nevadai kisér­­megfigyelőállomások lesznek, arról, hogy az atomkisugárzás­­tkezményei. A fő védelmi intéz­­elhatárolása és figyelmeztető Farmerek öröme A Commodity Credit Corpo­­ration — - minden farmer tudja, hogy mi ez — most tette közzé beszámolóját a junius 30-án vég­­ződött pénzügyi év alatti műkő­­déséről. E jelentés szerint a C.C.C. 345 és fél millió dollárt fizetett rá a farmtermékek árai­­nak támogatására a fölös kész­­letekre adott előlegek ,illetve vételárak formájában. Az előző évben hasonló veszteségek csak 250 millió dollárt tettek ki. Fő­­leg a következő farmterméke­­ken veszített a felvásárló kor­­mányhatóság: burgonya, tojás, tej és vaj. A magyar farmer csodálkozva kérdi: hol ez a sok pénz? Ö egy centet sem látott ezekből a mii- Hókból! Ennek magyarázata az, hogy csak nagyobb és nagyon nagy farmok szállítják termésű­­két a C.C.C. által jóváhagyott tárolóhelyekre s a nagy farme­­rek, a mezőgazdasági részvény­­trásaságok azok, amelyek fölös termésüket jó áron a kormány nyakába akaszthatják. Például Maine állam hires Aroostok me­­gyéjének milliomos burgonya­­termelői egyenkint százezreket kapnak a burgonyáért amit egyenesen végből termelnek fölös mennyiségben, hogy kiadó­­san részesülhessenek a “farmer örömében,” a C.C.C. dollárok­­ban. A földművelésügyi miniszté­­rium azt is jelenti, hogy az uj financiális év kezdetén, julius közepétől augusztus közepéig, a farmerek gazdasági helyzete va­­!amivel rosszabbodott, amennyi­­ben általában kevesebbet kap­­tak termékeikért, mig az ipari termékek, amelyeket farmerek vásárolnak, nem olcsóbbodtak, hanem nagyjában változatlanok voltak. Magasabb árakat ebben a 30 napi időszakban a farme­­rek csak marháért, tejért, tojás­­ért és gyümölcsért kaptak. A farmtermékek átlagos ára most 292 százalékkal magasabb, mint volt az első világháború előtt, 1910 és 1914 közt, amely időszak árai tudvalevőleg a paritási szá­­mitás alapjául szolgálnak. A farmerek által vásárolt ipari cik-Sztahanovista kollektiv szerződéseket erőszakolnak rá a keletnémet szovjetzóna munkásaira az úgy­­nevezett szakszervezetek. Az uj szerződések orosz mintára ké­­szültek s felemelik a munkateljesítmény normáját, még pedig olyképpen ,hogy az úgynevezett élmunkások munkatelj esitmé­­cyét minden munkásra nézve mint minimális munkateljesítményt kötelezővé teszik. A kommunista pártbürokráciának e munka­­hajszája ellen a keletnémet zóna több helyén valóságos lázadá­­sok fordultak elő. Saalfelden egy urániumbánya rabmunkásai közül négyet letartóztattak, mert vonakodtak aláírni az uj kol­­lektiv “szerződést.” Err^ munkások megrohanták a rendőr­­ség épületét, kövekkel dobálták meg a rendőröket. A rendőr­­kapitány életét vesztette, többen megsérültek. A kőzápor után i tüntetők behatoltak az épületbe, a rendőrfőnököt a pincébe zárták, aztán felnyitották a fő vízvezetéki csövet, hogy zárká­­jóban a vízbe fúljon a rendőrfőnök. De idejében rendőri meg­­erősítés jött s sikerült még élve kiszabadítani a vízzel elárasztott pincéből az elázott rendőrfőnököt. Végül tüzoltófecskendőkkel elzavarták a rendőrök a csata színhelyéről a zavargókat. Más­­nap kiújultak a zavargások, mintegy háromezer bányász újra megtámadta a rendőrséget, egy traktorral bedöntötték a fogda kapuját és kiszabadították négy bebörtönzött társukat. Aztán elbarrikádozták magukat a bányatelepen és kifüggesztettek egy cédulát, hogy vízzel árasztják el az uránium bányát, ha bár­­melyiküknek bántódása esnék. Négy napig a barrikádok mögött maradtak, mialatt vezetőjük arendőrfönökkel alkudozott. Végül csak úgy tudta a rendőrség a nyugalmat helyreállítani, hogy az orosz vörös hadsereg bevonulásával fenyegetőzött és egyben büntetlenséget biztosított a zavargóknak. A bányászok erre ab­­hahagyták akciójukat. De pórul jártak. A rendőrség — amely nem egyéb mint vörös hadsereg — nem állta szavát és többeket letartóztatott. Hasonló zavargások voltak Rudolstadt és Schwarzthal városokban. Kölcsönös védelmi szerződést kötött Amerika a Fülöp Szigetek köztársasági kormányával. A második világháborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a szigeteket csak egy erős hadiflotta tudja ellenséges támadás ellen megvé­­déni s ilyen flottája csak ^Amerikának van. Ezért szükséges a védelmi közösség. Hasonló védelmi szerződések vannak készülő­­ben Amerika és a Csendes tengeri többi országok közt. A cél: a távolkeleti és Csendes tengeri béke megóvása orosz támadás ellen. Az Atlanti Szövetség mintájára Pacific Szövetség fog idővel kialakulni. Ha bármely ország (Oroszország vagy a kom­­munista Kina) egyiküket megtámadná, valamennyi köteles a megtámadottnak védelmére. Az európai önvédelem י még csak kialakulóban van, de máris megállapítható, hogy a franciák, angolok és a többiek inkább fegyvereik erejére, mint jószerencsére akarnak támaszkodni, ha a szovjettel és csatló­­saival háborúra kerülne sor. Franciaország ebben az évben két­­szerannyit költ a haditengerészetre, háromszor annyit a légi­­erőre és hatszor annyit újfajta fegyverekre és katonai bázi­­sokra, mint a múlt évben. A múlt héten közzétett hiteles ki­­mutatás szerint a francia haderő fejlesztése gyors tempóban halad. Ez év végén lesz öt hadosztályuk készenlétben és további öt hadosztályt három napon belül mozgósíthatnak. 1935 végén már húsz francia hadosztály fog rendelkezésre állni s ez lesz az Eisenhower tábornok főparancsnoksága alatt álló európai kö­­zös hadseregnek zöme. A franciák uj tankokat gyártanak, ame­­lyekről Bradley tábornok igen elismerőleg nyilatkozott. Az angolok eleinte idegenkedtek egy közös európai hadsereg gondolatától, de most kezdenek meg­­barátkozni azzal s Morrison külügyminiszter tervezett washing­­toni látogatása során remélhetőleg végleg kialakul az angol állás­­pont. Elsősorban tengeri hatalom lévén, Anglia az európai szá­­razföldre csak kisebb haderőket küldhet, mert katonai kiadá­­sainak legnagyobb részét a haditengerészet részére kell fenn­­tartania. Amerikai katonai misszió Spanyolországban megkezdte működését, az ország katonai fel^ készültségének fokozására. Megvizsgálják az országutakat és vasutakat, amelyeket eddig pénz hiányában elhanyagoltak; eze­­két az utakat rendbe kell hozni, hogy háború esetén a közlekedés az országban zavartalan legyen. Ki fognak építeni három nagy repülőteret: Madrid, Barcelona és Sevilla városok határában. A többi negyven kisebb repülőtér is javításra szorul. A spanyol hadseregnek repülőgépekre, tankokra és ágyukra van szüksége, ímely hadiszereket eddig — ugyancsak financiális okokból — nem tudták beszerezni. Ugyancsak átalakításra, modernizálásra szorulnak a haditengerészeti bázisok úgy Spanyolországban, mint Észak-Afrikában. Mindezeknek a szükséges munkálatoknak elő­­készítésére ment az amerikai bizottság Spanyolországba, mi­­után Sherman admirális az együttműködés alapjaira nézve elv­­ben megállapodott Francoval. Csehszlovákia pingpong bajnoka negszökött a határon át Né,metország szovjetzónájába s onnan Berlinbe, az amerikai zónába, ahol mindjárt jelentkezett mint politikai menekült. kék átlagos árai pedig 282 szá- Zalékon állnak, igy hát általa­­ban 10 százalékkal emelkedett 35 év óta a farmerek valóságos — nem dollárban, hanem vásár­lóképességben számított — jő­­vedelme. Tavaly 271 volt ez az arányszám, vagyis tavaly jobb helyzetben volt az amerikai far­­bér, mint ez. évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom