A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-08-17 / 33. szám

־"F A JÔ PÁSZTOR - THE GOOD SHEPHERD PAGE 8 ־ OLDAt Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6. fej., 24—33. Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy az egyiket gyű­­lölni fogja és a másikat szeretni, vagy az egyiket tűrni fogja, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammon■ nak. — Azért mondom nektek: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, sem testetekről, hogy mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél s a test az öltözetnél? Nézzétek az ég madarait, hogy nem vetnek és nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek es a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem értek-e ti többet azoknál? Ki adhat pedig közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit? És a ruházatról mit aggódtok? Nézzétek meg a mezők liliomait, mint növekednek, nem dolgoznak és nem fon­­nak, pedig mondom nektek, hogy Salamon király minden dicső­­ségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, mely ma vagyon és holnap kemencébe vetik, az Is­­ten is ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne ag­­gódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mi­­vei ruházkodunk. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban egy igen nagy igazságot jelent ki tanítványai előtt: “Senki két urnák nem szol­­gálhat”, majd igy folytatja, hogy a dolog még világosabban áll­­jón szemeink előtt: “Nem szolgálhattok az Istennek és a mám­­monnak”, vagyis nem szolgálhattok Istennek és a pénznek, a vi­­lágnak. Az emberre nézve földi életben két ur szokott szerepelni: jó Isten és a világ. Az embert vagy az Isten vezeti, vagy a világ. A vallásos ember mindenben vallásos meggyőződése szerint iparkodik eljárni, életét, annak minden napját, nemcsak csele­­kedeteit és szavait, de még gondolatait is az Isten törvénye sze­­rint irányítja, vagyis nem tesz, nem beszél, de még csak nem is gondol olyasmit, ami az Isten parancsolataival ellenkezik, és ha talán mégis tett, beszélt, vagy gondolt rosszat, azt megbánja s iparkodik jóvátenni. Az ilyen ember az Istennek szolgál. A világi ember ellenben mindent a saját, vagy az emberek meggyőződése szerint szeret tenni. Életét, gondolatait, szavait ég cselekedeteit csak önmaga vagy az emberek irányítják . . . Mindent emberi szempontból, emberi tekintetből tesz. A világi emberre nézve nem az az irányitó, hogy mit mond, vagy mit ír elő az isteni törvény, hanem hogy mit mondok én, hogy mit mon­­danak az emberek ... És ha valami tette balul ütött ki, azt nem azért bánja, mert azzal ellenkezésbe jutott az Isten parancsaival, hanem azért, mert amiatt valamiféle kárt, szégyent kellett el­­szenvednie az emberek részéről. Erre a két hatalomra, erre a két erőre mondja az Ur: “Senki két urnák nem szolgálhat; nem szolgálhattok az Istennek és a vi­­lágnak!” Két különböző ut ez; az első jobbra, a másik balra vezet. Más a szava az Istennek és más a szava a világnak, azért nem követhetem egyszerre az Istent és a világot. Ha valahol és valamiben igaz a “vagy”, akkor igaz ebben. Vagy az Istennek szolgálok, vagy a világnak. Nem mondhatom ázt, hogy ifjúságomban szolgálok a világnak, majd öregségemben szolgálok az Istennek . . . Nem mondhatom, hogy például ezen a héten az Isten parancsait követem, a másik héten pedig a vi- Iák szerint élek, aminthogy a gyerek se mondhatja jogosan: ezen a héten szót fogadok, a jövő héten azt csinálok, amit akarok . . . Nem mondhatom becsületesen szemedbe, hogy jó barátod va­­gyök, a hátad mögött ellenséged. És mégis valahogy úgy vagyunk, hogy szeretjük magunkat megosztani az Isten s a világ között. Az Istennek is akarunk szol­­gálni, de azért a világot sem akarjuk elhagyni. Valahogy úgy akarnánk eljárni, hogy a kecske is jólakjon, de káposzta is meg­­maradjon. Az Ur kedvében akarunk járni, de hát azért néha­­napján — mint mondják — az ördögnek is gyújtunk gyertyát. Hát mindez megalkuvás, kétszínűség. És ilyen a mai ember . . . Ilyen a templomban, sőt ilyen még a családban is. Tudja, hogy mindenhol és mindenben mit kell tennie és mégis nem mer úgy teni, hanem ötven percentre megalkuszik, látszólag, nehogy másikat megsértse, voltaképpen pedig azért, mert gyáva. S az ilyesmi előbb-utóbb megbosszuja magát, már az emberek előtt is, de még inkább az Isten előtt, mert az ilyenről mondja Szent János: “Mivel se meleg, se hideg nem vagy, el­­kezdlek kivetni számból”. Legyünk tehát jellemesek, álljunk ha­­tározottan földi életünkben Krisztus mellé, hogy egykoron Krisz­­tus megvalljon bennünket az ő mennyei Atyja előtt. Piknik Flinten A fiinti Szt. József egyház­­község augusztus 19-én, vasár nap déli 12 órai kezdettel tart­­ja szokásos évi piknikjét a Pu­­lasky Park árnyas fái alatt, ahová a rendezőség szeretettel hiv és vár mindenkit. Albert József felfrissített ze­­nekara fog játszani. A vendégeket kitűnő frissi­­tő-italok és házilag készített hurka, kolbász, valamint a laci­­konyhán készülő lacipecsenye szendvicsek fogják várni. Különböző játékokról, Social Party-ról és egyéb szórakozás­­ról is godoskodva van. A gyér­­mekeknek póni lovacskák lo­­vaglása fog örömöt okozni. SOKNYELVŰ BIBLIA Megkérdezték Miss Margaret Hillst, az Amerikai Biblia Tár­­saság könyvtárosát, hogy ujab­­ban *milyen nyelvekre fordítót­­ták le a bibliát. Ezt felelte: — Kasgar turki nyelvre, a­­mely Sinkiang (Turkesztán) né­­pének nyelve. Kikvangó nyelv­­re (Belga Kongó, Afrika). Ku­­ruk indiai tájzólásra. Dájak nyelvre (Borneo sziget bennszü­­lőttéinek nyelve). Dzsorai nyelv­­re (Annam, Délkelet-Ázsia). Má­­jimang nyelvre (Szudán), Rá­­jang-lang nyelvre (Burma, Á- zsia). Sara-madzsingai nyelvre (Francia-Afrika). ERŐSEBBEN KELLENE MEGMOZDULNI Irta: EGY PAROCHUS Ami a római katolikusoknál plébános, az nálunk, görög ka­­tolikusoknál — parochus. A hit­­község vezető embere, a leki élet ápolója és — magyar fajunk sirató ja. Végre reánk került a sor a Jó Pásztor hasábjain, akik szó­­katlanul csendes amerikai vi­­szonyukkal alig, vagy nagyon ritkán vettünk részt közéletünk­­ben. Tizenöt magyar anyanyel­­vü egyházzal rendelkezünk itt, de talán túlzott szerénységgel mindig háttérbe vonultunk és nem törekedtünk arra, hogy minket is befogadjanak a nagy közösségbe. Petrás őrmester hőstette RIVER ROUGE, Mich.— Mult heti számunkban jelentettük, hogy ifj. Petrás János őrmester holttestét Koreából hazahozták és katonai pompával örök nyu­­galomra helyezték hazai föld­­ben. Most arról számolunk be, hogy a 23 éves korában hősi ha- Iáit halt magyar ifjú a legma­­gasabb vitézségi kitüntetések egyikét, az Ezüst Csillagot kap­­ta hőstettéért, de, sajnos, ezt a kitüntetést a hadvezetőség kép­­viselője már csak a gyászbabo­­rult szülőknek nyújthatta át. A kitüntető iratból megtudjuk, hogy mi hőstettet hajtott végre Petrás s hogyan érte uról a hő­­sök végzete a koreai harctéren. Petrás őrmester tagja volt egy őrjárati szakasznak, melyet áz északkoreai vörösök egy számban fölényben lévő csapata lesből támadott és körül akart fogni. Petrás látta a veszedel­­met, ami a szakasza körülzárá­­sából származhat, egymaga elő­­rekuszott az ellenség gépfegy­­ver-fészkéhez, kézigránátot do­­.bott oda és puskájával is oda­­lőtt. A lesből támadó ellenség i ן viszonozta a tüzelést és súlyosan ־ megsebesítette a vakmerőén j támadó hőst. De ez nem tartót­­!ta vissza Petrás Jánost és sebe- J sülése dacára, utolsó ereje meg­­feszitésével újabb kézigránátot dobott az ellenség gépfegyver­­fészkében rejtőző s lesből lö­­völdöző vörös katonák közé s olyan halálos pontossággal, hogy a szétrobbanó kézigránát elpusztította a vörösök gép­­fegyverét s az ott lévő vörös katonákat. Az őrmester hőstette folytán a szakasz győzelmet aratott, de ifj. Petrás János őrmester be­­lehalt sebeibe. < KÖZELEDÉS Mikor e híradás kikerült a saj­­tó alól, a munhall-homesteadi Szent Margit templom alsó épü­­lete (basement) vasszerkezetbe épült téglafalai meglehetős hu­­zavona után felépültek. Az építkezés befejezését sür­­getőleg, minden eszközt felhasz­­nálnak a buzgó hívek pénzgyüj­­tésre. Süteményvásár megvál­­tásra az asszonyok eredménye­­sen gyűjtöttek. Augusztus 26-án nagy hitköz­­ségi piknik lesz a Szent Mihály Egyházközség parkjában, három héttel utána lesz a nagy sorso­­lás, október közepén a leányok Mária Kongregációjának bálja, utána, valószínűleg november­­ben, alapkőszentelési banket. Erős a remény, hogy mindezek előtt az összes hitközségi tagok SÍRT A PÁPA Joseph Hoc vietnami (Indo- Kina) katolikus pap kihallgató­­son jelent meg a pápánál s je­­lentést tett neki arról, hogy mi­­lyen embertelenül kínozzák az indo-kinai kommunisták a ka­­tolikusokat. A pápa könnyezve hallgatta a beszámolót, hogy amikor a vietnami katolikusok háromnapi imával ülték meg a Szentatya papi aranyjubileu­­mát, a kommunisták bebörtö­­nöztek és súlyosan bántalmaz­­tak több fiatal embert. Szemrehányás gyanánt ne ve­­gye tőlünk rossz néven senki, ha annyi esztendő után be kell vallanom, hogy olyan közüle­­tekbe, mint az Amerikai Magyar Szövetség, minket se nem hiv­­tak, se be nem vettek. Még ak­­kor sem, mikor ennek az intéz■ ménynek élén vezetői minőség­­ben eredetileg magyar görög ka­­tolikus papnak készült amerikai egyetemi tanár lett. Nagy oka van ennek. Már a szülőhazába is félrehuzódtak a magyar görög katolikusok a nyíl­­vánosság elől és a maguk szü­­kebb körében ápolták nyelvű­­két és természetesen hitünket olyan emberek között, akik több­­nyíre ruthén nyelven beszéltek, de magyaroknak vallották ma­­gukat. Ha nem jött volna egyszer Budapestről közénk az annak­­idején nagyhírű Egán Ede és súlyos adatokkal alátámasztott könyvében meg nem írja a mi népünk bajait, talán nem is tud­­nak soha más vidékbeli magya­­rok felőlünk. így azonban reánk terelődött a figyelem és arra, hogy például a román görög ka­­tolikus egyház milyen erőszak­­kai próbálkozott azon, hogy be­­lőlünk, magyarokból, román nyelvű görög katolikusokat esi­­náljon. Öreg magyarok vannak még Amerikában, akik emlékeznek arra, hogy mi történt a szinma­­gyár Szatmár vármegye köz­­pontjának Munkács alá tartozó görög katolikus hitközségével. A nagyváradi román püspök Ft. Pazuchanits Ignác halála után csak románul beszélő papot akart odaküldeni plébánosnak, de a templom ajtaját Gorzó vár­­megyei főjegyző és Somossy ke­­reskedő bezárták. Mikor a ren­­dőrök hozták vasárnap a tem­­plomba a ront^n papot, negyven jómódú magyar nő elállta a tem­­plom ajtaját és nem arccal, ha­­nem háttal fogadták az idegent. Erre a rendőrök, akik szintisz-Gyászhir az óhazából NEW YORK — Unyi Bernar­­din ferences atya, aki régebben New Yorkban, a Szent István egyház kebelében szolgált mint segédlelkész, meghalt 53 éves korában az óhazában. Nyiregy­­házán lelkészkedett, de az utób­­bi időben súlyos betegsége mi­­att Budapesten állt kezelésben s ott is halt meg. A CÉLHOZ befizetik a rájuk kivetett járu­­lékot az építkezési alapra. A legutóbbi nyugtázás óta a következő adományok jöttek be: Özv. Nevelős Jánosné $5, Kató János és neje $50, Kovács Ká­­rolyné $25, Lukács András és neje $100, Szentgyörgyi János $10, Agárdy Béla és neje $100, Balta Imre $25. A nagylelkű adományokért hálás köszönetét mond az egyház vezetősége és mindenkit szívesen lát az au­­gusztus 26-iki pikniken. Katolikus fiatalok nyilvános iskolákban Amerikában 5,800,000 katoli­­kus ifjú és leány jár nyilvános iskolába, mig a felekezet is­­kólákba járó diákok száma 3,330,000. Nem-katolikus iskolába jár­­nak: elemibe 4 millió, középis­­kólába 1 és fél millió, college és egyetemre 300,000. SZTÁLIN SZOBOR A TEMPLOM HELYÉN A budapesti rádió közölte, hogy a városi tanács elhatároz­­ta egy Sztálin szobor felállitá­­sát a fővárosban. A szobor egy katolikus templom helyén fog állni, amely templom az ostrom alatt súlyosan megrongálódott, de nem annyira, hogy le kelle­­ne rombolni. ta magyarok voltak, sarkon for­­dúltak. A nehéz gazdasági helyzet szá­­mos görög katolikus magyart hozott az Egyesült Államokba, akik talán küzdelmek árán, de szép sikerrel építették fel tem­­plomaikat. Néhai püspökünk és mai püspökünk legjobb erejük­­kel állottak mindig mögénk. Bennük nincs hiba, de igenis van ott, ahol mi magunk, a nép és papjaik, ne mmozdulunk meg. Erre adott visszhangot kö­­rünkben az, amit a Jó Pásztor legutóbb a magyar görög katoli­­kus hívek felől közölt. Leírta szenvedéseinket, visszhangot a­­dott annak, amit más helyről eddig nem kaptunk meg és an­­nak foganatja nem maradhat el' a jövőben. Valljuk be őszintén, hogy ne­­künk csak egyetlen számottevő egyletünk van New Jersey ál­­lamban és annak működése ha jó is, de felettébb csendes. Uj­­ságunk sincs, amely a mi dől­­gainkat a nagy nyilvánosság elé vinné. És végül nem kapjuk meg több helyen azt a szives fogad­­tatást, amelyre ilyen nagy ma­­gyár népcsoport igényt tarthat­­na. A magam nézete szerint most leginkább nyilvánosság kellene nekünk akként, hogy a mi kü­­lönleges helyzetünket az ameri­­kai magyarság megismerje. A mi szükebb hazánk felől talán csak annyit tudnak, hogy most orosz uraloím alá tartozik és Ukrajna orosz tartományhoz van fegyverek ereje által csa­­tolva. Elvittek, elraboltak bennün­­két onnan, ahol valaha Rákóci felesége harcolt a magyar sza­­badságért. A mi múltúnkra való tekintettel kell kérjem, hogy leg­­alább itt gondoljanak reánk az amerikai magyarok és mozdul­­janak meg a mi érdekünkben is. Isten adná, hogy az amerikai magyar közösségtől ennyit meg­­kapjunk! AZ ÖREGEK OTTHONÁT SEGÍTSÜK BEBUTO­ROZNI Bethlen Otthonunk újabb na­­gyobbméretü építkezési prog­­romja befejezés előtt áll. Az uj épületeket szept. 3-án, Labor Day, avatjuk fel ünnepi keret­­ben. Az öregek otthona uj épüle­­te szobáinak bebútorozásáról óhajtok Írni. Az üres szoba csak akkor válik lakhatóvá, ha be­­rendezzük. Addig csak négy fal, akármennyi költségbe került is annak megépítése. Itt kínálkozik egy kiváló al­­kálóm jócselekedet gyakorlásé­­ra. Két kézzel nyújtjuk az iga­­zi adakozás eme praktikus for­­máját egyházaink, egyleteink, intézményeink és tehetősebb testvéreink felé. Kérjük: ragad­­ják meg ezt az elaggott örege­­ink és gondviselésre szoruló ár­­váink nevében felkínált adako­­zási alkalmat! Amikor máso­­kon, különösen szeretetintéz­­ményünk öreg és gyermek la­­kőin segítünk, annak áldása mint harmat-csepp hull lel­­künkre. Azoknak az adakozóknak ne­­veit, kik egy-egy szobát bebu­­toroznak, emléktáblán megörö­­kitve helyezzük el a szobában, zonysága lesz ez az irgalmas­­ságtól sugallt jócselekedet gya­­korlásának. Ez a jócselekedet túléli az adakozót. Még holta után is beszél, hirdetni fogja irgalmasságát. Testvérek: hallgassátok meg szeretetteljes kérő szavunkat! Segítsetek befejezni Bethlen Otthonunk uj épületét, segítse­­tek bebutorozni, hogy örege­­ink, árváink mielőbb békés ott­­hont találhassanak az uj épü­­letben. A Felügyelő Bizottság névé­­ben: Nagy Ferenc cantoni lelkész, a Ref. Lelkész­­egyesület elnöke. Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. rész, 89. Az időben mondá az Ur e példabeszédet: Hasonló menyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És el­­küldé szolgáit, hogy a hivatalosakat hívják meg a menyegzőre, de nem akarának eljönni. Ismét más szolgákat külde, mondván: Mondjátok meg a hivatalosaknak, hogy íme, elkészitettem ebé­­demet, tulkaim s hizlalt állataim meg vannak ölve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. Azok pedig elmulasztván, elmené­­nek, némelyik majorjába, némelyik pedig keresete után. A töb­­biek pedig megfogák az ő szolgáit és szidalmakkal illetvén, meg­­ölék. Hallván ezt a kirány, megharaguvék, és elküldvén hadait s elveszté ama gyilkosokat, és azok városát felgyuj tá. Akkor mondá szolgáinak: A menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélekre és akiket találtok, azt mind hivjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyüjték mind, akiket találtak rosszakat és jókat és betelék a menyegzős ház letelepültekkel. Beméne pedig a ki­­rály, hogy lássa a letelepülteket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél be ide, menyegzős ruhád nem lévén? Amaz pedig élné­­mula. Akkor mondá a király a szolgáknak: Megkötözvén a ke­­zeit és lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása . . . Mert sokan vannak a hivatalosak, de ke­­vesen a választottak. Tojástánc három nickelen DETROIT. — Az autóbusz és villanyos viteldij most 15 cent. De hiába emelték azt fel 15 centre, a városi villamosválla­­lat úszik az adósságban. Két és háromnegyed millió dollár a ju­­nius 30-án végződött üzleti év deficitje; olyan deficit, aminő még sohasem volt, amióta villa­­mosok futnak az autófőváros utcáin. A városatyák most azon törik.a fejüket, mit kellene esi­­nálni. Egyik azt mondja, fel­­emelni a viteldijat, mert a há­­rom nickel nagyon sok és na­­gyón sokan ezért bojkottálják ' a villanyost. Bajban az emberek­­nek megjön az eszük s minden­­féle okos megoldásokat keres­­nek. Például: maradjon a három nickel, de az legyen három ni­­ekeiből készült nickel, másszó■ val szüntessék meg a “hét tikét egy dollárért” füzetet, miáltal 550, dollárral több penny gyűl­­ne be és 200,000 dollárt spórol­­nának meg a tiketek nyomtatá­­sán és kezelésén. !Még okosabb indítvány: a nagy gyárak ka­­pújáig vezessenek egyes vona­­lakat és a munkások (csupa jól kereső unionista) szívesen meg­­fizetnének ezért négy nickelt. Még egy érdekes gondolat született meg ebben a krizisban, de erről csak suttogva beszélnek a városháza tájékán: Az nem is volt olyan rossz dolog, hogy a kalauzok 59 napon át sztráj­­koltak, mert ha ez idő alatt a villanyosok és autóbuszok fu­­tottak volna, a kocsik elhasz­­nálódása további 369,000 dollár veszteséget okozott volna. Ami­­bői, ha következetesek akarunk lenni, az következnék, hogy egyáltalán beszüntessék a villa­­nyos- és autóbusz-forgalmat. Ha nincs forgalom, nincsen deficit. Tessék gyalog bandukolni — egészen az Eight Mile Rd.-ig vagy még tovább! Volna még okosabb ötletünk: Minden 14 éven felüli detroiti­­nak adjanak egy Ford autót, persze ingyen! Halálozás WINDBER, Pa. — A Borsod megyei Tiszaluc községből származott Katona József Alá­­dár 68 éves korában meghalt. Temetése׳ a prsebiteriánus tem­­plombán Nt. Szőke István lel­­kipásztor által végzett gyász­­szertatás végeztével nagy rész­­vét mellett ment végbe a Rich­­land temetőben. Gyászolják: özvegye, József fia, a légierő­­nél, Valéria leánya és az óha­­zában két testvére. ; Csendes viz DETROIT. — Gyülvészi Lajos zsebéből kicsúszott a pénztárca­­ja, amelyben 300 dollár volt s mi több, elhunyt feleségének gyémántgyűrűje. Kicsúszott a pénztárca, elveszett a sok pénz és a drága emlék. A Detroit Ri­­ver partján történt a sajnála­­tos dolog, hogy a pénztárca el­­veszett. Gyülvészi is, munkás­­társai is mindenfelé keresték­­kutatták, de hiába. Végre mégis megkerült. Megkerült azért, mert a Detroit Rivernek csak á neve folyó, de az nem igazi fo­­lyó, hanem csak amolyan össze­­kötő csatorna két nagy tó kÖ- zött. Az ilyen “folyó” vize csen­­des, nem folyik sem erré, sem arra s ezért ha beleesik a vizbe valami könnyű tárgy, például egy pénztárca 300 dollárral meg egy gyémántgyűrűvel, az ott úszkál sokáig, ahol beleesett ä vizbe. Két órával az után, hogy a keresők keresgélni kezdtek a parton, egyikük megpillantotta a pénztárcát a csendes folyó piszkos, olajon felszínén úszkál­­va. Kimentették s örömmel ál­­lapították meg, hogy a pénztár­­ca tartalmát nem nyelték el a halak. Aranyos Aladár BROOKLYN, N. Y. — Rieder Aladár 35 éves magyar ács az uj hazában nem ácsolt, hanem csempészett. Még pedig szinara­­nyat csempészett. Amikor az Idlewild repülőtéren vámellen­­őrök egy csomagban a jelzett tartalom helyett 200 uncia szin­­aranyat találtak, amely külde­­mény Rómába volt címezve, le­­tartóztatták a feladót: Rieder Aladárt. A vizsgálat során fel­­merült a !gyanú, hogy a magyar ács egy nem nemzetközi arany­­csempész banda tagja. Inch brooklyni szövetségi biró két és fél évi börtönre Ítélte a pórul­­járt csempészt. Halálos autóbaleset TOLEDO, O. — Özv. Lovász Angéla ujamerikás asszony, aki egy év előtt jött Amerikába, autóbaleset folytán életét vesz­­tette 62 éves korában. Gyászolja László fia Toledoban, Ágnes le­­ánya az óhazában. Követte a feleségét TOLEDO, O. — Kapaló Fe­­renc julius 27-én eltemette a feleségét s négy nappal utóbb szélütés érte, bénulás folytán beszélőképességét is elvesztet­­te s augusztus 5-én meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom