A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-30 / 39. (40.) szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 39. SZÁM CLEVELAND ^*00<^ Shepherd is the Largest AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK „ ’ ¥T . . .. . A egyetlen egy magyar házból sem szabad hiányozniai 30.,1349 Hungarian Weekly Newspaper in America-----------------------------------------0HKMLS.A......................................................— Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Atombombája Tan már Oroszországnak is Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN KÉT ÉS FÉL MILLIÓ MUNKÁS Truman elnök nemzetközi atom-ellenőrzést sürget -- Visinszki TILOS A VALLÁSOKTATÁS A SZÉNBÁNYÁSZATBAN a múlt hétfő óta áll a sztrájk. “Önként” maradtak távol a mun­kától a bányászok, mondja Lewis, nehogy megint meggyűljön a baja a Taft-Hartley törvénnyel és Goldsborough szövetségi bí­róval. Közben folynak az alkudozások Lewis és a bányaipari vezetők közt, zárt ajtók mögött. Hogy hol állnak, meddig ju tottak el, azt még nem tudjuk. Beavatottak csak annyit árul­nak el, hogy Lewis a jóléti alapra — amely súlyos pénzhiány ban szenved — az eddigi tonnánkénti 10 centnél sokkal többet követel, állitólag 40 centet. Az alkudozás, úgy látszik, egyik fél­nek sem sürgős, mert körülbelül hat hétre elegendő szén tartalék van. AZ AUTÓIPARBAN Ugyan e hét végére esedékes a sztrájk, de nagyon valószínű, hogy addig megállapodás történik. Itt is munkásj óléti és nyug­díj alapról van szó és — Ford igent mondott. Kijelentette, hogy, bár az elnöki ténymegállapitó bizottság csakis az acéliparban ítélte jogosnak és méltányosnak a jóléti alapra való egyoldalú befizetéseket, a Ford Company hajlandó a unionnal ilyen alap ról tárgyalni. Fordnak ez a kijelentése nem jött meglepően, hiszen ő már egyszer, tavaly, hozzájárult nyugdíjalap létesí­téséhez, de akkor a union tagság ez ellen szavazott és inkább az órabérek emelését kívánta. A KOMMUNISTA PER New Yorkban nagyjában véget ért. A bizonyítási eljárás be­fejeződött s .e héten a perbeszédek következnek, ítélet október elejére várható. Január 17-én kezdődött ez a per, amelyben a kommunista párt tizenegy vezére ellen az a vád, hogy 1945 nyarán, nyomban a háború befejezése után, a párt moszkvai utasításra forradalmi, felforgató programot tett magáévá, amely nem egyéb mint összeesküvés az amerikai demokratikus kor­mányzatnak erőszakkal való megdöntésére. Egyik érdekessége ennek a pernek az, hogy a fő. vádlott, William Z. Foster, a kom­munista párt elnöke, nincs a vádlottak közt, mert orvosi véle­mény szerint súlyos szívbaja van. De ugyanolyan érdekesség, hogy Foster betegágyáról tanúvallomást küldött be, amely sze­rint a kommunisták nem erőszakkal akarják a demokráciát meg­­dönteni, hanem “BÉKÉS ESZKÖZÖKKEL olyan módon, ahogyan a hatalom átvétele Csehszlovákiában tör­tént. Másszóval a békés forradalmat úgy képzelik el, hogy az orosz vörös hadsereg nyomása alatt az amerikai elnök átadja a hatalmat a kommunistáknak és nyugalomba vonul, mint Be­nes . . . és soha többé ki nem meri nyitni a száját. Ez a védekezés igazolta — a vádat. “békeoffenzivát” kezd 1949 szeptember 23.-án pénte­ken Truman elnök közölte a vi­lággal, hogy Oroszországban né­hány hét előtt atomrobbantás történt. Oly nagy erejű volt ez az atomrobbantás, hogy az úgy nevezett Geiger-számlálók Ame­rikában, sokezer mérföld távol­ságban, feljegyezték azt, úgy, amint jelzőkészülékek felje­gyeznek a földkerekség bármely pontján történt földrengést. Ez a bejelentés az atomkor­szaknak uj fejezetét harangoz­za be. (Megszűnt Amerikának (és a szövetséges Angliának és Kanadának) atom-monopoliuma és most már számolni kell azzal, hogy az oroszoknak is háború esetén rendelkezésére áll az is­mert fegyverek leghatalma­­sabbja. Mindjárt a nagy ese­mény hírére megindult a politi­kai és diplomáciai akciók egész sorozata. Truman elnök kijelen­tette, hogy most már fokozott igyekvéssel kell megkísérelni az atomfejlesztés nemzetközi ellen­őrzését. Tudvalevő, hogy ez volt kezdettől fogva Amerikának és az Egyesült Nemzeteknek poli­tikája, de az oroszok makacsul ragaszkodnak oly ellenőrzési módhoz, amely mellett ők az atomfejlesztéssel kapcsolatos üzemeiknek titkosságát meg­őrizhetik. Ez a fából-vaskarika politika mindeddig lehetetlenné tett egy kielégítő megoldást és az oroszokkal való alkudozás vé­gül abbamaradt. Most Lucas szenátor, a de­mokrata párt szenátusi' vezére, kijelentette, hogy az ellenőrzés kérdését újabb megfontolás tár­gyává kell tenni; mindenáron meg kell kísérelni oly megol­dást, amely minden nemzetet kielégít. Acheson külügyminiszter rá­mutatott arra, hogy az orosz atomrobbantás hire nem jött vá­ratlanul, hiszen a tudományos elmélet közkincs és mi mindig is számoltunk a lehetőséggel, hogy egy napon az oroszok is megold­ják az atombomba gyártásának problémáját. Nincsen tehát sem­mi ok arra, hogy Amerika vál­toztasson eddigi álláspontján a nemzetközi kérdésében. Ugyan­így nyilatkozott Bradley tábor­nok, az amer,* i vezérkar főnö­ke. Meglepetést csak az időpont okozott. Általában azt hitték, hogy Oroszország majd csak három év múlva jut el odáig, hogy atomrobbantást tud végez­ni, vagyis atombombát gyártani. Persze kérdés, hogy mennyi Oroszországnak termelőképessé­ge, Amerikáéhoz viszonyítva. De ennek nincsen döntő jelentő­sége, mert hiszen, szakértők né­zete szerint, ha az első bomba megvan, a többi gyorsan követi s az oroszok néhány év alatt annyi atombombát tarthatnak raktáron, amennyi elegendő az amerikai nagyvárosok elpusztí­tásához? Visinszki j orosz külügymi­niszter az Egyesült Nemzetek gyűlésén máris éreztetni kezdte, hogy több fegyver van a kezé­ben, mint eddig. Szokása szerint dörgedelmes beszédben ostoroz­ta Amerikát és szövetségeseit, háborús uszitóknak ócsárolta a demokratikus nemzeteket és — nemzetközi egyezményt aján­lott 'az atombomba használatá­nak eltiltására. Warren Austin, Amerika képviselője az Egye­sült Nemzetek szervezetében, minderre csak ezzel felelt: “Ez a régi propoganda, amit már oly sokszor hallottunk.” , Rajkot, Szőnyit és Szálait a népbiróság halálra ítélte “Megnyugszom az ítéletben”, mondotta Rajk László BUDAPEST — A kommunista magyar kormány az uj alkot­mányra való hivatkozással rendeletben tiltotta el az iskolákban a vallásoktatást. BAGOLY MONDJA A VERÉBNEK BONN, Németország — Viharos ülése volt a Bundestagnak. Dr. Kurt Schumacker, a szocialisták vezére válaszolt Konrad Adenauer köztársasági elnök szózatára és az angol kormány in­tézkedéseit ismertette, amikor a jobboldalról valaki közbekiáltott: — Náci stílusban dolgoznak, mi? A szocialista vezér nyomban vissza vágott: — Maguk, akik most itt ülnek e demokratikus parlament­ben, javarészt nácik voltak, ne vádolja hát nácizmussal az an­golokat. A jobboldal erre hangosan tiltakozott. Az elnök azt taná­csolta, hogy ne sokat emlegessék a nácizmust, mert annak a né­met nép aligha fog örülni. A jobboldal egyébként erős mozgalmat indított az elszakí­tott országrészek visszaszerzése érdekében. ZÚGOLÓDIK AZ ANGOL MUNKÁS LONDON — Az angol munkások, csakúgy, mint a polgárok zúgolódnak a font leértékelése miatt. A közönség az árak emel­kedésétől tart. SOROZNAK MAGYARORSZÁGON MOSZKVA — A szovjetkormány parancsára soroznak a csat­lósállamokban. A magyar katonákat orosz tisztek képezik ki. Oroszországot kell “megvédelmezniök.” Bár a békeszerződés kor­látozta a csatlósállamok hadseregeinek létszámát, Magyarország­nak, Romániának. Bulgáriának máris jelentékenyen nagyobb^ katonaságuk van, mint amennyit engedtek. A szovjet kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött csat­lósaival. Romániában fokozott erővel folyik a farmok kollekti­vizálása. Az ellentálló parasztokat internálják. “A zsíros” pa­rasztnak nevezett kisgazda Magyarországon is üldözés célpontja. A szovjetsajtó kórusban átkozza Tito marsait, aki szerin­tük “Rajkék mögött állott és az volt a célja, hogy Moszkva el­len lázitva a csatlósállamokat.” Résen kell állanunk, írja a Prav­da, állandóan őrködni a nyugati kapitalisták machinációi ellen. Tito és bandája gonoszabbak, mint amilyen Hitler volt — foly­tatja a szovjetujság. Hat napi tárgyalás után Jankó Péter, a népbiróság elnöke, ki­hirdette az ítéletet Rajk László és társai összeesküvési, árulási és kémkedési perében. Kötél általi halálra ítélte a bíróság három vádlottat: Rajk László volt belügy- és külügyminisztert, aki beismer­te, hogy Tito embereinek támo­gatásával meg akarta buktatni a Rákosi-kormányt és hogy kémszolgálatot teljesített nem­csak Jugoszlávia, hanem Ameri­ka részére is. Dr. Szőnyi Tibort, a kommu­nista párt fő bizalmi emberét, aki beismerte, hogy Allan Dul­­lesnak, az amerikai kémszerve­zet főnökének államtitkokat árult el (1946-ban, amikor az a háborús kémszervezet már nem is létezett), és Szalai Andrást, aki Szőnyi munkatársa volt és hasonlókép­pen kémkedést és hűtlenséget vallott be. Jusztusz Pál volt országgyűlé­si képviselőt és Lazár Branko­­vot, a budapesti jugoszláv követ­ség volt ügyvivőjét,— az egye­düli nem-magyar állampolgár vádlottat —életfogytiglani fegy­­házra Ítélték, Ognyenovics Mi­lán szerb származású magyar hi­vatalnokot kilenc évi fegyházra. Pálffy György altábornagy és Korondy Béla ezredes összees­küvési ügyét hadbíróság elé utalták. Rajk, az “elsőrendű” vádlott, mindjárt az Ítélet kihirdetése után kijelentette, hogy azt igaz­ságosnak érzi s megnyugszik benne. De védője, éppen úgy mint a többi vádlottak védői, kegyelmet kértek védenceik ré­szére, illetőleg fellebbeztek. így végződött a Rajk per, amely tulajdonképpen Tito ju­goszláv diktátor elleni per volt: a magyar kommunista kormány, Moszkva parancsára, ezzel a perrel igazolni próbálta azt a vádat, hogy Tito a kommuniz­mus árulója, aki a szovjethü magyar kormány ellen összees­küvést szőtt. Az egész vád és per, és különösen a buzgó val­lomások sorozata élénken em­lékeztetett a hasonló moszkvai hazaárulási perekre, amelyek­nek vádlottai és áldozatai a szovjet megteremtői és szellemi vezérei voltak. Diplomáciai utójáték A Rajk pert nyomon követte egy diplomáciai támadás Tito A new yorki kom­munista per A kommunista párt 11 vezető tagja elleni perben, amely ez év kezdete óta folyik, Medina biró megint kénytelen volt az egyik vádlottat fogságba vetni, mert megtagadta a választ az ügyész több kérdésére. Carl Winter, a Michigan állami kom­munista párt elnöke az ötödik vádlott, aki ellen ily módon volt kénytelen eljárni a biró. Winter vonakodott válaszolni arra kér­désre, igaz-e, hogy az apja 1945- ben résztvett a párt New York­ban tartott konvencióján, ami­kor a kommunisták elhatároz­ták, hogy szakítanak az együtt­működés politikájával és teljes erővel harcolnak a mostani tár­sadalmi és kormányzati rend­szer erőszakos megdöntése érde­kében. ellen: a magyar kormány kiuta­sította a budapesti jugoszláv kö­vetség tiz tisztviselőjét. 24 órán belül el kellett hagyniok az or­szágot. A kiutasító jegyzék a Rajk perben felmerült “bizonyí­tékok” alapján nyíltan megvá­dolja a jugoszláv diktátort, hogy összeesküvést szőtt a kom­munista magyar kormány ellen, annak tagjait meg akarta gyil­­koltatni és vissza akarta állíta­ni a kapitalista rendszert. New Yorkban, az Egyesült Nemzetek közgyűlésén viszont Kardelj jugoszláv delegátus megbélyegezte az oroszok s ma­gyar követőik eljárását, amely­nek célja egy kommunista or­szág (Jugoszlávia) szolgaságba hajtása. EZER LITVÁN PAP MUNKATÁBORBAN A Vatikán értesülése szerint Litvánia katolikus főpapjai kö­zül csak kettő van szabadlábon: az egyik, Poltarokas kovnói püs­pök, az országban bujkál, a má­sik, Skwireckas érsek, Ausztriá­ban él mint menekült. Körülbe­lül 1000 a bebörtönzött katoli­kus papok száma s ezek legna­gyobb részét kényszermunkára elhurcolták Oroszország, Szibé­ria messzi vidékeire. TIZ AMERIKAI A VATIKÁNBAN VATIKÁNVÁROS — Tiz európai körúton levő amerikai kép­viselő meglátogatta XII. Pius pápát. KÉMEK FGYELIK A CSEH PAPOKAT PRÁGA — A csehszlovák kormány elrendelte, hogy a kato­likus papság minden lépését figyeljék. Kommunista kémek le­sik a nagyvárosok és a vidéki papság beszédeit, még azt is rög­tön jelentik a spiclik a rendőrségnek, hogy kikkel beszélnek a papok. ÁRULÓK MUNKÁJA CANTON — Chiang generalissimo ismét bajban van. Alig hangzott el szózata, rhelyben maradék és maroknyi híveit fel­szólította, hogy “utolsó csepp vérükig hacoljanak a kommunis­ták ellen” fellázadt Wu tábornok, Suiyuan tartomány kormány­zója és százezer főnyi hadseregével átpártolt a kommunistákhoz. A kínai kommunista rádió szerint az egész tartomány behódolt és igy a nemzetiek utolsó felegvára is összeomlott. Chiang azt mondotta beszédében, hogy “az egész kínai faj forog veszélyben, mert a kommunisták Moszkva rabszijára fűzik majd Kínát.” BÍRÓSÁG előtt a szörnyeteg HEIDELBERG — Ilse Koch, a buchenwaldi szörnyeteg, aki emberbőrből készített lámpaernyőket, most szabadul a börtön­ből. Ezúttal azonban német bíróság vonja majd felelősségre gyil­kosságaiért. A koncentrációs tábor parancsnokának felesége ha­difoglyokat kínozott halálra és a tetovált testű rabokat megölet­te, hogy bőrüket kikészítsék kézitáskának és lámpaernyőnek. UJ VILÁGHÁBORÚ RÉME VATIKÁNVÁROS — Az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja azt írja, hogy az atombomba használatát sür­gősen törvényen kívül kell helyezni, mert ellenkező esetben uj világháború pokla zudul a földre. Az atombombagyártási versen­gés előbb-utóbb a háború kirobbanását vonja maga után. HALDOKLIK A SVÉD KIRÁLY Az összes szerzetes és apáca rendeket feloszlatták, a rendhá-STOCKHOLM — A 91 éves Gusztáv svéd király haldoklik. A 69 éves trónörökös, aki már maga is nagyapa, a betegágyához sietett, zakból erőszakkal eltávolították az összes egyházi személyeket s ott iskolákat, raktárakat, stb rendeztek be. Az elüldözöttek testi munkával keresik meg ke­nyerüket. A törvény szerint két temp­lom közt legalább hét kilométer távolságnak kell lenni. Ezért Kovnoban, a fővárosban, csak 1 katolikus templom van nyitva s abban egyetlenegy lelkész szol­gálja a város 120,000 főnyi ka­tolikus népét. Minthogy papot alig hívhatnak, a hívők maguk keresztelik meg gyermekeiket s temetik el halottaiakat, estén­­kint csoportokban magánházak­ban imádkoznak. Mi történt a hété T AMERIKÁBAN — % — <? L % A'ÍS * \ % — r. dV a három alapvető iparban — szén, acél és autó — sztrájkban áll vagy sztrájkra készen áll. Ha ezekben az iparokban tartó­san munkaszünet állna be, ennek kiszámíthatatlan — és nagyon hátrányos — befolyása lenne az egész gazdasági életre. Külö­nösen kritikus a helyzet most, amikor a gazdasági élet a hábo­­ruutáni átmenet időszakából a normális béketermelés időszaká­ba megy át s ennek az átmenetnek kísérőjelenségei a kedve­zőtlenebb termelési és üzleti helyzet és a munkanélküliség. Mindez okokból az orosz atombomba-szenzáció ellenére a mun­ka frontja kötötte le legelsősorban a figyelmet az elmúlt héten. A TÉNYMEGÁLLAPITÓ BIZOTTSÁG jelentése az acélipari vitában áll a munkafront fejleményeinek előterében. A bizottság azt a véleményt terjesztette az elnök, az ipar és a nemzet elé, hogy a mostani helyzetben béremelés nem jogosult, de a munkásoknak igényük van jóléti és nyug­díjalapra, amelyre a befizetéseket egyedül a munkaadók telje­sítik. Érthető, hogy a munkaadók idegenkednek ilyen messze­­ható újítás elfogadásától, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy az órabérhez hozzá kellene csapni 10 százalékot, hanem annak az elvnek elfogadásáról, hogy a munkás jólétéről és öreg­kori megélhetéséről az iparnak kell bizonyos mértéikg kondos­­kodnia, kiegészítve az általános népjóléti gondoskodást (munka­nélküli-segély, balesetbiztosítás, Social Security). AZ ACÉLIPARI MUNKAADÓK szóvivője, a U. S. Steel Corporation vonakodik magáévá tenn a ténymegállapitó bizottság felfogását és azt követeli, hogy í jóléti és nyugdij-alaphoz a munkások is járuljanak hozzá — ^ legyen a felélősség közös. A union viszont ragaszkodik a tény megállapítok formulájához: a munkaadók fizessék az egészet A union szombatig elhalasztotta a már régebben elhatározotl sztrájk kihirdetését. Addig el kell dőlni, hogy U. S. Steel — éí nyomában a többi kisebb vállalat — enged-e vagy kenyértörésre viszi-e a dolgot. U. S. Steel álláspontját nagyon gyengíti az z tény, hogy már három év óta saját szénbányáiban befizeti a Johr L, Lewis által kiharcolt biztosítási illetékeket. Nehéz megtagad ni itt, amit megadunk ott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom