A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-07-29 / 30. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 30. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the . Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a iéleknemesitő lapot! % ma-. <5* Mi történt a # • • ameriHv ban ^ ,m*WWVWVHV Az Atlanti Szőve, eget nagy többséggel megszavazta a szenátus. A szövetségi szerződést az elnök, mint az amerikai külpolitika irányitója, kötötte Ang­liával, Franciaországgal, Olaszországgal és több más európai or­szággal s ebben a szerződésben Amerika kötelezte magát, hogy minden eszközzel segítségére siet bármely országnak, amelynek függetlenségét a Szovjet fenyegetné. Az alkotmány értelmében ilyen államszerződés érvényességéhez a szenátus kétharmad több­séggel való megerősítése szükséges. Tizenhárom napi vita után a szenátus 82 szavazattal 13 ellen megadta hozzájárulását a szerződéshez. A szövetség óriási jelentőségére való tekintettel mindegyik jelenvolt szenátor leadta szavazatát; Eilender louisi­­anai szenátor kivételével jelen is voltak valamennyien. A szö­vetségi szerződés ellen szavaztak, Taft ohioi szenátor vezetésé­vel, tizenegyen a republikánusok közül és két demokrata: a colo­radói Johnson, aki nem nyilatkozott, hogy miért ellenzi a szö­vetséget, és az idahoi Taylor, aki tavaly novemberben hátat for­dított a demokrata pártnak és Wallace mellett az orosz-barát progresszív párt alelnök jelölt je volt. A döntő kérdés a vita folyamán az volt, hogy ez a szövetségi szerződés kötele­zi-e Amerikát, hogy európai bonyodalom esetén azonnal fegy­verrel siessen egy megtámadott ország védelmére. A szerződés szövege nem hagy semmi kétséget aziránt, hogy ez igy van; nem is volna értelme és értéke ilyen szerződésnek, ha ez kétséges lenne. így hát le kell szögezni azt a tényt, hogy Amerika — el­­sőizben, amióta mint független nemzet létezik — béke idején katonai szövetségre lépett európai államokkal. Két világhábory érlelődéséngk idejében tapasztaltuk, hogy a támadó — mind­két esetben Németország — arra számított, abban bizakodott, hogy a hatalmas, iparilag legfejlettebb ország, Amerika, semle­ges marad. A császári és hitleri, világhóditásra készüíő Német­ország -helyébe most a Szovjet lépett, amely a maga gazdasági és társadalmi rendjét minden eszközzel ki akarja terjeszteni más országokra, Európában is, Ázsiában is. Az Atlanti Szövetség fi­gyelmeztetés az oroszoknak, hogy nem számíthatnak arra, hogy Amerika tétlenül fogja nézni további terjeszkedését. A világbéke érdekét szolgálja tehát a szövetség, amikor figyelmeztetéssel szolgál, hogy ezentúl nem lehet Európában hódítani — sem úgy, mint Csehországban történt, ahol a helyi kommunisták az orosz vörös hadseregre támaszkodva egyszerűen elkergették a nemzet több­sége által választott kormányt, sem úgy, ahogy a Balkánon tör­tént, ahol az oroszok gerillákat fegyvereznek fel és képeznek ki, hogy megdöntsék a görög kormányt s vazallus-állammá tegyék Görögországot. A szenátus ülésterme most reparálás alatt van s ez a történelmi vita egy kisebb te­remben játszódott le. Ezt az önmagában mellékes tényt érdemes feljegyezni azért, mert emlékezteti arra, hogy abban a kis te­remben történt 126 évvel ezelőtt a Monroe doktrína vitája és aláirásaó A Monroe doktrína Amerikának az a figyelmeztető ki­jelentése volt, hogy nem tűr meg tovább európai terjeszkedést, európai hódítást a nyugati féltekén. Az érdekelt európai nemzetek parlamentjei már a maguk részéről helybenhagyták a szerződést, Franciaország és Hollandia kivételével. Most már rövidesen sor kerül ezekre az aláírásokra is és azzal ténnyé válik Amérikának európai hatalmakkal való katonai szövetsége. Szerződés hatalom nélkül nem ér semmit. Az Atlanti Szövetség is csak úgy alkalmas az európai és világbéke megóvására, ha a résztvevő európai nem­zeteknek katonai erejük van, hogy támadás esetén védekezni tudjanak addig is, amig a tengerentúlról az amerikai segítség megérkezik és éreztetheti hatását. Ezért a következő lépés: ame­rikai katonai, fegyverkezési segítség a szövetséges társak részé­re — több mint ezer millió dollár költséggel. De nem ennyi pénzt bocsátunk a szövetséges kormányok rendelkezésére, hanem jó­részben amerikai katonai felszerelést, ami a háború óta európai földön van. Másik jelentős eseménye a hétnek: a farmerek segítése az árak alátámasztásával marad úgy, mint volt eddig, a képviselőház elvetette a Brannan tervet. További egy évre marad tehát a mostani rend, amelyet tavaly a republikánus többségű kongresszus megszavazott. Ennek lé­nyege az,, hogy az ár-alátámasztás bőséges termés esetén csök­ken. A Brannan terv is biztosítana a farmereknek megfelelő ára­kat, de egyúttal gondoskodnék arról, hogy a piaci árak emiatt ne emelkedjenek; a differenciát a kormány pótolná az általános adóbevételekből. Fegyverrel látjuk el az eurónai szövetségeseket Egy órával az után, hogy alá­írta az Atlanti Szövetség okmá­nyát, Truman elnök a kongresz­­szusnak átküldte a fegyverkezé­si programot, amely a szövetsé­gi szerződést egyszerű ígéret he­lyett valósággá teszi. A program szerint Amerika segítséget nyújt a tizenegy szövetséges ország­nak, azonkívül Görögországnak, Törökországnak, Iránnak, a Fü­­löp-szigeteknek és Koreának — pénzben és hadi felszerelésben —, hogy ne legyenek védtelenül kiszolgáltatva az orosz katonai hatalomnak és a kommunista­­pánszláv terjeszkedésnek. A program 1450 millió dollár anyagi áldozatot jelent az Egye­sült Államoknak. Valószínűnek tartják azonban, hogy a kong­resszusban ebből az összegből jókora darabot le fognak vágni. Ugyanis most í kongresszus na­gyon erősen hí, gsulyozza a ta­karékoskodás Sjikségét minden vonalon. A kongresszui ioz intézett üze­netében Truma elnök rámutat arra, hogy az oí szók sorra elta­postak nemzetiket, amelyek iránt barátságofezinleltek. Elég hivatkozni arra hogy Csehszlo­vákiában a maoknyi kommu­nista kisebbség a határon álló orosz vörös hadereg hatalmára támaszkodva, ej/szerüen elker­gette az elnököl és a kormányt és kikiáltotta Ehroletárdiktatu­­rát. Az oroszokjlyen erőszakos­ságával szembe az európai füg­getlen országosak katonai ha­talomra van szkségük, máskü­lönbben ott meísmétlődhetne a csehszolvák tr^édia, egy de­mokratikus néhiek kommunis-Szentévi zarándoklatra Rómába készül utalni oc nßA .i'andoK-lasra eadig 25,000 magyar kato­likus férfi és nő jelentkezett s ezek részére Rómában már he­lyet foglaltak le. De még kétes, hogy a zarándoklásra készülők elutazhatnak-e. Úgy hiszik, hogy a magyar kormány (Moszkvából szigorú utasítást kapott ilyen ka­tolikus “tüntetés” megakadályo­zására. Hűség mindhalálig Czapik Gyula egri érsek Tö­­rökszentmiklóson felavatta a szervita rend uj templomát, amelynek ékessége a Fájdalmas Anya római szobrának másolata — az a másolat, amelyet Pius pá­pa a múlt évben ünnepélyesen megkoronázott Mindszenty bí­boros hercegprímás jelenlété­ben. A templomavatási ünnepélyen mintegy 15,000 hivő vett részt. Czapik érsek nagyhatású beszé­det mondott, amelyben kijelen­tette, hogy a magyar katoliku­sok habozás nélkül tartják, mint a múltban mindenkor tartották, a Szent Péter utóda iránti hüsé­ta igába hajtása, azután pedig az orosz imperializmus által va­ló kizsákmányolása. A szövetséges nemzetek min­dennemű katonai segítséget kap­nak, kivéve az atombomba gyár­tásának titkát és atombombát. Több oldalról kételyek merül­tek fel, hogy ilyen katonai szer­ződés nem vezet-e végül is hábo­rúra. Ez egy eshetőség, amely­­lyel a szövetségi szerződés meg­kötésénél számolni kellett és számoltak is. De egy uj háború veszélye nem lehet ok arra, hogy szabad nemzetek fegyvertelenül álljanak egy felfegyverzett ha­talommal szemben, amely ma Európa földjén az egyedüli kato­nai hatalom. A fegyverkezési program tör­vénnyé válásához a kongresszus mindkét házának egyszerű több­sége szükséges, mig a szövetségi szerződés megerősítése a szená­tus kétharmad többségének hoz­zájárulásától függött. Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN get es étien sennm-féle hatalom ők ;vel nem tánto­ríthatja. aj «P Nem hátrálnál meg a püspökök j i Grösz József kalocsai érsek, aki Mindszenty uboros munka­körét látja el, viiszautasitóttá a magyar kormánynak azt a kí­vánságát, hogy gi egyház ismer­je el hivatalosai a népköztár­saságot. Az őrsei azzal indokol­ta nemleges váiaszát, hogy a püspöki kar részéről az ilyen el­ismerés egy egyházellenes rend­szer elfogadását jelentené. Az érsek egyben követelte az egy­ház elkobzott jogainak visszaál­lítását. M indszenty-öszlönd ij A grázi egyetemen — jelenti a Dunakurir — egy Magyaror­szágról nemrégiben külföldre menekült képviselő kezdemé­nyezésére Mindszenty-alapit­­ványt létesitettek. Az ösztöndíj­ban egyelőre három magyar fő­iskolai hallgató részesül, két fiú és egy lány. SPirn lyiAj^ipr MRS. ROOSEVELT ELLEN A Barden-féle törvényjavas­lat, amellyel most foglalkozik a kongresszus, úgy intézkedik, bogy a szövetségi kormány által az iskoláknak nyújtandó, össze­sen 300 millió dollárnyi segély­ből csak nyilvános iskolák ré­­szesithelők, nem pedig feleke­zeti iskolák is. Mrs. Eleanor Roosevelt ezt a rendelkezési he­lyesnek, az amerikai alkotmány szellemében jogosnak mondotta, amire Spellman biboros, a new yorki érsek Mrs. Rooseveltel a katolikus egyház ellenségének jelentette ki. A vita országos ér­deklődést — a katolikusok ré­széről nagy felzúdulást — idé­zett elő. Hir szerint a kongresz­­szusban olyan megoldáson dol­goznak, amely számot vet a ka­tolikusok szempontjának és kö­vetelésének. Csak embereket ér légi baleset — mondaná, ha beszélni tudna, Xsurcof, egy Franciaországban állomás ózó ame­rikai őrnagy 2 hónapos angol bulldogja, amel f repülő­gépen Párisból sértetlenül New Yorkba érke: »Ü. Olaszország is ratifikálta a paktumot RÓMA — Az olasz képviselőház nagy szótöbbséggel rati­fikálta az Atlanti Paktumot, nem törődve a szovjetkormány tiltakozásával. Romhalmazzá akarta változtatni Párist PÁRIS — Otto Abetz, volt német követ, aki a náci meg­szállás alatt élet-halál ura volt a francia fővárosban, áll a bíró­ság előtt, hogy feleljen tetteiért. Abetz azt vallotta, hogy meg­mentette Párist a pusztulástól. Hitler ugyanis parancsot adott, hogy a kivonulás előtt robbantsák fel a gyárakat, hidakat, a vá­rost pedig gyújtsák fel. Abetz — tanuk szerint — saját élete koc­káztatásával szabotálta ezt az őrült parancsot. “Tudtam, hogy a háborút elvesztettük, nem akartam felesleges kárt okozni” — mondotta Abetz. Fegyverkezik az arab KAIRO — Az arab államok lázasan fegyverkeznek. Naponta hatalmas muníció szállítmányok érkeznek Kairóba és más fő­városokba. Egyiptom kiképzőtáborekba parancsolta a fiatal fér­fiakat és a hadköteleseket, minden fegyverforgatásra alkalmas férfit kiképeznek. A palesztinai menekülteket is besorozták az egyiptomi hadseregbe. Matyi mint “koronatanú” BÉCS — Rajk László, aki nemrég még rettegett rendőri dik­tátor volt Bagyarországon, a levitézlett belügyminiszter, bör­tönben várja, hogy “elvtársai” kimondják fölötte a halálos íté­letet. Régóta folyt a gyilkos harc Rákosi Mátyás és Rajk között a hatalomért és Moszkva kegyeiért. Hol “Matyi” repült Moszk­vába árulkodni Rajkra, hol Rajk sietett a Kremlbe bevádolhí t-Aíatyit. A végén az okosabb Rákosi Mátyás győzött. “Eifürészélr Jfejk-alett, • akit--a--rési recept szerint kéjpkftdÁséefef iogilak majd kivégezni. A koronatanú a tárgyaláson — Matyi lesz. Nem vitás, hogy Rajknak a nyakára teszik a kötelet és a hírhedt kommunistavezér, aki annyi ártatlan embernek okoztá a halálát, akasztófán fogja végezni életét. Vele együtt buktak barátai és csatlósai, több kommunista politikus, akik — mint a pestiek akasztófahumorral mondják — rossz lóra tettek, amikor Rajk győzelmét játszották meg és Rákosi ellen intrikáltak. Tizenegy román püspök börtönben A Vatikán jelenti, hogy mi­után a román kormány bebörtö­nözte Marton Áron gyulafehér­vári és Anton Durcovici jassyi római katolikus püspököket, most már Románia valamennyi katolikus püspöke fogságban van, és pedig 5 római katolikus és 6 görög katolikus püspök. Hátulról mellbe MOSZKVA — Az uj angol nagykövet, Sir David Kelly meg­jelent a Kremlben, ahol Sztálin fogadta, akivel hosszan és “ke­délyesen eldiskurált” Sir David. A látogatás meglepetést okoztt Washingtonban, miután az angolok arról előzőleg nem értesí­tették Amerika moszkvai követét. Az angol követ kereskedelmi szerződést szeretne kapni Oroszországtól. Ugyancsak Amerika megkerülésével sietett felvenni a kapcsolatokat Anglia a kínai kommunista kormánnyal is. •, ; Forradalom Guatemalában GUATEMALA — Felkelők, akik több bombázóval és tank­kal rendelkeznek, hatalmukba kerítették a főváros kormányépü­leteinek egyrészét és megölték Arana ezredest, Guatemala vezér­kari főnökét. A zavargók elvágták a telefonvezetékeket, A kor­mány repülőgépekkel bombázta a lázadók tankjait és statáriu­mot hirdetett a kis délamerikai köztársaságban. Tito fricskát ad Sztálinnak BELGRÁD — Tito, a jugoszláv kommunista diktátor ma erő­sebb mint valaha, miután a nyugati hatalmak gazdaságilag tá­mogatják a Comintern által blokád alá fogott Jugoszláviát. Tito jobb életnívót nyújt népének, mint a többi csatlósállamok, mi­után nem engedte meg, hogy Oroszország kiszívja a jugoszláv gazdasági élet erejét, mint az a többi szovjetzsoldba fogott or­szágokkal történik. Az oroszok minden erőlködése, hogy eltegyék láb alól Titot, sikertelenül végződött. Tizmillió rabszolga A pap gyilkosa meghalt cellájában New Orleansban, a Holy Re­deemer katolikus templomban, egy: néger dokkmunkás, a 42 éves Frank Bates, mise közben leütötte Fr. J. F. Neifert lelkészt es 14 dollárt elrabolt tőle. A lel­kész koponyatörést szenvedett s kevéssel a kórházba szállítása után meghalt. Bates ellen az esküdtszék gyilkosság vádját emelte. A vád­lott kezdettől fogva éhségsztráj­kot rendezett s ennek következ­tében szervezete teljesen elsor­vadt, végül is tüdőgyulladást kapott s egy reggel holtan talál­ták cellájában. GENF — A szövetségi nemzetek gazdasági és társadalmi bi­zottsága elé terjesztette egy angol UN bizottság az orosz munkíi­­táborokról szóló leleplezéseket. Fényképes bizonyítékok és tanú­vallomások alapján jelentik az angolok, hogy az oroszok tizmil­lió embert tartanak rabszolgaságban. Ezek a szerencsétlen, rosz­­szul táplált emberek addig dolgoznak, amig egészségük és szer­vezetük bírja. Ha elhullanak, újabb foglyok érkeznek a helyük­re. Nemcsak a csatlósországokból elhurcolt foglyokat fogják kény­szermunkára, de az orosz polgárokat is igy büntetik. Az angol kormány nemzetközi vizsgálóbizottság kiküldését követelt az UN-től. Már Szakasits Árpád sincs biztonságban BUDAPEST — Szakasits Árpád köztársasági elnök, akit Rákosi Mátyás tolt fel erre a magas polcra, bajban van. A lefo­gott titoista ellenzék, közöttük Rajk László is azt vallották, hogy titokban segítette őket. Akár igaz ez a gyanúsítás akár, nem, a tény, hogy Szakasitsot kikezdték, annak a jele, hogy ráuntak és szabadulni igyekeznek tőle, akárcsak annak idején Tildy Zol­tántól. Truman elnök a kongresszus ejf terjesztette a másfél ezer mii liós fegyverke;kJsi programot

Next

/
Oldalképek
Tartalom